Svájcban jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom”, amely megtiltja az arcot teljesen elfedő ruhadarabok viselését közterületen – jelentette be szerdán a svájci kormány.
Az erről szóló javaslatot 2021-ben szoros eredményű népszavazás hagyta jóvá, és a népszavazást ugyanaz a csoport kezdeményezte, amely korábban, 2009-ben elérte az új minaretek építésének betiltását. A svájci kormány a tilalom életbe lépésének dátumát és a törvény megsértéséért kiszabható bírságot is bejelentette: a törvény megszegői 1000 svájci frankig terjedő pénzbüntetéssel sújthatók.
A tilalom azonban számos kivételt engededélyez: a diplomáciai és konzuli létesítményekben, repülőgépeken, valamint felekezeti épületekben és szertartásokon továbbra is engedélyezett az arc eltakarása. Az arc elfedése szintén engedélyezett lesz egészségügyi, biztonsági és időjárási okokból, valamint hagyományőrzés céljából.
A kormány hozzátette, hogy művészeti, szórakoztató és reklámcélú eseményeken az arc eltakarása szintén megengedett, továbbá a gyülekezési vagy véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódó védelmi intézkedéseknél is lehetséges, feltéve, hogy arra az adott eseményre a hatóságok előzetesen engedélyt adtak, és a közrendet nem veszélyezteti.
A szakértők egyelőre tehetetlenül állnak a jelenség előtt, a szokásos módszerek ennél a hangyafajnál nem hatásosak.
Az európai országokban egyre súlyosabb problémát jelent a Tapinoma magnum hangyafaj terjedése, amely ellen szinte lehetetlen védekezni. Franciaország, Németország és Svájc lakói egyaránt küzdenek a falakon, járdákon és elektromos kábeleken is áthatoló hangyák inváziójával.
Ez az alig 3 milliméteres hangyafaj azelőtt csak a Földközi-tenger térségében volt elterjedt, azonban az utóbbi években északabbra is megjelent.
Több millió egyedet számláló kolóniáik kiirtására pedig még nincs hatékony módszer.
Mint írják, Franciaországban súlyos károkat okoz a mezőgazdaságban, illetve az épületekben olyannyira, hogy egyes lakóknak el is kellett hagyniuk az otthonaikat. A németországi Kehl városában pedig már áramkimaradást és internetellátási zavarokat is okoztak, mert átrágják magukat az elektromos kábeleken is.
A hangyák ellen alkalmazott hagyományos módszerek, eddig nem bizonyultak hatékonynak. A hangyafaj egyik különleges tulajdonsága, hogy több királynő képes egyesíteni kisebb kolóniákat, így szuperkolóniák keletkeznek, többmilliós egyedszámmal.
Az entomológusok véleménye szerint a globális felmelegedés segítheti elő a faj terjeszkedését.
A svájci rendőrség több letartóztatást is végrehajtott, miután egy nő egy öngyilkos kapszula segítségével lett öngyilkos. A jelek szerint ez volt az első ilyen eset. Júliusban egy, a Sarco eszközt népszerűsítő, az eutanáziát támogató csoport azt mondta, hogy várhatóan idén fogják először használni a gépet.
A rendőrség közölte, hogy több embert tartóztattak le öngyilkosságra való felbujtás és öngyilkosságban való segédkezés miatt, miután egy nő a Sarco cég által gyártott kapszula segítségével halt meg hétfőn. Bár a halálba segítés bizonyos körülmények között törvényes Svájcban, szigorúan szabályozott, és a Sarco kapszula nem felel meg ezen szabályozásoknak.
A rendőrök a helyszínen megtalálták a készüléket és a holttestet is.
A vitatott kapszula mögött álló cég szerint a készüléket kizárólag a saját életének véget vetni kívánó személy tudja működtetni, orvosi felügyelet nélkül.
A rendőrség szerint a készüléket hétfőn használták egy erdei kunyhóban Merishausen térségében, Svájc ritkán lakott részén, a német határon.
A rendőrség közölte, hogy egy ügyvédi irodától kaptak fülest a készülékkel elkövetett öngyilkosságról.
Az elfogott személyek számát és személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra. Az áldozatot sem nevezték meg – írja a BBC nyomán az Origo.
Júliusban egy, a Sarco eszközt népszerűsítő, az eutanáziát támogató csoport azt mondta, hogy várhatóan idén fogják először használni a gépet.
A támogatói szerint ez egy olyan lehetőséget kínál, amely nem függ a gyógyszerektől vagy orvosoktól, így elősegíti az eutanáziához való jog gyakorlását is, mivel a hordozható eszközt 3D-nyomtatással lehet elkészíteni és otthon összeszerelni.
