Van egy mindannyiunk által jól ismert városka Kárpátalján, melyet az elmúlt évtizedekben csak a nyugat kapujaként emlegettek. A magyarok által is lakott település, azért vált ismertté az egykori keleti blokk országaiban, mert a Szovjetunió legnyugatibb csücske volt, jelenleg Ukrajna legnyugatibb városa. K. Debreceni Mihály rövid történelmi összeállítását láthatjuk.
Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében elhunyt Mihail Gorbacsov, a két világrendszer közötti hidegháború vérontás nélküli lezárásához döntő mértékben hozzájáruló reformer politikus, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára.
Halálhírét az orosz hírügynökségek a moszkvai Központi Klinikai Kórházra hivatkozva közölték. Jóllehet hazájában az emberek többsége a Szovjetunió összeomlásával és az azt követő káosszal kapcsolja össze nevét, életútja és tettei alapján a világ más részein megbecsült, történelmi jelentőségű személyiségként ismerik el.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében elhunyt Mihail Gorbacsov, a két világrendszer közötti hidegháború vérontás nélküli lezárásához döntő mértékben hozzájáruló reformer politikus, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Komm...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1661935320
[modified] => 1661903911
)
[title] => 92. életévében elhunyt Mihail Gorbacsov
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=116565&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 116565
[uk] => 116648
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 116567
[image] => Array
(
[id] => 116567
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/gorbachev.jpg
[original_lng] => 39831
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/gorbachev-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/gorbachev-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/gorbachev-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/gorbachev.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/gorbachev.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/gorbachev.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/gorbachev.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1661953532:2
[_thumbnail_id] => 116567
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 2975
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1d3aa465880cb58060bdb8169a1e5ca8] =>
Maxi Jazz 1957 - 2022. We are heartbroken to share that Maxi died peacefully in his sleep last night. Sending love to all of you who shared our musical journey. Look after each other y’hear. ?? pic.twitter.com/4R88rg8Aza
BREAKING | President Hage Geingob, 82 has died. He died on Sunday at 00:04.
Vice President Nangolo Mbumba announced his passing on nbc.
President Geingob was admitted at Lady Pohamba Private Hospital’s Intensive Care Unit following a medical treatment for cancerous cells after… pic.twitter.com/5U8hWhvvrS
BREAKING | President Hage Geingob, 82 has died. He died on Sunday at 00:04.
Vice President Nangolo Mbumba announced his passing on nbc.
President Geingob was admitted at Lady Pohamba Private Hospital’s Intensive Care Unit following a medical treatment for cancerous cells after… pic.twitter.com/5U8hWhvvrS
Thank you Kiingi Tuheitia Pootatau Te Wherowhero VII for your service. May you find peace & rest now as you join your ancestors. 😢 pic.twitter.com/y7RGEwn2oD
Egy közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezett ukránok 55 %-a támogatja az ötletet, hogy jóvátételt kellene követelni Oroszországtól a szovjet rendszer bűneiért – adta hírül pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az Ilko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap által végzett felmérés során megkérdezett ukránok 55,3 %-a (36,2 % teljesen, 19,1 % részben) támogatja az elképzelést, hogy Ukrajnának jóvátételt kellene követelnie Oroszországtól a sztálini rezsim bűntetteiért: az ukránok és a krími tatárok deportálásáért (a kárpátaljai magyarok kimaradtak – vb.). Nem támogatja az ötletet 35,7 %. Jóvátételt legtöbben, 66,7 % Nyugat-Ukrajnában, legkevesebben, 33,5 % Donbászon követelne.
A megkérdezett ukránok 61 %-a (34,5 % teljesen, 26,6 % részben) támogatná, hogy Ukrajna jóvátételi követeléssel álljon elő Németországgal szemben a náci rezsim bűntetteiért. Az elképzelést a válszadók 31,5 %-a nem támogatja. Az ötletet a kutatásba bevontak abszolút többsége támogatta Ukrajna minden makrorégiójában.
Harminc évvel ezelőtt, 1991. június 19-én délután három órakor ért véget Magyarország 46 éven át tartó szovjet megszállása.
Az utolsó szovjet csapatok három nappal korábban, június 16-án hagyták el az országot, majd 19-én Viktor Jegorovics Silov altábornagy is követte őket, aki a Déli Hadseregcsoport parancsnoka és a Szovjet Hadsereg utolsó Magyarországon szolgáló képviselője volt.
