A svéd kormány a jobboldali Svéd Demokratákkal együtt jelentette be, hogy a február 4-én történt mészárlás hatására szigorítanak a szabályokon, ezentúl nehezebb lesz hozzájutni olyan félautomata fegyverekhez, mint amivel a keddi támadást elkövették.
A svéd kormány pénteken bejelentette, hogy a félautomata fegyverekhez való hozzájutást korlátozó törvénytervezetet fog kidolgozni a skandináv ország történelmének legsúlyosabb mészárlása után. „Vannak bizonyos veszélyes fegyvertípusok, amelyeket csak kivételesen szabad engedélyezni polgári célokra. Erre példa az AR–15 karabély, mert kompatibilis a katonai típusú nagy tölténytárakkal, és rövid idő alatt súlyos károkat képes okozni” – írták a kormány közleményében.
A Svédország középső részén fekvő Örebro felnőttképzési központjában kedden elkövetett tömeggyilkosságnak tíz halálos áldozata volt, közöttük több külföldi származású személy. A rendőrség szerint három fegyvert – valamint nagy mennyiségű töltényhüvelyt és fel nem használt lőszert – találtak a lövöldözés elkövetője mellett, akit a svéd sajtó szerint Rickard Anderssonnak hívtak, és 35 éves volt.
A rendőrség szóvivője közölte, hogy hosszú fegyverek, azaz puskák voltak, de a pontos típusukra nem tért ki. A nyomozók kiderítették, hogy az elkövetőnek négy vadászfegyverre volt fegyvertartási engedélye.
Törvényt is módosíthat a svéd kormány
A kormány a honlapján arról ír, hogy a rettenetes örebrói támadás több lényeges kérdést is felvetett a fegyverekre vonatkozó törvények kapcsán.
A Campus Risbergska központ mosdójában elrejtőzött egyik diák által készített és a TV4 csatorna által sugárzott videófelvételen lövéseket lehetett hallani, és valaki azt kiáltotta: „El fogtok menni Európából!”
Az Aftonbladet című svéd napilap szerint a férfi egy gitártokba rejtette a fegyvereit, és a lövöldözés előtt gyakorlóruhába öltözött a központ mosdójában.
Az áldozatok közül többen külföldiek, különböző nemzetiségűek, neműek és korúak voltak – mondta az AFP francia hírügynökségnek a nyomozással megbízott rendőr, Anna Bergqvist.
Szíria stockholmi nagykövetsége közölte, hogy részvétét fejezte ki két szír családnak, de részleteket nem árult el. Egy bosznia-hercegovinai nő szintén meghalt a támadásban, egy honfitársa pedig megsebesült a boszniai külügyminisztérium tájékoztatása szerint.
[type] => post
[excerpt] => A svéd kormány a jobboldali Svéd Demokratákkal együtt jelentette be, hogy a február 4-én történt mészárlás hatására szigorítanak a szabályokon, ezentúl nehezebb lesz hozzájutni olyan félautomata fegyverekhez, mint amivel a keddi támadást elkövették.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1739036820
[modified] => 1738990447
)
[title] => Korlátozná a félautomata fegyverekhez való hozzáférést a svéd kormány
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=231850&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 231850
[uk] => 232035
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 231851
[image] => Array
(
[id] => 231851
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sved-rendorok.jpg
[original_lng] => 254066
[original_w] => 1024
[original_h] => 767
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sved-rendorok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sved-rendorok-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sved-rendorok-768x575.jpg
[width] => 768
[height] => 575
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sved-rendorok.jpg
[width] => 1024
[height] => 767
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sved-rendorok.jpg
[width] => 1024
[height] => 767
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sved-rendorok.jpg
[width] => 1024
[height] => 767
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sved-rendorok.jpg
[width] => 1024
[height] => 767
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1739190482:3
[_thumbnail_id] => 231851
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 633
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1698560
[1] => 4107
[2] => 4012
)
[tags_name] => Array
(
[0] => félautómata fegyverek
[1] => Svédország
[2] => szigorítás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 230577
[content] =>
A Svédországi Ukrán Intézet és a Miroszlav Szkorik Lembergi Nemzeti Filharmónia meghirdették az Ukrainian Piano Award verseny fiatal ukrán zongoristák számára – számolt be az Ukrinform a svédországi Ukrán Intézet sajtószolgálatára hivatkozva.
