Ebben a sislóci otthonban olyan emberek laknak, akiket a háború nemcsak az otthonuktól, hanem a megszokott életüktől is megfosztott. A lakók többsége idős. Egy részük mozgásában korlátozott, mások fekvőbetegek. A front közeli területekről evakuálták őket, a menedékhely pedig lakóival együtt kényszerű külföldi kitelepítést és visszatérést is átélt. Most ismét segítségre van szükségük.
4,3-as erősségű földrengés volt szombat délután Szlovákia déli részén, a magyar határ közelében. A 13 óra 44 perc körül keletkezett rengést Magyarországon is érezni lehetett – írta a Paraméter.sk.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook-oldala arról írt, hogy az előzetes adatok alapján a földrengés epicentruma Mosonmagyaróvártól megközelítőleg 15 kilométerre volt 13 km-es mélységben.
Hozzátették: „A kollégáink jelenleg is dolgoznak az adatok manuális kiértékelésén, hogy pontos információkat adhassunk a földrengés helyéről, mélységéről és magnitúdójáról. Amint rendelkezésre állnak a megerősített eredmények, frissíteni fogjuk ezt a bejegyzést.”
Mosonmagyaróváron több helyen is érezték, legalábbis a helyi Facebook-csoportban többen is erről írnak. Egy másik olvasónk Győrújfaluról jelentkezett, hogy ott is érezni lehetett ahogy megremegett a föld.
Németh Ramóna, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a földrengéssel összefüggésben nem kaptak bejelentést.
Magyarországon ennél nagyobb földrengést legutóbb Oroszlány környékén, 2011. január 29-én észleltek, az akkori rengés 4,7-es erősségű volt. A magyar határtól jóval messzebb, Zágrábtól 40-50 kilométerre délkeletre 2020-ban volt egy 6,4-es erősségű földrengés, ennek a rengéshullámait Magyarország nagy részén is érezni lehetett.
Egyelőre károkról nem tudnak Szlovákiában sem A földrengés epicentruma mindössze 2 kilométerre volt Somorjától és 21 kilométerre Pozsonytól. Somorja város polgármestere, Orosz Csaba a Parameter magyar nyelvű szlovák oldalnak elmondta, hogy körbeautózott a városban, és azt látta, hogy „az emberek kifutottak, megijedtek, de egyelőre károkról nem tudunk, csak ijedtségről”.
Fehér Ferenc, a járási tűzoltóság igazgatója a lapnak azt nyilatkozta fél 3-kor, hogy odáig kb. 15 hívás érkezett a pozsonyi operációs központjukba, 10 pedig a nagyszombatiba, Somorjáról két egységük vonult ki hívás alapján, de konkrét károkról egyelőre nem tud.
Csicsay Krisztián szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete Szeizmológia Részlegének vezetője a lapnak úgy nyilatkozott, hogy ilyen erősségű földrengésnél az epicentrum közvetlen környezetében lehetnek olyan károk, mint repedések a plafonon, falon, megsérült kémények.
A szlovák belügyminisztérium a lappal azt közölte, hogy utórengés nem várható, személyi sérülésről egyelőre nem kaptak jelentést, az anyagi károkra vonatkozó információk begyűjtése folyamatban van.
Estére kiderült, hogy a szlovák belügyminisztérium tévedett, ugyanis az EMSC weboldala szerint 2,5-ös erősségű utórengést észleltek a Csallóközben. A földmozgást 18:44 körül regisztrálták. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium több utórengésről is ír, a 2,5-ös mellett egy 2,7-est is érezhettek az emberek.
Este még mindig úgy tudni, hogy a 4,3-as rengés során az egyetlen komolyabb kár a bacsfai Szent Antal kegytemplomban történt, ahol a templom falai belülről több helyen megrepedeztek, és potyogni kezdett a vakolat.
Ausztriában is érezni lehetett Az iMeteo.sk szlovák meteorológiai hírportál beszámolója szerint először 4,6-nak, majd 4,5-nek, végül 4,3-asnak rögzítették a rengést, de ez nem változtat azon, hogy egy viszonylag erős és érzékelhető földrengés volt, amely egyáltalán nem gyakori ebben a régióban. A földrengést akár 100 km-es sugarú körben is érezni lehetett.