Az USA és a Szovjetunió közötti hidegháborús versengés minden bizonnyal legfurcsább eleme volt a Kola-félszigeten fúrt hatalmas lyuk.
A hidegháború idején a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió számos területen vívott csatát egymással az elsőségért. A két fél egymásra licitálva épített egyre pusztítóbb atomfegyvereket, de nagy volt a küzdelem a világűr meghódításáért is. Van azonban egy olyan terület is, amelyről viszonylag keveset hallani, és amelyben a szovjetek megelőzték az amerikaiakat.
Az IFLScience beszámolója szerint a ma Oroszországhoz tartozó Kola-félszigeten, a norvég határhoz közel egy óriási méretű lyukat fúrtak a földbe a szovjetek. Olyan nagyot, hogy ezzel abszolút rekordot állítottak fel.
A lyuk – ami valójában egy központi fúrásból kiinduló több kisebb járatot jelent – legmélyebb pontja 12 261 méteren van. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ez a világ legnagyobb, ember által alkotott lyuk a bolygón, de mélyebb is, mint a világ legmélyebb pontja, a 11 034 méteres Mariana-árok. Az átmérője azonban alig nagyobb egy egyszerű tányérnál.
A versenyt az Egyesült Államok kezdte el, még az 1960-as években. Ez volt a Mohole-projekt, amelynek célja az volt, hogy mintákat vegyenek a földkéreg és a földköpeny határáról. Ennek érdekében egy hajóról kezdtek el fúrni az amerikaiak, ám a projektet végül különböző okok – többek között pénzhiány – miatt eredmény nélkül felfüggesztették.
A szovjeteknél viszont nem állt le a munka: 1970. május 24-én indult be a fúrógép, és egészen 1992-ig dolgoztak rajta az oroszok. A projektet végül ők is lefújták, de nem pénzügyi gondok miatt: a lyuk alján már 180 Celsius-fok volt a hőmérséklet, jóval magasabb, mint arra eredetileg számítottak a tudósok.
Ettől függetlenül több érdekes dologra is fény derült. Egyfelől felbecsülhetetlen eredményeket hozott a geológiában, hiszen mintegy 1,4 milliárd évre tekinthettek vele vissza a tudósok. A legmeglepőbb felfedezés az volt, hogy a mélyben vizet tartalmazó sziklákat találtak, amit korábban lehetetlennek véltek, ugyanis egy ponton vízzáró kőzetréteg helyezkedik el.
Emellett megtalálták 14, addig ismeretlen mikroorganizmus-faj fosszíliáját, valamint arany-, réz- és nikkellerakódásokat is.
It pains me to say this, but if you fear for your life or physical safety take off your kippah and hide your magen david. (Obviously, if you can, ask your rabbi first.) https://t.co/Dca2hpfY2s@shirahanau@BenjaminSales
The United States should not be rubber-stamping weapons sales to the Israeli government as they deploy our resources to target international media outlets, schools, hospitals, humanitarian missions and civilian sites for bombing.
The State of Health for Blacks in Chicago is a stark reminder of the legacy of unacceptable inequities that continue to plague our city and country to this day. pic.twitter.com/mtrc9SYM4v
— Mayor Lori E. Lightfoot (@chicagosmayor) June 17, 2021
Vaccinated, pre-flight tested Europeans will again be able to travel to the US from November, just as vaccinated Americans are today allowed to travel to the EU. https://t.co/XPwtvlMBWw…
INL is pleased to support border guard partners & the #Ukraine national police by providing vehicles to protect its citizens. In addition to recent armored vehicles, INL has donated 25 Mitsubishi L200 pick-ups, 35 Renault Duster SUVs, 16 4x4 personnel carriers, & 13 cargo trucks. pic.twitter.com/eSrWBdhX5T
Today, the United States donated nearly 500,000 COVID-19 vaccine doses to Ukraine. We are proud to support the people of Ukraine in their fight against COVID-19. pic.twitter.com/d9ugSA0N2G
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
81 éve, 1940. március 10-én halt meg Mihail Afanaszjevics Bulgakov szovjet-orosz író, A Mester és Margarita című világhírű regény szerzője. A regényt már súlyos betegen fejezte be, ezután állapota rohamosan romlott. Látását szinte teljesen elvesztette.
Kijevben született 1891. május 15-én, ahol apja a teológiai akadémia professzora volt. Bulgakov az érettségit követően az orvosi egyetemre iratkozott be, diplomájának megszerzése után, 1916-tól egy vidéki kórházban kezdte meg praxisát.
