Napelemparkot építenek a csernobili erőmű területén, így biztosítva a létesítmény áramellátását. A napelemek egy hónapon belül megkezdik a villamos energia előállítását.
Szerhij Tarakanov, a nukleáris létesítmény vezérigazgatója az UNIAN ukrán hírügynökségnek pénteken elmondta, hogy szinte kész a két megawatt teljesítményű napelempark.
„Még egy hónap, és üzembe helyezzük az állomást”. Ez lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-költségek csökkentését, amelyek jelentős részét teszik ki az objektum költségvetésének – közölte. Megjegyezte, egyelőre nincs szó arról, hogy belépjenek a villamosenergia-piacra, de nem zárja ki, hogy ilyen tervek is felmerülhetnek a jövőben.
„A kormány megbízott bennünket az erőművi blokkok leszerelésével és a szarkofág átalakításával, hogy biztonságos legyen a környezetére, most ezen dolgozunk” – tette hozzá a szakember, aki a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna jövőjét abban látja, ha a területet fejlesztési övezetté alakítják.
„Itt elegendő hely van például a zöld energiatermelés számára. Emellett megvan az infrastruktúra új atomerőművi blokkok telepítéséhez is. Elegendő vízkészlettel rendelkezünk és kiterjedt energiahálózatunk van. Az engedélyezési folyamat is egyszerűbb lesz, mivel a tiltott zónában nincs szükség lakossági meghallgatásokra. Ezt az egyedülálló területet a jövőben ki kell használni” – mondta Tarakanov.
Ugyanakkor a vezérigazgató elmondta: nem gondolja, hogy az erőmű energetikai potenciálja helyreállítható lenne kis moduláris reaktorokkal (SMR). Közölte: az 1986 áprilisában történt csernobili baleset tanulságait figyelembe véve kizárólag kipróbált technológiákkal kell dolgozni; célszerűbb lenne nagy teljesítményű, bevált és magas biztonsági szintű reaktorokat építeni.
Az UNIAN hozzáfűzte, hogy a régi szarkofág fölé épített új biztonsági burkolat, amelyet egy orosz drón megrongált, sürgős javításra szorul. A 2025 februári drónbecsapódás és az azt követő tűz miatt a biztonsági burkolat elvesztette teljes tömítettségét. Helyreállításának teljes költsége elérheti az 500 millió eurót, és a munka akár 2030-ig is eltarthat. Az összeg egy részét Ukrajna nyugati partnerei már átutalták.
Az orosz rakéták és drónok folyamatos fenyegetést jelentenek az objektum biztonságára. A világ egyetlen atomerőművét sem tervezték arra, hogy tartósan drón- vagy rakétatámadásoknak legyen kitéve – közölte, rámutatva arra, hogy a szarkofág megsemmisülne, ha Iszkander, Kinzsal vagy Kalibr típusú rakéta csapódna bele.
Az épület leomlását követően a védőburkolat alatti több száz tonnányi üzemanyag-maradvány, valamint por a levegőbe jutna és felhőt képezne, amelyet a szél bármilyen irányba elsodorhat – mondta Szerhij Tarakanov. Hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs közvetlen kockázata a régi szarkofág beomlásának, amely a közvetlenül az 1986-ban felrobbant négyes reaktor fölött található.
A tavalyi orosz dróntámadás jellege arra utal, hogy az incidens szándékos volt. A támadás célja feltehetően az objektum ellenállóképességének és a nemzetközi közösség reakciójának tesztelése volt. Egyetlen atomerőmű sem lehet harctér, a csernobili sem.
„Ez nukleáris terrorizmus Oroszország részéről” – mondta a vezérigazgató.
Jóváhagyták az adományozók az egykori csernobili atomerőmű romjai fölé emelt védőszarkofág kijavításához szükséges előzetes terveket – közölte szerdán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly februárban jelentette be, hogy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott a csernobili szarkofágba.
Zelenszkij akkori tájékoztatása szerint a szarkofágban jelentős kár keletkezett, de a tüzet eloltották és a háttérsugárzás szintje nem emelkedett.
Moszkva tagadta a támadásról szóló híreket, de az EBRD felvételeket tett közzé a megrongálódott építményről.
A közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkóztatásának finanszírozására 1991-ben – öt évvel a csernobili katasztrófa után – alapított londoni székhelyű nemzetközi fejlesztési pénzintézet szerdán bejelentette: az általa kezelt nemzetközi csernobili együttműködési számla (International Chornobyl Cooperation Account, ICCA) adományozói elfogadták a védőszarkofág kijavításához szükséges előzetes műszaki és beszerzési terveket, amelyek alapján később megkezdődhet az építmény helyreállítása.
Az EBRD szerdai tájékoztatása szerint a szarkofág tervezésében és felépítésében részes vállalati konzorcium az előzetes felmérés alapján arra a következtetésre jutott, hogy az építményt tartó acélív korróziója hosszabb távon veszélyeztetheti a szarkofág biztonságosságát, és 2030-ig el kell végezni a védőlétesítmény teljes körű helyreállítását.
A bank szerint a javítási munkálatok legalább 500 millió euróba kerülnek majd.
A most jóváhagyott előzetes terv célja annak a későbbi döntésnek a szilárd megalapozása, hogy a helyreállítási munkálatokat miként végezzék el – fogalmaz szerdai beszámolójában az EBRD.
Az adományozók jóváhagyták azt az EBRD-javaslatot is, hogy erre az előzetes tervezésre 30 millió eurót különítsenek el.
Az ICCA adományozói közé tartozik az Európai Unió, Franciaország, Norvégia, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Belgium, Olaszország, valamint egy műszaki együttműködési alap, amelyet Tajvan és az EBRD közösen hozott létre.
A csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant negyedik blokkja fölé emelt 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág építésének fő finanszírozója az EBRD volt.
A szarkofág 2016-ra készült el.
A londoni bank saját forrásból 715 millió eurót, nemzetközi társfinanszírozók bevonásával további 2,5 milliárd eurót folyósított az egykori atomerőmű leszerelésére, a védőpajzs felépítésére és a térség biztonságossá tételére.
Francia szakértők elvégezték a csernobili atomerőmű védőszerkezetének előzetes műszaki felmérését egy orosz dróntámadás után.
A Deutsche Welle szerint a kárfelméréssel kapcsolatos szakértői munkát a Bouygues Travaux Publics és a Vinci Construction Grands Projets építőipari vállalatok végezték. Mindkettő a Novarka konszern része volt, amely egykor a csernobili atomerőmű új biztonságos zárószerkezetét (NSC) tervezte és építette.
Megjegyzendő, hogy az orosz dróntámadás megrongálta a védőszerkezet belső és külső burkolatát és paneljeit, valamint a szerkezeten belüli biztonságos működéshez szükséges kritikus rendszereket.
Francia szakértők szerint nem csak a zárt terület helyi károsodásáról van szó. Számos munkára van szükség: a szerkezetek ideiglenes megerősítésétől a kulcsfontosságú rendszerek teljes helyreállításáig. A kiemelt intézkedések közé tartozik a tető tömítése, az acélszerkezetek javítása és a külső burkolat helyreállítása. A fő darurendszer javítása is kritikus fontosságú, amely nélkül a létesítményen belüli biztonságos munkavégzés lehetetlen.
Azt állítják, hogy a létesítmény tömörségének helyreállítása is nehéz lesz.
„Ehhez valószínűleg korszerűsíteni kell a szellőztetőrendszert, különösen további páramentesítőket és ventilátorokat kell beszerelni. További problémát jelentenek az anyagok. Egyes szerkezeti elemeket, különösen a membránokat, újra kell gyártani, mivel az NSC építése során felhasznált anyagokat már nem gyártják” – áll a cikkben.
A régi óvóhely védelem nélkül hagyása, akár korlátozott időre is, súlyos következményekkel járhat. A védőburkolat bármilyen áthelyezése túl kockázatos, ezért a javításokat a helyszínen kell elvégezni, mondják a szakértők. Az előzetes becslések szerint ez 2030-ig fog tartani, és körülbelül 500 millió euróba fog kerülni.
Ez az ütemterv azonban számos tényezőtől függ: a biztonságtól, a létesítményhez való hozzáféréstől és a projektdokumentáció jóváhagyásának sebességétől. Az optimista forgatókönyv szerint a fő építési munkálatok 2027 végén kezdődnek.
