A csernobili övezetből származó sugárzás továbbra is tiszta területekre juthat, a veszélyes részecskék terjedésének fő csatornája a Pripjaty folyó vize, valamint a tüzekből származó port és füstöt hordozó szél – jelentette ki vasárnap Szerhij Kirejev radioökológus és az Ökoközpont vezérigazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A szakember elmondása szerint a lényeg a következő: a víz, mint fő útvonal, a radioaktivitás 90-98%-a a Pripjaty folyón keresztül távozik a csernobili övezetből. Ez a folyamat, ellentétben a légi terjedéssel, egész évben folytatódik.
A tüzek kritikus szerepe: nagyobb kiterjedésű erdőtüzek során a levegőbe kibocsátott sugárzás mennyisége megegyezhet a térség összes folyójának éves víz által terjesztett mennyiséggel.
Kijev veszélyeztetése: a tüzekből származó radioaktív hamut a csapadék gyorsan bemossa a Dnyeperbe. Ez közvetlen kockázatot jelent a kijevi agglomerációban élő több millió ember ivóvízellátására.
Az erdő védelmi funkciója: a csernobili erdők biomasszája visszatartja a radionuklidokat. A tüzek elpusztítják ezt a védőréteget, és a felhalmozódott sugárzást illékony égéstermékekké alakítják.
Háborús akadályok: a tűzfészkekhez való hozzáférés korlátozott a területek elaknásítása miatt. Ez késedelmekhez vezet a reagálásban, és növeli a radionuklidok környezetbe történő kibocsátásának mértékét.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szoros figyelemmel követi a közel-keleti eseményeket azok piaci hatásának megítélésére, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) pedig hétfőn zárt ülésen vitatja meg az Irán elleni katonai csapás nyomán kialakult helyzetet.
A Nemzetközi Energiaügynökség aktívan figyelemmel kíséri a közel-keleti eseményeket és azok potenciális hatását a globális olaj- és gázpiacokra, valamint a kereskedelmi áramlásokra – közölte Fatih Birol igazgató egy X-en közzétett bejegyzésében.
„A piacok eddig jól ellátottak voltak” – jelentette ki, hozzátéve, hogy kapcsolatban áll a régió főbb termelőinek minisztériumaival és az IEA-hoz tartozó országok kormányaival.
Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzó tanácsa zárt ülést tart „az Amerikai Egyesült Államok és Izrael által az Iráni Iszlám Köztársaság területe ellen végrehajtott katonai csapásokkal kapcsolatos ügyek” megvitatására hétfőn – a kiadott sajtóközlemény szerint.
A zárt ülés összehívását Oroszország állandó bécsi képviselete kezdeményezte. Az ülést az aznapra már korábban meghirdetett rendes tavaszi tanácskozás előtt tartják meg.
Ismét Csernobil miatt aggódhat a világ, miután a sugárzást védő acélszarkofág szerkezete már nem képes megfelelően szigetelni. A védőpajzson még februárban ütött lyukat egy becsapódó drón, amit azóta sem javítottak meg. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a sugárzási szint mindeddig nem emelkedett, azonban a korrózió miatt rohamosan romlik a szarkofág állapota. A szakértők és a nemzetközi szervezetek a következmények megelőzését, és a mielőbbi helyreállítást sürgetik. A munkálatokat viszont nem csak az ukrajnai háború hátráltatja, az extrém sugárzási szint és a százmillió eurót is meghaladó költségek további akadályokat jelentenek.
Harminckilenc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. A baleset a volt Szovjetunió területén, az Ukrajnában található csernobili atomerőműben következett be. A légkörbe került radioaktív anyagok Európa-szerte halálozásokat és daganatos megbetegedéseket okoztak.
A nukleáris szennyeződések természetes úton évezredek alatt bomlanak le. A katasztrófában érintett 4-es blokk továbbra is magában foglalja a reaktor olvadt zónáját, amelyben több száz tonna erősen sugárzó anyag található. Egyes kutatások szerint a csernobili erőmű közvetlen környezete még legalább 20 ezer évig sugározhat.
A veszélyhelyzet enyhítése érdekében egy új csernobili védőburkolatot is terveztek. Az acélszarkofág a valaha készült legnagyobb mozgatható szárazföldi szerkezet, amelyet két szakaszban, a reaktortól távol építettek meg. A hatalmas acélkupolát speciálisan kialakított síneken szállították át a jelenlegi helyére. A munkálatokat 2016 novemberében fejezték be, míg az építményt 2019-ben helyezték üzembe.