Svájcban azonban nagy ellenállás tapasztalható, annak ellenére, hogy az országban az alkotmányos jogok közé tartozik az eutanázia. A kritikusok attól tartanak, hogy az eszköz miatt emelkedik majd az öngyilkosságok száma és aggasztó, hogy orvosi felügyelet nélkül is működtethető.
Az eutanázia illegális az Egyesült Királyságban és a legtöbb más európai országban is, ezért az elmúlt évek során ezrek utaztak Svájcba, hogy véget vessenek saját életüknek.
A világon elsőként Hollandiában legalizálták az eutanáziát 2002-ben, végrehajtását azonban szigorú szabályokhoz kötik ott és a később hasonlóan eljáró Belgiumban is.
Az önkéntes halált azoknak engedélyezhetik, akik állandó, szinte elviselhetetlen, kevéssé csillapítható fájdalommal járó, gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és az eutanáziát még teljesen tiszta tudatállapotban, cselekvőképesen kérelmezik írásban, ismételten.
Korábban beszámoltunk arról, hogy börtönbüntetésre ítéltek egy japán orvost, mert eutanáziát hajtott végre. Új-Zélandon viszont legalizálták az aktív eutanáziát 2021-ben.
Svájc is csatlakozott kedden azokhoz az országokhoz, amelyek népirtásként ismerik el az Ukrajnában, még a szovjet korszakban, 1932-33-ban mesterségesen előidézett éhínséget, a holodomort, amelyben több millió ukrán vesztette életét. A berlini Bundestag és az Európai Parlament 2022-ben hozott határozatot a holodomor népirtásként történő elismeréséről, majd 2023-ban a szlovén és a horvát parlament is hasonló lépést tett. A svájci parlament alsóháza 123-58 szavazati aránnyal fogadta el az erre vonatkozó nyilatkozatot. A kezdeményezés ellen szavazott a jobboldali Svájci Néppárt (SVP), amelynek egyik képviselője, Monika Rüegger azzal érvelt, hogy nemzetközi bíróságok hatásköre megítélni, mi számít népirtásnak, „Svájc ilyen ügyeket nem határozhat el”.
Több mint kilencven éve, 1932 novemberében Joszif Sztálin szovjet vezető rendőröket küldött ki, hogy lefoglalják az újonnan kollektivizált ukrán gazdaságok összes gabonáját és állatállományát, beleértve a következő terméshez szükséges vetőmagot is. A tiltakozó gazdák falvait biztonsági erőkkel körülzáratta, sorsukra hagyva az ott lakókat. A következő hónapokban négymillió ember halt éhen Ukrajnában.
A svájci kormány úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig nem szünteti meg a háború miatt Ukrajnát elhagyó ukránok ideiglenes védelmi státuszát – számolt be a svájci Szövetségi Tanács, tájékoztatott az Ukrinform.
„Várhatóan az ukrajnai helyzet belátható időn belül nem fog változni. Ezért a Szövetségi Tanács szeptember 4-i ülésén úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig nem törli el az ukrán menekültek S-védelmi státuszát, és addig folytatja az ezen csoport tagjainak támogatását célzó intézkedéseket”, – áll a közleményben.
Mint megjegyezték, ez a döntés nem csak az ukrán menekültek, hanem a kantonok, a közösségek és a munkaadók számára is világossá teszi a következő 18 hónapot.
„Tekintettel Svájc schengeni övezeti tagságára, a Szövetségi Tanács létfontosságúnak tartja az EU-val való szoros együttműködést, amely június 13-án úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét” – áll a közleményben.
Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban a Svájci Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy 2022. március 12-től S-védelmi státuszt biztosít az ukrán menekülteknek. Ez mindaddig biztosítva lesz, amíg az emberek komoly veszélyben vannak. Svájcban az augusztusi adatok szerint körülbelül 66 ezer ukránnak van S-védelmi státusza.
[type] => post
[excerpt] => A svájci kormány úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig nem szünteti meg a háború miatt Ukrajnát elhagyó ukránok ideiglenes védelmi státuszát – számolt be a svájci Szövetségi Tanács.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1725646140
[modified] => 1725623904
)
[title] => Svájc 2026 márciusáig meghosszabbította az ukrán menekültek védelmi státuszát
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=213652&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 213652
[uk] => 213518
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 213519
[image] => Array
(
[id] => 213519
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png
[original_lng] => 902859
[original_w] => 1200
[original_h] => 670
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-300x168.png
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-768x429.png
[width] => 768
[height] => 429
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-1024x572.png
[width] => 1024
[height] => 572
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png
[width] => 1200
[height] => 670
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png
[width] => 1200
[height] => 670
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png
[width] => 1200
[height] => 670
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1725613107:5
[_thumbnail_id] => 213519
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1250
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_75d11119bc9e4158c821b6d549ee83fb] =>
A svájci hadsereg ötleteket keres a svájci tavak mélyére süllyesztett lőszerek kiemelésére, és ennek érdekében pályázatot is kiírt a hadfelszerelésekért felelős szövetségi hivatal, az Armasuisse.
