Ausztrália a korlátozó intézkedéseket az Európai Unióval, Nagy-Britanniával, Kanadával, Új-Zélanddal és Japánnal közösen hozza meg, és teljes tilalmat tart fenn az oroszországi olaj és kőolajtermékek importjára.
Ausztráliában a kormány 47,60 dollárra csökkenti az orosz olaj maximális árát, és célzott szankciókat vezetett be az orosz „árnyékflottához” tartozó további 95 hajóval szemben, számolt be az ausztrál külügyminisztérium.
2025 júniusától az ausztrál kormány már több mint 150 hajóval szemben vezetett be szankciókat.
Várhatóan ez az orosz kőolaj piaci értékének csökkenéséhez vezet, és megfosztja az orosz hadigazdaságot a bevételektől.
Ausztrália ezeket az intézkedéseket az Európai Unióval, az Egyesült Királysággal, Kanadával, Új-Zélanddal és Japánnal közösen hozta meg, és teljes tilalmat tart fenn az oroszországi olaj és kőolajtermékek importjára.
Australia has just sweltered through its hottest 12 months on record, a weather official said Thursday, a period of drenching floods, tropical cyclones and mass coral bleaching. https://t.co/ikmC4SRSk5pic.twitter.com/cF7n8zv1R9
Kína kulcsszerepet játszik Oroszország drónokkal való ellátásában az ukrajnai háborújához, ami új kérdéseket vet fel a nemzetközi szankciókkal kapcsolatban – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Oroszország kamikaze drónokkal terrorizálja Ukrajnát éjjel-nappal. Oroszország több száz kamikaze drónt használ Ukrajna légvédelmének leküzdéséhez, valamint katonai és polgári célpontok elleni csapásokhoz – jegyezte meg a brit újság, jelezve, hogy az ilyen támadások száma pedig idén nyáron jelentősen megnőtt.
Néhány nappal ezelőtt Moszkva egyetlen éjszaka alatt mintegy 600 drónt indított – ez volt a második legnagyobb légicsapás a 2022 februári invázió óta. Egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy a támadások enyhülnének. Az ukrán hírszerzés jelentése szerint Oroszország az év végéig kétmillió FPV drón, valamint 30 000 nagy hatótávolságú és 30 000 szimulátor drón gyártását tervezi. Miközben Putyin Hszi Csin-pinggel közös katonai parádén vett részt Kínában, kiderült, hogy Peking Moszkvától kap alkatrészeket harci drónokhoz.
A The Telegraph szerint a kínai vállalatok legalább 55 millió euró értékben szállítottak alkatrészeket és anyagokat szankcionált orosz cégeknek 2023 és 2024 között. Ennek az összegnek körülbelül a negyede – 12,5 millió euró – iráni Shahed drónokat gyártó vállalatokhoz került az Alabuga különleges gazdasági övezetben.
A Kínából exportált áruk között repülőgép-hajtóművek, mikrochipek, fémötvözetek, kameralencsék, üvegszál, üvegszálas kötőanyagok és szénszálak találhatók – ezek mind a drónok gyártásához szükséges alkatrészek. 97 kínai beszállítót azonosítottak.
Kína hivatalosan semlegességet hirdet, de az alkatrészek szállítása szoros katonai együttműködésre utal Oroszországgal. Az ukrán hadsereg kínai alkatrészeket talál a lelőtt orosz drónokban. Egy ukrán pilóta megjegyezte: „Folyamatosan vannak olyan nyomtatott áramköreink és chipjeink, amelyek egyértelműen Kínából származnak, kínai feliratokkal.”
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Volodimir Zelenszkij elnök nem fog beleegyezni, hogy a mozgósítási korhatárt 18 évre csökkentsék a nyugati országok Oroszország elleni szankcióiért cserébe – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának nyilatkozva.
Mint Podoljak elmondta: „Az elnök kategorikusan ragaszkodik ahhoz, hogy egy ilyen forgatókönyv, azaz a mozgósítási korhatár jelentős, 18 évre történő csökkentése nem valósítható meg. Az elnök ezt biztosan nem fogja végrehajtani.” Szerinte furcsák az ilyen nyugati feltételek, mivel a szankcióknak semmilyen kapcsolatuk nincs az ukrajnai mozgósítási korhatárral.
