Két törvénytervezetet vettek nyilvántartásba a Legfelső Tanácsban az elektromos robogók és más kisméretű elektromos járművek használatának szabályozására Ukrajnában.
Az 15284. számú, „A kisméretű elektromos járművek használatának sajátosságai Ukrajnában” és a hozzá kapcsolódó 15283. számú, ezen közlekedési eszközök használatára vonatkozó szabályok megsértése miatti közigazgatási felelősségről szóló törvénytervezetről van szó. Az 15284. számú törvénytervezet a kisméretű elektromos járművek jogi státuszának meghatározását, valamint az utakon és utcákon való használatuk sajátosságainak szabályozását javasolja.
A dokumentumok kezdeményezői Anna Szkorohod, Ljudmila Marcsenko, Heorhij Mazurasu és Mikola Tiscsenko képviselők.
Mindkét dokumentum kidolgozás folyamatában van.
A kisméretű elektromos járművek használatára vonatkozó követelmények megsértése esetén a képviselők az alábbi büntetést javasolják:
Első jogsértés – 1700 hrivnya pénzbírság.
Második jogsértés – 3400 hrivnya pénzbírság és az elektromos jármű elkobzása.
Harmadik jogsértés – 17 000 hrivnya pénzbírság, az elektromos jármű elkobzása és büntetés-végrehajtási munka.
Egyre drasztikusabb szigorításokkal néznek szembe az Európai Unióban menedéket kereső ukrán állampolgárok, miközben egyes tagállamok csökkentik a szociális juttatásokat és a lakhatási támogatásokat. A jogszabályi változások miatt sokan kényszerülhetnek visszatérni Ukrajnába, ahol súlyos létszámhiánnyal küzd a hadsereg.
Az Európai Unió tagállmaiban egyre gyakrabban vizsgálják felül az ukrán háborús menekültek tartózkodási feltételeit és szigorítják a letelepedési szabályokat. Emiatt az ukrán állampolgárok egy része elveszítheti az ideiglenes védelemi státuszát és hazatérésre kényszerülhet – írja a znaj.ua.
Egy interjúban Ukrajna Állami Migrációs Szolgálatának (DMS) vezetője, Natalija Naumenko kifejtette, hogy Írország például megszünteti a menekültek számára biztosított kedvezményes lakhatást, néhány ország csökkenti a szociális juttatásokat, míg egyes tagállamok már nem fogadnak be új védelmi státuszra vonatkozó kérelmeket. Naumenko elmagyarázta, hogy az EU országai egyeztetik döntéseiket annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az ukrán menekültek egyik tagállamból egy másikba költöznek a korlátozások bevezetése után. Például ha valaki már ideiglenes védelemben részesült Németországban, Csehország megtagadhatja számára ugyanennek a státusznak az újbóli kiadását.
Elmondása szerint az európai országok így próbálják helyben tartani az ukránokat ott, ahol először menedéket kaptak.
A DMS vezetője arról is beszámolt, hogy nőtt az európai országok részéről érkező megkeresések száma az ukrán menekültek visszaküldésére vonatkozóan. A legtöbb ilyen kérelem Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkezik.
Elsősorban olyan ukrán állampolgárokat érint a visszafogadási eljárás, akik megsértették a bevándorlási jogszabályokat, illegálisan lépték át a határt, vagy elveszítették az EU területére vonatkozó tartózkodási engedélyüket. Álláspontja szerint az EU-s munkaerőpiacnak megvannak a maga korlátai, ezért a tagállamok az ukrán állampolgárok tartózkodási szabályait a jövőben tovább szigoríthatják.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Thaiföld ismét szigorít a vízummentes beutazás feltételein: a turisták számára elérhető tartózkodási idő 30 napra csökken, így megszűnik a két éve bevezetett 60 napos kedvezményes rendszer. A döntés a kormány szerint a visszaélések és csalások elszaporodása miatt vált szükségessé – írja a Bild.
A thaiföldi kormány visszatér a korábbi beutazási szabályokhoz, miután úgy ítélte meg, hogy a 60 napos vízummentes tartózkodás több problémát is okozott.