Eric Schmieman, a csernobili védőpajzs építésének egyik műszaki tanácsadója nemrég elmondta, hogy a szarkofágot úgy tervezték, hogy ellenálljon a szélsőséges időjárási körülményeknek, a földrengéseknek, de a háborús cselekményekkel nem számoltak.
A nukleáris veszélyeket a több mint három éve tartó ukrajnai háború is tovább fokozta. Idén februárban egy becsapódó harci drón ütött lyukat a szarkofágon. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a sugárzási szint mindeddig nem emelkedett, azonban aggodalomra ad okot, hogy a védőszerkezet már nem képes megfelelően szigetelni.
A csernobili szarkofág szerkezetén közel fél éve tátong a sérülés, amelyet azóta sem javítottak meg. A korrózió miatt a burkolat állapota is romlik, növelve a sugárzási kockázatokat.
Az atomszakértők félőnek tartják, hogy a védőpajzs helyreállítása akár több évet is igénybe vehet, miközben a beszivárgó víz is folyamatosan károsítja a szerkezetet.
A szarkofág javítása további veszélyeket rejt
A javítási munkálatokat több szempontból is nehezíti, hogy a sérülés nem csupán a külső burkolatot, hanem a tartó- és tömítőszerkezeteket is érinti. A magas sugárzási szint miatt a helyszíni munkavégzés rendkívül veszélyes lenne, míg a keletkezett lyuk lezárásához kiterjedt javítási erőfeszítésekre lenne szükség.
Artem Siryi, a létesítmény egyik biztonsági vezetője szerint a szerkezet teljes körű helyreállítása gyakorlatilag lehetetlen. Hozzátette, hogy a belső, zárt területeken a sugárzási szint továbbra is rendkívül magas, így a dolgozók biztonságát nehéz lenne garantálni. Ráadásul nemcsak a javítás, hanem a szerkezet mozgatása és rögzítése is komoly technikai akadályokat jelentene.
A szakemberek abban bíznak, hogy a kis méretű drónok segítségével pontosabban fel tudják térképezni a szarkofág belsejében keletkezett károkat, amelyek a későbbi javítási munkálatokban is aktív szerepet játszhatnak.
A szarkofág helyreállítása százmillió eurónál is több lehet
A nemzetközi szervezetek már elemzik a helyreállítás lépéseit, valamint a javítások sürgősségét is hangsúlyozták. A támadás következtében több kulcsfontosságú rendszer is működésképtelenné vált, ami veszélyezteti a sugárzó anyagok elszigetelését. A szakemberek szerint amennyiben nem történik gyors beavatkozás, úgy további állapotromlás várható – írja a World Nuclear News.
Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Franciaország eddig összesen 42,5 millió eurót ajánlott fel a javítási munkálatokra. A támogatást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) keretében működő Nemzetközi Csernobili Együttműködési Alap ülésén jelentették be.
A költségeket nehéz pontosan meghatározni, de a kár mértéke és a sugárzási környezet összetettsége alapján a sürgősségi munkálatok teljes összege a 100 millió eurót is meghaladhatja.
Július 2-án egy támogatási megállapodást is létrejött a csernobili üzem és az EBRD között, amelynek célja a károk felmérése és a sürgősségi javítási tervek kidolgozása.
Ukrajna szerint a hozzájárulások kulcsfontosságúak a helyreállítási munkák folytatásához. Balthasar Lindauer, az EBRD nukleáris biztonsági részlegének igazgatója úgy fogalmazott, hogy az ígért adományok „a nemzetközi közösség rendíthetetlen támogatásának megnyilvánulásai Csernobil mellett”.
A szerkezet javítása rendkívül indokolt, hiszen ha az új burkolat nem lenne képes megakadályozni a radioaktív anyagok kijutását, úgy nemcsak Ukrajna, hanem a környező országok is sugárveszélynek lennének kitéve.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még februárban jelentette be, hogy egy dróntámadás következtében megsérült a csernobili atomreaktor köré felhúzott védőépület. A 100 évre tervezett szarkofág így már nem képes betölteni feladatát, javítására nemzetközi összefogásra lenne szükség – írja a hvg.
Az atomreaktort nemsokkal 1986-os felrobbanása után zárták be egy betonszarkofágba, ez azonban csak ideiglenes megoldás volt, hiszen nem ez az építmény nem képes a sugárzás teljes árnyékolására, ráadásul hamar félővé vált az is, hogy összeomlik. 2010 és 2019 között ezért nemzetközi együttműködéssel egy új, főként fémből álló építményt emeltek köré, amelyet már 100 évre terveztek.