A tanácsadó emlékeztetett arra, hogy Oroszország ellen nem lehet pusztán mozgósítással harcolni. Kreativitással kell győzni, és ezt Ukrajna is bizonyítja. Podoljak azt is megjegyezte, hogy szigorú szankciók esetén jelentősen csökkenni fog az Oroszországba áramló pénz, és az ország nem lesz képes kellő számban mozgósítani az embereit. És akkor kevesebb orosz katona lesz a csatatéren.
„Azt hiszem, Európa egyszerűen csak azt próbálja megmagyarázni, hogy miért nem hajlandó lemondani bizonyos árnyékjövedelmekről. Ebben az esetben az Oroszországgal kötött üzleti projektekről” – feltételezte Mihajlo Podoljak.
Az amerikai kormányzat mintegy 400 millió dollár szövetségi támogatást vont meg a Columbia Egyetemtől az antiszemita megnyilvánulások elleni elégtelen fellépés miatt – közölte a szövetségi oktatási minisztérium (Department of Education).
A közlemény szerint az igazságügyi minisztérium (Department of Justice), az egészségügyi és humán szolgáltatások minisztériuma (Department of Health and Human Services), az oktatási minisztérium (Department of Education), valamint a általános szolgáltatások hivatala (General Services Administration) közös intézkedése azonnali hatállyal érvényes, és szövetségi forrásokból származó adományokat, valamint szerződéseket érint.
Az intézkedés indoka az „oktatási intézmény folytatódó tétlensége a zsidó diákok folyamatos zaklatásának ellenére”. A közlemény megállapítja, hogy a jelenleg meghozott döntések az intézkedések első körét jelentik, és további támogatások visszavonása következhet.
A közlemény rámutat, hogy a Trump-adminisztráció által az egyetemeken tapasztalt antiszemitizmus elleni fellépés érdekében létrehozott munkacsoport (Joint Task Force) március 3-án arról értesítette a Columbia Egyetem megbízott elnökét, hogy áttekinti az intézmény számára biztosított szövetségi támogatásokat az egyetemmel szemben, az amerikai polgárjogi törvény hatálya alatt indított vizsgálat részeként.
„A káosz és antiszemita zaklatás folytatódott az azóta eltelt napokban is az egyetem területén és környékén. A Columbia nem reagált a munkacsoportnak” – olvasható.
Linda McMahon, oktatási miniszter, aki pénteken személyesen látgatott el a New Yorkban működő elit oktatási intézménybe, azt közölte, hogy 2023. október 7-e óta zsidó diákoknak erőszakkal, megfélemlítéssel és antiszemita zaklatással kell szembesülniük saját egyetemük területén, és ezt figyelmen kívül hagyták azok, akiknek védelmet kellett volna nyújtaniuk számukra.
„Az egyetemeknek meg kell felelniük minden szövetségi diszkriminációellenes törvénynek, amennyiben szövetségi támogatásban részesülnek. A Columbia túl hosszú ideig elmulasztotta ezt a kötelességet a területén tanuló zsidó diákok felé. Ma demonstráljuk a Columbia és más egyetemeknek, hogy nem toleráljuk tovább megdöbbentő tétlenségüket” – olvasható a közleményben.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy visszavonták az Egyesült Államokban tanuló egyik egyetemista diákvízumát, aki résztvevője volt a Hamász mellett tartott tüntetéseknek. A közlemény szerint az intézkedés összhangban van Donald Trump elnök felhívásával azon diákok tartózkodási engedélyének visszavonására, akik részesei voltak Izrael-ellenes egyetemi demonstrációknak. A külügyi tárca azt is közölte, hogy az érintett eltávolításáról az országból a bevándorlási hatóság intézkedik.
Donald Trump január 29-én írt alá rendeletet az antiszemitizmus elleni intézkedésekről.
A Hamász Izrael ellen végrehajtott 2023. október 7-i terrortámadását követően, valamint Izrael erre adott válasza nyomán számos amerikai egyetemen, köztük elit intézmények területén indult tüntetéssorozat a Gázábna élő palesztinok, valamint a Hamász mellett, Izrael ellen. A palesztinpárti tüntetők a múlt héten New York több egyetemén jelentek meg ismét nagyobb létszámban.