A 2024 júliusában bevezetett intézkedés célja eredetileg a koronavírus-járvány után visszaeső turizmus élénkítése volt, ám a hatóságok szerint a könnyítés nem várt következményekkel járt.
A beszámolók alapján egyre több esetben merült fel, hogy külföldiek visszaéltek a hosszabb tartózkodási lehetőséggel: illegális üzleti tevékenységet folytattak, vagy ténylegesen hosszú távon az országban éltek anélkül, hogy megfelelő engedélyekkel rendelkeztek volna. A kormány ezért úgy döntött, hogy ismét 30 napban maximalizálja a vízummentes tartózkodást az érintett 54 ország állampolgárai számára.
A változás a hivatalos jóváhagyást követően 15 nappal léphet életbe, a pontos dátumot azonban még nem közölték.
Fontos ugyanakkor, hogy azok, akik már Thaiföldön tartózkodnak, vagy az új szabályok hatályba lépése előtt lépnek be az országba, a korábban engedélyezett időtartam végéig maradhatnak. A döntés hátterében az is áll, hogy Thaiföld turizmusa az elmúlt hónapokban gyengülést mutatott. A hivatalos adatok szerint a nemzetközi érkezések 3,3 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakához képest. A kormány egész évre is visszaeséssel számol: a tavalyi 33 millió helyett idén már csak 32 millió külföldi látogatót várnak.
A cseh belügyminisztérium jelentősen módosítaná az Ukrajnából érkező menekültek ideiglenes védelmére és humanitárius segítségnyújtására vonatkozó szabályokat – jelentette a Ceské Noviny cseh portál.
A közzétett adatok szerint mostantól az ukránoknak ahhoz, hogy pénzügyi támogatást kapjanak, igazolniuk kell „tevékenységüket”. A menekülteknek hivatalosan alkalmazásban kell állniuk, vállalkozást kell működtetniük, vagy regisztrálniuk kell a Munkaügyi Hivatalnál.
Ezenkívül az ukránoknak havonta legalább 16 napot kell a Cseh Köztársaságban tartózkodniuk, amelyért pénzügyi támogatásra jogosultak. Az új pénzügyi korlátozások azonban nem érintik a kiszolgáltatott kategóriákat – a gyermekeket, a diákokat és a nyugdíjasokat.
A rendelkezésre álló adatok szerint a kötelező 16 napos Csehországban való tartózkodás követelményét a cseh humanitárius ellátásokkal való visszaélések megakadályozása érdekében vezetik be.
Az újítások a Cseh Köztársaságban élő ukránok életének számos más területét is érinteni fogják. Különösen az ideiglenes védelmet automatikusan visszavonják bírósági kilakoltatás esetén, vagy ha valaki 30 napnál hosszabb időre elhagyja a schengeni övezetet.
Továbbá arról számoltak be, hogy az állam ingyenes egészségbiztosítását csak azok kapják meg, akiknek egyértelműen megállapított, meghatározott mértékű önellátási korlátozásaik vannak.
Továbbá a Belügyminisztérium leállítja a cseh úti okmányok és külföldi útlevelek kiadását a menekülteknek.
A járművezetőkre vonatkozó szabályok is változnak: kötelezettséget vezetnek be az ukrán rendszámú autók tulajdonosai számára. Kötelesek lesznek járműveiket bejegyezni a cseh járműnyilvántartásba.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Capri új szabályokkal készül a nyári rohamra, hogy nyugodtabbá tegye a turisták és a helyiek mindennapjait. A Capri szigetén bevezetett intézkedések az agresszív utcai leszólítás visszaszorítását és a szervezett csoportok korlátozását célozzák.
Az olaszországi Capri szigetén, az önkormányzat megtiltotta a kitartó vagy tolakodó utcai ajánlgatást, vagyis azt, hogy éttermek, túraszervezők vagy árusok erőszakosan szólítsák le a turistákat közterületen.
A szabályszegők 25 és 500 euró közötti bírságra számíthatnak.
Capri a tömegturizmus ellen is lép
A szigeten nemcsak az utcai tukmálást szorítják vissza, hanem a szervezett csoportokat is korlátozzák.
