Az ukrán állampolgárok több mint 50%-a meg van győződve arról, hogy a választások megtartása csak a végleges békemegállapodás aláírása és az Oroszország elleni háború teljes befejezése után lehetséges – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatás adataiból kiderülte, hogy a válaszadóknak mindössze 9%-a támogatja azt az elképzelést, hogy a választásokat most, a harcok végének megvárása nélkül tartsák meg. Ezt bizonyítja a KMISZ által november 26. és december 13. között végzett felmérés.
A kutatás szerint a válaszadóknak mindössze 9%-a gondolja úgy, hogy a tűzszünet előtt választásokat kellene tartani (szemben a szeptemberi 11%-kal). A válaszadók további 25%-a támogatja a választások megtartását, ha az ellenségeskedés megszűnik és biztonsági garanciákat biztosítanak, ami valamivel több, mint szeptemberben, amikor ez az arány 22% volt. Ugyanakkor a válaszadók többsége – 57% – ragaszkodik ahhoz, hogy a választási folyamatra csak a háború teljes befejezése és a békemegállapodás megkötése után kerüljön sor.
Anton Hruseckij, a KMISZ ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy az ukránok túlnyomó többsége jelenleg nem kéri országos választások megtartását a háború vége előtt. Azt is hangsúlyozta, hogy a Volodimir Zelenszkij elnökbe vetett bizalom továbbra is magas, és a társadalomban a legitimitását nem kérdőjelezik meg. Emiatt a háború alatti választásokra való felhívásokat a közvélemény kritikusan fogadja, és az állam gyengítésére tett kísérleteknek tekinti.
A KMISZ a felmérést telefonos interjúk formájában végezte, véletlenszerűen kiválasztott mobilszámokon. A kutatásban 547, 18 éves vagy annál idősebb válaszadó vett részt Ukrajna minden, az ukrán hatóságok ellenőrzése alatt álló régiójából.
A legtöbb ukrán hajlandó addig elviselni a háborút, ameddig szükséges, miközben körülbelül egyharmad nem tudja, mikorra várható az orosz invázió vége Ukrajnában – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatásból kiderült: „Az ukránok többsége (63%) továbbra is azt válaszolja, hogy kész elviselni a háborút, ameddig csak szükséges (szeptemberben ez az arány 62%). További 1% válaszolta azt, hogy körülbelül egy évig hajlandó elviselni” – áll a KMISZ közlésében.
Az intézet azt is megjegyezte, hogy a válaszadók 15%-a szerint a háború rövidebb időn (hat vagy több hónapon) belül véget ér – szeptemberben ez az arány 21% volt, de ugyanakkor azoknak a száma, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre, 1 3%-ról 21%-ra nőtt.
Ezenkívül az ukránoknak mindössze 9%-a számít arra, hogy a háború 2026 elejére véget ér (szeptemberben ez az arány 18% volt), és csak 14%-uk számít arra, hogy legalább 2026 első felében véget ér (szeptemberben ez az arány 15% volt). Vagyis az ukránoknak csak az egynegyede számít arra, hogy a közel jövőben véget ér.
„Ehelyett 11% szerint 2026 második fele (ami 12% volt), 32% szerint 2027 és később (ugyanaz a szám volt). Minden harmadik válaszadó (33%, ami növekedést jelent a szeptemberi 23%-hoz képest) azt válaszolta, hogy »nem tudom«” – áll a KMISZ jelentésében.
Nőtt a 18-65 év közötti ukrán férfiak aránya, akik legalizációról szóló kérvényt nyújtottak be.
Augusztus 26-a és november 10-e között 49,7 ezer ukrán állampolgár kért védelmi státuszt Lengyelországban a PESEL-számukhoz kapcsolódóan – ez jóval több, mint az előző hónapokban, írta a Rzeczpospolita.
A védelmi státuszt 2022 márciusa óta kapják meg az Ukrajnából érkező hadköteles menekültek. A státusz elvész, ha valaki 30 napnál hosszabb időre elhagyja Lengyelországot. Ha azonban vissza akarnak térni, újra kérvényezhetik ezt a státuszt.
Több mint 2 millió ukrán kérelmezte már ezt a státuszt, november 12-én a Lengyelországban aktív UKR státusszal rendelkezők száma 964,4 ezer fő volt.
Megjegyezték, hogy csak az elmúlt két hónapban a 18 és 65 év közötti ukrán férfiak körében a lengyelországi tartózkodás legalizálását kérvényezők aránya 16,6%-ról 17,4%-ra nőtt, míg a nők esetében ez az arány 48,3%-ról 47,7%-ra csökkent.