A Vierwaldstätti-, Thuni- és Brienzi-tóban fürdőzők gyakran nem is sejtik, hogy mit rejt a mélység. 1918 és 1964 között ugyanis 8200 tonna lőszert süllyesztettek el ott a szövetségi hivatal szerint. De más tavakban is volt erre példa, kisebb mennyiségben. A hadianyagok átlagosan 150-220 méteres mélységben vannak a tavak fenekén és egy-két méteres iszapréteg fedi őket.
Az Armasuisse mindenekelőtt vállalatoktól és főiskoláktól várja ötleteik benyújtását 2025 februárjáig. A nyerteseket áprilisban fogják kihirdetni. Az még nem dőlt el, hogy a díjnyertes projekteket meg is valósítják-e.
A három legjobb elképzelést 50 ezer svájci frank (mintegy 58 ezer USD) jutalommal díjazzák.
Az Armasuisse hangsúlyozza, hogy nem áll fenn veszély: a vízminőséget folyamatosan ellenőrzik, és eddig nincs nyoma annak, hogy káros anyagok váltak volna ki. Az elsüllyesztett hadianyagok esetében jórészt feleslegessé vált, lejárt szavatosságú, vagy gyári hibás lőszerekről van szó. A szövetségi hivatal ugyanakkor nem elégedett az eddigi megoldási javaslatokkal, ugyanis ezek során túl sok iszapot kellene felbolygatni és nagy terhelés érné a tavak ökológiai rendszerét. Mindemellett kihívást jelent a részben apró vas-, réz-, sárgaréz- és alumínium-darabok kiemelése.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Svájcot, amiért az ország nem tett eleget az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmény szerinti kötelezettségeinek, a 46 tagú Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság ugyanakkor, mint elfogathatatlant, elutasított két, egy portugál és egy francia klímaaktivisták által indított keresetet.
A strasbourgi emberi jogi bíróságon tavaly tavasszal indított pert a mintegy kétezer nyugdíjas női taggal rendelkező svájci Nyugdíjasok Klímaklubja, azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez való jogukat. Az eljárás célja az volt, hogy az Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság kötelezze Bernt az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentésére.
Keddi ítéletében a bíróság kimondta: „kritikus hiányosságok mutatkoztak” a vonatkozó szabályozási keret bevezetésének folyamatában, ideértve azt is, hogy a svájci hatóságok elmulasztották számszerűsíteni a szén-dioxid-költségvetésen keresztül vagy más módon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó nemzeti korlátozásokat. Svájc sem teljesítette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésére kitűzött korábbi céljait – jelentették ki.
A bíróság megállapította azt is, hogy a svájci bíróságok nem szolgáltattak meggyőző indokokat arra vonatkozóan, hogy miért tartották szükségtelennek a kérelmező egyesület panaszainak érdemi vizsgálatát. Az eljárás során pedig nem vették figyelembe az éghajlatváltozásra vonatkozó tudományos bizonyítékokat, és ezzel „nem vették komolyan a panaszokat” – írta ítélete indoklásában az emberi jogi bíróság.
A strasbourgi bírói testület arról is tájékoztatott kedden, hogy mint elfogathatatlant, elutasította azt a keresetet, amelyet hat fiatal portugál klímaaktivista indított tavaly szeptemberben azzal a céllal, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére kötelezzenek 32 államot. Az aktivisták az Európai Unió 27 tagállama mellett Oroszországot, Törökországot, Svájcot, Norvégiát és az Egyesült Királyságot vádolták azzal, hogy nem korlátozzák kellőképpen az üvegházhatású gázok kibocsátását, és úgy vélték, hogy ez elősegíti a globális felmelegedést, továbbá hatással van életkörülményeikre és egészségi állapotukra.
