A kormány jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely 12 hónapos halasztást biztosít a behívás alól a 18 és 25 év közötti, már szerződéses szolgálatot teljesített hadkötelesek és tartalékosok számára – jelentette be szerdán Tarasz Melnicsuk, a kormány parlamenti megbízottja a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Melnicsuk közölte: „Jóváhagyták a mozgósítási felkészülésről és mozgósításról szóló törvény 23. cikkelyének módosításáról szóló törvénytervezetet, amely a mozgósítás alatt bizonyos kategóriájú állampolgároknak a katonai behívás alóli felmentést biztosít.”
A megbízott szerint a törvényjavaslat a mozgósítási felkészülésről és mozgósításról szóló törvény 23. cikkelyének kiegészítését javasolja egy új résszel. Kimondja, hogy azok a sorkatonák és tartalékosok, akiket a hadiállapot idején 18 és 25 éves koruk között szerződéssel toboroztak, és akiket leszereltek a katonai szolgálatból, a mozgósítás alatt 12 hónapig nem kötelesek bevonulni.
A törvénymódosítás a következőket írja elő a halasztással kapcsolatban:
a szolgálati idő lejártával kapcsolatban a hadiállapot alatt megkötött szerződés lejárta esetén,
a katonai szolgálat megállapított feltételeinek lejártával összefüggésben – a kormány által meghatározott feltételeken belül.
Ugyanakkor a kormány kezdeményezése továbbra is törvénytervezeti státuszban van. Még be kell nyújtani a Legfelső Tanácsnak megfontolásra, szavazni kell róla, és az elnöknek alá kell írnia, és csak ezután lép hatályba az újabb halasztás.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A kormány jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely 12 hónapos halasztást biztosít a behívás alól a 18 és 25 év közötti, már szerződéses szolgálatot teljesített hadkötelesek és tartalékosok számára – jelentette be szerdán Tarasz Melnicsuk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1753914300
[modified] => 1753907478
)
[title] => A kormány 12 hónapos halasztást ad azoknak a 18-25 éves állampolgároknak, akik már szerződéses szolgálatot teljesítettek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=249820&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 249820
[uk] => 249828
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 249821
[image] => Array
(
[id] => 249821
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/mozgositas-sorozas-katonak.jpg
[original_lng] => 36134
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/mozgositas-sorozas-katonak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/mozgositas-sorozas-katonak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/mozgositas-sorozas-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/mozgositas-sorozas-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/mozgositas-sorozas-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/mozgositas-sorozas-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/mozgositas-sorozas-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1753903367:8
[_thumbnail_id] => 249821
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2380
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c226e0ff99e9c4e14ba88d3cf7631dc2] =>
Az önkéntes fiatalok az Ukrán Fegyveres Erők további kilenc és a Nemzeti Gárda két alegységében teljesíthetnek szolgálatot.
Az Ukrán Fegyveres Erők és a Nemzeti Gárda számos egysége hamarosan csatlakozik a Kontrakt 18-24. programhoz, jelentette be Pavlo Palisza, az elnöki hivatal vezető helyettese Telegramon.
Elmondása szerint a közeljövőben az alábbi alakulatok csatlakoznak a programhoz:
3. különálló rohamdandár;
24. Dániel király különálló gépesített dandár;
30. Konsztyantin Osztrohszkij herceg különálló gépesített dandár;
93. Holodnij Jar különálló gépesített dandár;
128. különálló kárpátaljai hegyi rohamdandár;
36. Mihajlo Bilinszkij különálló tengerészgyalogos dandár;
39. különálló parti védelmi dandár;
25. különálló szicseszlavi légideszant dandár;
80. különálló galíciai légideszant rohamdandár.
Emellett, tette hozzá Palisza, hamarosan a Nemzeti Gárda két egysége is csatlakozik a programhoz: a 12. Azov különleges erők brigád és a 13. műveleti erők Charta brigád.