Ez az ukrán jogszabályok változásainak következménye, amelyek lehetővé tették a 18 és 22 év közötti férfiak számára, hogy legálisan elhagyják az országot.
A Határőrszolgálat Főigazgatósága adatai szerint augusztus 29. és november 24. között több mint 121 ezer 18 és 22 év közötti férfi utazott Ukrajnából Lengyelországba, mintegy 62 ezer fiatal ukrán maradt Lengyelországban, vagy más uniós országokba távozott.
Ukrajnában már körülbelül 1,5 millió veterán él, beleértve azokat is, akik a háború következtében váltak rokkanttá, és a számuk napról napra növekszik – jelentette ki kedden Natalja Kalmikova veteránügyi miniszter az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A miniszter elmondta, hogy jelenleg lehetetlen megjósolni, mennyivel fog növekedni a veteránok száma a háború befejezése után – elsősorban azért, mert nem tudni pontosan, az mikor ér véget. Ezenkívül a „veterán” fogalma nemcsak a volt katonákat foglalja magában, hanem azokat is, akik még mindig szolgálnak és harci küldetéseket teljesítenek – tette hozzá. „Ennek a másfélmillió embernek a nagy része még mindig az egységekben van és szolgálatot teljesít” – magyarázta.
Kalmikova hangsúlyozta, hogy a harcban részt vevő státuszt jelenleg automatikusan – az első harci küldetés után azonnal – adják meg. A törvény kimondja, hogy már egyetlen nap a frontvonalon is alapot ad a harcban részt vevő státusz megszerzéséhez.
Korábban a katonáknak maguknak kellett összegyűjteniük a dokumentumokat és benyújtaniuk a jelentéseket, de most az eljárás jelentősen leegyszerűsödött. A katonai egységben a személy a harci jelentési napló alapján rögzíti az információkat az elektronikus rendszerben, ezt követően a bizottság döntést hoz, és az adatok automatikusan bekerülnek a nyilvántartásba.
„A lehető legjobban leegyszerűsítettük, hogy ne jelentsen kihívást a hadsereg számára” – hangsúlyozta Natalja Kalmikova. A mozgósítás mértékét és a háború időtartamát tekintve az ukrajnai veteránok száma csak növekedni fog, de a pontos dinamikát csak a háború befejezése után lehet felmérni.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában már körülbelül 1,5 millió veterán él, beleértve azokat is, akik a háború következtében váltak rokkanttá, és a számuk napról napra növekszik – jelentette ki kedden Natalja Kalmikova.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764762480
[modified] => 1764712836
)
[title] => Ukrajnában már most 1,5 millió veterán van, de a számuk tovább fog nőni a háború végéig
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=264025&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 264025
[uk] => 264043
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 264026
[image] => Array
(
[id] => 264026
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[original_lng] => 41121
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1764705637:12
[_thumbnail_id] => 264026
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1165
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 553202418002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83882
[4] => 11
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 44769
[1] => 1995
[2] => 111965
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => statisztika
[2] => veteránok
)
)
[4] => Array
(
[id] => 261688
[content] =>
Újra nő az ukrajnai menekültek száma Csehországban: az ideiglenes védelmi státusszal rendelkező ukrán menekültek száma jelenleg meghaladja a 397 400-at – derült ki a cseh belügyminisztérium friss kimutatásából. A statisztikák azt mutatják, hogy fokozatosan változik a menekültek összetétele is: csökken a gyerekek száma, és növekszik a férfiaké.
„A lakosságszámhoz viszonyítva az Európai Unióban továbbra is Csehországban van a legtöbb menekült. Most már papírunk is van erről” – jelentette ki újságírók előtt az ügyvezető kormány szerdai ülése után Vít Rakusan belügyminiszter, a kormány alelnöke.
A tárcavezető elmondta: a nap folyamán levelet küldött Brüsszelbe azzal a kéréssel, hogy Csehországnak ne kelljen szolidaritási hozzájárulást fizetnie az Európai Unió kasszájába.
Az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott közleménye szerint Csehország azon országok közé tartozik, amelyek az elmúlt öt évben felhalmozódott migrációs nyomás miatt mentességet kérhetnek a szolidaritási hozzájárulás egy része alól.
Másfelől a bizottság szerint Csehország a migrációs és menekültügyi paktum 2026 közepi hatályba lépése után hozzáférhet az uniós szolidaritási alaphoz is.
