A szárazföldről eltűnt édesvíz gyorsabban emeli a globális tengerszintet, mint az olvadó gleccserek, állítják a tudósok. Bolygónk vízkészletei példátlan gyorsasággal tűnnek el, és egy új elemzés adatai szerint nagy része az óceánba kerül. A ScienceAlert is beszámolt róla, a szárazföld ma már fontosabb szerepet játszik a tengerszint emelkedésében, mint az olvadó gleccserek.
A Flame Egyetem (India) kutatócsoportja több mint két évtizednyi NASA műholdas megfigyelést elemzett, és képet alkotott a szárazföldi vízkészletek 2002 óta bekövetkezett változásairól. Az eredmények azt mutatják, hogy a kiszáradó területek évente körülbelül kétszer akkora területtel nőnek, mint Kalifornia állam az Egyesült Államokban.
„A száraz régiók gyorsabban száradnak ki, mint ahogy a nedves régiók nedvesebbé válnak, és a szárazföldek területe növekszik” – áll a jelentésben. Ez a szárazföldi vízkészletek általános csökkenését jelenti, ami negatívan hat a folyókra, tavakra és a talajvízre. Ma az emberiség 75%-a olyan országokban él, ahol az édesvízkészletek csökkennek.
A kontinensekről kivezetett víz nagy része az óceánba kerül, felgyorsítva a tengerszint emelkedését. A veszteségek különösen súlyosak a magas szélességi körökön, ahol az olvadó gleccserek és az örökké fagyott talaj miatt a víz elszökik. A gleccserek nélküli régiókban a fő tényező az emberi tevékenység, a talajvíz túlzott kiaknázása.
A közép-amerikai és európai szélsőséges aszályok szintén súlyosbítják a problémát. A fosszilis tüzelőanyagok okozta csapadékeloszlás változásai arra kényszerítik az embereket, hogy a talajvízhez forduljanak, ami tovább csökkenti ezeket az erőforrásokat. Jelentős vízfogyasztás tapasztalható a száraz mezőgazdasági régiókban, mint például Kalifornia Közép-völgye és a kiszáradt Aral-tó környéke.
Katasztrofális a helyzet a Kabul alatti víztartalékoknál, így Afganisztán fővárosa lehet az első modern metropolisz, amely teljesen kifogy a vízből.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Kabul lehet az első modern város, amely teljesen kifogy a vízből – számolt be szombaton a The Guardian.
A brit lap az írta: a Mercy Corps nevű szervezet jelentése szerint Kabul víztartó rétegeiben a vízszint akár 30 méterrel is csökkent az elmúlt évtizedben a gyors urbanizáció és az éghajlatváltozás miatt.
Eközben a város fúrólyukainak – a kabuli lakosok elsődleges ivóvízforrásának – közel fele kiszáradt.
A vízkitermelés jelenleg évi 44 millió köbméterrel meghaladja a természetes utánpótlódási rátát. Ha ezek a tendenciák folytatódnak, Kabul összes víztartó rétege már 2030-ra kiszárad, ami egzisztenciális fenyegetést jelent a város hétmillió lakosára.
Komoly erőfeszítéseket kell tenni a helyzet jobb dokumentálása és a nemzetközi figyelem felkeltése érdekében – mondta Dayne Curry, a Mercy Corps afganisztáni országigazgatója. A víz hiánya azt eredményezi, hogy az emberek tömegesen elhagyják lakóhelyüket, így ha a nemzetközi közösség nem foglalkozik Afganisztán vízellátásának problémájával, az csak további migrációhoz és további nehézségekhez vezet az afgán nép számára – mutatott rá a szakértő.
Indiában hőségriadót léptettek életbe hétfőn az ország északnyugati részében, beleértve a fővárost, Újdelhit is, ahol az előrejelzések szerint a következő napokban 42 Celsius-fok fölé emelkedhet a hőmérséklet.
Akil Szrivasztava, az indiai meteorológiai szolgálat (IMD) munkatársa azt közölte, a hőhullámok Radzsasztán állam egy része mellett várhatóan Gudzsarát, Harijána, Pandzsáb és Mahija Prades államokat érintik.
