Kezdenek visszatérni az emberek Szantorini szigetére, és újra megnyitottak az iskolák is kedden, miután a sorozatos földrengések miatt csaknem egy teljes hónapig nagyrészt leállt az élet – írja az MTI.
A hatóságok azt követően engedélyezték a tanítás újraindítását, hogy megállapították: csökkent a Szantorinit és a közeli szigeteket érintő földmozgások intenzitása, illetve a statikai vizsgálatok alapján a középületek szerkezetét is kellőképpen biztonságosnak ítélték meg.
A térségben január vége óta több ezer, viszonylag gyenge földrengést észleltek.
A legerősebb 5 és 5,3 közötti erősségű volt. A földmozgások következtében nem sérült meg senki, és komolyabb anyagi károk sem keletkeztek, de ez az intenzív szeizmikus aktivitás nagy riadalmat keltett a lakosság körében.
Több ezren elhagyták Szantorinit, bezártak az iskolák és sok üzlet is. A hatóságok szükségállapotot hirdettek.
A polgári védelmi minisztérium azt közölte kedden, hogy az óvintézkedések még hatályban maradnak, és továbbra is figyelni kell a földcsuszamlások veszélyére.
A görög kormány vezető szeizmológusa szerint a Szantorinit és a közeli szigeteket érintő földrengések gyakorisága az elmúlt napokban csökkent, de a következő hetekben a rengések folytatódásának kilátásai továbbra is bizonytalanok.
„Sajnos egyelőre várnunk kell. Ezek a szeizmikus sorozatok nem érnek véget gyorsan. Követik a saját idővonalukat” – mondta Kosztasz Papazakhosz szeizmológus az állami ERT rádiónak hétfőn.
A Szantorinin és a közeli szigeteken szükségállapotot hirdettek, miután ebben a hónapban a tenger alatti rengések ezrei – amelyek néha percenként voltak érezhetők – arra késztették a lakosokat és a dolgozókat, hogy a görög szárazföldre költözzenek.
A szigeteken az iskolák harmadik hete zárva tartanak, a biztonsági szolgálatok pedig elővigyázatosságból mentőcsapatokat készítettek elő és tartalék áramfejlesztőket állítottak fel.
A kormány hétfőn bejelentette, hogy Szantorinin egy vészkikötőt hoz létre a széles körű evakuálás esetére.
Papazakhosz, a Szaloniki Egyetem geofizika professzora jelenleg két vészhelyzeti bizottság képviselője, amelyekben a kormány, a hadsereg és a mentőszolgálatok tudósai és tisztviselői vesznek részt. Elmondta, hogy a katasztrofális kitörések által formált Szantorini vulkánszigetet nem fenyegeti veszély a szunnyadó vulkánja miatt, de megjegyezte, hogy a magma befolyásolja a rengéseket.
„Az aktivitás alapvető oka a tektonikus és a magmás folyamatok kölcsönhatása” – mondta. „Ez nem jelenti azt, hogy az olvadt anyagnak – a magmának – sikerül áttörnie a 8 kilométeres kéregréteget, és a felszínre jut, újabb vulkánkitörést okozva”. A tudósok tisztább képet alakítanak ki, miután több érzékelőtől gyűjtöttek adatokat – tette hozzá.
Kifejtette: „Nemcsak a szeizmográfokat figyeljük, hanem számos más rendszert is, amelyek a talajdeformációt, a gázkibocsátást és a műholdas adatokat követik”. Hangsúlyozta: „Ebben a pillanatban őszintén mondhatom, hogy nincs végleges előrejelzésünk, mivel még túl korai lenne értékelni a szeizmikus aktivitás jelenlegi enyhe de-eszkalációját. Sok meglepetéssel találkoztunk”.
Hétfőn 5,1-es erősségű földrengéseket is regisztráltak a négy, szükségállapot alatt álló sziget által határolt tenger alatti területen.
Szantorini környékén a sziget vulkánjának látványos kráterén kívül a tenger felszíne alatt további vulkánok is vannak, valamint több tektonikus lemez is találkozik, amelyek mozgásaikkal erős földrengéseket okozhatnak. 1956-ban 7,7-es és 7,2-es erősségű földrengések és az azokat követő szökőárak számos halálos áldozatot követeltek és súlyos károkat okoztak a térségben.
