Szeptember 26-án immár negyedik alkalommal rendezték meg a Fedák Sári-díj ünnepélyes átadóját a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A díj névadója, a Beregszászról származó Fedák Sári primadonna nemzetközi pályafutása során is szülőföldjéhez maradt hű. Az elismerést olyan magyar ajkú színészek kaphatják meg, akik legalább 15 éve ugyanazon színház társulatának tagjaként szolgálják közösségüket, példát mutatva hűségből és kitartásból.
Az elismerést Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas magyar színművésznő kezdeményezésére hozták létre a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Jótékonysági Alapítványának támogatásával, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködéséért felelős miniszteri biztos közreműködésével 2021-ben azzal a céllal, hogy Kárpát-medence-szerte emléket állítson Fedák Sári örökségének: a nemzet, a szülőföld és a hivatás iránti odaadásnak. Az elismerés egyszerre szimbolizálja a magyar nyelvű színházi kultúra közösségmegtartó erejét, valamint a minőség, a szorgalom és a hivatástudat fontosságát. Fedák Sári pályáját egy – a történészek szerint bizonyítatlan – vád megszakította, amely miatt börtönre ítélték, és a büntetés letöltése után nem léphetett színpadra.
A díjjal megalapítása óta több neves művész munkásságát ismerték el: Bogdán Zsolt kolozsvári és Vass Magdolna beregszászi színészeket (2021), Pregitzer Fruzsinát, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésznőjét (2022), illetve Varga Zsuzsát, a Kaposvári Csíky Gergely Színház színésznőjét és Bakota Árpádot, a debreceni Csokonai Színház színészét (2023).
A díjat minden évben Fedák Sári születésnapján adják át egy vagy két kiemelkedő teljesítményt nyújtó Kárpát-medencei magyar ajkú színművésznek, aki a pénzjutalom mellett egy Kolodko Mihály által készített, Fedák Sárit ábrázoló miniszobrot is kap. Az idei rendezvény a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával valósult meg, amelynek köszönhetően elkészülhettek a díjazottakat megillető szobrok.
A 2025-ös Fedák Sári-díj-átadó az ukrán és a magyar himnuszok eléneklésével vette kezdetét, majd sor került a megjelent vendégek köszöntésére.
Az eseményen elsőként Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mondott beszédet. „Kárpátaljára jönni mindig lelki feltöltődést jelent. Az emberekbe és a reménybe vetett bizalom, illetve hit megerősítését is jelenti ez” ‒ kezdte köszöntőjét. Beszédében méltatta a díj névadóját, Fedák Sárit, akinek életútja a XX. századi magyar színjátszás tipikus sorstragédiáját tükrözi, és hangsúlyozta, hogy a primadonna emberi és művészi nagysága ma is példaértékű. Szász Jenő kiemelte, hogy a díj jelentőségét nem kell külön ecsetelni, mert „beszél róla az egykori primadonna emberi és színészi nagysága, mindenkit magával ragadó egyénisége és egyedisége, életpéldájának üzenete, amelyből valamennyien meríthetünk még ma is. Még a legnehezebb időkben is, mert a hitre, a kitartásra, az összefogásra az anyaország gondoskodó szeretetére most nagyobb szüksége van a kárpátaljai magyarságnak, mint bármikor”.
A folytatásban Sin József, a KMKSZ alelnöke és a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke szólt a jelenlévőkhöz, aki úgy fogalmazott, bár a színházi élményhez vezető utat gyakran nehezítik hatósági akadályok, a közösség mindig megtalálja a módját annak, hogy átlendüljön ezeken: „Minden akadályt, gátat leküzdünk, hogy egy kis, vagy talán nem is kis színházi élményhez jussunk.” Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai társulat nemcsak helyben, hanem a Kárpát-medence számos színpadán képviseli a magyar kultúrát Kisvárdától Sopronig, Gyulától Budapestig és Marosvásárhelyig.
Az alelnök úr köszönetet mondott a közönségnek a kitartó jelenlétért és optimizmusra buzdított: „És bár gördíthetnek elébünk száz akadályt, mi mégis itt vagyunk. És itt is leszünk.”