A sekély mélység és a lakott területek közelsége miatt a rengések rendkívül észrevehetőek voltak. Pozsony lakosai, különösen a Petržalka, Ružinov és Vrakuňa járások lakói, de Szenc és Dunaszerdahely lakosai is több másodpercig tartó intenzív rezgésekről, a konyhákban zörgő edényekről és a rögzítetlen bútorok mozgásáról számoltak be.
Az oldal szerint a földrengést 100 km-es körzetben, többek között Magyarországon és Ausztriában is érezték a lakosok.
A szlovák kormány meghosszabbította az ideiglenes védelmet azonukrán állampolgárok számára, akik a háború miatt hagyták el országukat. Az erre vonatkozó státusz mostantól 2027. március 4-ig lesz érvényes, számolt beaz SME portál.
A döntést az EU Tanácsának végrehajtási jogi aktusa alapján hozták meg, és a szlovák kormány határozatban rögzítette. Az ideiglenes védelem garantálja az országban való tartózkodás jogát, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a legális munkavállaláshoz való hozzáférést.
A regisztráció után a személy A4-es formátumú papíralapú visszaigazolást kap – ez egy legfeljebb 90 napos időtartamra szóló ideiglenes dokumentum, amíg a tartózkodási kártyát elkészítik.
Ha a regisztráció iránti kérelmet nem nyújtották be azonnal, azt később is megtehetik az elektronikus regisztrációs rendszeren keresztül. A státusz érvényességét a Belügyminisztérium hivatalos portálján keresztül lehet ellenőrizni.
[type] => post [excerpt] => A szlovák kormány meghosszabbította az ideiglenes védelmet azon ukrán állampolgárok számára, akik a háború miatt hagyták el országukat. Az erre vonatkozó státusz mostantól 2027. március 4-ig lesz érvényes, számolt be az SME portál. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1771696020 [modified] => 1771668173 ) [title] => Szlovákia meghosszabbította az ukrán állampolgárok ideiglenes védelmét [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=273757&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 273757 [uk] => 273567 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 273568 [image] => Array ( [id] => 273568 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-151.png [original_lng] => 1057884 [original_w] => 1140 [original_h] => 703 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-151-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-151-300x185.png [width] => 300 [height] => 185 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-151-768x474.png [width] => 768 [height] => 474 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-151-1024x631.png [width] => 1024 [height] => 631 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-151.png [width] => 1140 [height] => 703 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-151.png [width] => 1140 [height] => 703 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-151.png [width] => 1140 [height] => 703 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1771660975:12 [_thumbnail_id] => 273568 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1025 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 720323055002 [_oembed_99195a29cca8a5524e482c17ad954df1] => [_oembed_time_99195a29cca8a5524e482c17ad954df1] => 1776091876 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A szlovák parlament kedden elfogadta Lubomír Vazny, korábbi közlekedési miniszter törvénymódosító javaslatát, amely szerint a járdán a maximális megengedett sebesség 6 kilométer per óra lesz. A kezdeményezés célja, hogy pontosabb sebességhatárt határozzanak meg a járdán közlekedő kerékpárosok, rolleresek és görkorcsolyázók számára.
A szlovák Paraméter cikke szerint a gyaloglás gyorsaságát korlátozó módosítással egyidejűleg a járművezetők kötelező orvosi vizsgálatának alsó életkorát 65-ről 70 évre emelték. A változtatásokat az egykori Smer (Irány – Szociáldemokrácia párt) közlekedési miniszter.
A módosítások jövő évtől lépnek életbe.
Egy civil érdekvédelmi szervezet, a Cyklokoalícia bírálta a kerékpárosokat és rollereseket érintő sebességkorlátozást mondván, hogy ezzel a gyerekeket az utakra kényszerítik, ráadásul a gyalogosok biztonságát sem növeli.
A törvénymódosítás mellett a kormánykoalíció képviselői szavaztak, az ellenzék pedig tartózkodott vagy ellenezte a javaslatot.
