Ukrajnában a szeméttel kapcsolatos probléma megoldása a hulladék hulladéklerakókba történő kiszállítására korlátozódik. A múlt héten hozták nyilvánosságra Munkácson azt az ötletet, hogy a legújabb technológiákat alkalmazó szemétégető gyárat építsenek. Oleksandr Prihogyko vezető mérnöke az „INSIL Germany „INSIL DEUTSCHLAND” vállalatnak, amely az építkezés befektetője lenne, és egyben arról biztosított, hogy semmilyen káros kibocsátás nem kerülne a levegőbe, a gyár biztonságos lenne a környezet és a lakosság szempontjából.
Elsőre egy ilyen üzem építése racionális és szükséges megoldásnak tűnik, mivel a hulladéklerakók túlzsúfoltak, és Európában már régóta sikeresen égetik a szemetet. Ha azonban tágabban vizsgáljuk a problémát, ez a megközelítés nem oldja meg átfogó módon a hulladék problémáját, hanem csak az egyik hulladékfajtát alakítja át másikká, és csökkenti annak mennyiségét. Ezek a lineáris gazdaság elavult elvei, míg a modern kor megköveteli a körkörös megközelítésre való áttérést – állítják a környezetvédők.
Hogyan működik egy szemétégető gyár Belgiumban
A Brussels-Energie üzem példáján megérthetjük, milyen elvek szerint égetik el a szemetet, mi marad meg az égetés után, és hogy az ilyen anyagok biztonságosak-e a környezet és az emberek számára?
A gyár beruházása mintegy 150 millió eurót tett ki, az összeg egyharmadát az üzem tisztítórendszerére költötték. 35 éve épült, azóta többször korszerűsítették. Az kibocsátást tíz másodpercenként, automatikusan ellenőrzik az érzékelők, amelyeket a környezetvédelmi szolgálat rendszeresen és szigorúan ellenőriz: három havonta a gyár továbbít egy merevlemezt a kibocsátás adataival, a környezetvédelmi szolgálat szintén méri az adatokat, majd összehasonlítja a gyár által megadott adatokkal, a gyár kétévente fizet egy független laboratórium által végzett mérésekért, majd az eredményeket a környezetvédelmi szolgálatnak továbbítja.
A szemétszállító teherautók a szemetet egy, az erre a célra kialakított bunkerba szállítja, majd daruval az égetőrácsra helyezik. Az égetés után keletkezett hamut, miután eltávolították a fémrészecskéket és a gázokat, elektromos filterekkel és kétlépcsős nedves tisztítással megtisztítják és lehűtik.
Az elektromos filterek megtisztítják a gázokat a higanytól, nehézfémektől, savaktól. A nedves tisztítás eltávolítja a dioxinokat, kén-dioxidokat és más savakat. Az ammónia semlegesíti a kibocsátást, nitrogént és vizet termel.
A gyár 66 embert foglalkoztat, mellette egy többlépcsős szennyvíztisztító, párologtató (annak eredményeként só képződik) állomás van valamint egy üzem, amely a hulladékégetés során keletkező földgáz elégetéséből nyert gőzből állít elő villamos energiát. Az áram 14%-t az erőmű fogyasztja el, a többi a hálózatra kerül.
A szemétégetés során az alábbi hulladékok keletkeznek: só, pernye (Németországban az sóbányákba szállítják), fémek, salak. A hulladék az összes elégetett szemét tömegének 20%-t teszi ki, ezért az egyik hulladék helyébe egy másik, mérgezőbb hulladék lép.
Hogyan működik egy szemétégető gyár Ukrajnában
Ukrajnában jelenleg egy szemétégető gyár működik Ukrajnában, és nem büszkélkedhet azzal, hogy hatékonyság valamint környezetbarát. Az kijevi Energia gyár több mint 30 éve épült, és korszerűsítésre szorul. Bár az elmúlt években a négy szűrőből hármat kicseréltek, a közeljövőben a negyedik szűrő cseréjét és a vegyi-tisztító rendszer telepítését tervezik.
Az gyárban azt mondják, hogy sugárzás-ellenőrzést végeznek, és nem engednek be megengedhetetlen típusú hulladékokat, például gumiabroncsokat, építési hulladékokat, falevelet, klórtartalmú anyagokat. Azonban apró tárgyak, mint például az elemek vagy hőmérők néha bekerülnek a kazánba. A gyár igazgatója elmondása szerint a szemét szelektív gyűjtése a lakosság feladata, nem a gyár szétválasztó részlege kell, hogy ezzel foglalkozzon pedig a sorai – közölte a The Village kiadvány.
Elégetés vagy újrahasznosítás?
Anasztaszia Martinenko, az „O.ZERO” civil szervezet képviselője kiemelte, hogy a szemétlerakókba vagy a szemétégetőkbe kerülő anyagok több mint 90%-a feldolgozható vagy komposztálható. Ukrajnában egy szemetesvödör mintegy 40%-a – szerves hulladék. Ezért a legjobb megoldás a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése. Ezen anyagok elégetése azonban csak ösztönzi a fogyasztást és gátolja az erőforrások megőrzésére irányuló erőfeszítéseket. Energia szempontjából az újrahasznosítás és a komposztálás ötször több energiát takaríthat meg, mint az égetéssel előállított energia.