Itteni tapasztalatai ihlették az Egy fiatal orvos feljegyzései című munkáját, amelyet 1919-ben kezdett el írni. Az 1917-es forradalmak után behívták a fehérekhez katonaorvosnak, de a Kaukázusban tífuszt kapott. 1920 elején a vörösök uralta Vlagyikavkazban szerelték le.
Orvosi pályájának végleg búcsút intett, az írásnak szentelte magát. Szatirikus lapoknak dolgozott, színdarabokat írt, részt vett szovjet kulturális szervezetek alakításában.
Bulgakov és Tolsztoj
1921-ben emigrálni akart, de a Fekete-tenger partján fekvő Batumiban nem sikerült hajót találnia. Az utazás helyett Moszkvába költözött, ahol szatirikus lapoknak írt riportokat és karcolatokat. Nem csatlakozott egyetlen irodalmi csoportosuláshoz sem, ezért az úgynevezett útitárs írók közé sorolták.
1924-ben látott napvilágot polgárháborús regénye, A fehér gárda (állítólag ez volt Sztálin kedvenc regénye) első része, majd fantasztikus elemekkel átszőtt szatirikus kisregény-trilógiájának első két része, az Ördögösdi és a Végzetes tojások.
A trilógia harmadik része, az 1925-ben megírt Kutyaszív, amely az 1917-ben kezdődött történelmi folyamat veszedelmeire figyelmeztet látnoki erővel, csak 1969-ben jelenhetett meg, akkor is Párizsban, hazájában 1987-ig be volt tiltva.
Bulgakov írói sorsa 1925 és 1930 között elválaszthatatlan volt a színháztól. 1926-ban – nem kis nehézségek árán – színre került Turbinék végnapjai című darabja, ugyanakkor a Zojka lakása és a Bíborsziget bemutatóját betiltották.
Népszerűsége, de ezzel együtt ellenségeinek száma is gyorsan nőtt, Vlagyimir Majakovszkij például élesen támadta. 1929-ben a Menekülés című darabját Sztálin nagy hirtelen szovjetellenesnek minősítette, megpecsételve az író sorsát.
Egy év múlva már minden művét betiltották, útlevélkérelmét elutasították, munkát nem talált, rendkívül szűkös körülmények között élt.
Kétségbeesésében a Szovjetunió kormányához írt levelében azt kérte: hadd dolgozhasson, vagy hagyják emigrálni. Válaszként Sztálin személyesen hívta fel telefonon, dramaturgi állást kapott a Művész Színházban.
Bulgakov 1932–33-ban megrendelésre ismeretterjesztő regényt írt Moliére-ről, illetve áttételesen a színház és a hatalom viszonyáról, ebből született az Álszentek cselszövése című színdarabja.
Színházi regény című munkájában keserű alapossággal mutatta be a színházi világban szerzőként és olykor színészként megjárt kálváriáját.
1937-ben Puskin utolsó napjai címmel drámát írt a költő halálának centenáriumára, majd 1938-ban elkészítette Cervantes Don Quijotéjének egyik legjobb dramatizált változatát, ám sem a Puskin, sem a Don Quijote nem kellett egyik színháznak sem.
Élete utolsó éveiben, már súlyos betegségével küszködve, írt még néhány operalibrettót, és egy darabot Sztálinról, amelyet azonban a cenzúra elutasított.
A Mester és Margarita című regényét már súlyos betegen fejezte be, ezután állapota rohamosan romlott. Látását szinte teljesen elvesztette, 1940. március 10-én moszkvai otthonában halt meg vesezsugorban.
Az életpályáját lezáró A Mester és Margarita című filozofikus-szatirikus műben lemondott az időrendiségről, és több síkra helyezte a cselekményt. Az egyik sík a harmincas évek Moszkvájának szatirikus képe, amelyben Woland mágus alakjában megjelenik a Sátán és fantasztikus kísérete.
Egy másik szálon fut a Mester és Margarita csodás eseményekkel átszőtt szerelmi története. A filozófiai mondandót a Mester irodalmi alkotása, a betétregény hordozza, amely Poncius Pilátus és Jesua-Jézus összecsapásán keresztül a hatalom és a jóság konfliktusáról szól. A regény hosszú évekig kéziratban hevert, csak 1966-67-ben jelentették meg az akkori Novij Mir című irodalmi folyóiratban.