Az IMD előrejelzései szerint az idei nyár az eddigieknél vélhetően forróbb lesz, gyakoribbak lehetnek a hőhullámok, április és június között pedig az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérsékletekre lehet számítani.
Indiában már a tavaly nyár is szélsőséges forróságot hozott: Újdelhiben a hőmérséklet elérte a 42 Celsius-fokot, az ország más, északi térségeiben pedig az 50 fokot is. A hőség miatt több tucatnyian haltak meg hőgutában, több iskola pedig ideiglenesen bezárt. Radzsasztán legfelsőbb bírósága a hőség miatt országos vészhelyzet bevezetését javasolta.
Ázsiában több milliárd embert érintenek a rendkívüli hőhullámok, amelyeket a tudósok szerint az emberi tevékenység okozta klímaváltozás hatásai is tetéznek.
The @DRDO_India has successfully conducted a flight trial of its long range hypersonic missile on 16th Nov 2024 from Dr APJ Abdul Kalam Island, off-the-coast of Odisha.
Egy nemrég a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat, az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete így is 2 Celsius-fokkal lesz lesz az ipari forradalom előtti szintnél, aminek következményeképp drámaian csökkenhet majd az emberek által is lakható területek kiterjedése a bolygónkon – írta meg a ScienceAlert.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Föld globális átlaghőmérsékletének eltérése az ipari forradalom előtti időkhöz képest 2024-ben elérte a Párizsi Klímaegyezményben mérföldkőként meghatározott 1,5 Celsius-fokos értéket.
A tudósok most arra figyelmeztetnek, hogy további 0,5 Celsius-fokos emelkedés megháromszorozhatja azoknak a területeknek a kiterjedését, amelyek túl forróak ahhoz, hogy az emberek számára lakóhelyül szolgáljanak.
A szakemberek szerint ez nagyjából egy az Egyesült Államok területével megegyező földterületet jelentene.
A 60 év felettiek számára, akiknek szervezete még érzékenyebb a szélsőséges hőségre, a veszélyes zóna a Föld szárazföldi területeinek mintegy 35 százalékára terjedne ki, ami jelentős növekedés a jelenlegi 21 százalékhoz képest. Tom Matthews, a londoni King’s College klímakutatója szerint a 2 Celsius-fokos felmelegedés potenciálisan halálos következményekkel járhat.
A kutatók előrejelzései szerint, ha 4 Celsius-fokkal emelkedne a hőmérséklet az ipari forradalom előtti szinthez képest,
A Föld szárazföldi területeinek 40 százalékán alakulna ki az emberi szervezet számára „kompenzálhatatlan hőség” a felnőttek számára.
Ha ez valóban bekövetkezne, csak a magasabb szélességi körökön fekvő területek és a mérsékelt övezet hűvösebb régiói maradnának élhetőek a bolygónkon. A „kompenzálhatatlan hőség” a szakemberek megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy olyan körülmények alakulnak ki, amelyekben a test több hőt vesz fel, mint amennyit képes leadni a belső hőmérséklet stabilizálása érdekében.
A helyzet még súlyosabb lehet, ha nem sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és megállítani az ökoszisztémák pusztulását. 4-5 fokos emelkedés esetén egyes régiókban minden korosztály számára életveszélyes szintet érhet el a hőség. Éppen ezért, a klímakutatók szerint elengedhetetlen az áttérés a megújuló energiaforrásokra.
[type] => post
[excerpt] => Egy nemrég a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat, az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete így is 2 Celsius-fokkal lesz lesz az ipari forradalom előtti szintnél, amine...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740261900
[modified] => 1740190104
)
[title] => Hatalmas területek válhatnak alkalmatlanná az emberi életre a Földön
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=233208&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 233208
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 233209
[image] => Array
(
[id] => 233209
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489.jpg
[original_lng] => 271028
[original_w] => 1125
[original_h] => 643
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489-768x439.jpg
[width] => 768
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489-1024x585.jpg
[width] => 1024
[height] => 585
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1740182904:12
[_thumbnail_id] => 233209
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2019
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1203131238001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1746
[1] => 11023
[2] => 2462
[3] => 17428
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Globális felmelegedés
[1] => hőség
[2] => környezetszennyezés
[3] => szárazság
)
)
[4] => Array
(
[id] => 230715
[content] =>
Mivel a turizmus erősen nyomást gyakorol a görögországi édesvízkészletekre, amelyek fogyatkozóban vannak, ezért probléma merült fel a szállodák medencéivel kapcsolatban is. Az aszály miatt így az édesvíz helyett tengervízzel töltenék meg a medencéket.