A Legfelső Tanács törvényt fogadott el a katonai egységet önkényesen elhagyók vagy először dezertált személyek önkéntes visszatéréséről a szolgálatba, a katonai szolgálat és a szerződés érvényessége folytatódik – számolt be csütörtökön az rbc.ua Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A honatya adatai szerint a 12095. számú törvénytervezet elfogadását 253 képviselő támogatta. A törvény jogi garanciákat és mechanizmusokat állapít meg a katonai szolgálat folytatására azoknak a katonáknak a számára, akik önkényesen hagyták el a katonai egységüket vagy szolgálati helyüket, vagy dezertáltak.
A törvény szerint a hadiállapot ideje alatt a katonai szolgálat és a szerződés érvényessége továbbra is fennáll azon katonák számára, akik először hagyták el önkényesen a katonai egységeket vagy szolgálati helyeket, vagy dezertáltak és önként visszatértek a szolgálati helyre, és kifejezték szándékukat, hogy folytassák a szolgálatukat.
Ezenkívül újraindul a pénzbeli kifizetések és az élelmiszer-, anyagi, egyéb biztonsági, ellátási és szociális garanciák megvalósítása. Ugyanakkor a megindított büntetőeljárás nem ad okot az ilyen katonák meghosszabbított katonai szolgálatának és szerződésük érvényességének a megtagadására.
Amint azt a törvényalkotók megjegyezték, most megadták ezt a lehetőséget azoknak a katonáknak, akik kifejezték azon szándékukat, hogy önként visszatérjenek a katonai egységekhez, és folytassák a katonai szolgálatot, miután önként elhagyták a katonai egységeket.
A katonai egységek parancsnokai jelenleg csak a nyomozati és bírósági szervek vonatkozó eljárási iratai alapján jogosultak a katonai szolgálat és a szerződés érvényességének folytatására, a pénzbeli kifizetések megújítására, élelmezési, tárgyi és egyéb biztosítékok benyújtására.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Legfelső Tanács törvényt fogadott el a katonai egységet önkényesen elhagyók vagy először dezertált személyek önkéntes visszatéréséről a szolgálatba, a katonai szolgálat és a szerződés érvényessége folytatódik – számolt be Jaroszlav Zseleznyak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732265220
[modified] => 1732219340
)
[title] => A Legfelső Tanács szabályozta azoknak a szolgálatba való visszatérését, akik először hagyták el önkényesen az egységüket
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=223185&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 223185
[uk] => 223202
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 223186
[image] => Array
(
[id] => 223186
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szavazas.jpg
[original_lng] => 36230
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szavazas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szavazas-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szavazas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szavazas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szavazas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szavazas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szavazas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1732212141:12
[_thumbnail_id] => 223186
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2944
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fd7ff0e74ebf83b8001f0ac81d3bc570] =>
Ukrajina prožila již třetí Vánoce ve válce. Zatímco mnozí z nás trávili vánoční svátky v hojnosti, vojáci 10. ukrajinské brigády v zákopech bránili svou zem. Dobrovolníci Paměti národa si za tu dobu na Donbase vyslechli desítky příběhů statečných lidí, kteří jsou za svou zemi… pic.twitter.com/CAHMCRngSP
The emotional moment King Charles salutes Ukrainian soldiers at the 80th VE Day commemorations. The Ukraine flag being the final one in the processions is exactly why I love our country. We know where we stand 🇬🇧🤝🇺🇦 pic.twitter.com/ydcoGR5KeM
Az ukrán igazságügyi minisztérium a honlapján hétfőn közölte, hogy nem vonják felelősségre azokat az ukrán állampolgárokat, akik kényszerből vettek fel orosz útlevelet a megszállt területeken.
A minisztérium a sajtóközleményben rámutatott arra, hogy az orosz megszálló hatóságok gyakorta alkalmaznak a helyi ukrán lakossokkal szemben nyomásgyakorlást. Aki azonban nem szabad akaratából, hanem nyomás alatt cselekszik, a tettéért nem vonható felelőségre – írták. Eszerint azok sem, akik a megtorlástól, a bántalmazástól vagy a jogellenes korlátozásoktól való félelmükben felvették az orosz állampolgárságot – olvasható a közleményben.
A minisztérium kiemelte, hogy az ukrán büntetőtörvénykönyv 40. cikkelye – a mentális kényszer alkalmazásának bizonyítéka mellett –, az érintetteknek teljes jogi védelmet is biztosít a bíróság előtt.
Emlékeztetett arra, hogy az orosz agresszor intézkedései között szerepel az ellenőrzése alá vont területeken az ukrán útlevéllel rendelkező állampolgárok erőszakos oroszosítása.