Bulgakov posztumusz rehabilitációja csak a hatvanas évek elején, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa után kezdődött meg. Kiadták néhány elbeszélését, drámáját, de a nagy művek teljes megjelenésére az orosz közönségnek a nyolcvanas évekig várni kellett.
Több művét is megfilmesítették (Fehér gárda, Kutyaszív, A Mester és Margarita), darabjai közül többet Magyarországon is bemutattak. Nevét egy 1982-ben felfedezett aszteroida is viseli.
[type] => post
[excerpt] => 81 éve, 1940. március 10-én halt meg Mihail Afanaszjevics Bulgakov szovjet-orosz író, A Mester és Margarita című világhírű regény szerzője. A regényt már súlyos betegen fejezte be, ezután állapota rohamosan romlott. Látását szinte teljesen elveszt...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615412640
[modified] => 1615410343
)
[title] => Minél sötétebb van, annál nagyobb félelem és szorongás üli meg a lelket – Mihail Bulgakov
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=48673&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48673
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48679
[image] => Array
(
[id] => 48679
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/bulgakov2.jpg
[original_lng] => 46496
[original_w] => 660
[original_h] => 380
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/bulgakov2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/bulgakov2-300x173.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/bulgakov2.jpg
[width] => 660
[height] => 380
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/bulgakov2.jpg
[width] => 660
[height] => 380
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/bulgakov2.jpg
[width] => 660
[height] => 380
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/bulgakov2.jpg
[width] => 660
[height] => 380
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/bulgakov2.jpg
[width] => 660
[height] => 380
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1615403144:12
[_thumbnail_id] => 48679
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2321
[translation_required_done] => 1
[_oembed_766d136b1dc8e4efa5af4723dc404c16] =>
[_oembed_time_766d136b1dc8e4efa5af4723dc404c16] => 1625308792
[_oembed_611b5e78b645bbe13691a6292980850c] => {{unknown}}
[_oembed_caa3fc168cc057d6d92c22c3eaa48ac5] =>
[_oembed_time_caa3fc168cc057d6d92c22c3eaa48ac5] => 1739619532
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 596
[3] => 23
[4] => 271
[5] => 592
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Érdekes
[3] => Fotók
[4] => Kultúra
[5] => Társadalom
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 41306
[1] => 41305
[2] => 2960
[3] => 41307
)
[tags_name] => Array
(
[0] => A Mester és Margarita
[1] => Mihail Bulgakov
[2] => Szovjetunió
[3] => Sztálin
)
)
[6] => Array
(
[id] => 6697
[content] =>
A munkatáborok kegyetlen világát, a II. világháború végén a Szovjetunióba deportált kényszermunkások tragikus sorsát bemutató, 2017-ben készült Örök tél című filmet február 26-án vetítették a Rákóczi-főiskolán. Az alkotás 2018-ban megkapta a legjobb európai tévéfilm díját, a montreali filmfesztiválon Szász Attila elnyerte vele a legjobb rendezőnek járó díjat, a főszereplő Gera Marina pedig 2019-ben a filmben nyújtott alakításáért a legjobb színésznőnek járó Nemzetközi Emmy-díjat is átvehette első magyar színésznőként.
A főiskola Esztergom termének népes közönségét diákok, tanárok és a városból érkezett érdeklődők alkották, akik a vetítés végén egy érdekes beszélgetést is hallhattak Havasi Jánossal, aki a film forgatókönyvének alapjául szolgáló Lánykák, az idő eljárt című könyvet írta, édesanyja történetét megörökítve benne. Havasi János ismert magyarországi újságíró, televíziós szakember, 2015-től négy éven át a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2019. július 16-tól a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiószolgáltatási igazgatója.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy egy nappal a kommunizmus áldozatainak emléknapja után, a KMKSZ 31. születésnapján kerül sor a film kárpátaljai bemutatójára, azon a napon, amikor 80 éves lenne Fodó Sándor, a KMKSZ alapító elnöke. Brenzovics örvendetesnek nevezte, hogy a film bemutatójára Kárpátaljára látogatott Havasi János, hisz az ő édesanyjának, Irénnek a történetét dolgozza fel a film, az első olyan filmalkotásként, amely kellő és méltó módon mutatja be ezt az emberileg nehezen felfogható, tragikus eseményt. A KMKSZ elnöke Havasi Jánosnak megköszönte, hogy bárhol is dolgozott, sokat tett a határon túli magyarságért, mindig odafigyelt az itteni médiára. Kiemelte, hogy Havasi János többször is járt édesanyja szenvedéseinek helyszínén, ahová Debreceni Mihály is elkísérte, és több dokumentumfilmet is készítettek erről mindent megtéve azért, hogy múltunknak e tragikus fejezete ne merüljön feledésbe.