Az új szabályok szerint a turistacsoportok legfeljebb 40 fősek lehetnek, a 20 főnél nagyobb csoportoknál pedig hangosbemondó helyett fülhallgatós rendszert kell használni. Az esernyők és zászlók használatát is tiltják a csoportvezetésnél.
A cél a nyugodtabb szigeti élmény
A változtatások hátterében az áll, hogy Capri a csúcsszezonban naponta akár 50 ezer látogatót is fogad, ami jelentős terhelést jelent a kikötőre, a főtérre és a gyalogos útvonalakra. A helyi vezetés és turisztikai szereplők szerint az új szabályok első lépést jelenthetnek abba az irányba, hogy a sziget élhetőbb legyen a lakók számára, és kényelmesebb a látogatóknak is – írja a Fox News.
A finn kormány törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely szigorúbb kitoloncolási és beutazási szabályokat vezetne be a külföldiekkel szemben – írja az Yle.
A törvényjavaslat felgyorsítaná az elutasított menedékkérők kitoloncolását, és nemzetbiztonsági okokból beutazási tilalmat is el lehetne rendelni.
Marie Rantanen belügyminiszter hangsúlyozta, hogy az új szabályok többek között a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyekre vonatkoznak majd. A tilalom Finnországon belül és a schengeni övezet egész területén is érvényes lehet.
A kormány azt is javasolja, hogy vezessenek be egy finn vagy svéd nyelvű állampolgársági vizsgát. Ez 2027-től kerülhetne bevezetésre.
A teszt 20-40 kérdésből áll majd, és a sikeres teljesítéséhez körülbelül 70%-os helyes válaszra lesz szükség.
Ezenkívül a kormány 47 millió euróval tervezi csökkenteni az integrációs programok finanszírozását 2027-ben.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának az EU-n kívüli „biztonságos országokba” történő áthelyezésére is.
Dánia szigorítani készül az ukrán–orosz háború elől menekülő ukránok különleges védelmi rendszerén – közölte az Euractiv.
Koppenhága Kijev egyik legmeghatározóbb támogatója az orosz–ukrán háború teljes körű inváziója óta. Dánia jelenlegi lépése azonban egy szélesebb körű tendenciát tükröz az EU-ban, mivel a kormányok szűkítik a jogosultsági szabályokat, miközben a kitelepítések elhúzódnak, és a nemzeti integrációs rendszerek nyomás alatt állnak.
Május közepétől Dánia leállítja a program keretében kiadott tartózkodási engedélyek kiadását bizonyos, a háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok, köztük az Ukrajnában mozgósításra szorulók számára.
A változások nem érintik a meglévő engedélyeket. Röviddel a teljes körű invázió után Dánia különleges törvényt hozott, amely ideiglenes tartózkodási engedélyt biztosított az ukránoknak, azonnali hozzáféréssel a munkához, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és integrációs támogatáshoz anélkül, hogy a szokásos menedékjogi eljáráson kellett volna keresztülmenniük.
A dán hatóságok adatai szerint körülbelül 65 ezren kaptak tartózkodási engedélyt a törvény révén.
Az új javaslat értelmében a különleges rendszerből kizárt kérelmezők továbbra is kérelmezhetnének letelepedési engedélyt Dánia rendes bevándorlási vagy menedékjogi eljárásai révén.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A svéd kormány az állampolgársági szabályok módosítását javasolja, amely legalább nyolcéves tartózkodási időt és minimális fizetési küszöböt írna elő, számolt be az SVT svéd közszolgálati műsorszolgáltató.
Február 9-én, hétfőn a svéd kormánypártok képviselői szigorúbb állampolgársági követelményeket terjesztettek elő. A változások várhatóan június 6-án lépnek hatályba.
A kormány azt javasolja, hogy a svéd állampolgárságot kérelmezőknek legalább nyolc évig kellene az országban élniük a korábbi öt helyett. Aki büntetett előéletű, akár Svédországban, akár külföldön, annak tovább, akár 17 évig kell várnia.
A kérelmezőknek havi 20 000 svéd koronánál (1800 eurónál több) nagyobb jövedelemmel kell rendelkezniük, és egy, a dániai és amerikai gyakorlathoz hasonló nyelvi és kulturális tesztet kell teljesíteniük.
