A lengyel tiltakozók és rendőrök a lezárt határátkelőhelyeken megállítják a Lengyelországba és visszafelé közlekedő ukrán buszokat, és az embereket magyarázat nélkül feltartóztatják – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál Olekszandr Kubrakov újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettesre és Vaszil Zvarics lengyelországi ukrán nagykövetre hivatkozva.
A jelentés szerint Kubrakov elmondta, hogy ezek az akciók elfogadhatatlanok Ukrajna állampolgárai számára. „Az ukrajnai háború alatt az ilyen buszok utasai kisgyermekes nők, szociálisan veszélyeztetett kategóriák, hazatérő vagy találkozókra tartó katonák, valamint úton lévők” – tette hozzá. Mint megjegyezte, az a kísérlet, hogy a tiltakozás túszaivá tegyék őket, nem tűnik helyénvalónak a civilizált világ számára.
Zvarics kifejtette: „A dorohuski határátkelőhely előtti lengyel tüntetők által feltartóztatott személyszállító buszokról szóló információk nyomán Ukrajna lublini főkonzulátusának konzulja azonnal a helyszínre ment.” Mint jelezte, a konzul a helyszínen lefolytatja a szükséges tárgyalásokat, hogy elkerülje a személyszállító autóbuszok mozgásának késését. Hozzátette, az eddigiekhez hasonlóan a személygépkocsik és a személyszállító buszok mozgását is akadálymentesen kell biztosítani.
Az Alstom SA által épített első hidrogénüzemű személyvonatok Németországban debütálnak, ezáltal az európai technológia ismét szintet ugrott. Az újításról a Bloomberg adott hírt.
Alsó-Szászország (Németország) egy 123 kilométeres pályáján tesztelték hosszú ideig az első hidrogénüzemű személyvonatot, amely Carmen Schwabl, az LNVG vasútüzemeltető vállalat ügyvezető igazgatója szerint jövő márciustól állhat kereskedelmi forgalomba. Az Alstom 14 Coradia iLint személyvonata a Hamburg külterületén található Buxtehude és az Északi-tengerhez közeli Cuxhaven városa között fog közlekedni.
Az Alstom SA már több mint öt éve népszerűsíti az üzemanyagcellás vonatokat, a szén-dioxid-kibocsátású dízelmotorok alternatívájaként. A német projekt mellett a világ második legnagyobb vasúti felszerelés-szállítója a hónap elején a francia nemzeti vasúttársaságtól egy kettős hidrogén-elektromos üzemű vonatra kapott megrendelést. A vállalat egyik legnagyobb versenytársa, a Siemens AG szintén fejleszt hidrogénüzemű vonatokat, a kibocsátási szabályok szigorodásával a hasonló fejlesztések piaca az elkövetkezendő években becslések szerint több tízmilliárd dollárra nő majd. Habár a vasúti közlekedés villamosítására és a szennyezés csökkentésére az akkumulátorok és az elektromos vezetékek jól használhatóak lehetnek, ez az útvonaltól függően nem mindig praktikus megoldás.
Az Európai Unió törvényhozói a héten megállapodásra jutottak abban, hogy a szervezet ambiciózus éghajlati céljait a tagállamokra nézve jogilag kötelező erejűvé teszik, így várhatóan a közlekedéstől az energiatermelésig minden iparágra szigorúbb szabályok lesznek érvényesek.
A régió vasútjainak átlagosan csak mintegy 54 százaléka villamosított, ez az arány a közeljövőben már nem lesz elegendő, így nagyobb nyomás nehezedik majd az állami tulajdonú üzemeltetőkre a szennyező motorjaik cseréjét elvárván.
„Mindenképpen Európa lesz ennek fő piaca” – mondta Henri Poupart-Lafarge, az Alstom SA vezérigazgatója a cég legutóbbi webináriuma során, ahol Franciaországot, Németországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot nevezte meg nagy dízelflottával rendelkező országokként.
„Bővíteni kell az üzemanyag-ellátást és az infrastruktúrát” – hangsúlyozta, de „a vonatok készen állnak.”
A Morgan Stanley elemzői szerint Európában jelentős növekedési kilátások vannak a hidrogénüzemű vonatok számára. Becsléseik szerint az évszázad közepére az ágazat értéke 24–48 milliárd dollár lehet. 2030-ra minden tízedik vonat, amelyet nem elektromosítottak még, hidrogén üzemű lehet.
Az Alstom SA számításai szerint 2035-re több mint 5,000 jelenleg dízelmotorral üzemelő személyvonatot kell lecserélni. A vállalat azt is állítja, hogy a környezetvédelmi célok elérése 2050-ig szükségessé teszi, hogy a régió összes jelenleg használatban lévő személyvonatának egynegyede nyugdíjba vonuljon.
„Már nem veszünk többé dízel üzemanyagot” – hangsúlyozta a webináriumon Schwabl. A vasút 126 dízel üzemanyaggal közlekedő vonatot üzemeltet, de már keresi az alternatívákat.
„Ausztriában a szövetségi vasúti társaság tavaly Bécs közelében tesztelte az Alstom SA hidrogénvonatát, és már javában értékeli milyen egyéb megfelelői lehetnek a dízel üzemanyagnak” – mondta ugyanazon a fórumon Mark Topal Goekceli műszaki igazgató.
„Hosszabb távolságok és területek esetén, ahol nagyobb energiára van szükségünk, a hidrogénnek előnye van” – jelentette ki. „Úgy tűnik, hogy az akkumulátoros szerelvények rövid távok esetén előnyösebb megoldást nyújthatnak, de ezen még dolgozunk.”
A BloombergNEF tiszta energiával foglalkozó kutatócsoport szerint a regionális személyvonat tulajdonosának költségei akkor a legolcsóbbak, ha azt prioritási sorrendben elektromos akkumulátorok, majd dízel-, hidrogén-, legvégső esetben pedig elektromos vezetékek hajtják. Az akkumulátorok vagy az üzemanyagcellák közötti választás olyan tényezőktől függ, mint a vágányok hossza, a szervizelés gyakorisága és a megállók száma.
Június 1-től az Ukrzaliznica újraindította a vasúti személyszállítást Ukrajnába. A vonatok menetrendje megtalálható az Ukrzaliznica honlapján.
Vladiszlav Kriklij infrastrukturális miniszter bejelentette, június 1-jén több mint 40 távolsági és 214 elővárosi vonat indul el. A miniszter hozzátette, újraindították a megyék közötti közúti személyszállítást és a légiszolgáltatások fokozatos beindításán dolgoznak. Június 1-jén Ukrajna a karantén enyhítésének harmadik szakaszába lép, de a megyékben, az egyes korlátozások eltörléséről szóló döntéseket a technogén, ökológiai és katasztrófavédelmi bizottságok hozzák meg. Június 1-től az Ukrzaliznica a jegyeket korábbi 45 illetve 60 nap helyett, 90 nappal a vonat indulása előtt kezdi értékesíteni. Vladiszlav Kriklij elmondta, hogy 42 vonat áll készen a június 1-jei indításra, de számuk növelhető.