Olga Kosharna nukleáris biztonsági szakértő meg van győződve arról, hogy a francia vállalatok túl optimisták mind a megsemmisült csernobili atomerőmű blokkjának helyreállításának időzítését, mind a mennyiségét illetően. Megjegyzi:
„Úgy vélem, ez az összeg nem végleges. Valószínűleg a javítások drágábbak lesznek.”
Kosharna szerint az orosz drónok naponta átrepülnek a tilalmi zóna felett, így az újabb károk nem zárhatók ki. Véleménye szerint a jelenlegi becslések részben azon a feltételezésen alapulhatnak, hogy a háború aktív szakasza 2030-ra véget ér.
A csernobili atomerőmű szarkofágjának javítása
Ukrán tisztviselők szerint a tavalyi dróntámadás nem juttatott sugárzást a légkörbe. Az NSC külső burkolatának sérülései és a mentőalakulatok által a tűz eloltásához fúrt lyukak azonban veszélyeztették a szellőzőrendszert, amelyre szükség van a páratartalom 40 százalék alatt tartásához és a védőívet alkotó fém korróziójának korlátozásához.
Balthazar Lindauer, az EBRD nukleáris biztonsági osztályának vezetője szerint a szellőzőrendszer javítása nélkül a korrózió már az évtized végére megkezdődik.
Szakértők szerint az NSC elvesztette a képességét a radioaktív anyagok tárolására és az NSC alatt található veszélyes „szarkofág” lebontásához szükséges ellenőrzött környezet biztosítására.
Ismét Csernobil miatt aggódhat a világ, miután a sugárzást védő acélszarkofág szerkezete már nem képes megfelelően szigetelni. A védőpajzson még februárban ütött lyukat egy becsapódó drón, amit azóta sem javítottak meg. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a sugárzási szint mindeddig nem emelkedett, azonban a korrózió miatt rohamosan romlik a szarkofág állapota. A szakértők és a nemzetközi szervezetek a következmények megelőzését, és a mielőbbi helyreállítást sürgetik. A munkálatokat viszont nem csak az ukrajnai háború hátráltatja, az extrém sugárzási szint és a százmillió eurót is meghaladó költségek további akadályokat jelentenek.
Harminckilenc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. A baleset a volt Szovjetunió területén, az Ukrajnában található csernobili atomerőműben következett be. A légkörbe került radioaktív anyagok Európa-szerte halálozásokat és daganatos megbetegedéseket okoztak.
A nukleáris szennyeződések természetes úton évezredek alatt bomlanak le. A katasztrófában érintett 4-es blokk továbbra is magában foglalja a reaktor olvadt zónáját, amelyben több száz tonna erősen sugárzó anyag található. Egyes kutatások szerint a csernobili erőmű közvetlen környezete még legalább 20 ezer évig sugározhat.
A veszélyhelyzet enyhítése érdekében egy új csernobili védőburkolatot is terveztek. Az acélszarkofág a valaha készült legnagyobb mozgatható szárazföldi szerkezet, amelyet két szakaszban, a reaktortól távol építettek meg. A hatalmas acélkupolát speciálisan kialakított síneken szállították át a jelenlegi helyére. A munkálatokat 2016 novemberében fejezték be, míg az építményt 2019-ben helyezték üzembe.
Eric Schmieman, a csernobili védőpajzs építésének egyik műszaki tanácsadója nemrég elmondta, hogy a szarkofágot úgy tervezték, hogy ellenálljon a szélsőséges időjárási körülményeknek, a földrengéseknek, de a háborús cselekményekkel nem számoltak.
A nukleáris veszélyeket a több mint három éve tartó ukrajnai háború is tovább fokozta. Idén februárban egy becsapódó harci drón ütött lyukat a szarkofágon. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a sugárzási szint mindeddig nem emelkedett, azonban aggodalomra ad okot, hogy a védőszerkezet már nem képes megfelelően szigetelni.
A csernobili szarkofág szerkezetén közel fél éve tátong a sérülés, amelyet azóta sem javítottak meg. A korrózió miatt a burkolat állapota is romlik, növelve a sugárzási kockázatokat.
Az atomszakértők félőnek tartják, hogy a védőpajzs helyreállítása akár több évet is igénybe vehet, miközben a beszivárgó víz is folyamatosan károsítja a szerkezetet.