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója felidézte a díj létrejöttének körülményeit. Elmondta: „Amikor 2021-ben megalapítottuk a Fedák Sári-díjat, akkor egy évszázados mulasztásunkat próbáltuk meg pótolni.” Céljuk a legendás beregszászi színésznő alakjának hiteles bemutatása volt, hogy ne csak anekdotákból emlékezzünk rá, hanem lássuk azt a művészt is, aki bejárta Európát, Amerikában is színpadra lépett, és sikerét szülőföldje iránti hálával viszonozta.
A díj sorsa – akárcsak Fedák Sárié – nem volt mentes a hányattatásoktól: a pandémia, majd a háborús évek rendre próbára tették a szervezőket. 2021-ben még Beregszászban, 2023-ban már a budapesti Nemzeti Színházban adhatták át az elismerést, míg tavaly és idén ismét itthon ünnepelhettek.
Kiemelte, hogy a Kárpát-medencei színházi közösség összefogása és a magyar kormány támogatása nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. „Alkotók jöttek hozzánk, előadók segítették munkánkat, áradtak hozzánk a vendégfelkérések, és ennek következtében soha nem várt mértékben épülhettünk be a magyar színházi áramkörbe.”
Külön örömnek nevezte, hogy idén a Déryné Program Határtalan alprogramja révén valóságos színházi mozgalom indult el Kárpátalján: több mint 1500 nézőhöz jutottak el nagyszínpadi, tantermi és interaktív előadások, tréningek és improvizációs játékok. Ez szerinte nemcsak kulturális, hanem közösségmegerősítő jelentőségű is volt, hiszen több száz diáknak biztosítottak valódi színházi élményt.
Zárásként hangsúlyozta: „Most értettük meg igazán, hogy eljött az ideje annak, hogy viszonozzuk a támogatást. És hogy Fedák Sári lelkületével mi is megtanuljunk adni, nagyok lenni. Olyanoknak adni, akik számára a hivatás, a nemzettudat és a szülőföldjükhöz való ragaszkodás az első.”
Szűcs Nelli, a díj alapítója idén rendhagyó módon videóüzenetben köszöntötte az ünneplőket. A felvételen a színművésznő Fedák Sári nyughelyéről jelentkezett be, ahol virágültetéssel és a sír rendbetételével készült a születésnapra.
Örömét fejezte ki, hogy ismét átadhatták a Fedák Sári-díjat, és gratulált az idei kitüntetetteknek. Külön köszönetet mondott a kárpátaljai magyarságnak, akiket „a magyar kultúrát őrző magnak” nevezett. Mint fogalmazott: „Általuk tudunk megmaradni, általuk tudunk megújulni. Isten áldja meg a kárpátaljai magyarokat, Isten áldja meg a magyarokat az egész világon.”
A közönség ezután egy rövid összeállításban tekinthette át a korábbi díjazottak névsorát és az elmúlt évek emlékezetes pillanatait. A szervezők emlékeztettek: a díj alapítása óta öt művész vehette át az elismerést.
Idén két kitüntetettet részesítettek elismerésben. Farkas Ibolya Marosvásárhelyen élő, idős művésznő személyesen nem tudott jelen lenni az eseményen, díját hamarosan otthonában veheti majd át. A laudációt videóban mutatták be a közönségnek.
A másik díjazottat, Bocsárszky Attilát, a Kassai Thália Színház színművészét nagy taps köszöntötte a színház színpadán. Az elismerést Szász Jenő és Vass Magdolna adták át. A szobor mellett a kitüntetés százezer forintos pénzjutalommal, valamint egy kárpátaljai vendégelőadásra szóló meghívással is jár.
A díjátadót követően a közönség egy összefoglaló kisfilmet láthatott a Déryné Határtalan Program kárpátaljai rendezvényeiről, amelynek keretében az elmúlt napokban több helyszínen, minden korosztály számára kínáltak színházi programokat.
Az est zárásaként a közönség Szarvas József Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész önéletrajzi ihletésű monodrámáját, a Pustol a hó című előadást tekinthette meg. A darabban Szarvas József őszintén mesélt gyermekkora megpróbáltatásairól, arról, miként edzette és erősítette meg mindez testben és lélekben. A közönség így személyes élményein keresztül nyerhetett betekintést abba, hogyan lett a nehézségekből hitet adó, formáló erő, amely végigkísérte pályáját.