Svédország emellett jövedelemvizsgálati követelményt is bevezet. Az állampolgárságot kérelmezők az elmúlt három évben nem kaphattak hat hónapnál hosszabb ideig szociális segélyt, a diákok kivételével.
Az ukrán parlamentben vita zajlik arról, hogy erősítsék-e a mozgósítás elkerüléséért járó jogi felelősséget. A kérdésben frakciók és képviselői csoportok is megfogalmaztak javaslatokat, és legalább egy egyeztetés már a parlament elnökének szintjén is lezajlott – írja az Unian.
Andrij Oszadcsuk, a Holosz frakció parlamenti képviselője, a bűnüldözési kérdésekkel foglalkozó bizottság első elnökhelyettese az NV Rádiónak elmondta: bár személyesen nem vett részt az üléseken, tudomása szerint felmerült, hogy a mozgósítás elkerüléséért kiszabható szankciókat a tartásdíj nem fizetéséért járó büntetésekhez hasonló szintre emeljék.
A képviselő ugyanakkor arra is rámutatott, hogy több szigorú intézkedés – például a járművezetési jogosultság felfüggesztése vagy a bankszámlák zárolása – már jelenleg is szerepel az eszköztárban. Véleménye szerint a parlament ismét büntetésekben keresi a megoldást, ahelyett hogy a problémák kiváltó okait vizsgálná meg alaposan.
Oszadcsuk megerősítette, hogy a vita valóban folyamatban van, ugyanakkor hangsúlyozta: egyre nagyobb hangsúlyt kap annak vizsgálata is, mennyire hatékonyan működnek a területi toborzó- és szociális központok (TCK). Szerinte ennek az elemzése akár háttérbe is szoríthatja a további szankciók bevezetéséről szóló elképzeléseket, mivel előbb a rendszer működésének problémáit kell feltárni.
Az ügy hátterében az is áll, hogy az utóbbi időszakban több visszaélésre derült fény: a hatóságok nemrég egy olyan esetet is lelepleztek, amelyben pénzért próbáltak hadköteles korú férfiakat az ukrán–magyar határ közelébe juttatni, hogy elkerüljék a mozgósítást.
Körülbelül 200 ezer, az Egyesült Államokban tartózkodó ukrán veszítheti el tartózkodási engedélyét – számolt be a Reuters amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az ukrán menekültek számára még a Biden-adminisztráció indított humanitárius programot, amely nagyjából 260 ezer embernek tette lehetővé, hogy – kezdetben – két évre belépjenek az országba.
Donald Trump az év elején azonban befagyasztotta a programot, ennek értelmében leállt az új kérelmek elfogadása, valamint a korábbi kérelmek meghosszabbítása is.
Májusban viszont a meghosszabbítási kérelmek feldolgozása újraindult. Ennek ellenére annak, akinek lejár a tartózkodási engedélye, őrizetbe vehetik a hatóságok.
Az ukrán menekültek helyzete az Európai Unióban is egyre nehezebb.
Az elmúlt hónapban az Európai Bizottság bejelentette, hogy nem hosszabbítják meg az ideiglenes védelmi rendszert 2027 után.
Eközben Németországban és Lengyelországban is fogy a türelem az ukrán menekültekkel szemben, miután idén ősszel tömegesen menekültek el a hadköteles ukrán férfiak a kényszersorozás elől. Az adatok szerint néhány hónap leforgása alatt több mint százezer ukrán hagyta el ezeket az országokat, ami komoly elégedetlenséget váltott ki a befogadó országok állampolgárai körében.
Ahogy korábban írtunk róla, Kijev örömmel fogadja, hogy Trump kitoloncolja az ukránokat az Egyesült Államokból. Volodimir Zelenszkij egyik magas rangú tanácsadója a The Washington Postnak nyilatkozva üdvözölte, hogy az Egyesült Államok ukrán állampolgárok tömeges kitoloncolására készül. Hazatérésük után sokukat azonnal besorozzák a hadseregbe a tervek szerint. „Az Egyesült Államok annyi embert deportálhat, amennyit csak akar – jó hasznukat vesszük” – mondta a névtelenséget kérő elnöki tanácsadó.
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