A szarkofág javítása további veszélyeket rejt
A javítási munkálatokat több szempontból is nehezíti, hogy a sérülés nem csupán a külső burkolatot, hanem a tartó- és tömítőszerkezeteket is érinti. A magas sugárzási szint miatt a helyszíni munkavégzés rendkívül veszélyes lenne, míg a keletkezett lyuk lezárásához kiterjedt javítási erőfeszítésekre lenne szükség.
Artem Siryi, a létesítmény egyik biztonsági vezetője szerint a szerkezet teljes körű helyreállítása gyakorlatilag lehetetlen. Hozzátette, hogy a belső, zárt területeken a sugárzási szint továbbra is rendkívül magas, így a dolgozók biztonságát nehéz lenne garantálni. Ráadásul nemcsak a javítás, hanem a szerkezet mozgatása és rögzítése is komoly technikai akadályokat jelentene.
A szakemberek abban bíznak, hogy a kis méretű drónok segítségével pontosabban fel tudják térképezni a szarkofág belsejében keletkezett károkat, amelyek a későbbi javítási munkálatokban is aktív szerepet játszhatnak.
A szarkofág helyreállítása százmillió eurónál is több lehet
A nemzetközi szervezetek már elemzik a helyreállítás lépéseit, valamint a javítások sürgősségét is hangsúlyozták. A támadás következtében több kulcsfontosságú rendszer is működésképtelenné vált, ami veszélyezteti a sugárzó anyagok elszigetelését. A szakemberek szerint amennyiben nem történik gyors beavatkozás, úgy további állapotromlás várható – írja a World Nuclear News.
Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Franciaország eddig összesen 42,5 millió eurót ajánlott fel a javítási munkálatokra. A támogatást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) keretében működő Nemzetközi Csernobili Együttműködési Alap ülésén jelentették be.
A költségeket nehéz pontosan meghatározni, de a kár mértéke és a sugárzási környezet összetettsége alapján a sürgősségi munkálatok teljes összege a 100 millió eurót is meghaladhatja.
Július 2-án egy támogatási megállapodást is létrejött a csernobili üzem és az EBRD között, amelynek célja a károk felmérése és a sürgősségi javítási tervek kidolgozása.
Ukrajna szerint a hozzájárulások kulcsfontosságúak a helyreállítási munkák folytatásához. Balthasar Lindauer, az EBRD nukleáris biztonsági részlegének igazgatója úgy fogalmazott, hogy az ígért adományok „a nemzetközi közösség rendíthetetlen támogatásának megnyilvánulásai Csernobil mellett”.
A szerkezet javítása rendkívül indokolt, hiszen ha az új burkolat nem lenne képes megakadályozni a radioaktív anyagok kijutását, úgy nemcsak Ukrajna, hanem a környező országok is sugárveszélynek lennének kitéve.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még februárban jelentette be, hogy egy dróntámadás következtében megsérült a csernobili atomreaktor köré felhúzott védőépület. A 100 évre tervezett szarkofág így már nem képes betölteni feladatát, javítására nemzetközi összefogásra lenne szükség – írja a hvg.
Az atomreaktort nemsokkal 1986-os felrobbanása után zárták be egy betonszarkofágba, ez azonban csak ideiglenes megoldás volt, hiszen nem ez az építmény nem képes a sugárzás teljes árnyékolására, ráadásul hamar félővé vált az is, hogy összeomlik. 2010 és 2019 között ezért nemzetközi együttműködéssel egy új, főként fémből álló építményt emeltek köré, amelyet már 100 évre terveztek.
Ennyi időt azonban nem húzott ki, egy orosz dróntámadás idén februárban lyukat ütött a szerkezetén, így már nem szigetel megfelelően. A kár jelentős, becslések szerint több millió dollárra lenne szükség az építmény helyreállításához.
Ha az eredeti, szovjet betonszarkofág most összeomlana, az új védőépület nem tudná megakadályozni, hogy radioaktív anyagok jussanak ki belőle, ez pedig nemcsak Ukrajnára, de a környező országokra is veszélyt jelenthetne.
Nem kérdés, hogy a sérült szerkezet helyreállítása sürgetően fontos, az ehhez szükséges munkákat azonban csak a helyszínen lehet elvégezni, vagyis a munkások jelentős sugárzásnak lesznek kitéve. Éppen ezért pontosan ki kell majd számítani, mekkora sugáradagot kaphatnak a dolgozók, illetve milyen sűrűn kell váltani őket.