Megjegyezték, hogy az Ukrainian Piano Awards verseny célja a fiatal tehetséges zongoristák felfedése, támogatása az ukrán zene népszerűsítése, valamint annak érdekében, hogy Ukrajna erőteljesen jelen legyen a nemzetközi zenei színtéren. A verseny egyedülálló lehetőségeket kínál a résztvevők szakmai fejlődésére, beleértve a pénzdíjakat, zenekarral való fellépéseket, a skandináviai koncerteket, valamint neves zenészek által vezetett mesterkurzusokon való részvételt.
Natalija Paszicsnyik, a Ukrainian Piano Award kezdeményezője és szervezője, a Svédországi Ukrán Intézet igazgatója, neves ukrán és svéd zongoraművész elmondása szerint a történelmi realitások miatt az ukrán zenészek, különösen a zongoristák hosszú ideig az orosz érdekeket szolgálták a nemzetközi zenei világban.
„Szinte minden ukrán zongoraművésznek, aki koncertkarrierben reménykedett, számos Csajkovszkij és Rahmanyinov mű kellett legyen a repertoárjában. Ezt a repertoárpolitikát stratégiailag használták és fegyverként alkalmazták Ukrajna mint nemzet elpusztítására, fontos volt megmutatni, hogy az ukrán zene nem létezik, vagy nem érdemel ekkora figyelmet az oroszhoz képest”, jegyezte meg Paszicsnyik.
Kiemelte, hogy csak Oroszország 2022 februári teljes körű inváziója után kezdték felismerni a külföldön élők, hogy az európai kulturális örökségnek van egy mély rétege, mint az ukrán zene.
„Ennek megértése sajnos lassú olyamat. És persze nem panaszkodhatunk az európai koncerttermek repertoárpolitikájára, hacsak mi magunk nem kezdünk el nekik alternatívát kínálni, hacsak nem kezdjük el rendszeres dolgozni a helyzet megváltoztatását. Az Ukrainian Piano Award verseny – a legtehetségesebb zongoristák felfedésére és az ukrán-centrikus irányba való elmozdulásra tesz kísérletet. Hogy zongoristáink ukrán zenészként alakíthassák repertoárjukat, és jelenjenek meg a nemzetközi porondon”, mondta Paszicsnyik.
A zongoraművész kiemelte azt is, hogy a verseny fontos szempontja a magát az egyik legnehezebb és legösszetettebb emberi tevékenységnek szentelő fiatalok támogatása.
„Koncertzongoristának lenni olyan tevékenység, amelynek nincsenek analógjai: fizikai, intellektuális, szellemi és érzelmi munka kombinációja. Ez sok-sok óra gyakorlás, bizonyos mértékig a gyerekkor feláldozása. Ez pedig minden biztatást megér, különösen most”, hangsúlyozta.
Az intézet sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a Ukrainian Piano Award versenyre 2000 és 2010 között született, ukrán állampolgárságú zongoraművészeket várnak. Azok a zongoristák, akik 2022. január 1. és 2025. február 28. között első, második vagy harmadik díjat nyertek a Nemzetközi Zenei Versenyek Világszövetségéhez (WFIMC) kapcsolódó zenei versenyeken, elődöntőn való részvétel nélkül vehetnek részt a Ukrainian Piano Award-on.
A szervezők közölték, hogy a Versenyen való részvételhez a jelentkezőknek online jelentkezést kell benyújtaniuk a kvalifikációs űrlapon. Az online jelentkezés határideje – 2025. február 28.