„Oroszország maximális szenvedést okoz a polgári lakosságnak, mert az ukrán útlevél birtoklása tiltakozásnak minősül, így a megszállás alatt tapasztalható rendkívül nehéz életkörülmények között a helyi lakosok kénytelenek elfogadni az orosz állampolgárságot” – mutatott rá a minisztérium. Egyúttal leszögezte, hogy az ilyen orosz okmányoknak nincs jogi ereje, mivel ellentmondanak a nemzetközi jog elveinek és normáinak, és megsértik a polgári személyek háború idején való védelméről szóló genfi egyezményt, így a megszállt területeken kívül sem Ukrajnában, sem máshol a világon nem ismerik el azokat.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy miután Volodimir Zelenszkij államfő bemutatta győzelmi tervét az amerikai elnöknek és az ország más partnereinek, bemutatja az ukránoknak is, de nem az egészet, hiszen vannak biztonsági okokból érzékeny, ezért bizalmas részei. „Ma a szó jó értelmében egy egységes család vagyunk, amelyben nem lehetnek titkok – főleg háború idején –, de mindent, ami nyilvánosságra kerül, nemcsak Ukrajnában hallják, hanem azt az ellenség is meghallja” – mutatott rá. Hozzátette, bízik abban, hogy ezt az ukránok megértik.
Vitalij Szarancev ezredes, a Harkiv elnevezésű hadműveleti-taktikai csoport szóvivője szintén egy tévéműsorban számolt be arról, hogy az orosz csapatok fegyverekkel támadják azt vovcsanszki üzemet, amelyet a napokban szabadítottak fel az ukrán katonai hírszerzés egységei. A harkivi régióban Vovcsanszknál a legsúlyosabb a helyzet – tette hozzá.
A déli Herszon megyei hatóságok arról tájékoztattak, hogy orosz támadások következtében öten sérültek meg a régióban, közülük hárman Velikij Olekszandrivka településen, ketten pedig a megyeszékhely peremvidékén, ahová drónnal dobtak le robbanótöltetet.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőlegesen meghaladta a 653 ezret, az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 27 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 38 drónt.
Az orosz és a fehérorosz Steam fiókok már nem aktiválhatják a Sony fejlesztői játékait – számoltak be az orosz forgalmazók, közölte a Jevropejszka Pravda.
„A kiadó korlátozta ennek a játéknak az aktiválását az Oroszországi Föderáció és Fehéroroszország területén. Vagyis a játék nincs aktiválva orosz és fehérorosz Steam fiókokon. Más FÁK-országok területén a játék aktiválása sikeresen megtörtént” – ezt az üzenetet kapták a „Buka” szolgáltatás felhasználói.
Az orosz Steampay játékbolt is bejelentette a korlátozásokat.
Emlékeztetőül, 2022 márciusában a Sony leállította az összes PlayStation értékesítést Oroszországban a háború miatt.
Szankciókkal sújtják azokat vállalatokat, amelyek alkatrészekkel járulnak hozzá az iráni Shahed öngyilkos drónok oroszországi gyártásához.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium kiszélesíti a büntetőintézkedéseit, miután az egy éve tartó vizsgálat során 28 olyan vállalatot talált, amelyek részt vettek az oroszok által is előszeretettel alkalmazott iráni drónok alkatrészeinek szállításában – adta hírül az Asia Times.
A Shahed–136 típusú öngyilkos drónokat Oroszország saját létesítményeiben készül gyártani 2024-től, hála az Iránnal való megállapodásnak. Amerikai sajtóinformációk szerint a két állam közös katonai projektje már 2021 januárjában napvilágot látott, ám az orosz–ukrán háború kirobbanása és elhúzódása miatt most került igazán reflektorfénybe.
Ahogy azt korábban megírtuk, a washingtoni székhelyű Institute of Science and International Security agytröszt 2022. októberi jelentése szerint az orosz–ukrán háborúban megsemmisített iráni drónok darabjai között Németországból, Kínából, az Egyesült Államokból, Lengyelországból, valamint Ausztriából származó alkatrészek maradványait találták meg, amiből arra lehet következtetni, hogy
Teherán – az ellene bevezetett szankciók ellenére – jól prosperáló hálózatot tart fenn más országok hadiüzemeivel.