Ennyi időt azonban nem húzott ki, egy orosz dróntámadás idén februárban lyukat ütött a szerkezetén, így már nem szigetel megfelelően. A kár jelentős, becslések szerint több millió dollárra lenne szükség az építmény helyreállításához.
Ha az eredeti, szovjet betonszarkofág most összeomlana, az új védőépület nem tudná megakadályozni, hogy radioaktív anyagok jussanak ki belőle, ez pedig nemcsak Ukrajnára, de a környező országokra is veszélyt jelenthetne.
Nem kérdés, hogy a sérült szerkezet helyreállítása sürgetően fontos, az ehhez szükséges munkákat azonban csak a helyszínen lehet elvégezni, vagyis a munkások jelentős sugárzásnak lesznek kitéve. Éppen ezért pontosan ki kell majd számítani, mekkora sugáradagot kaphatnak a dolgozók, illetve milyen sűrűn kell váltani őket.
A fokozott sugárterhelés komoly nyomot hagyott a csernobili atomerőmű körül létesített zárt zónában élő énekesmadarakon – állapították meg finn kutatók.
Mint ismert a csernobili atomerőműben következett be 1986. április 26-án a történelem legsúlyosabb nukleáris balesete. Az erőmű környezetét a veszélyes radioaktív szennyezés miatt 30 kilométeres körzetben lezárták. Itt az elmúlt 38 évben az emberek által háborítatlanul létezhetett a természet és rendszeresen vizsgálják, milyen hatással van a vadvilágra a sugárszennyezés.
A Jyvaskyla Egyetem munkatársai a környéken élő széncinege és a kormos légykapó populációt vizsgálták és összevetették az erősen szennyezett területen élőket a kevésbé érintett környezetben élőkével.
Sameli Piirto és kollégái megállapították, hogy tetten érhető a sugárzás okozta stressz: a szennyezett területeken kevesebb madár fészkel. Az itt élők étrendjében többféle rovar mutatható ki. Az énekes madarak emésztőrendszerében élő mikrobiomokat összehasonlítva megállapították, hogy ugyanazok a baktériumok fedezhetők fel bennük, de a kimutatható baktériumok mennyiségi arányai eltolódtak.
A finn kutatók megállapításai finom eltéréseket találtak, de egy 2011-es kutatás sokkal ijesztőbb végkövetkeztetésre jutott: 48 különböző fajhoz tartozó félezer madár mérése alapján arra jutott, hogy a lezárt zónában élő madarak agya és feje is kisebb és valószínűleg kognitív képességei is rosszabbak szerencsésebb környéken kikelt társaiknál.
Évtizedekkel a csernobili atomerőmű katasztrófája után még mindig élnek radioaktív céziummal szennyezett vadgombák Németország déli részén – állapította meg egy hétfőn publikált német tanulmány.
A német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal (BfS) vizsgálata szerint a gombák cézium-137 izotóppal szennyezettek, ami az 1986 áprilisában történt csernobili katasztrófa miatt került a levegőbe. A cézium-137 felhalmozódhat a csontszövetben, ami hosszú távon csontrákhoz és leukémiához vezethet.
A BfS évente vizsgálja Bajorország nyolc helyszínén a vadon termő, ehető gombákat abból a szempontból, hogy megtalálható-e bennük az izotóp.
Sugárterheléssel számolhat az, aki eszik belőle
Az eredmények alapján az osztrák határon fekvő Mittenwald erdőségében és az Ingolstadttól délnyugatra fekvő lápos területen is teremnek az izotópot még mindig tartalmazó gombák.
Vannak olyan helyszínek, ahol egy kilogramm gombában több mint négyezer becquerel cézium-137-et mértek, miközben a kereskedelmi forgalomba hozatal határértéke hatszáz becquerel.
A kutatók szerint azonban az egészségügyi kockázat minimális: a sugárterhelés viszonylag alacsony, ha a vadon termő gombát normál mennyiségben fogyasztják.
Inge Paulini, a BfS elnöke azért mégis azt tanácsolta a bajor gombaszedőknek, hogy csak mértékkel egyenek gombát, „hogy elkerüljék a felesleges sugárterhelést”.
??? It's official! The world’s first #hydrogen train, our Alstom Coradia iLint, has reached yet another historical #milestone today in #Germany. It is now in passenger operation with our partners #LNVG, @evb_ElbeWeser and @Lindeplc.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Az orosz hadsereg távozása után a csernobili atomerőmű sugárzási szintje nem megfelelő – írja az AFP a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökségre (IAEA) hivatkozva.