A Verseny zsűrijének elnöke a Ukrainian Piano Award szervezője, a Svédországi Ukrán Intézet igazgatója, Natalija Paszicsnyik neves ukrán és svéd zongoraművész lesz. A zsűri tagjai lesznek Peter Eriksson, a Svéd Fesztiválszövetség elnöke, a Királyi Filharmonikusok tagja, valamint Kari Hilderbrand, az Anders Wall Alapítvány képviselője, a Westerlövst Alapítvány elnöke és a Westerlövst művészeti vezetője.
A nyertesek díjátadó ünnepségére az „Európai Fesztivál: ukrán tavasz” keretében kerül sor április végén-május elején Stockholmban (Svédország).
A verseny győztesei pénzjutalomban részesülnek – ketten 50 000 svéd koronát kapnak, zenekari és szólókoncertek Skandináviában, valamint mesterkurzusokon való részvétel.
Az Ukrainian Piano Awards partnerei között számos neves svéd kulturális szervezet található, többek között az Anders Wall Alapítvány, a Westerlövst Music Foundation és a svéd Fesztiválszövetség.
Mint az Ukrinform korábban beszámolt, Natalija Paszicsnyik neves ukrán és svéd zongoraművész. A világ leghíresebb koncerttermeiben lépett fel, a leghíresebb karmesterekkel és zenekarokkal. A stockholmi Királyi Zeneművészeti Főiskolán tanított. Számos nemzetközi verseny és rangos díj díjazottja.
Több mint 30 éve él Svédországban. És mindez idő alatt munkássága során az ukrán kultúrát igyekezett népszerűsíteni, zeneszerzőink klasszikus zenéjét – Bortnyanszkijtól, Liszenkotól, Leontovicstól a kortárs Szkorikig és Halina Havrilecig.
Natalija aktívan turnézott – évente több mint 200 napot. 2014-ben lett az Ukrán Intézet vezetője Svédországban.
A Nagy Háború kezdetével Natalija úgy döntött, hogy kevesebbet turnézik. Ehelyett az Ukrán Intézet tevékenységét fejleszti. Célja, hogy platformot hozzon létre Ukrajna megismeréséhez Svédországban és Skandináviában.
A svédországi Ukrán Intézet a svédek és ukránok találkozóinak platformja, amely felhívja a figyelmet Ukrajna jelentős örökségére és gazdag kulturális életére. A szervezet a svéd-ukrán kulturális kapcsolatok erősítésén dolgozik.
600 svéd katona érkezett Lettországba. Az egység 6 hónapig őrzi majd az orosz határt, és lehetőség lesz további 200 katonával megerősíteni a missziót.
600 svéd katona lépett be Lettországba Svédország első szárazföldi hadműveletében szövetségesként. Az egységet tengeren, titoktartás mellett vezényelték át, számolt be a Sveriges Television.
Svéd zászlóalj őrzi majd az orosz határt a következő hat hónapban: a NATO első lettországi szárazföldi missziója 600 katonából áll.
Az egység átvezénylése nagy titoktartás mellett történt meg. A misszió fő célja Oroszország elrettentése és minden olyan akció megakadályozása, amely veszélyeztetheti a NATO-országok területi integritását.
Szükség esetén kormányhatározat van arról, hogy további 200 fővel bővíthető a különítmény.
Nem ülünk tétlenül, a zászlóalj minden szintjét kiképezzük és kiképezzük. Amikor a katonák nem edzenek, a táborban lehetőség van a fizikai edzésre – mondja Rosdal Henrik alezredes.
Carl-Oscar Bolin svéd védelmi miniszter közölte, hogy károsodást találtak egy másik kábelen a Balti-tengeren, a Svédország és Litvánia közötti Nordbalton. Erről a svéd SVT számolt be.
A miniszter szerint a károkat valószínűleg a Yi Peng 3 nevű kínai hajó okozta. A hajó november 17-én és 18-án elszakította és megrongálta a Svédországot és Litvániát, Németországot és Finnországot összekötő kábeleket.