Görögországban a szállodák medencéit tengervízzel tölthetik fel, a görög parlament ugyanis hamarosan megszavazhatja az aszály elleni küzdelmet célzó új jogszabályt. A szállodák úszómedencéibe töltenék a kiszivattyúzott tengervizet egy erre szolgáló csővezetéken keresztül.
A cél az, hogy a vízhiánnyal küzdő területeken más városi célokra is felhasználható vízmegtakarítási lehetőséget biztosítsanak – számolt be az Euronews.
A hangsúly azonban a vízkészletek megőrzésén van.
Az elmúlt két évben Görögországot ugyanis óriási aszály sújtotta. Az ország éves csapadékmennyisége 1971 és 2020 között körülbelül 12 százalékkal csökkent az 1901 és 1970 között időszakoshoz képest – derült ki az Athéni Nemzeti Obszervatórium legújabb tanulmányából.
Úgy tűnik azonban a szárazság egyelőre marad, a közelgő turisztikai szezon pedig tovább terheli az erőforrásokat – különösen a népszerű nyaralóhelynek számító szigeteken.
Az égei-tengeri szigetek és Kréta a leginkább érintettek, mivel az évi csapadékmennyiség itt jelentősen visszaesett.
Görögország tavaly csaknem 33 millió látogatót vonzott, ami 28,5 milliárd eurós bevételt generált.
Szicília, nemcsak gyönyörű tengerpartjairól és történelmi emlékeiről híres, hanem mostanában a súlyos vízhiány miatt is reflektorfénybe került. Agrigento városában, amely a híres Templomok Völgyének otthona, a helyiek és turisták egyaránt szembesülnek az aszály következményeivel – írta a CNN.
Agrigento alatt egy ősi, labirintusszerű vízvezetékrendszer húzódik, amely még ma is képes vizet vezetni. Azonban ez a rendszer és a modern időkben épült vízvezetékek annyira kiszáradtak, hogy a városban található szállodák és panziók kénytelenek elküldeni a turistákat.
Nincs elég vizük ahhoz, hogy biztosítsák az alapvető szolgáltatásokat, mint például az öblítéssel működő WC-t vagy a zuhanyzást.
Szicília februárban szükségállapotot hirdetett az aszály miatt. A régióban több mint 1 millió embert érint a vízkorlátozás. Egyes településeken akár 45%-kal is csökkenteniük kell a vízfogyasztást. Ez azt jelenti, hogy a csapok menetrend szerint kiszáradnak, és éjszakára teljesen elzárják a vízellátást.
A TripAdvisor portálon és más utazási fórumokon egyre több turista kérdezi, érdemes-e Szicíliába látogatni. A szállodák figyelmeztetik vendégeiket a lehetséges vízhiányra, és segítenek átfoglalni helyüket olyan területekre, ahol kevésbé súlyos a helyzet vagy nincsenek érvényben korlátozások.
A szicíliai regionális kormány támogatást kért Rómától a szárazföldről történő vízimportra.
A gazdák számára is hasonlóan nehéz a helyzet. Luca Cammarata biofarmján például kecskéi iszapból próbálnak inni ott, ahol egykor tó volt. A citrustermelők pedig látják narancsaikat elsorvadni. Renato Schifani regionális elnök szerint Szicília veszteségei már meghaladják az 1 milliárd eurót.
Az arizonai hatóságok bejelentették, hogy az aszály miatt Phoenixben és környékén betiltják azokat az építkezéseket, amelyek kizárólag az egyébként is túlterhelt felszín alatti vizeket használják.