A cseh belügyminisztérium kimutatása szerint jelenleg 397 ezer ukrán állampolgár él ideiglenes védelmi státusszal Csehországban. Ebből 92 ezer kiskorú. A 60 éven felüliek száma 17 ezer. Az aktív korban lévő menekültek között 164 ezer nő és 124 ezer férfi van. A menekültek száma azonban folyamatosan újra emelkedik, különösen a férfiaké. A cseh hatóságok szerint ez alapvetően annak a következménye, hogy az ukrán kormány a nyáron engedélyezte, hogy a 18 és 22 év közötti férfiak is külföldre utazhassanak. Az orosz támadás után, 2022 tavaszán a férfiak a menekültek mintegy 20 százalékát tették ki, most arányuk már meghaladja a 33 százalékot.
A cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium hétfőn közölte, hogy a Csehországban élő ukrán menekültek a harmadik negyedévben 8,2 milliárd koronát fizettek be adók és illetékek formájában,
ez az összeg több mint a duplája annak, amit segélyként az államtól kaptak.
A közlemény szerint a cseh állam ebben az időszakban 3,9 milliárd korona segélyt fizetett ki az ideiglenes védelem alatt álló ukrán menekülteknek, ami 4,3 milliárd koronával kevesebb, mint amennyit a már dolgozó menekültek befizettek az államkasszába.
Folytatódik az a tendencia, hogy az ukrán menekültektől származó állami bevételek növekednek, míg a kiadások csökkennek – állapította meg a tárca. Ez a tendencia 2023 harmadik negyedében kezdődött el.
Az ukrán menekültekkel foglalkozó civilszervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy az ukrán munkaerő iránt nagy a kereslet, és elsősorban olyan munkahelyeken dolgoznak, amelyeket hosszabb ideje nem sikerült betölteni. Másfelől az is tény, hogy különböző okok miatt az ukrán menekültek szakképzettségét eddig nem sikerült eléggé hasznosítani – írja az MTI.
2023 óta 2025 szeptemberében adták ki az uniós országok a legtöbb ideiglenes védelmet nyújtó határozatot ukrán állampolgároknak, ami valószínűleg a 18-22 éves fiatalok előtti határnyitásnak köszönhető – számolt be az Eurostat sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
2025 szeptemberében az uniós országok 79 205 új határozatot fogadtak el az Ukrajnát a háború miatt elhagyó személyek ideiglenes védelméről.
Ez 49%-kal több, mint 2025 augusztusában, és 2023 augusztusa óta egy hónap alatt kiadott legtöbb engedély.
A közleményben megjegyezték, hogy ez a csúcspont egybeesett azzal az ukrajnai rendelettel, amely értelmében 2025 augusztusában megnyitották a határokat a 18-22 évesekelőtt. Ugyanakkor nem részletezték, hogy a növekedés elsősorban ennek a kategóriának volt-e köszönhető.
A szeptemberi adatok szerint az EU-ban ideiglenes védelemmel rendelkező ukránok száma 49 555 fővel, azaz 1,2%-kal nőtt.
Az ideiglenes védelemmel rendelkező ukránok számának legnagyobb növekedését Lengyelországban (+12 960; +1,3%), Németországban (+7585; +0,6%) és Csehországban (+3455; +0,9%) figyelték meg, a csökkenés pedig csak Franciaországban (-240; -0,4%) következett be.
A fogadó ország lakosságához viszonyítva a legtöbb ukrán Csehországban, Lengyelországban és Észtországban él (ezer lakosra vetítve 35,7, 27,6 és 25,5, míg az EU átlaga 9,6 ezer lakosra vetítve).
Az ideiglenes védelemben részesülők több mint 98%-a ukrán állampolgár. 44% nő, 31% kiskorú, a felnőtt férfiak aránya 25,1%. Az ideiglenes védelemben részesülő ukránok legnagyobb száma jelenleg Németországban (több mint 1,2 millió, az EU teljes létszámának 28,3%-a), Lengyelországban (több mint egymillió, 23,5%) és Csehországban (több mint 389 ezer; 9,0%) él.
Mérséklődött Lengyelországban az Ukrajna iránti támogatás, miután egyre magasabb a diszkrimináció és a gyűlölet az országban élő ukránokkal szemben – írja a Bloomberg.
Egy varsói székhelyű közvélemény-kutatás szerint a lengyelek 94 százaléka szívesen fogadott be ukrán menekülteket a háború kitörésekor, mostanra azonban ez az arány 48 százalékra esett vissza. A megkérdezettek fele úgy érzi, az ukrán menekültek túl bőkezű állami támogatást kapnak.