Azok a katonák, akik 2024. november 29. előtt önkényesen elhagyták a katonai egységeiket, egyszerűsített eljárás keretében térhetnek vissza a szolgálatba. Ehhez elegendő felkeresni a legközelebbi toborzóközpontot és jelezni a visszatérési szándékukat, elkerülve ezzel a büntetőjogi felelősségre vonást. Erre a lehetőségre 2025. március 1-ig van mód. Ha a katona 2024. november 29. után hagyta el önkényesen az egységét, akkor az ügyét bíróság tárgyalja – mondta az ukrán fegyveres erők katonai rendészeti szolgálatának képviselője. A rendőrségen jelenleg körülbelül 300 büntetőeljárás van folyamatban a katonai egységek önkényes elhagyása miatt. 72 katona már önként visszatért a szolgálatba. A többiek ügyét vagy a bíróság tárgyalja, vagy az még előzetes nyomozási szakaszban van. A katonai szolgálat szabályzatát megszegők felkutatásában a rendőrség, a toborzó központok és más katonai szervek közösen vesznek részt. 2024 szeptembere óta több ezer ilyen esetet sikerült feltárni. Minden állami program célja, hogy segítse a katonáknak elkerülni a büntetőjogi felelősségre vonást, és lehetőséget biztosítani arra, hogy felismerjék a hibájukat. A katonai hatóságok szerint az önkényes eltávozások többsége érzelmi hatásra történik, viszont ezekért a tettekért büntetőjogi felelősség terheli az elkövetőket. A katonai rendészeti szolgálat, a toborzó központok és a rendőrség képviselői hangsúlyozzák, hogy minden egyes szerv a nap 24 órájában készen áll a szabályszegők fogadására. A katonák bármely illetékes szervhez fordulhatnak, és jelezhetik szándékukat a szolgálatba való visszatérésre – mind az eredeti egységhez, mind a fegyveres erők más alakulatához. Az egység önkényes elhagyásáról és az egyszerűsített visszatérési eljárásról szóló törvény csak azokra vonatkozik, akik 2024. november 29. előtt hagyták el az egységüket.
Jelenleg a Nemzeti Rendőrség mintegy 10 000 alkalmazottja szolgál a frontvonalon – az adatokat Ivan Vihivszkij, a Nemzeti Rendőrség vezetője közölte interjújában.
Elmondása szerint a „Ljut” rohamdandárról, a KORD egységről, a „Hizsak” különítményről, valamint a régiók rendőri főosztályainak lövészzászlóaljairól van szó.
„Sajnos naponta vannak veszteségeink, mind egészségügyi, mind visszafordíthatatlan. Folytatjuk a harcot, biztosítjuk a közrendet, evakuáljuk az embereket, segítséget nyújtunk, és készen állunk a kihívásokra, ha áramszünetet vezetnek be”, mondta Vihivszkij.
A Nemzeti Rendőrség vezetője hozzátette, hogy nem igazak az állítólagos 400 ezer rendőrről szóló, mozgósítással összefüggésben terjesztett információ. Beszámolt arról, hogy a Nemzeti Rendőrség állománya a háború kezdete óta nem változott.
„Valójában körülbelül 100 000 okleveles rendőrünk van, és közülük 67 000 mozgósítási korú férfi (25–60 éves)” – összegezte Vihivszkij.
Az 50 év feletti hadköteles férfiakat csak a hadsereg működését biztosító egységekbe mozgósítják, közölte Larisza Kozak, a kijevi toborzó központ vezetőhelyettese sajtótájékoztatóján.
„Rögtön leszögezem: a jelenlegi jogszabályaink szerint a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiakat mozgósítják. sorkatonai […] Ami az 50 év felettieket illeti, az eljárás ugyanaz: az állampolgárok katonai orvosi vizsgálaton esnek át. De a rendeletek és dokumentumok értelmében ezek az állampolgárok alkalmasak a hadsereg működését biztosító egységekben való szolgálatra. Tapasztalataim szerint nem találkoztam olyan esettel, amikor közvetlen harci övezetbe küldték volna őket” – mondta Kozak. Ezek jövőbeli sofőrök, logisztikusok, a hátországban szolgáló személyek, tette hozzá.