A hatóságok nyomozást indítottak az incidens kapcsán. Véleményük szerint a hajó szándékosan okozta a kárt, mivel a kapitányt orosz titkosszolgálatok toborozták. December 25-én egy másik elektromos kábel is megszakadt, amely Észtországot és Finnországot kötötte össze, és amelyet az Eagle S tankhajó vágott át, amely gyaníthatóan az oroszok „árnyékhajóflottájához” tartozik.
A svéd médiában közzétett információk azt mutatják, hogy nem vehetjük készpénznek, ami a Balti-tenger környékén történik. Nagyon komolyan kell vennünk ezeket a szabotázs eseteket, vagy a szabotázs kísérleteket az infrastruktúra ellen. És ez azt mutatja, hogy a NATO gyors reakciója szükséges a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében, valamint az egész infrastruktúra, az energiapiac és az árstabilitás védelme érdekében
– kommentálta az incidenst a litván energiaügyi miniszterhelyettes, Arnoldas Pikžirnis az LRT-nek adott interjújában.
Svédországban egyre nagyobb a félelem amiatt, hogy belesodródnak a háborúba. A helyi temetkezési egyesületek már a temetők bővítésére készülnek.
A svédországi temetkezési egyesületek arra hívták fel a figyelmet, hogy elegendő földterületet kell felszabadítani, mivel jelentős a veszélye annak, hogy kitör a harmadik világháború. A temetőbővítésekkel kapcsolatban az egyesületek a svéd egyház nemzeti titkárságának ajánlásait követi, amelyek a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB) és a Svéd Fegyveres Erők válsághelyzetekre való felkészülésre vonatkozó iránymutatásait tükrözik − írta a Magyar Nemzet.
Svédország frissítette a háborús készültségre vonatkozó iránymutatásokat azt követően, hogy a skandináv ország csatlakozott NATO-hoz, és ezek új megvilágításba kerültek azóta, hogy egyre nagyobb a feszültség a balti országok és Oroszország között.
A svéd temetkezési törvény jogi bekezdéseivel alátámasztott egyházi rendelkezések szerint a temetkezési társulások feladata, hogy szükség esetén biztosítsák, hogy egy egyházközségen belül a lakosság nagyjából öt százalékának eltemetéséhez elegendő földterület álljon rendelkezésre. A göteborgi temetkezési egyesület, amely Svédország második legnagyobb városában működik, jelenleg azzal küzd, hogy legalább tíz hektár, vagyis nagyjából negyvenezer négyzetméter földterületet szabadítson fel, hogy egy esetleges háború esetén biztosítani tudja a mintegy 30 ezer halott sürgős koporsós temetését.
Nem csak a temetőket készítenék fel
A temetkezési egyesület a helyi önkormányzattal együtt már talált is egy hatalmas földterületet, amely alkalmas lehet egy nagyméretű temető építésére. A hosszadalmas engedélyeztetési és építési folyamat azonban azt jelenti, hogy körülbelül tíz évig is eltarthat.
Eközben a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB) továbbra is hangsúlyozza a válsághelyzetekre való felkészülés fontosságát. Svédország a 19. század elejétől semleges politikát folytatott, beleértve a második világháborút is. A közvélemény azonban 2022-ben élesen megváltozott, miután kirobbant az orosz–ukrán háború, és ezt követően Svédország és Finnország is csatlakozott a NATO-hoz. A két ország novemberben frissített polgári felkészültségi útmutatókat küldött ki, amelyekben a háborúban való túlélésről adtak útmutatást. A röplapok hasonlóak a dán és norvég útmutatókhoz, bár nem említik név szerint Oroszországot.
Elhagyta a svéd partokat az a kínai hajó, amelyet hírbe hoztak azzal, hogy elvágta a Finnországot és Svédországot összekötő távközlési vezetéket. Az eset miatt egymásnak esett a svéd és a kínai diplomácia.