A helyszínen az IAEA munkatársai tartottak ellenőrzést Rafael Mariano Grossi vezérigazgatóval az élen, akik létfontosságú berendezéseket hoztak a helyszínre és radiológiai vizsgálatokat végeztek az atomerőmű területén.
Az Ukrinform jelentése szerint a következő hetekben más IAEA-missziók is érkeznek ebbe és más ukrajnai nukleáris létesítményekbe.
The Republic of #Tuva will transfer 3,000 horses to the #Russian troops to establish logistical chains for supplying the front. This was announced by the head of the Republic, Vladislav Khovalyg, of the United Russia party. pic.twitter.com/5N4qY9xotd
The Republic of Tuva will transfer 3,000 horses to the Armed Forces of the Russian Federation to establish logistics chains for supplying the front. Head of the Republic of Tuva Vladislav Khovalyg said.
Kharkiv region. I met with the warriors of the 92nd Separate Assault Brigade named after Ivan Sirko. The fighters are holding a difficult section of the front – Lyptsi. I spoke with the commanders. The defense along their line of responsibility, the training of the warriors,… pic.twitter.com/OiOBPjHMxH
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 4, 2025
A napokban tudósok újabb információkat hoztak nyilvánosságra azzal a, még 2019-ben a Proxima Centauriból fogott rádiójelről, amivel kapcsolatban korábban felmerült, hogy akár földönkívüli civilizációtól is származhat.
A Földhöz legközelebb – mindössze csak 4.2 fényévre lévő – csillagtól származó, BLC1-nek elnevezett jelet az elmúlt két év során alapos elemzésnek vetették alá a kutatók, és ennek eredményét közölték most a Nature Astronomy magazinban.
Ezek szerint szinte teljesen kizárható, hogy a szóban forgó rádiójelek – amik amúgy nagyon eltértek a Kozmoszban egyébként észlelhető sugárzásoktól – valóban földönkívüli élőlényektől származtak volna. Ez ellen szó többek között az, hogy a forrásának tűnő csillagrendszer bolygóinak felszínén olyan körülmények uralkodnak, amik rendkívül ellenségesek az élettel szemben, így nem valószínű, hogy életnek akár egyszerű formái is jelen vannak rajtuk – az intelligens életről nem is beszélve.
Ehelyett a kutatók szerint a BLC1 egy ún. intermodulációs folyamat eredményeként jöhetett létre, ami adott esetben lényegében két vagy több rádióforrás jeleinek egy új jelbe kombinálódását takarja. Ez szerintük megmagyarázza, hogy az adás miért tűnt úgy, mintha a Proxima Centauriból jött volna, miközben valójában földi eredetű jelekből alakulhatott ki, amik az említett módon egy új jelbe kombinálódtak össze.
Bár egyelőre nem tudni, hogy pontosan mik lehettek ezek a jelforrások, de a most publikáltak szerint valószínűleg valamilyen rosszul működő – és így túl magas frekvencián sugárzó – berendezésből származhattak, lehet, hogy a jeleket észlelő obszervatórium közeléből.
A tudósok szerint ennek ellenére pozitívum a BLC1 felfedezése, mert azt jelenti, hogy a földönkívüli élet nyomait kutató rendszereink valóban képesek a szokatlan, potenciálisan más életformáktól származó rádiójelek észlelésére és kiszűrésére a kozmikus jelzáporból. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy egyelőre még várni kell majd arra, hogy E.T. nyomaira bukkanjunk – méghozzá új számítások szerint akár 2 milliárd évig is, amit legtöbbünk valószínűleg nem fog cérnával bírni.
A kutatók szerint a Holdon a Földön bennünket érő sugárzás 200-szorosát kell elviselni. Az űrhajósokat 38 nap alatt akkora dózis érheti, mint azt, aki a Földön egész évben sugárzó anyagokkal dolgozik.
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét.
Miközben az elmúlt néhány évben egyre többet lehetett arról hallani, hogy az ember a történelem során először egy másik égitest – a Hold, majd a Mars – felszínén építsen magának bázist, hogy ott éljen és kutasson, fontos szem előtt tartani az új környezet által jelentett veszélyeket, kihívásokat is. Nemcsak azért, mert oxigént vagy épp élelmet kell biztosítani a számukra, hanem azért is, mert igen magas sugárterhelésnek lesznek kitéve az asztronauták.