A film által feldolgozott történet 1944 decemberében egy dél-dunántúli sváb faluban, a Tolna megyei Szekcsőn kezdődik, ahonnan szovjet katonák málenkij robotra visznek sváb lányokat és asszonyokat – nekik azt mondják, hogy kukoricatörésre mennek. Amikor a férjét a frontról hazaváró Irén (Gera Marina) és a többi asszony elhagyja a szeretteit és gyerekeit, nem tudja, hogy néhány nap helyett évekig lesznek távol: a szovjetek ugyanis marhavagonokba terelik, és szülőföldjüktől 1500 kilométerre, a kelet-ukrajnai Donyec-medencébe (Donbászba) szállítják őket, hogy szénbányában kényszermunkát végezzenek.
Irén a kegyetlen körülmények között a túlélésért vívott elkeseredett küzdelemben is ember próbál maradni, de ha élni akar, lassan változnia kell. A körülményekhez jól alkalmazkodó Rajmunddal (Csányi Sándor) kialakult kapcsolata mindkettőjük túlélését segítette, de végül mégsem maradhatnak együtt, mert Irén haza akar menni a lányához és a családjához.
Havasi Jánost az eredeti történetről, édesanyja szenvedéseiről, a Lánykák, az idő eljárt című könyvről és a filmről a kárpátaljai veterán televíziós, Debreceni Mihály kérdezte. Megtudhattuk, hogy 2007-ben utaztak első alkalommal a Donyec-medencébe televíziósként Debreceni Mihállyal, elkísérte őket kisebbik fia, Havasi Dániel és egy mohácsi vállalkozó, aki édesapja sírját szerette volna ott megtalálni. A helyszínen Debreceni Mihály barátja, Viktor Sepilov író, a Donyecki Televízió zenei rendezője segítette kutatómunkájukat, valamint egy Kantarnoje településen élő kárpátaljai ruszin férfi. 2009-ben másodszor is ellátogattak az egykori láger területére, akkor már a Baranya Megyei Német Körrel, illetve – a filmbemutatón jelen lévő – Kovács Elemér újságíró és Dupka György Gulág-kutató is elkísérte őket. Havasi János elmondta, hogy édesanyja 1944 karácsonyától 1949 októberéig volt a Donyec-medencében egy Szpartak nevű településen, amelyet ma Sirokojének hívnak, és a mostani harcokról szóló híradásokból ismert Ilovajszk nevű vasúti csomópont közelében van. A másik település pedig, ahol jártak, Kantarnoje, ahol az édesanyja leveleiből utólag kiderült, rabtársához fűződő románc játszódott. Amit akkor kiderítettek, azt dokumentumfilmjeikben elmondták. De Havasi Jánost továbbra is foglalkoztatta édesanyja nem mindennapi szenvedésekkel teli megpróbáltatása, és egy ihletett éjszaka megírta a Lánykák, az idő eljárt című novellát, amely a film Köbli Norbert által írt forgatókönyvének alapjául szolgált. A kommunizmus áldozatainak emlékévévé nyilvánított 2015-ben sikerült a filmre pénzt szerezni, a Gulág Emlékbizottságnak és Balog Zoltán miniszternek köszönhetően, Szász Attila rendező pedig egy, a fölösleges melodrámát és kliséket elkerülő, szikár, visszafogott kapcsolattörténeten keresztül mutatja be Irén történetét. Havasi János elmondta, hogy bár a film édesanyja történetét dolgozza fel, de számos dolgot elhagytak az eredeti történetből, más, kitalált részleteket pedig betoldott a forgatókönyvíró Köbli Norbert. Ilyenek például a Rajmund által felállított túlélési szabályok, például az, hogy nem szabad álmodni. Vagy az a János számára elképzelhetetlen jelenet, hogy anyja a filmben édesapja Bibliáját cigarettagyártási célokra használja. A filmet 2016 tavaszán kezdték forgatni a Mafilm fóti telephelyén felállított barakkokban, valamint Szlovákia hegyei között a kinti jeleneteket. A sváb faluhoz a korhű hátteret a Fejér megyei Vérteskozmán és a szentendrei skanzenben találták meg a film alkotói. A film végül másfél évig készült, állítólag több kritikus is kifogásolta, hogy túl steril, élettelen lett a falu. Havasi János elmondta, hogy akik jártak a Donyec-medencében, biztosan észreveszik azt