A rohamos ütemben fejlődő Phoenix vízszűkében van, és a földalatti tartalékokon kívül más vízforrásokra is támaszkodni kell az építkezéseken – magyarázták vízgazdálkodásért felelős tisztségviselők csütörtökön.
A következő száz évben közel hatmilliárd köbméter felszín alatti víz fog eltűnni a városban az aszály miatt – figyelmeztetett az arizonai vízügyi hivatal.
Az Egyesült Államok nyugati részén egyre szárazabbá vált az éghajlat az elmúlt húsz évben, a folyamatot szakértők szerint a klímaváltozás súlyosbította. A terület legnagyobb folyóit, köztük a Coloradót már régóta túlhasználják, mert minden évben több vizet emelnek ki belőlük, mint amennyi eső és hó hullik a térségben. Ez a tavak és víztározók, például a Mead-tó kiszáradását okozza, amelynek szintje tavaly hirtelen negyedére esett.
Mivel a folyók nagyon túlterheltek, a városok hozzászoktak, hogy az építkezésekhez és a mezőgazdasághoz szükséges vizet a felszín alatti rétegekből kell kinyerniük. Azonban ennek a forrásnak is megvannak a maga korlátai, mert több ezer évbe telhet, mire újra feltöltődik.
A Phoenixben már kiadott építési engedélyeket nem vonják vissza, de az új kérelmek esetében a építtetőknek bizonyítaniuk kell, hogy a talajvízen kívül más vízforrást is felhasználnak – közölték az arizonai hatóságok.
Phoenix az ötödik legnagyobb város az Egyesült Államokban, és ötmillió lakója van.
A térségben korábban is születtek már kísérletek a vízfogyasztás korlátozására: május végén például hét, a Colorado folyó vizét használó állam kötött megállapodást a fogyasztás csökkentéséről. A Colorado mintegy negyvenmillió embert lát el vízzel, és több millió hektárnyi szántóföldet öntöz.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
Egyre kevesebb az eső Közép-Amerikában, így mind kevesebb vízzel kell beérnie a Panama-csatornának, amely 13 ezer kilométerrel rövidítette meg a tengeri utat, hiszen korábban meg kellett kerülni a Horn-fokot, ahol a viharos vizeken sok ezer tengerész veszítette életét.
200 millió liter vízre van szüksége egyetlen hajónak, hogy áthaladjon a Panama-csatornán, mert ennyi víz ömlik a tengerbe, amikor a zsilipeket felhúzzák, és ez a víz egyre jobban hiányzik, mert az apadás veszélyezteti a hajók biztonságát. A nagyobb hajók már most is csak nehezen jutnak át az egyik óceánról a másikra a Panama-csatornán. Rengeteg vízre van szükség, mert 26 méter a vízszintkülönbség az Atlanti-és a Csendes-óceán között.
Az egyre csökkenő vízkészlet arra ösztönözte a Panama-csatorna Hatóságot, hogy szigorítsa a szabályokat. A hajók vízszintje és fenék mélysége között 15,24 méter a norma, mert csak így biztonságos az átkelés. Csakhogy sok hajó nagyobb rakományt visz, ezért jobban a vízbe merül, miközben vízből egyre kevesebb van a Panama-csatornában. Ezért a nagyobb hajók esetében csökkentették a normát: május 30-től kezdve ez már csak 13,4 méter.
Az Everstream tanácsadó cég szerint további szigorítás is várható.
Hogy reagáltak a nagy hajós cégek? A hamburgi Hapag-Lloyd csökkenti a hajókra rakott konténerek számát, hogy alkalmazkodjon az új normákhoz. Csakhogy ez komoly veszteséget jelent: a cég ezért minden konténer után 500 dollár pluszköltséget számít fel, ha a hajó átkel a Panama-csatornán – írja a Deutsche Welle.
Leállhat-e a Panama-csatorna, éppúgy, mint a Szuezi?