A Szantorini környéki földrengések egyre erősödnek, miközben egy ritka földrengésraj továbbra is megrázza a Földközi-tenger égei-tengeri térségét. A rengéseket valószínűleg törésvonalak okozzák, nem pedig vulkáni tevékenység. A görög hatóságok iskolákat zártak be, és vészhelyzeti egységeket vezényeltek a térségbe, mivel a földrengések intenzitása növekszik a vulkanikus sziget közelében.
A tudósok nem számítanak arra, hogy Szantorinin vagy a térség vulkánjai kitörnének, de arra figyelmeztetnek, hogy erősebb földrengések következhetnek.
A Szantorini szigetén élők múlt héten kezdték érezni a rengéseket, amikor egy víz alatti földrengésraj alakult ki az Égei-tenger alatt. Ezek a kisebb földrengések – amelyek többsége 3,5-ös magnitúdójú vagy annál gyengébb volt – hétfőn (február 3-án) tovább erősödtek – írja a Live Science.
A legnagyobb földrengés eddig egy 5-öserősségű volt, amely Szantorinitől 34 kilométerre északkeletre történt – közölte az Athéni Egyetem földrengésfigyelő honlapja.
A görög hatóságok óvintézkedéseket rendeltek el Szantorinin és a környező szigeteken, amelyek népszerű turisztikai célpontok – jelentette az Associated Press.
Szantorini nagyrészt egy víz alatti vulkán. A kutatók azonban úgy vélik, hogy a rengéseket nem vulkáni tevékenység, hanem a kőzetlemezek mozgása okozza.
David Pyle, az Oxfordi Egyetem földtudományi professzora, aki a Szantorini-kaldera vulkáni krátert tanulmányozta, a Live Science-nek elmondta, hogy a földrengések valószínűleg törésvonalak mentén keletkeznek, ahol két kőzettömb elmozdul vagy elcsúszik egymás mellett. Ugyanakkor elismerte, hogy a rengések szokatlanok.
„A probléma ezzel az eseménnyel az, hogy egyik földrengés a másik után következik. Minden a víz alatt történik, így nagyon nehéz megjósolni, mi fog következni” – mondta.
Az Égei-tenger egy kisebb kőzetlemezen helyezkedik el, amely nyúlik, miközben az afrikai lemez az eurázsiai lemez alá csúszik. A professzor megjegyezte, hogy az Égei-tenger alatti kéreg nyúlása feszültségeket hoz létre, amelyek elmozdítják a földrengéseket okozó törésvonalakat.
Ez nem az első alkalom, hogy Szantorini környékén kisebb, koncentrált földrengésekből álló földrengésraj alakul ki. A sziget alatt mozgó magma 2011 és 2012 között is hasonló rengéseket váltott ki, de azok az események enyhébbek voltak, mint a mostani, amely Szantorinitől északkeletre zajlik.
„Az érintett terület valamivel nagyobb mint 2011 és 2012 között, a földrengések gyakorisága is magasabb, és az epicentrum a Szantorini-kalderán kívül található” – mondta Pyle. A legtöbb rengés egy másik víz alatti vulkán, a Kolumbo közelében történt, amely körülbelül 7 kilométerre található Szantorinitől és a kis Ándrosz-szigettől.
Bár úgy tűnik, hogy ezeket a földrengéseket lemeztektonikai folyamatok okozzák, Pyle megjegyezte, hogy a kutatók nem biztosak abban, van-e közvetlen kapcsolat a tektonikus aktivitás és a Kolumbo esetleges vulkáni tevékenysége között. „Valójában nem tudunk sokat a vulkánokat tápláló mély magmarendszerekről” – mondta.
A Kolumbo vulkán utoljára 1650-ben tört ki, és egy pusztító cunamit indított el, amely a környező szigeteket sújtotta.
Szantorini mai formáját az Kr. e. 1600-ban bekövetkezett minószi kitörés alakította ki, amely az emberi történelem egyik legnagyobb vulkánkitörése volt – közölte a New York-i Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Központja.