Ezen kívül a szemétégetés során egyharmadával több szén-dioxid képződik, mint a széntüzelésű erőműveknél. A szemétégető gyár – a legdrágább módszere a hulladékkezelésnek, amely során minimális számú munkahely teremtődik és maximális pénzügyi terhet ró az önkormányzatok számára. Hiszen a beruházás megtérüléséhez a gyárat 20-30 évig kell folyamatosan ellátni hulladékkal.
Amint látjuk, az üzemnek szüksége van olyan partnerekre, akik megvásárolják feldolgozott termékeket (salak, só), valamint helyet kell teremteni a hamu eltemetésére, ami a mérgezési szintek 4. kategóriájába tartozik. Egyben kötelező a környezetvédelmi szolgálatok objektív és pártatlan ellenőrzése is, ami Ukrajnában szinte elképzelhetetlen a magas szintű korrupció miatt. És persze a szemét folyamatos szállítása… Natalija Kuc szerint, aki a Prosztyir kiadványnak nyilatkozott, a szemétégető gyárak építésének ötletei Ukrajnában nem számíthatnak nagy figyelemre, mert ellentmondanak a körforgásos gazdaság elképzeléseinek.
Érdemes hangsúlyozni a körforgásos valamint a lineáris gazdaság alapelvei közötti különbségeket a fogyasztás szempontjából. Az első a hulladék újrafeldolgozását jelenti, csökkentve azok kialakulását. Míg a másik, az egyik hulladékfajta égetése által egy szintén veszélyes hulladék keletkezik, és valójában ez sehová sem vezet, ez a bolygó erőforrásainak kihasználásához és még nagyobb szennyezéséhez vezető út.
Érdekes még az a tény is, hogy a gyártókat egyáltalán nem, vagy minimálisan érinti azon hulladékok újrafeldolgozásának problémája, amelyet ők maguk termelnek. A hulladék összegyűjtésének és feldolgozásának minden terhe valójában az adófizetők vállára esik – ők fizetnek a szemétszállításért közvetlenül és közvetetten a közműveknek, a szemétégetőknek, a hulladék feldolgozóknak stb.
Például egy műanyag csomagolást használó gyárnak, a logika szerint, gondoskodnia kell annak begyűjtéséről és ártalmatlanításáról. Például Németországban valamint néhány más európai országban ezt a kérdést meglehetősen egyszerűen oldják meg: amikor visszakerül a csomagolás, például egy műanyag palack az áruházban lévő automatába, a vevőnek visszatérítik az árát. Ha például, 1 üveg sör 1 euróba kerül, akkor 25 centet visszakap a vevő, amikor a palackot vagy a dobozt visszahozza és bedobja a gépbe. Ez egy hatékony megközelítés, mivel gazdasági előnyökkel jár a vevő számára.
Hasonló módszereket kell bevezetni a gyártók számára is. Ha a gyártó műanyagba vagy polietilénbe csomagolja termékeit, akkor törvényileg kötelezni kell őt az újrahasznosításra, vagyis a csomagolás visszaszolgáltatására, újrafelhasználására és/vagy újrahasznosítására. Valószínűleg az újrahasznosító vállalatokkal együttműködve.
Vagy egy másfajta, környezetbarát csomagolási módra való áttérés. De mindaddig, amíg a csomagolás előállítása olcsóbb, mint a meglévők összegyűjtése és újrahasznosítása, az újrahasznosítás elveit csak kivételes gyártók fogják alkalmazni. Végül is az üzemek és gyárak elsősorban a gyártás költségeire és gazdasági előnyeire összpontosítanak itt és most.
Az országok és kormányaik feladata az kell, hogy legyen, hogy szabályozzák ezeket a folyamatokat és környezettudatosabb irányba tereljék a gyártókat, ami hosszú távon pozitív hatással lesz a környezetvédelemre, az éghajlatra és a lakosságra. Ebben az esetben a műanyag zacskók, a samponok, krémek műanyag csomagolásai a közeljövőben a múlté lesznek.
Amint láthatjuk, Ukrajna elmulasztotta a hulladékégetők építésének hullámát, így minden esélye megvan arra, hogy azonnal áttérjen az Industry 4.0 körforgásos gazdaság elveire, és ne kövesse vakon az európai országok, mára már elavult megközelítését, bármennyire is kecsegtetőek a befektetők ígéretei.
December 18-án a munkácsi Közösségi és Nemzeti Kultúrák Központjában megbeszélést tartottak a Krilova utcán építendő szemétégető gyárról.
Az Ecotechnopark projektjét Olekszandt Prihogyko, az INSIL Germany INSIL DEUTSCHLAND vezető mérnöke mutatta be. Minden esély megvan arra, hogy a német vállalat potenciális befektetővé váljon, és egy modern üzemet építsen a városban, amely a legújabb európai technológiáknak megfelelően dolgozik.
„Biztosítani szeretném a helyieket, hogy az üzem teljesen biztonságos lesz a környezet és minden lakó számára. A légkörbe jutó mérgező anyagok százalékos aránya nulla. Például Németországban Freiburg városát tartják a világ legtisztább városának. A város területén ilyen hulladékégető üzemel, s környezetbarát vállalkozásnak számít” – jelentette ki Prihogyko.
A jelenlévő városi lakosok ellenezték a gyár megépítését, legtöbben a környezetszennyezés és az utcán lévő bűz miatt. A megbeszélésen nem születtek döntések, elsősorban azért került rá sor, hogy ismertessék a közösséggel a terveket.
