Az előírásokat 2026-tól minden tagországnak kötelező lesz betartani.
Véget ér az évek óta tartó huzavona az EU migrációs és menekültügyi politikájának reformjáról, miután a közösség két törvényhozó szerve – a kormányközi EU Tanács és az Európai Parlament (EP) – megállapodott a paktumot alkotó jogszabályokról. Az EP állampolgári jogi bizottsága szerdán megszavazta a 10 rendeletből álló csomag kulcsfontosságú elemeit, ami után már csak az áprilisi formális jóváhagyás van hátra. Az előírásokat 2026-tól minden tagországnak kötelező lesz betartani, de brüsszeli várakozások szerint jónéhány már a határidő előtt alkalmazni fogja azokat.
Az új törvények szigorítják a migrációs szabályokat: egyebek mellett bevezetik az EU-ba való belépés feltételeit nem teljesítő személyek kötelező átvilágítását és hatékonyabb azonosítását a határon, előírják befogadó központok építését a határra érkező menedékkérők számára, felgyorsítják a menedékkérelmek elbírálását és az erre nem jogosultak visszaküldését a származási országba.
A migráció kezeléséről szóló rendelet meghatározza, hogy mely tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. A jelenlegi szabályozást – amely az EU-ba történő első belépés helyszínét jelöli ki erre a feladatra – felváltja egy új szolidaritási mechanizmus.
A területükre érkezők nagy számával megbirkózni képtelen tagállamokat kötelező lesz támogatni, a szolidaritás formáját azonban minden egyes hozzájáruló ország maga választhatja meg.
A migránsok elosztása, befogadása nem lesz kötelező, de a segítségnyújtás igen, amely az áthelyezésüktől a pénzügyi és egyéb anyagi vagy technikai támogatásig, például határvédelmi eszközök, berendezések átadásáig terjedhet. Ugyanakkor, ha egy harmadik ország állampolgára illegálisan érkezik egy olyan tagállamba, amely nem az első érkezés helyszíne, és az utóbbi a nagy migrációs nyomás miatt nem tudja visszafogadni, akkor a második országnak kell felelősséget vállalnia érte.
A migránsok előszűrésére és menedékkérelmük gyorsított elbírálására uniós szinten befogadó központokat kell létesíteni, amelyekben a férőhelyek száma egy adott időpontban és az összes tagállam átlagában nem haladja meg a 30 ezret. A nemzetközi védelemért folyamodók legfeljebb néhány hónapot tölthetnek ezekben a határmenti létesítményekben, eltérően az egykori magyar tranzitzónáktól, ahol akár éveket is eltöltöttek.
A magyar kormány azzal riogatja a közvéleményt, hogy az uniós rendelkezések nyomán “migráns gettók” fognak létrejönni a határokon. Ylva Johansson belügyi biztos a Szabad Európának és néhány más európai lapnak adott interjújában cáfolta és “félretájékoztatásnak” nevezte a kijelentést. “Orbántól olyan dolgokat hallok, amelyek ténylegesen a migrációval kapcsolatos dezinformációt táplálják”, mondta a politikus, aki szerint az előírások éppen arról gondoskodnak majd, hogy a befogadó központok ne legyenek túlzsúfoltak és megfelelő körülményeket biztosítsanak a menedékkérőknek.
Az EU migrációs és menekültügyi paktumát a tagállamok minősített többséggel fogadják el, így a magyar kormány ellenszavazata nem tudja megakadályozni a jóváhagyását.