Az ukrán sürgősségi orvosi ellátás az európai normák irányába halad. Ez nem csak az anyagi és technikai bázis javítását jelenti, hanem a személyzet képzésében bekövetkező változásokat is. Jövő év januárjától a mentőautók személyzetét mentősök és sürgősségi egészségügyi technikusok fogják alkotni. Míg az előbbiek megfelelő orvosi végzettséggel rendelkező szakemberek, addig az egészségügyi technikusok nem rendelkeznek ugyan szakirányú végzettséggel, de megfelelő képzésben részesültek és segítik az orvosi ellátás biztosítását. December végéig speciális képzésen vesz részt 535 felcser, akik majd paramedikusok lesznek, és 455 járművezető, akik hamarosan orvostechnikussá válnak. Ivan Szvitlik, az ilosvai sürgősségi segélyállomás paramedikusa elvégezte a megfelelő tanfolyamokat és most a kollégáit képzi. A foglalkozásokon valós eseteket szimulálnak, és a mentőszemélyzetnek ki kell deríteni, hogyan kell helyesen eljárnia. Ilosván jelenleg egy orvosi és két felcser csapat van. Az orvosok szerint az ilyen képzések szükségesek és rendkívül hasznosak, mert az orvosok jártasságának fejlesztésével nő a betegek megmentésének esélye. Tetyana Szimkanics két évtizede dolgozik mentősként. Azt mondja, hogy legtöbbször krónikus betegségekhez hívják, és ritkán találkozik olyan vészhelyzetekkel, mint az eszméletvesztés, vagy a keringés leállása. Az évek során négy beteget próbált újraéleszteni, közülük kettőt sikeresen, a másik két eset sajnos halállal végződött. Ezért a szimulációs központban való képzés nemcsak a tudás tesztelésére ad lehetőséget, hanem új készségek elsajátítására is, amelyek hasznosak a mentőorvos mindennapi tevékenysége során. A sürgősségi orvoscsapat új formájának a medikusok gyors és összehangolt cselekvésén kell alapulnia. Például a sofőrnek – aki a jövő év januárjától technikus lesz – tudnia kell manőverezni a csúcsforgalomban vagy a nehéz hegyi utakon; szükség esetén segítenie kell az újraélesztésben, a vérzéscsillapításban vagy az immobilizációs eszközök rögzítésben, és a szövődmények elkerülése érdekében a lehető legnagyobb gondossággal kell rögzítenie és szállítania a beteget. A paramedikus köteles vészhelyzetben szakszerű orvosi ellátást nyújtani. Ezért a felcsernél nagyobb tudással rendelkező, képzett szakembernek kell lennie. A csapat munkájának megerősítése érdekében továbbra is bevonják a sürgősségi orvosokat, valamint szükség esetén a szolgálat további szakszemélyzetét.
Az ukrán fegyveres erők sebesült katonáinak több mint 70%-a a kezelés után visszatér a szolgálatba, a front különböző részein azonban más a helyzet – jelentette ki pénteken Anatolij Kazmircsuk, az ukrán fegyveres erők egészségügyi erőinek parancsnoka az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelenté szerint Kazmircsuk kifejtette: „Elmondhatjuk, hogy a katonai állománynak ez a 70%-a valójában a katonai kontingens gerince, alapja.” Azt is elmondta, hogy a fronton folyamatosan szükség van orvosokra, annak ellenére, hogy aktívan képezik őket. „Egy tábori orvos a társaival a csatatéren van, tehát ez egy nagyon kiszolgáltatott kategóriája a katonáknak, akik jelenleg nincsenek alárendelve az egészségügyi parancsnokság egészségügyi szolgálatának. A fegyveres erők haderőnemei egységeinek vannak alárendelve. Vagyis a hadosztály ellátja a harci orvosok beosztásait, mi pedig a közvetlen speciális kiképzést” – jegyezte meg. A frontorvosok több mint 75%-a a Taktikai Orvostudományi Intézetben végzett, amely a nemzetközi szabványok szerint tanít.
„A frontorvosok körülbelül 10%-a rendelkezik orvosi végzettséggel, de teljesen más szabályok működnek a csatatéren. Ez az életek megmentéséről szól, nem a kezelésről. Ezért mondjuk, hogy ha egy katonát kiképeznek, akkor meg van mentve” – mondta az egészségügyi katonai szakember. Szerinte a sebészek és az aneszteziológusok hiányoznak leginkább a hadseregből. „Ez vonatkozik a sebészeti szakterületen dolgozó egészségügyi dolgozókra is – műtőnővérekre, transzfúzióért felelős szakemberekre stb.” – emelte ki Anatolij Kazmircsuk.