Ukrajna, Magyarország, Románia és Szlovákia közös partnerségi programot indít PROTECT néven. A résztvevő országok közösen dolgozzák ki a járványokra, a veszélyes vírusok és bakteriális fertőzések terjedésére adott válaszreakciók algoritmusát a határ menti térségekben. A program az Interreg Next projekt keretében valósul meg, az európai unió finanszírozásával. A teljes költségvetés több mint 1 millió 150 ezer euró. A kétnapos nyitókonferencián közel ötven szakember vett részt különböző országokból és tevékenységi területekről. A projekt a határ menti régiókban a vírusos és bakteriális fertőzések elleni küzdelemre irányuló közös erőfeszítések kezdetét jelzi.
Az utóbbi napokban aggasztó gyorsasággal terjed a hepatitisz A, közismertebb nevén sárgaság Szlovákiában.
A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) friss adatai szerint csupán az elmúlt héten több mint hatvan új megbetegedést regisztráltak, különösen két régióban, a Poprádi és a Komáromi járásban. A dél-szlovákiai Ógyallán már legalább negyven embert érint a fertőzés, így a helyi közösségek különösen nagy kockázatnak vannak kitéve.
A betegség legfőbb terjedési módja a széklet-orális kontaktus – vagyis például a nem megfelelő kézmosás vagy a nem kellően megtisztított élelmiszerek fogyasztása után is megfertőződhetünk. Éppen ezért az országos tiszti főorvos, Tatiana Červeňová határozott figyelmeztetést adott ki a lakosság számára: „Saját és szeretteink védelme érdekében elengedhetetlen a rendszeres, meleg vízzel és szappannal végzett kézmosás és a higiéniai alapszabályok betartása” – hangsúlyozta Červeňová.
A szakértők emlékeztetnek arra is, hogy a zöldségek és gyümölcsök alapos lemosása szintén kiemelten fontos, hiszen a hepatitisz A vírus képes megtapadni az ilyen felületeken, és onnan könnyen bekerülhet az emberi szervezetbe. A betegség veszélyességét nemcsak gyors terjedése, hanem hosszan tartó lappangási ideje is növeli. Zuzana Krištúfková epidemiológus elmondása szerint: „A hepatitisz A rendkívül ragályos, ezért azok az emberek, akik még nem estek át rajta, vagy nem voltak ellene beoltva, kockázatnak vannak kitéve.”
A fertőzés lappangási ideje akár hat-nyolc hét is lehet, ez alatt az időszak alatt a beteg tünetmentes lehet, ugyanakkor továbbadhatja a vírust másoknak. A leggyakoribb tünetek között szerepel a bőr és a szemfehérje sárgulása, hasi görcsök, teltségérzet, valamint a széklet színének sötétbarnára vagy szürkésre változása.
Az Új Szó tudósítása szerint az északi és déli járásokban egyaránt gyors ütemben növekszik a betegek száma, ami fokozott odafigyelést és megelőzést igényel az érintett térségekben. A hepatitisz A ellen védőoltás is rendelkezésre áll, amely elsősorban azoknak ajánlott, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve – ilyenek például a gyerekek, az egészségügyben dolgozók, valamint a fertőzéssel érintett régiók lakói. Bár az oltás nem kötelező, egyes önkormányzatok már fontolgatják a célzott immunizáció lehetőségét, hogy elejét vegyék egy esetleges országos járványnak.
A szlovák egészségügyi hatóságok jelenleg szorosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, és kérik a lakosságot, hogy fokozottan ügyeljenek a higiéniai előírásokra, különösen a közösségi helyeken és az iskolák közelgő újranyitása előtt.
Inkább bezárja a boltját egy érsekújvári vállalkozó, mintsem magyar feliratokat rakjon ki az üzletre. Pedig a kisebbségi nyelvtörvény alapján köteles lenne ezt megtenni, ha elmulasztja, akár 2500 eurós bírságot is kaphat. Az Index által megszólaltatott felvidéki ügyvéd szerint a magyar nyelv használata még mindig kuriózumnak számít Szlovákiában, úgy látja, az állampolitika része ennek visszaszorítása.