A kereskedelmi minisztérium illetékes hivatala szeptember 25-én közölte, hogy 28 cég közül 11-nek Kínában, ötnek Oroszországban, ötnek Pakisztánban és hatnak Finnországban, Ománban, Németországban és az Egyesült Arab Emírségekben van a székhelye. Az Asia Pacific Links (melyet 2014 decemberében hozott létre Anton Szergejevics Trofimov, egy 41 éves orosz állampolgár Hongkongban) nevű cég állítólag amerikai termékeket szállított Oroszországba, míg a Speed Business Trading és a Sunrising Logistics szintén amerikai termékeket szállított Iránba. A Well Fair International Pakisztánnak adott el amerikai alkatrészeket a nukleáris tevékenységeihez. Egy másik cég pedig amerikai termékeket szerzett be kínai katonai kutatásokhoz.
Alan Estevez, az Egyesült Államok ipari és biztonsági kereskedelmi államtitkára úgy fogalmazott, „intézkedéseink egyértelmű üzenetet küldenek azoknak, akik megpróbálják kijátszani az exportellenőrzésünket, hogy az USA nemzetbiztonsági érdekeit aláásni kívánó magatartásnak következményei lesznek”.
Peking gyorsan reagált a szankciós rendeletre. „Kína határozottan ellenzi ezt, és megteszi a szükséges intézkedéseket törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelme érdekében” – közölte kedden a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője, aki hozzátette, itt az ideje, hogy Washington felhagyjon az egyoldalú intézkedésekkel, amelyek aláássák a nemzetközi kereskedelmi szabályokat.
Exemple concret de l’engagement de la France au soutien de l’Ukraine avec Delair et son PDG : plus de 150 drones sélectionnés par l’Ukraine, financés par la France et déjà en cours de livraison.
Interior Minister Klymenko's report on dealing with the aftermath of Russia’s shellings of Odesa and other cities and villages. Assistance to affected people. Protecting Odesa region is a priority in all my negotiations regarding air…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 25, 2023
Koningin Máxima bezoekt de Sint Salvatorkerk waar de ‘Vrijheidsklok’ wordt onthuld, gezegend en geluid. Een Nederlandse klokkengieterij heeft de nieuwe klok gegoten waarbij ze Russisch wapenmateriaal gebruikte, dat is ingezet in de oorlog in Oekraïne. https://t.co/SPdrSr3CAVpic.twitter.com/jgsjFGWldM
British company MGI Engineering, founded by a former F1 engineer, will send SkyShark kamikaze drones to Ukraine in the coming weeks. With a 250 km range and 450 km/h top speed, each drone costs $67,000. A heavier strike UAV, TigerShark, is also in development as a cheaper… pic.twitter.com/VbVRsCvmvL
Litvánia 910 fehérorosz és 254 orosz állampolgártól vonja meg az állandó tartózkodási engedélyt, mert nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek – jelentette be pénteken a litván migrációs hivatal.
A bejelentés azután történt, hogy a litván kormány kérésére kérdőívet kellett kitöltenie az ország területén élő fehérorosz és orosz állampolgároknak azzal kapcsolatban, hogy mi a véleményük az ukrajnai háborúról és a Krím 2014-ben történt orosz megszállásáról. A hivatal közleménye szerint a döntést a kapott válaszok, valamint egyéb nyilvános és nem nyilvános információk elemzése után hozták meg.
A litván migrációs hivatal adatai szerint jelenleg 58 ezer fehérorosz és 16 ezer orosz állampolgár él Litvániában, akiknek háromévente kell kérelmezniük tartózkodási engedélyük meghosszabbítását. Litvániában ugyanakkor orosz kisebbség is él, amely az ország lakosságának mintegy 5 százalékát teszi ki, de litván állampolgárságukra való tekintettel nekik nem kellett kitölteniük a kérdőívet.
A migrációs hivatal közölte, hogy az állandó tartózkodási engedélyétől megfosztott 1164 ember fellebbezhet a döntés ellen, és a kérelem elutasítása esetén egy hónap áll rendelkezésükre az ország elhagyására.
Yevgeny Prigozhin sighted! He says Wagner will "be here in Belarus for some time" before "gathering our strength and heading off for Africa."