A fronton megsebesült katonák több mint 75%-a rehabilitációt követően visszatér a szolgálatba – jelentette ki Natalija Kalmikova védelmi miniszterhelyettes a Harcos: élet, egészség, harcképesség elnevezésű első éves nemzetközi katona-orvostudományi és mentálhigiénés kongresszus margóján tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelenté szerint Kalmikova elmondta: „Nagyon magas a rehabilitáció minősége, a hadseregbe való visszatérés aránya. Ezt nyugati partnereink is megjegyzik, azok az országok, amelyeknek soha nem volt ilyen tapasztalatuk, ilyen háborújuk, mint nekünk. Ez több mint 75% a sebesültek, különböző súlyosságú sérülések után.”
A miniszterhelyettes azt is megjegyezte, hogy ma már szinte minden egészségügyi intézményben multidiszciplináris csapatok és rehabilitáció működik. „Amint a kezelés megkezdődik, azonnal megkezdődik a rehabilitáció. Ez nem olyan dolog, ami később történik. És a rehabilitációt ma már minden intézményben végrehajtják – mind a polgári, mind a katonai intézményekben” – magyarázta Natalija Kalmikova.
Elítélt erőszakos bűnözők kerültek ki a börtönből Ukrajnában való katonai szolgálatért cserébe, az orosz hatóságok közelről szemmel tartják őket, mivel tartanak attól, hogy sokan vissza fognak esni közülük – mondta Jurij Jaskov, a szentpétervári bűnügyi nyomozóiroda kiemelt bűncselekményekkel foglalkozó osztályának vezetője az MK.ru-nak.
Jaskov elismerte: volt már olyan Szentpétervárban, hogy egy háborús szolgálat miatt szabadon engedett bűnöző ismét bűnözni kezdett, de elmondása szerint „nem sok ilyen volt még.”
„Tudjuk, kiket engednek el. Néhány jól ismert gyilkos van most a városban, van, aki felvette velünk a kapcsolatot és megígérte, hogy nem fogja még egyszer megszegni a törvényeket” – mondta Jaskov.
Arra is kitért, hogy a hatóságok közelről figyelik ezeket a személyeket, mivel arra számítanak, hogy vissza fognak esni.
„Van egy férfi, aki most taxisofőrként dolgozik Szentpéterváron. Féltem az utasait. Nem gondolom azt, hogy megváltozott volna és többé nem fog bűnözni. Ez az ember hajlamos az erőszakra” – fogalmazott Jaskov egy szabadon engedett bűnözővel kapcsolatosan.
Oroszország 2022 nyarán kezdte el szabadon engedni az elítélt bűnözőket az orosz börtönökből, ha legalább hat hónapot leszolgálnak az ukrajnai frontvonalakon. Mindenkit elengedtek, aki szolgálatot vállalt, teljesen függetlenül attól, milyen súlyos bűncselekményeket követtek el.
Orosz ellenzéki lapok szerint az ukrajnai háború orosz veteránjai már legalább 107 embert megöltek Oroszországban.
Azok az ukrán elítéltek, akik önként egyeztek bele abba, hogy a frontra menjenek, a rohamegységekben fognak szolgálni – közölte Denisz Maljuszka, Ukrajna igazságügyi minisztere a telemaraton adásában május 27-én.
„Ezek valószínűleg rohamegységek lesznek (elítéltekből – szerk.). Olyan egységek, amelyek jelenleg kizárólag büntetésüket letöltő személyekből állnak. Vagyis ezek monolitikus egységek lesznek, hogy más katonákkal keveredjenek” – jegyezte meg Maljuszka.
A mozgósított elítéltek még nem vesznek részt a harcokban. Kiképzés alatt állnak. Csak azokat mozgósítják, akik ehhez hozzájárultak, pontosított a miniszter.
Maljuszka elmondása szerint már 613 fogoly csatlakozott az ukrán fegyveres erőkhöz, akik külön, kizárólag elítéltekből alakult rohamegységekben teljesítenek szolgálatot
Az igazságügyi tárca vezetője ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy a jövőben az elítélteket besorolhatják más egységekbe is.