Az emberi jogi bíróság közölte, az ügyet illetően Portugália tekintetében területi joghatóság áll fenn, a többi alperes állam tekintetében azonban nem lehetett megállapítani a joghatóságot. E szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye vonatkozó cikkének értelmében a keresetet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani – írták. Tekintettel azonban arra, hogy a kérelmezők panaszaikkal kapcsolatban semmilyen jogi úton nem éltek Portugáliában, a kérelmezők Portugália ellen benyújtott panasza is elfogadhatatlan a hazai jogorvoslati lehetőségek kiaknázásának hiánya miatt – állapították meg.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága végezetül elfogadhatatlannak nyilvánította azt a francia beadványt is, ami szerint Franciaország nem tett megfelelő lépéseket az éghajlatváltozás megelőzésére. A francia intézkedések elmaradása a felperes szerint az élethez való jogának, valamint a magán- és családi életének, valamint az otthonának tiszteletben tartásához való jogának megsértésével járt. A strasbourgi bíróság megállapította: mivel a felperes jelenleg nem él Franciaországban, nem hivatkozhat arra, hogy az emberi jogi egyezmény vonatkozó cikke értelmében áldozata az állítólagosan elmaradt francia intézkedéseknek.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A strasbourgi emberi jogi bíróságon tavaly tavasszal indított pert a mintegy kétezer nyugdíjas női taggal rendelkező svájci Nyugdíjasok Klímaklubja, azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712787900
[modified] => 1712786741
)
[title] => Egy idős nőkből álló nyugdíjasklub beperelte Svájcot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás ellen – nyertek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183852&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183852
[uk] => 183802
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 183803
[image] => Array
(
[id] => 183803
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1.jpeg
[original_lng] => 54725
[original_w] => 1080
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1-1024x683.jpeg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1.jpeg
[width] => 1080
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1.jpeg
[width] => 1080
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1.jpeg
[width] => 1080
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1712775941:5
[_thumbnail_id] => 183803
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1264
[_oembed_75d11119bc9e4158c821b6d549ee83fb] =>
Svájcban 2023-ban 1,6 százalékos népességnövekedés volt megfigyelhető, ilyen nem fordult elő az elmúlt hatvan évben. A kimagasló növekedéshez hozzájárultak az ukrán bevándorlók is.
Svájcban az elmúlt hatvan év leggyorsabb ütemű népességnövekedését mérték tavaly, a növekedés több mint harmadát az ukrán menekültek bevándorlása okozta – jelentette csütörtökön a svájci statisztikai hivatal előzetes adatokra hivatkozva.
Svájc állandó népessége 145 400 fővel nőtt, és 2023 végére elérte a 8 960 800 főt, 1,6 százalékos növekedést mutatva az előző évben mért adatokhoz képest.
A növekedés az ukrán bevándorlók nélkül egy százalék lett volna.
A hivatal jelentése szerint a népesség tavaly tapasztalt növekedése a hatvanas évek óta mért legnagyobb. A statisztikai hivatal szóvivőjének elmondása szerint ennél nagyobb növekedést legutóbb 1963-ban mértek. 2022-ben a népességnövekedés 0,9 százalékos volt. A tavalyi évben a nettó bevándorlás 264 ezer ember érkezésével és 121 600 ember távozásával megkétszereződött és 142 300-ra nőtt, ami rekord. A bevándorlók közül 52 ezren érkeztek Ukrajnából.
Az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta csaknem 63 ezer ukrán bevándorló érkezett Svájcba. A bevándorlás régóta politikai vita tárgya az országban, ahola jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy a lakosságszámot 2050-ig tízmillió alatt tartsa.
A bevándorlás visszaszorítása fontos kérdése a Svájc és az Európai Unió vezetői között márciusban megkezdődött és a gazdasági kapcsolatok megerősítését célzó tárgyalásoknak. Az adatok azt is megmutatják, hogy Svájc milyen mértékben támaszkodik a bevándorlókra a lakosságszám szinten tartásához. A svájci termékenységi mutató ugyanis 2023-ben 1,33 volt, ami rekordalacsonynak számít. A hivatal becslése szerint a népesség mintegy 27 százaléka, megközelítőleg 2,416 millió ember külföldi származású.
Tavaly több mint egymillió ember nyújtott be első alkalommal menedékkérelmet az Európai Unióban. A tagállamok között jókora eltérések vannak, miközben néhány országban a kérelmek száma gyorsan emelkedett, addig Belgiumban ez a szám csökkent, az ország már kevésbé népszerű a bevándorlók közében.
Svájc három teljes ciklusú DNS-elemzőt adott át az ukrán belügyminisztérium Állami Tudományos Kutatási Szakértői Igazságügyi Szakértői Központjának az Oroszország elleni teljes körű invázió kezdete óta eltűntnek nyilvánított személyek azonosítására, olvasható Svájc ukrajnai nagykövetségének közleményében.