Az Érsekújvár én így szeretlek Facebook-csoport aktivistái összegyűjtötték a felvidéki városban azokat a vállalkozásokat, amelyek megszegik a kisebbségi nyelvtörvényt. A rendelet szerint ugyanis azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 15 százaléka valamelyik kisebbséghez tartozik, a legfontosabb információkat az adott nemzetiség nyelvén is kötelező feltüntetni. Mivel Érsekújváron a népesség 22 százaléka magyar, a városban be kell tartani a jogszabályt. Erre azonban nem mindenki hajlandó, a legnagyobb ellenálló egy szlovák bolttulajdonos, aki feljelentéssel fenyegette meg az aktivistákat.
Magyarországra zavarná az őt feljelentő aktivistákat
A parameter.sk elérte a vállalkozót, aki azt állítja, a törvény nem kötelezi őt arra, hogy a boltjában bármit megjelenítsen magyar nyelven. „Soha az életben nem lesznek nálam magyar feliratok. Ha pedig erre törvénnyel köteleznek, inkább bezárom a vállalkozásom” – jelentette ki a portálnak, majd nem sokkal később saját Facebook-oldalán ezt írta: „Az a céljuk, hogy Érsekújvár tisztán magyar legyen, amire még maguknak a magyar embereknek sincs szükségük. Ez a város Szlovákiában található, ha olyan környezetben szeretnének élni, amire vágynak, akkor azt Magyarország területén keressék.”
Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos szerint a jogsértő vállalkozót felszólították, hogy orvosolja a törvényellenes állapotot, és függessze ki magyarul is boltjának nyitvatartását és az esetleges további fontos információkat.
Az érsekújvári aktivisták mintegy 400 bejelentést juttattak el a kormánybiztoshoz, akinek a hivatala ilyen esetekben felszólítást küld a vállalkozásoknak, és felhívja a figyelmet a törvénysértő magatartás megszüntetésére.
Az Index megkereste Fiala-Butora János felvidéki ügyvédet, emberi jogi szakértőt, aki szerint a magyar nyelv tudatos visszaszorítása évtizedek óta az állampolitika része.
Ez az eset is rámutat arra, mennyire nem hatékony a kisebbségi nyelvek használatának a szabályozása, teljességgel aszimmetrikus és egyenlőtlen. A szlovák nyelvet mindenki automatikusnak veszi, míg a magyar még most is kuriózumnak számít.
Fiala-Butora úgy látja, a magyar nemzetiségű állampolgárok számára sem egyértelmű minden esetben a magyar nyelv hivatalos szintű használata.
„Több esetben a magyar vállalkozók sem tüntetik fel a magyar nyelvű megjelöléseket, mivel ez messze áll sok ember komfortzónájától. Megszoktuk, hogy otthon magyarul beszélünk, tulajdonképpen konyhanyelvként használjuk a magyart, de minden, ami a lakásunkon kívül található, az már szlovák. Ez onnan ered, hogy az állam évtizedek óta erre neveli az embereket, az állampolitika része a magyar nyelv visszaszorítása. Mindez meghatározza az emberek gondolkodásmódját, ami azt az abszurd helyzetet eredményezi, hogy ma már az számít nacionalistának, aki nyelvi egyenlőséget követel.”
Az ügyvéd szerint, ha tömegesen elkezdenék büntetni a törvénysértő vállalkozásokat, akkor új helyzet állhatna elő, a nyelvi viták komolyabb szintre emelkednének. A kisebbségi nyelvhasználat elmulasztása miatt azonban még senkire nem szabtak ki bírságot.
A konkrét üggyel kapcsolatban a szakértő úgy gondolja, a szlovák vállalkozó nem rakja ki a magyar nyelvű feliratokat, és egyáltalán nem biztos benne, hogy megbüntetik.
Klein Otokar, Érsekújvár polgármestere azt emelte ki, hogy a városban békében élnek együtt magyarok és szlovákok, szerinte nincs arra szükség, hogy nemzetiségi kérdéseken összevesszenek. A konkrét ügybe a városvezetés nem szól bele, ugyanakkor azt megjegyezte, hogy a városi intézmények és rendezvények kétnyelvűek.