2021-ben egy konténereket szállító óriáshajó eltorlaszolta a Szuezi-csatornát, és ezzel az egész tengeri kereskedelmet nehéz helyzetbe hozta. Lehet-e hasonló a Panama-csatornában is? Lehet, de a Panama-csatorna távolról sem olyan fontos a világkereskedelemben, mint a Szuezi. A teherforgalom 90 százaléka különben is magukon az óceánokon zajlik, mert a hajók igyekeznek elkerülni a Szuezi-és a Panama-csatornát épp a problémák miatt.
Ettől függetlenül meg kell oldani a Panama-csatorna gondját, hiszen a vízhiány már most is veszélyezteti a biztonságos áthaladást a nagy hajók számára. Mit lehet tenni? Nagy víztárolókat akarnak építeni. Ezek felfognák az esővizet, és megfelelő csatornahálózattal lehetővé tennék a víz újrahasznosítását is.
Amíg ez bekövetkezik, addig csökkenteni kell a nagy hajók terhelését, vagy pedig kisebb hajókat kell küldeni a Panama-csatorna átszelésére. Az ázsiai hajóforgalmat az USA keleti partja felé át lehet terelni a Szuezi-csatornára, de az már amúgy is túlzsúfolt, és nem oldja meg a nyugati partot az Egyesült Államokban. A két part között az USA-ban növelni lehet a szárazföldi és a légi szállítás arányát a hajózással szemben. Végül azonban csak tenni kell valamit a Panama-csatornáért, ahol az egyre csökkenő vízmennyiség mind kevésbé teszi biztonságossá a nagy hajók áthaladását az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra.
[type] => post
[excerpt] => Egyre kevesebb az eső Közép-Amerikában, így mind kevesebb vízzel kell beérnie a Panama-csatornának, amely 13 ezer kilométerrel rövidítette meg a tengeri utat, hiszen korábban meg kellett kerülni a Horn-fokot, ahol a viharos vizeken sok ezer tenger...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685628840
[modified] => 1685605698
)
[title] => Kiszáradhat a Panama-csatorna, ami sok mindenre hatással lehet
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=149488&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149488
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149489
[image] => Array
(
[id] => 149489
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/panamacsatorna.jpg
[original_lng] => 102477
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/panamacsatorna-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/panamacsatorna-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/panamacsatorna-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/panamacsatorna.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/panamacsatorna.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/panamacsatorna.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/panamacsatorna.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1685595757:12
[_thumbnail_id] => 149489
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2546
[_oembed_e35d98bb5c3fc9248c4743fe62b8935c] =>
[_oembed_time_e35d98bb5c3fc9248c4743fe62b8935c] => 1685618047
[_algolia_sync] => 831767278002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 709
[1] => 591099
[2] => 17428
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímaváltozás
[1] => Panama-csatorna
[2] => szárazság
)
)
[8] => Array
(
[id] => 137948
[content] =>
Franciaországnak az elmúlt több mint 60 év legszárazabb telét követően aszálykorlátozásokkal kell szembenéznie — az országban egy hónapja nem esett számottevő csapadék – áll BBC publikációjában, számolt be a Jevropejszka pravda.
A helyi tisztviselők hétfőn tartanak értekezletet, hogy területenként mérjék fel és értékeljék a kialakult helyzetet – jelentette be Christophe Bechu, az ökológiai átmenetért felelős miniszter.
A tavalyi év volt a legmelegebb Franciaországban. Más európai országokban is rekordok születtek — Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Olaszországban.
A magas hőmérséklet szárazságot okozott. Tanulmányok kimutatták, hogy az olasz Alpokban 53%-kal csökkent a hó mennyisége, Olaszország legnagyobb folyója, a Pó medencéjében pedig 61%-kal alacsonyabb a vízszint az átlagnál.
Tavaly júliusban a Pó folyó mentén öt északi régióban szükségállapotot hirdettek a 2022-es aszály miatt.
Velencében az apály miatt a gondolák és a vízitaxik nem tudtak áthaladni az iszapos csatornákon, és a Canal Grande épületeinek alapjai is „lemeztelenedtek”. A múlt hónapban a Nature Climate Change folyóiratban megjelent jelentés megállapította, hogy az Alpokban, Európa legfontosabb, a folyókat feltöltő hegységeiben a hótakaró meglétének időtartama évtizedenként 5,6%-kal csökkent az elmúlt 50 évben.