A mintegy 450 000 dollár értékű berendezés lehetővé teszi a törvényszéki szakértők számára, hogy 90 perc alatt készítsenek DNS-profilt az eltűnt személyek hozzátartozóiról, szemben a hagyományos DNS-laboratóriumok által végzett hosszabb eljárással. Ezeket az adatokat automatikusan összehasonlítják a honvédek és civilek maradványaiból származó DNS-mintákkal.
„Svájc igyekszik támogatni az ukrán hatóságokat az eltűnt személyek felkutatásában és azonosításában, ezzel is hozzájárulva Ukrajna helyreállításához. A DNS-elemzés kulcsfontosságú ebben a folyamatban, és elősegíti az állítólagos háborús bűnökkel kapcsolatos vádemelési erőfeszítéseket.
Minél hamarabb begyűjtik és tárolják az adatbázisban a hozzátartozóikat kereső személyek DNS-profilját, annál nagyobb az esélye az egyezésnek, és ennek megfelelően az elhunytak maradványainak DNS-feldolgozása során történő azonosításnak” – áll a nagykövetség közleményében.
A készülékeket a Rivnei, Hmelnyickiji és Cserkaszi regionális kutatási és kriminalisztikai központoknak adják át.
2023 februárjában Svájc két DNS-eszközt adott át a zaporizzsiai és Mikolajivban működő törvényszéki szakértőknek.
Az ukrán belügyminisztérium adatai szerint 2023 októberében több mint 26 000 embert tekintenek eltűntnek Ukrajnában. Az eltűnt személyek tényleges száma azonban vélhetően magasabb, mivel sok terület továbbra is megközelíthetetlen a megfelelő nyomozáshoz.
Az eltűnt személyek felkutatása és azonosítása az ukrajnai békét és emberi jogokat célzó svájci program egyik prioritása. Svájc 2016-ban kezdte meg erőfeszítéseit az eltűnt személyek felkutatásának támogatására Ukrajnában, és fokozta elkötelezettségét az eltűnt személyek számának 2022 februárjától kezdődő meredek növekedésére válaszul.
[type] => post
[excerpt] => Svájc három teljes ciklusú DNS-elemzőt adott át az ukrán belügyminisztérium Állami Tudományos Kutatási Szakértői Igazságügyi Szakértői Központjának az Oroszország elleni teljes körű invázió kezdete óta eltűntnek nyilvánított személyek azonosításár...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702836000
[modified] => 1702831847
)
[title] => Svájc három DNS-elemzőt adott át Ukrajnának az eltűnt személyek azonosítására
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172662&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172662
[uk] => 172527
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 172528
[image] => Array
(
[id] => 172528
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/2056c04feed639ce345001dca9348640-930-0-0.jpg
[original_lng] => 90246
[original_w] => 930
[original_h] => 669
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/2056c04feed639ce345001dca9348640-930-0-0-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/2056c04feed639ce345001dca9348640-930-0-0-300x216.jpg
[width] => 300
[height] => 216
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/2056c04feed639ce345001dca9348640-930-0-0-768x552.jpg
[width] => 768
[height] => 552
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/2056c04feed639ce345001dca9348640-930-0-0.jpg
[width] => 930
[height] => 669
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/2056c04feed639ce345001dca9348640-930-0-0.jpg
[width] => 930
[height] => 669
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/2056c04feed639ce345001dca9348640-930-0-0.jpg
[width] => 930
[height] => 669
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/2056c04feed639ce345001dca9348640-930-0-0.jpg
[width] => 930
[height] => 669
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702824653:5
[_thumbnail_id] => 172528
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2055
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_832ce127a578e802063725e90ce1d6f6] =>
[_oembed_time_832ce127a578e802063725e90ce1d6f6] => 1702802618
[_oembed_75d11119bc9e4158c821b6d549ee83fb] =>
A svájci kormány úgy döntött, hogy nem szünteti meg a háború elől menekülő ukránok védelmi státuszát 2025. március 4. előtt – számolt be az Index a The Guardian-ra hivatkozva.
„Az ukrajnai helyzet várhatóan nem változik a belátható jövőben” – áll a Szövetségi Tanács közleményében.
A svájci kormány célul tűzte ki a munkaerőpiaci integrációt is, amely révén a jövő év végéig az „S” védett státusszal rendelkezők 40 százaléka munkába állhat.
Az „S” védelmi státusz lehetővé teszi az emberek számára, hogy külföldre utazzanak, és Svájcban dolgozzanak, általában egy éven át, de ez meghosszabbítható.