Míg a Föld mágneses mezeje a bolygónkon mindenki számára védelmet nyújt, a Holdon ez például nincs így. Egy nemzetközi kutatócsoport ezért nemrég nekiült, hogy kiszámolja, nagyjában mekkora sugárzást kell majd kivédeni a túlélés érdekében.
A Science Advanced című tudományos lapban megjelent publikáció szerint az asztronautákat naponta átlagosan 1,3 mSv (millisievert) ekvivalens sugárzási dózis éri majd. Ez 2,6-szor magasabb érték, mint ami a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodókra hat.
Hogy ez az 1,3 mSv mekkora értéket jelent, azt érdemes kontextusba helyezni. Egy banán elfogyasztása például 0,1 mikrosievert egyszeri dózist jelent. A mikro és a milli között 10-3 a váltószám, vagyis a banán elfogyasztása 0,0001 mSv. Egy mellkasról készített CT-felvétel ezzel ellentétben már 6-18 mSv, de nem szabad elfelejteni, hogy az csupán egyetlen pillanat, nem pedig egy folyamatos kitettséget jelent.
A kifejezetten sugárzással foglalkozó szakembereknek évente legfeljebb 50 mSv lehet a kitettsége. A Holdon ezt az értéket 38 nap és 12 óra alatt érné el az ember.
Robert Wimmer-Schweingruber, a tanulmány egyik szerzője szerint a Holdon 200-szor nagyobb sugárzást kell elviselni, mint a Földön, de a Frankfurt–New York repülőjáraton ülőkhöz képest is 5-10-szer nagyobb a sugárzás a szomszédos égitesten. A szakemberek szerint mindez azt jelenti, hogy a rövid látogatás a Holdon alapvetően nem jelent problémát, egy hosszabb küldetés vagy akár az ottani élet már annál inkább. És mivel viszonylag sokáig érné őket ez az érték, ezzel igen komolyan számolni kell.
A megoldás az lehet, hogy ha a Hold felszíne alá építenék a bunkereket az űrhajósok, ám egyelőre nem tudni, ez mennyire árnyékolná le a sugárzást.
[type] => post [excerpt] => A kutatók szerint a Holdon a Földön bennünket érő sugárzás 200-szorosát kell elviselni. Az űrhajósokat 38 nap alatt akkora dózis érheti, mint azt, aki a Földön egész évben sugárzó anyagokkal dolgozik. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1604097457 [modified] => 1604098478 ) [title] => Komoly sugárzással kell majd számolniuk a majdani Hold lakóknak [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=34658&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 34658 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 34659 [image] => Array ( [id] => 34659 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3.jpg [original_lng] => 128988 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1604091279:5 [_thumbnail_id] => 34659 [_edit_last] => 5 [views_count] => 4764 [_oembed_7c07626aad80315cbfe968a9319c2b22] =>
Oh, this is amazing. Close to tears. Ourspace has published an update on the "mystery hut" and it's so underwhelming it's brilliant. It's just a small rock on a crater rim that they're now calling "jade rabbit" for its appearance. Source: https://t.co/frrMKH7RWMhttps://t.co/GFCIRzqmDupic.twitter.com/jpDLDS8TZu
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Az ukrán Nemzeti Környezetvédelmi Tanács aggodalmát fejezte ki a Pripjaty folyón az infrastrukturális minisztérium utasítása szerint megkezdett medermélyítési munkálatokkal kapcsolatban – áll a szervezet nyilatkozatában.
A szakértők úgy vélik, hogy a medermélyítés a Dnyeper egész területére kiterjedő, halálos sugárzás veszélyét okozhatja – mondják a szakértők. Az információk alapján a folyón vízi turisztikai útvonalat (Kijev–Mozir–Kijev) terveznek indítani.
„Az, hogy a sugárzás egy kicsit gyengült nem jelenti azt, hogy már biztonságos. Az idő elteltével a fűtakaró és a Pripjaty folyó fenekén lévő üledék lefedte a radioaktív anyagokat, de azok nem tűntek el. És most a Pripjaty folyó medrében végzett kotrási munkálatok ahhoz vezetnek, hogy ez az egész radioaktív koktél lefolyik a kijevi víztározóba, onnan tovább a Dnyeperi víztározókon keresztül egészen a Fekete-tengerig” – mondják a szakértők. A környezetvédők hozzátették, hogy az ilyen projektek csak a csernobili katasztrófa által sújtott területeket megkerülve valósíthatók meg.