Les fonds de RT France sont gelés à la demande de la Direction Générale du Trésor, en raison du 9eme paquet de sanctions qui ne vise pas RT France. Notre chaîne ne peut plus poursuivre son activité. Voici notre communication. pic.twitter.com/aF3JUsqkLl
A csapadékhiány és az apály miatt nem működtetik a vízitaxikat és a gondolákat sem a híres olasz városban. A helyzet évek óta csak romlik a szakértők szerint.
MTI/AP/Luigi Costantini
Aggodalomra ad okot a hetek óta tartó száraz téli időjárás Olaszországban. Különösen súlyos a helyzet az ország híres városában, Velencében – adta hírül a The Guardian.
Velence elsődleges problémáit eddig az áradások okozták, most azonban épp az alacsony vízszint a gond. Ez ugyanis ellehetetleníti a gondolák, a vízitaxik és a mentőhajók közlekedését a csatornákon.
Szakértők szerint a jelenség fő oka a Pó, Olaszország leghosszabb folyója, amely az Alpoktól északnyugatra, az Adriai-tengerig folyik, és most 61 százalékkal kevesebb víz van benne, mint amennyi az évnek ebben az időszakában szokott. A probléma további okai az esőhiány, a telihold és a tengeráramlatok együttes hatásai.
Tavaly júliusban Olaszországban az elmúlt 70 év legsúlyosabb aszálya miatt szükségállapotot hirdettek a Pó folyó környéki területeken, amely régió az ország mezőgazdasági termelésének nagyjából egyharmadát adja.
„Az északnyugati régiókban 500 milliméter vizet kell visszanyernünk, vagyis 50 napnyi esőre van szükségünk” – mondta Massimiliano Pasqui éghajlatvédelmi szakértő, a CNR olasz tudományos kutatóintézet munkatársa.
A legfrissebb időjárás-előrejelzések jó hírt jeleznek, mégpedig azt, hogy az Alpokban az elkövetkező napokban megérkezik a várva várt csapadék.
[type] => post
[excerpt] => A csapadékhiány és az apály miatt nem működtetik a vízitaxikat és a gondolákat sem a híres olasz városban. A helyzet évek óta csak romlik a szakértők szerint.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1677102600
[modified] => 1677084724
)
[title] => Velence híres csatornái száradnak kifelé
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=137789&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 137789
[uk] => 137859
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 137793
[image] => Array
(
[id] => 137793
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/d0084253fc3e968edac63d8d7ec51e13.jpg
[original_lng] => 90469
[original_w] => 705
[original_h] => 529
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/d0084253fc3e968edac63d8d7ec51e13-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/d0084253fc3e968edac63d8d7ec51e13-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/d0084253fc3e968edac63d8d7ec51e13.jpg
[width] => 705
[height] => 529
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/d0084253fc3e968edac63d8d7ec51e13.jpg
[width] => 705
[height] => 529
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/d0084253fc3e968edac63d8d7ec51e13.jpg
[width] => 705
[height] => 529
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/d0084253fc3e968edac63d8d7ec51e13.jpg
[width] => 705
[height] => 529
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/d0084253fc3e968edac63d8d7ec51e13.jpg
[width] => 705
[height] => 529
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1677140273:3
[_thumbnail_id] => 137793
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 4306
[_oembed_e35d98bb5c3fc9248c4743fe62b8935c] =>
[_oembed_time_e35d98bb5c3fc9248c4743fe62b8935c] => 1677077526
[_oembed_5bfd93de97055cb884d61b7e72e9c829] =>
Ecco due imbecilli prepotenti che si fanno beffa della Città… chiedo a tutti di aiutarci a individuarli per punirli anche se le nostre armi sono davvero spuntate… servono urgentemente più poteri ai Sindaci in tema di sicurezza pubblica! A chi li individua offro una cena! pic.twitter.com/DV2ONO3hUs