Szeptember 26-án újabb ritkasággal gazdagodott a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark Tündérkertje: Petőfi körtefája után most Jókai Mór Dáma-almáját ültették el. A facsemetét – csakúgy, mint két évvel ezelőtt a körtefát – Szarvas József Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész ültette el ünnepélyes keretek között.
A Szarvas József által alapított Tündérkert-mozgalom a Kárpát-medence őshonos gyümölcsfajtáinak megőrzését tűzte zászlajára. Célja, hogy a pusztulóban lévő, egykor gazdag vidéki világ gyümölcsfajtáit ne engedjük feledésbe merülni. A kezdeményezés 2009-ben indult a Vas vármegyei Viszákon, ahol a színművész közösségteremtő munkájának köszönhetően egyszerre született meg a Kultúrpajta, a falusi kulturális élet központja és a Tündérkert, amely minden évben annyi új facsemetével gyarapodik, ahány gyermek születik a településen. A kezdeményezés mára közel ötszáz Tündérkerttel gazdagítja a Kárpát-medencét. Az ültetések nemcsak a génállomány megőrzését szolgálják, hanem közösséget formálnak, hiszen a fák az utódoknak, a jövő nemzedékeinek üzennek.
„Nagyon nehéz összefoglalni egy több mint húszéves folyamatot, a Tündérkert nemzeterősítő kulturális folyamatát” – fogalmazott a rendezvényen Szarvas József.
Kiemelte, hogy a Tündérkertek és a hozzájuk kapcsolódó pajták, csűrök a paraszti kultúra örökségét igyekeznek visszahozni a 21. századba. Úgy véli, nemzeti kultúráról nem beszélhetünk a paraszti kultúra ismerete nélkül, ezért a történelmi gyümölcsfák ültetése egyszerre emlékezés és jövőbe mutató tett.
Szarvas József arról is beszélt, hogy Jókai Mór nemcsak íróként, hanem szenvedélyes kertészként is maradandót alkotott: saját gyümölcsöskertjét maga alakította ki és gondozta.
A színművész szerint a „históriás fák” – mint Petőfi körtefája, Jókai Dáma-almája vagy Mátyás király kormos almája – nemcsak kulturális örökséget jelentenek, hanem élő helyszínt adhatnak az irodalom- és történelemóráknak, ahol a gyerekek a fák árnyékában tanulhatnak, beszélgethetnek, sőt, kóstolhatnak is.
„Minden közösség feladata, hogy emlékjelet hagyjon maga után az utódok számára, amit gondozni kell” – mondta a faültetésen Sin József, a KMKSZ alelnöke és a Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. „Mi, kárpátaljai magyarok a rengeteg millió bajunk ellenére is bizakodóak vagyunk, és tudjuk azt, hogy a béke is el fog jönni előbb vagy utóbb” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy reményei szerint a most ültetett fa egy hosszú sor kezdetét jelenti, amely nemzeti hőseink tiszteletére létrejövő Tündérkertté formálódik majd az emlékparkban.
A program a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészeinek Anyánk almája című összeállításával folytatódott, amelyet Mónus Dóra és Vass Magdolna állított össze. Ezután Turi Sára, a színház Ficseri Gyermekstúdiójának tagja szavalta el Jókai Mór Ültess fát! című költeményét, majd minden jelenlévő emlékül kézhez kapta a kinyomtatott verset.
Ezt követően Jókai Mór Dáma-almafáját – amelynek elültetésére a Jókai-emlékév adott alkalmat – Szarvas József színművész és Sin József közösen ültették el Szokolay Dongó Balázs dudajátéka kíséretében. Az ültetés végén Dávid Árpád református lelkipásztor kért áldást a résztvevőkre és a facsemetére.
A tiszacsomai Tündérkert most már két jeles írónkhoz kötődő fával gazdagodott: Petőfi körtefájával és Jókai Dáma-almájával. A kezdeményezés egyszerre jelképezi a hagyományőrzést, a közösségi összetartozást és a jövőbe vetett hitet.
A faültetést követően a rendezvény a beregszászi színház épületében folytatódott, ahol átadták a Fedák Sári-díjat. Az est zárásaként a közönség Szarvas József előadásában láthatta a Pustol a hó című, életrajzi ihletésű monodrámát, amely személyes hangvételével különleges élményt nyújtott a nézőknek.
