Lengyelországban az illetékes hatóságok bejelentették, hogy nem észlelték szabotázs jeleit, a Barátság kőolajvezeték Németországba energiahordozót szállító ágán, amelyen szivárgást fedeztek fel, a lengyelek szerint baleset történhetett – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Mateusz Berger, a lengyel energetikai infrastruktúra minisztérium sajtószóvivője a hírügynökségnek elmondta, hogy a Barátság kőolajvezeték szivárgása valószínűleg szimpla meghibásodás. Szerinte semmilyen jel nem utal arra, amely alapján feltételezni lehetne, hogy a szivárgást szabotázs okozta. „Itt véletlen meghibásodásról beszélhetünk” – tette hozzá.
A lengyel illetékes mindazonáltal megjegyezte, hogy az ilyen események aggodalmat keltenek Európa energiaellátásának biztonságával kapcsolatban.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Lengyelországban szivárgást fedeztek fel a Barátság kőolajvezeték egyik vezetékén, amely Németországba szállítja az olajat, a károsodás oka egyelőre ismeretlen. A szivárgást a kőolajvezetéken október 11-én este fedezték fel. A meghibásodás helye Plocktól mintegy 70 kilométerre van. A Németországba kőolajat szállító vezeték sérült meg. A Barátság kőolajvezeték másik ága változatlanul működik tovább.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
Wysunięte dowództwo @VCorps USA, funkcjonujące w ??od 2020 r., otrzymało nazwę „Camp Kościuszko" w lipcu 2022. Jego głównym zadaniem jest koordynacja działań i nadzór nad siłami lądowymi USA w Europie oraz współpraca i synchronizacja działań sił amerykańskich z wojskami NATO. pic.twitter.com/A2CxivuCks
— Ministerstwo Obrony Narodowej ?? (@MON_GOV_PL) March 21, 2023
Befejezték a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Zvezda moduljának törzsén keletkezett repedések szigetelését – közölte csütörtökön az orosz Energia rakéta- és űripari vállalat.
A tájékoztatás szerint Szergej Rizsikov és Szergej Kugy-Szvercskov űrhajós az elkövetkező napokban le fogja zárni a modult, hogy ellenőrizze benne a légnyomást. Jurij Gidzenko, az Energia űrhajók és hordozórakéták repülési üzemeltetéséért felelős részlegének helyettes vezetője kijelentette, hogy az űrállomáson két repedést találtak.
A levegő szökését először 2020 augusztusában mutatták ki. Az első, mintegy négy centiméteres repedést ősszel találták meg és tömítették el ideiglenesen. A nyomáscsökkenés ezután lassult, de nem szűnt meg. A Progressz MSZ-16 teherűrhajóval februárban egy nagy felbontású mikroszkóp, valamint a hermetizáláshoz szükséges anyag- és eszközkészlet érkezett az űrállomásra.
Az ISS tervezett élettartama 2024-ben jár le. Oroszország az objektumot üzemeltető partnereivel tárgyalásokat folytat a 2030-ig való hosszabbítás lehetőségéről. Gidzenko múlt héten azt mondta, hogy Moszkvában a legfelsőbb szinten már megszületett a döntés az állomás működésének 2028-ig történő meghosszabbításáról.
Ivan Vagner, a Szojuz MSZ-16 űrhajó fedélzeti mérnöke tavaly októberben nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy a repedéseket az űrállomás immár két évtizede tartó igénybevétele okozta. A munkálatokról az orosz fél folyamatosan egyeztetett a NASA amerikai űrkutatási hivatallal.
8-year-old Isabella from the UK got a chance to talk directly with @Astro_Kjell aboard the @Space_Station. Ham radio contacts are just one of the many ways station is helping inspire the next generation! Seven Threes, Isabella! pic.twitter.com/rHSrfjeHka
8-year-old Isabella from the UK got a chance to talk directly with @Astro_Kjell aboard the @Space_Station. Ham radio contacts are just one of the many ways station is helping inspire the next generation! Seven Threes, Isabella! pic.twitter.com/rHSrfjeHka
Japán, amerikai és magyar kutatók kimutatták, hogy trícium szivárog a 2011-es földrengés következtében megsérült fukusimai atomerőmű területéről – derül ki a HVG írásából. A Fukusimában élő Kávási Norbert, a környezeti radioaktivitás vizsgálatával foglalkozó magyar kutató beszélt a jelenségről és annak hátteréről.
Kávási szerint a kibocsátott trícium mennyisége kicsi, mindössze 20 Becquerel literenként, és ez is csak egyetlen talajvízminta esetén fordult elő.
Kávási szerint egyelőre nem tudni, hogy a trícium pontosan honnan, milyen forrásból szivárog, de az biztosnak látszik, hogy az anyag vagy a reaktorépületből, vagy a tartályokból, esetleg a szivattyúkutakból kerül a környezetbe. „Meg lehet közelíteni a helyzetet onnan, hogy nem tökéletes a környezetvédelmi rendszer, mivel szivárgás van, ezért ellenőrizni kell, és kijavítani az esetleges hibákat” – mondta erről a magyar kutató.
Kávási Norbert kitért rá, hogy a trícium természetes úton is keletkezik, sugárvédelem szempontjából nem különösebben kockázatos radionuklidról van szó, mivel csak kisenergiájú béta sugárzást bocsájt ki radioaktív bomlása során.
„Úgy kell elképzelni a tríciumnak való kitettséget, mint a dohányzást. Ha elszívok egy cigarettát, hosszú távon nincs kimutatható hatása, az egészségügyi kockázata minimális. Ha viszont minden nap elszívok egy dobozzal, akkor már komolyabb a kockázat” – magyarázta a szakértő, aki szerint „ez a szivárgás tényleg nagyon kicsi, a környező talajvizekben pedig eddig más radioaktív szennyezőt nem találtunk”. A kutató újabb vízminták elemzésével folytatja munkáját, hogy kiderüljön, ezekben is kimutatható-e az anyag, vagy más, veszélyesebb radioaktív elem.
A fukusimai atomerőmű területén egyébként még 9 évvel a baleset után is hűteni kell a leolvadt fűtőelemeket. Nukleáris láncreakció ugyan már nem lehetséges, de a hasadványtermékek (többek között cézium – 137, stroncium – 90 és kobalt – 60) továbbra is hőt termelnek. A hűtést folyamatosan keringgetett vízzel oldják meg, ami a sérült fűtőelemekkel érintkezve radioaktívvá válik.
A keletkező radioaktív vizet tisztítva az erőmű területén tartályokban tárolják, azonban az abban lévő a trícium eltávolítása – ipari méretekben legalábbis – egyelőre nem megoldott. A tartályok száma pedig egyre csak nő, hely viszont nem nagyon akad, ahova újabbakat lehetne lerakni. Az erőművön kívüli területek nem jöhetnek számításba a jelenlegi szabályozások miatt. Ezért is merült fel korábban annak a lehetősége, hogy az egymillió tonnányi vizet majd az óceánba engedik.