Svédország azzal vádolta Kínát, hogy megtagadta a svéd ügyészek kérését, hogy szálljanak fel egy kínai hajóra, amelyet két tenger alatti kábel átvágásával hoztak összefüggésbe a Balti-tengeren, annak ellenére, hogy Peking „együttműködést” ígért a regionális hatóságokkal, írja a Visegrad24.
November 17-én és 18-án a svéd felségvizeken, Gotland és Öland svéd szigetek közelében vágták el az optikai kábeleket, emiatt ideiglenesen leállt az adatforgalom a Finnországot Svédországgal összekötő távközlési vezetéken. Ezt követően több mint egy hónapig a Svédország és Dánia közötti Kattegat-szorosban horgonyzott Yi Peng 3 nevű kínai hajó, több ország is megfigyelte, majd a múlt héten a svéd rendőrség és más hatóságok a fedélzetére léptek.
A VesselFinder hajómegfigyelő oldal szerint a Yi Peng 3 északi irányban hagyta el a tengerszorost, hétfőn pedig Kína megerősítette, hogy a hajó elhagyta a tengerszorost.
A svéd külügyminiszter, Maria Malmer Stenergard hétfőn azt mondta, hogy Kína nem működött együtt Svédország azon kérésével, hogy svéd ügyészeket engedjenek a fedélzetre.
„A svéd rendőrség megfigyelőként vett részt a kínai nyomozással kapcsolatban” – mondta. „Az állami baleseti bizottság balesetvizsgáló hatóságként vett részt. Ugyanakkor megjegyezhetem, hogy Kína nem hallgatta meg a kérésünket, hogy az ügyész előzetes vizsgálatot folytathasson a fedélzeten”.
Továbbra is fennáll az a kérésünk, hogy a svéd ügyészek a rendőrséggel és másokkal együtt a fedélzeten folyó nyomozás keretében bizonyos nyomozati intézkedéseket hozhassanak. Ezzel kapcsolatban egyértelműek voltunk Kínával – fogalmazott Stenergard, aki elmondta, hogy bár arra számít, hogy a tárgyalások folytatódnak Svédország és Kína között „különböző szinteken”, az ügyésznek kell eldöntenie, hogy milyen nyomozati intézkedéseket kell tenni.
„Nagy tisztelettel tekintünk a független módon zajló előzetes vizsgálatra, és még mindig várjuk annak eredményeit” – tette hozzá. „Feltételezem, hogy különböző szinteken folytatni fogjuk a tárgyalásokat Kínával az ügyről, hogy továbbra is azon munkálkodjunk, hogy a rendőrség és az ügyészség számára megteremtsék a feltételeket a történtek kivizsgálásához”.
Egy svéd állami vállalat arra kérte dolgozóit, hogy az ünnepi időszakban ne használják a „Boldog karácsonyt!” kifejezést, amit a Svéd Demokraták párt élesen bírált, a svéd hagyományok elárulásának nevezve a dolgot.
Egy svéd állami tulajdonú vállalat, az SSAB belső levélben arra kérte dolgozóit, hogy az ünnepi időszakban inkább a „Kellemes ünnepeket!” kifejezést használják a „Boldog karácsonyt!” helyett – írja az Economx.
Az üzenet indoklása szerint a téli ünnepek számos különböző kultúra és vallás eseményeit foglalják magukban, és ezzel a kifejezéssel nagyobb befogadást és tiszteletet tanúsíthatnak az eltérő hátterű emberek iránt. A levelet a cég befogadási és sokszínűségi bizottságának egyik tagja küldte ki.
Az eset nagy visszhangot váltott ki Svédországban, a Svéd Demokraták párt, amely külső támogatást nyújt a kormánykoalíciónak, élesen bírálta a kezdeményezést. Úgy vélték, hogy az intézkedés a svéd kultúra és hagyományok elárulását jelenti. A párt szóvivője szerint azoknak, akik Svédországban élnek, tiszteletben kell tartaniuk a helyi szokásokat, és hangsúlyozták, Svédországban továbbra is a „Boldog karácsonyt!” köszöntést kell használni.