A felmérés alapján az Ukrajnából érkezők segítik a lengyel gazdaság működését, de nem gördítenek elé akadályt, ha más országokba költöznének. Arra is rávilágítanak, hogy lengyel területeken 2024-ben 651, míg idén szeptember végéig 477 bűncselekményt követtek el ukrán állampolgárok ellen – foglalta össze az Unian.
Befejeződött Ukrajna Állami Migrációs Szolgálat nagyszabású intézkedése, a „Migráns” művelet, amely 2025. szeptember 15. és november 1. között valósult meg. Az intézkedések eredményeként 635 illegális migránst azonosítottak, számolt be az Állami Migrációs Szolgálat Facebookon.
Az Állami Migrációs Szolgálat megjegyezte, hogy az intézkedések fő célja az illegális migráció megelőzése és leküzdése, valamint az ukrán migrációs jogszabályok megsértésének felderítése.
Az intézmény adatai szerint a művelet során 635 olyan személyt azonosítottak, akik a migrációs szabályok megsértésével tartózkodtak Ukrajna területén. Velük kapcsolatban az alábbi döntéseket hagyták jóvá:
550 személynek el kell hagynia Ukrajna területét, vissza kell térnie származási országába;
85 embert kiutasítottak;
63 külföldit ideiglenes szállástáborokban helyeztek el;
941 külföldinek tiltották meg a belépést Ukrajnába.
Az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat pontosította, hogy a szabálysértők többsége az alábbi országok állampolgárai:
Azerbajdzsán — 24,4%;
Moldova — 15,1%;
Orosz Föderáció — 11,8%;
Üzbegisztán — 6,3%;
Örményország — 5%;
Grúzia — 4,6%;
Kolumbia — 4,3%.
Ukrajna Állami Migrációs Szolgálata 2025. szeptember 12-i, 245. számú rendelete értelmében a műveletben részt vett az Állami Határőrszolgálat, a Nemzeti Rendőrség, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az Állami Nyomozó Iroda, az Állami Munkaügyi Szolgálat, az Oktatási és Tudományos Minisztérium és más kormányzati szervek is.
Az intézkedéseket Ukrajna egész területén végrehajtották, kivéve azokat a területeket, ahol harci cselekmények folynak, vagy amelyeket ideiglenesen megszállt az Oroszországi Föderáció.
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
Az elmúlt 5 hónapban 121,5 ezer embert evakuáltak Ukrajna frontvonal melletti területeiről, köztük mintegy 14 ezer gyermeket és csaknem 4 ezer mozgáskorlátozott személyt – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Közösségi és Területfejlesztési Minisztérium Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a minisztérium régiónkénti adatokat szolgáltatott az evakuálásról: a legtöbb embert – több mint 84 ezer embert Donyeck megyéből evakuálták; Dnyipropetrovszk megyéből több mint 23,9 ezer embert; Harkiv megyéből 5,1 ezer embert; Szumi megyéből több mint 4 ezer embert; Herszon megyéből 3,45 ezer embert; Zaporizzsja megyéből több mint 800 embert.
Jelentések szerint jelenleg 20 tranzitközpont működik Ukrajna több régiójában. Ott az embereknek lehetőségük van átfogó segítségnyújtásra: humanitárius, orvosi, pszichológiai, jogi és szociális támogatásra. Segítséget kapnak dokumentumaik helyreállításában, juttatások és szociális szolgáltatások igénylésében, valamint pénzügyi támogatást kaphatnak az államtól és a humanitárius szervezetektől.
A minisztérium megjegyezte, hogy a tranzitközpont után a kitelepítettek ingyenes ideiglenes szálláslehetőségeket vehetnek igénybe. Ukrajnában több mint 1100 ilyen található. 80,5 ezer férőhelyet biztosítanak a belső menekültek számára. A helyek közel 10%-a jelenleg üresen áll – jegyezte meg a minisztérium.
A koordinációs törzs döntése értelmében 2024. május 2-án megkezdődött Donyeck megye lakosainak kötelező evakuálása a Voliny megyébe.
Az ukrán Közegészségügyi Központ jelentése szerint az idei járványügyi szezon kezdete óta 8,6%-kal több ember betegedett meg influenzában, felső légúti fertőzésekben és koronavírusban, mint az előző év azonos időszakában.
Az utolsó héten azonban folytatódott a megbetegedések csökkenése: a légúti betegségek száma 2,7%-kal mérséklődött, míg a Covid–19 megbetegedések 36,3%-kal csökkentek.
Október 20. és 26. között 123 364 ember betegedett meg akut légúti fertőzésben, közülük 72 571 gyermek. Covid–19-ben 1797 fő betegedett meg, 8 halálesetet regisztráltak, mindannyian oltatlanok voltak.