"We may return to [fight in Ukraine] when we will be certain that we won't be made to disgrace ourselves and our experience," he added. pic.twitter.com/G4W2uWSjNC
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
A Moszkvai Állami Egyetem közgazdászai jelentést közöltek az orosz társadalom életszínvonaláról. Megállapításaik alapján 2019–2021-ben Oroszországban a lakosság átlagosan 4 százalékát sorolják a „kiegyensúlyozott középosztályba”, ők számítanak tehát gazdagnak. A lakosság harmada tartozhat a középosztályba, a fennmaradó mintegy 60 százalékot viszont a tanulmány szerzői a szegény népességhez sorolják – írja a lengyel Rzeczpospolita az orosz RBK című lap cikke alapján.
A lakosság csoportokra való felosztásához a közgazdászok a Közgazdasági Felsőoktatási Intézet „Pénzügyi viselkedés megfigyelése” című éves, 1600 főre kiterjedő, egész Oroszországra kiterjedő lakossági felmérésének 2019–2021-es adatait használták fel.
A felmérés alapján a szegények jellemzői a következők voltak:
három hónapnál rövidebb pénzügyi döntéshozatali horizont;
nincsenek hosszú távú pénzügyi célok;
csak élelmiszer és ruházat vásárlására elegendő a jövedelmük.
A szegénység növekszik
A 2019 és 2021 közötti időszakot vizsgálva a szerzők a következőre jutottak:
a háztartások 17,7 százaléka rendelkezik mindhárom szegénységi mutatóval és szegénységben élő ember;
a háztartások 45,7 százalékában a háromból kettő jellemző, azaz a szegénység jelei dominálnak;
a háztartások 32,6 százalékának egy szegénységi mutatója van, ami ezeket a háztartásokat a középosztályhoz közelíti;
a háztartások 4,1 százaléka nem mutatja a szegénység ezen jeleit, és nagy valószínűséggel a stabil középosztályhoz vagy a gazdag osztályhoz sorolható.
A Kreml kicsit máshogy számol
Eközben a Kreml-rezsim meglehetősen alternatív módon számolja a szegénységet. A Roszsztat (az állami statisztikai hivatal, amelyet orosz közgazdászok is többször bíráltak már a módszertan és a közölt adatok átláthatatlansága miatt) szerint 2023 első negyedévében az oroszok 13,5 százaléka volt szegény, 2022 végére pedig az intézmény történelmi szegénységi minimumot hirdetett: a lakosság „mindössze” 9,8 százaléka (14 millió orosz) havi 5700 hrivnyának megfelelő összegű rubelből élt.
A hivatalos statisztikákban a szegények közé tartoznak az úgynevezett szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezők. Ezt a fogalmat 2021-ben vezették be; korábban a létminimumot alkalmazták.
Korábban a közgazdász-szakértők az RBK-nak elmondták, hogy a Roszsztat számai egyrészt nélkülözik a leggazdagabbakra vonatkozó adatokat, másrészt nem tér ki a vagyontárgyakra (a bevallott jövedelem lehet alacsony, de egy adott személy nagy vagyon – házak, autók stb. – felett rendelkezhet), harmadrészt a hivatalos statisztikák „nem látják” a vagyonból származó teljes jövedelmet.
Amikor a jelentés szerzői az orosz lakosság 60 százalékát szegénynek, vagy inkább nincstelennek minősítik, akkor a tágabb értelemben vett makrogazdasági szegénységre gondolnak: „A gazdasági szegénység és a társadalmi szegénység különböző fogalmak. A jelentés a gazdasági szegénységgel foglalkozik, vagyis azzal a lakossággal, amely nem képes aktívan fejleszteni a gazdaságot: nincs elég jövedelme ahhoz, hogy beruházásokat ösztönözzön, magas hozzáadott értékű termékeket vásároljon.”
„A szankciók okozta válság a szegénység átmeneti, de jelentős növekedéséhez és a középosztály létszámának csökkenéséhez vezet az országban” – áll a jelentésben.
A Moszkvai Állami Egyetem közgazdászai által közzétett jelentés bár csak 2019-2021-közötti adatokból dolgozott, az azonban könnyen levezethető, hogy az életszínvonal-esés nem állt meg a háború óta, sőt, inkább lendületet vett. Ezt még az állami statisztika is elismeri.
Az emelkedő árak kompenzálása és a lakosság életszínvonalának fenntartása érdekében a következő években további intézkedésekre van szükség, amelyek mind a 2022-es válság leküzdésére, mind a jólét fenntartható növekedésére irányulnak – hangsúlyozták az orosz közgazdászok.
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