Nem szabad alkalmazkodnunk azokhoz, akik nem osztják a hagyományainkat; akik itt vannak, inkább mutassanak tiszteletet a svéd karácsony és a kulturális örökségünk iránt. Svédországban azt mondjuk, hogy boldog karácsonyt – írták.
Az ügy szélesebb vitát indított a sokszínűség, a hagyományok megőrzése és a befogadás egyensúlyáról Svédországban.
Egy friss felmérés szerint a svédek többsége úgy véli, nem kellene olyan sok külföldit befogadni az országba.
A multikulturális projekt 2015-ben tetőzött, amikor 163 000 migráns kért menedéket Svédországban. A nyitott határok évtizedei egy mélyen megosztott társadalmat hagytak maguk után egy sor olyan problémával, amelyek korábban nem léteztek ott – írja a Samnytt svéd hírportál, hívta fel rá a figyelmet a V4NA. Mint megjegyzik, ilyen például a társadalom minden szintjére beszivárgó klánok és maffiaszerű csoportok, valamint a párhuzamos társadalmak, amelyeknek kevés közük van Svédországhoz, a svéd törvényekhez és kultúrához.
Az Ipsos által végzett új felmérésből most az derült ki, hogy a svédek valamivel több mint a fele, 56 százaléka azt mondja, hogy a Svédországba érkező migránsok számának csökkentését szeretné. Mindössze 12 százalékuk szeretne még többet beengedni.
A bevándorlással kapcsolatos nézetek jelentősen eltérnek a különböző pártok szimpatizánsai között. A Zöld Párt és a Baloldali Párt szavazói között a többség több embert akar befogadni, míg a svéd demokraták, a kereszténydemokraták és konzervatív szavazók körében a legerősebb az ellenállás.
Megoszlik a társadalom véleménye nemek szerint is: több férfi mondja azt, hogy kevesebb embert akar befogadni, és az iskolai végzettség szerint is: a magasan képzettek és a nagyvárosokban élők többet akarnak befogadni.
Novemberben az OECD új statisztikái azt mutatták, hogy Svédország a legbőkezűbb ország Európában a bevándorlók állampolgárságának megadásában.
2023-ban 67 789 bevándorló kapott svéd állampolgárságot, ehhez képest Finnországban 12 000-en, Dániában pedig 5000-en.
Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a svéd állampolgárság tömeges kiosztásának leállítására szólította fel a kormányt, amely a bevándorlási politikában beígért „paradigmaváltás” ellenére is folytatódik.
Akesson szerint az előző kormányok „teljesen őrült politikát” folytattak, és a svéd állampolgárságot nagyrészt olyan „mélyen diszfunkcionális országokból származó személyek kapták meg, ahol az értékek gyakran teljesen eltérnek azoktól, amelyek a mi svéd kultúránkat jellemzik”.
A svéd kormány egyébként nemrégiben szigorította a svéd állampolgárság megszerzésének feltételeit. Ezek közé tartozik a svéd nyelv elsajátítása, a svéd demokratikus értékek megértése és tiszteletben tartása, valamint az önfenntartó képesség. További követelményeket támasztanak a tisztességes életmóddal szemben, és az állampolgárság megszerzéséhez szükséges svédországi tartózkodási idő minimumát a jelenlegi ötről nyolc évre hosszabbították meg.
A svéd Telia telekommunikációs cég svéd leányvállalata sikeresen helyreállította a Balti-tenger alatt futó kommunikációs kábelt, amely összeköti Litvániát és Svédországot. A kábel körülbelül két héttel ezelőtt sérült meg. Erről az LRT tájékoztatott.