Jóváhagyta a szlovák kormány a barna medvék húsának fogyasztását. A döntés célja, hogy az engedélyezett kilövések után ne vesszen kárba az állatok húsa. Az intézkedés komoly felháborodást váltott ki. A természetvédők szerint a rendelet súlyosan sérti az európai természetvédelmi normákat. A barna medve védett faj az EU-ban, így a szlovák kormány döntése akár uniós szinten is napirendre kerülhet.
Szlovákia hivatalosan is engedélyezte, hogy a kilőtt barna medvék húsát értékesítsék – jelentette be Filip Kuffa, a szlovák környezetvédelmi minisztérium államtitkára. A BBC beszámolója szerint az intézkedés része annak a kormányzati tervnek, amely alapján 350 példányt lőnének ki, az ott élő mintegy 1300 barna medvéből. Szlovákiában az utóbbi hónapokban megszaporodtak a medvetámadások, áprilisban pedig egy halálos incidens is történt.
Filip Kuffa hétfőn úgy nyilatkozott, hogy minden problémásnak minősített és szabályosan elejtett medve húsát el lehet fogyasztani: „A medvehús ehető, és megfelelő jogi keretek között el is adható” – mondta az államtitkár a Felvidék.ma szerint.
Hozzátette, hogy a folyamat teljesen törvényes, és minden érintett – a medvék elejtését végző szervezetek, illetve a medvehúst kínáló éttermek – a megfelelő engedélyek birtokában lesznek. Azok, akik tovább szeretnék értékesíteni a medvehúst, például vendéglátóipari egységek számára, kötelesek lesznek beszerezni az úgynevezett CITES-tanúsítványt, amely igazolja, hogy az adott egyedet legálisan lőtték ki, és lehetővé teszi, hogy a húsból készült ételeket éttermek is kínálhassák.
Tiltakoznak a döntés ellen
Több civil szervezet is feljelentést tett a szlovák minisztérium ellen, mivel a szlovák és az európai jogszabályok csak a konkrét problémás egyedek leölését engedélyezik, a tömeges kilövést nem. „Az államtitkár ezzel a kijelentéssel beismeri, hogy a minisztérium lehetővé teszi a trófeavadászatot”– reagálta Marián Hletko, a Mi vagyunk az erdő nevű kezdeményezés aktivistája a Denník N-nek, hozzátéve, ez is bizonyítja, hogy nem a problémás egyedek eltávolításáról van szó.
Az intézkedést az ellenzéki Progresszív Szlovákia párt képviselője, Tamara Stohlová is bírálta. Véleménye szerint Kuffáék „mészárszékké változtatják a környezetvédelmi minisztériumot”.
A BBC azt is megjegyezte cikkében, hogy a barna medve az Európai Unióban védett faj, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) listáján a mérsékelten veszélyeztetett kategóriában szerepel. Az uniós szabályozás szerint csak kivételes esetekben, például közvetlen életveszély esetén lehet kilőni a ragadozókat. A szlovák kormány viszont az állomány túlszaporodásával indokolja a kilövésüket, és azt állítja, hogy a medvék veszélyt jelentenek az emberekre.
A Greenpeace Szlovákia szakértője, Miroslava Abelová felelőtlennek minősítette a kilövéseket, hangsúlyozva, hogy a kabinet figyelmen kívül hagyja a tudományos javaslatokat és a természetvédelmi törvényeket.
Bár medvehúst ritkán fogyasztanak Európában, néhány észak- és kelet-európai régióban különlegességnek számít. Néhány esetben a medvehús fogyasztása kockázatos lehet, mivel a Trichinella élősködő fonálféreg komoly betegséget okozhat az emberi szervezetben. Az EU élelmiszer-biztonsági szabályzata kötelezővé teszi a medvehús Trichinella-vizsgálatát értékesítés előtt, és csak akkor engedélyezik az árusítást, ha a hús megfelelően hőkezelt.
A szlovák kormány döntése várhatóan uniós szinten is napirendre kerülhet, mivel sokak szerint a barna medvék elleni fellépés inkább politikai haszonszerzés célját szolgálja, semmint a valódi biztonsági szükségszerűséget.