A cég képviselői elmondták, hogy a Balti-tenger alatt haladó forgalom sikeresen helyreállt. Hozzátették, hogy ezen a csatornán haladt a nemzetközi internetes forgalom közel egyharmada, de a lakosság nem tapasztalt semmilyen zavart a kábel meghibásodása miatt.
„Több internetkapcsolatunk is van Litvániában, amelyek nagy sávszélességgel rendelkeznek, így a felhasználók biztosak lehetnek benne, hogy a kapcsolat még a legnehezebb körülmények között is működni fog” – mondta a Telia műszaki igazgatója, Andrius Šemeškavičius.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
A bűnszervezetek egyre inkább behálózzák Svédországot, ráadásul sok esetben kiskorúakat bérelnek fel súlyos bűncselekmények, akár gyilkosságok elkövetésére. Jelenleg rekordszámú kiskorút tartanak fogva. Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a főleg migránsokból álló bűnbandák egyre többször alkalmaznak maffiamódszereket.
A migráns bűnbandák Svédországban ma már rendszeresen toboroznak kiskorúakat a legsúlyosabb bűncselekmények, köztük gyilkosságok elkövetésére, mivel a kiskorúak csak enyhe büntetést kaphatnak. Az ország speciális, napköziszerű, kiskorúak számára fenntartott fogvatartási központjaiban jelenleg rekordszámú, 123 kiskorút tartanak fogva, akiknek többsége nem nyugati bevándorlói hátterű. Gyilkosság, gyilkossági kísérlet és súlyos fegyveres bűncselekmények gyanúja miatt vannak őrizetben – hívta fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Az ország nappali intézetei túlzsúfoltak, jelenleg állandóan jóval száz fő feletti fogva tartott kiskorúval működnek. Ahogyan az igazságszolgáltatás vagy a szociális szolgálatok kiengedik őket, szinte azonnal újabb gyermekbűnözők érkeznek – írja a Samnytt svéd hírportál.
Kiemelik, ez a szám drámai növekedést jelent az elmúlt években, hiszen 2017-ben a fiatal bandabűnözők nappali központjában csupán néhány tucat főt tartottak fogva.
Ez az adat is jól mutatja, hogy a szervezett bűnözés egyre jobban behálózza Svédországot. Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a szervezett bűnözés olyannyira megerősíti befolyását a svéd társadalomban, ahogyan azt a maffia tette Olaszországban.
„A maffia évtizedeken át mérgezte az olasz társadalmat, és a bevándorlás révén Svédország is ugyanebbe a helyzetbe kerülhet” – erre a következtetésre jutott Carina Gunnarson, az Uppsalai Egyetem politikatudományi docense, a Svéd Védelmi Kutatóintézet (FOI) munkatársa jelentésében.
„Gyakran kérdezik tőlem, hogy Svédországban is van-e maffia, mint Olaszországban. A válaszom az, hogy nagy hasonlóságok figyelhetők meg és hasonló munkamódszerek is vannak” – mondta egy szemináriumán, amelyet a Dagens industri kiemelt.
Példákat hozott a hulladékgazdálkodásban, az építőiparban, valamint a segítségnyújtásban és az otthoni ápolásban elkövetett bűncselekményekre.
Gunnar Appelgren nyomozó felügyelő a södertäljei rendőrségtől, aki részt vett az önkormányzat több botrányának feltárásában, szintén megerősíti a helyzet súlyosságát és azt, hogy a bűnözők beszivárognak a testületbe.
Södertälje szempontjából láttunk már magas rangú embereket az önkormányzatnál, akiket vesztegetési bűncselekmények miatt elbocsátottak, láttunk már nagybankok közvetítőit, akiket vesztegetési bűncselekmények miatt ítéltek el, és láttunk már ingatlanügynököket, akiket szintén elítéltek – mondta.
Södertälje városában azzal is voltak problémák, hogy a bűnszervezetek zaklatták a kisvállalkozókat és kereskedőket, hogy fizessenek.