is, hogy a táj arra nem olyan, mint a filmben, hisz ott nincsenek nagy hegyek és fenyvesek, vörös színű meddőhányók uralják a tájképet a bányavidéken. Gera Marina Havasi János szerint nagyon jól elkapta édesanyja karakterét, és Csányi Sándor is jól alakítja azt a férfit, aki feltűnt ebben a történetben – igaz, az általa játszott Rajmundot eredetileg Feketics Lajosnak hívták, és nem szabadkai volt, hanem nagybecskereki. Valóban két gyereke volt, és nem tért haza, inkább Németországba ment, majd onnan Amerikába. A film főhősét, Irént és társait eredetileg nem a filmben szereplő Szekcsőről, hanem a szomszédos faluból, Csikóstőttősről vitték el az orosz katonák, aki hazaérkezése után hiába várta vissza első férjét a Don-kanyarból. 1950-ben férjhez ment a szomszéd falu ugyancsak szovjet fogságból hazatért evangélikus papjához, Havasi János édesapjához. Kimaradt a forgatókönyvből egy valóban filmbe illő furcsa esemény. Ugyanis Havasi János édesanyja a háború előtt Budapesten élt első férjével és kislányával. A férjet a frontra vitték, ő pedig a közelgő szovjet csapatok hírére hazament lányával szülőfalujába. Amikor a csikóstőttősi fiatal nőket listázták a szovjetek, a helyi Volksbund (Magyarországi Németek Népi Szövetsége) vezetője nem tudta elviselni, hogy a pap lányát nem viszik el az oroszok, és feljelentő levelet írt a szovjet katonai parancsnoknak. Ennek következtében került fel a deportálandók listájára a film főhőse, Irén. A sors különleges szeszélyéből a feljelentő levél valahogy visszakerült a feljelentőhöz, akinek fia harminc évvel a háború után bevitte azt a Takarékszövetkezetbe, János édesanyjához, hogy: „Irénke néni! Maga tud oroszul. Nézze már meg, hogy mi van ezen a papíron!” Így derült ki utólag, hogy emiatt kellett neki is elmennie öt évre Donbászba szenet bányászni a falubeli asszonyokkal.
A film valóban megható módon tárja elénk, hogy a korábbi generációknak hogyan kellett szenvedniük a szovjetek kollektív büntetése miatt.
Életének 96. évében kedden Moszkvában elhunyt Dmitrij Jazov, a Szovjetunió utolsó marsallja, a Mihail Gorbacsov kommunista főtitkár elleni 1991-es puccsot támogató védelmi miniszter – adta hírül a RIA Novosztyi hírügynökség.
A nekrológ szerint Jazov volt az utolsó katonai vezető, akit a Szovjetunió marsalljává léptettek elő. A második világháború frontjain szerzett érdemeiért megkapta a Vörös Csillag érdemrendet. 1987 és 1991 között a Szovjetunió védelmi miniszteri tisztségét töltötte be, a vezetése alatt jelentős mértékben nőtt a fegyveres erők harckészsége, és vonták ki szervezetten a szovjet csapatokat Afganisztánból.
Jazov támogatta a Gorbacsov elleni összeesküvést 1991-ben, amiért letartóztatták, de később amnesztiával kiengedték a börtönből. Nyugalmazása után a védelmi minisztérium főinspektora volt. Halála előtt hosszan betegeskedett. A marsallt február 28-án a szövetségi katonai emléktemetőben helyezik örök nyugalomra Mitiscsiben.
It is with deep sorrow that Her Majesty The Queen has announced the death of her beloved husband, His Royal Highness The Prince Philip, Duke of Edinburgh.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Maxi Jazz 1957 - 2022. We are heartbroken to share that Maxi died peacefully in his sleep last night. Sending love to all of you who shared our musical journey. Look after each other y’hear. ?? pic.twitter.com/4R88rg8Aza
BREAKING | President Hage Geingob, 82 has died. He died on Sunday at 00:04.
Vice President Nangolo Mbumba announced his passing on nbc.
President Geingob was admitted at Lady Pohamba Private Hospital’s Intensive Care Unit following a medical treatment for cancerous cells after… pic.twitter.com/5U8hWhvvrS
BREAKING | President Hage Geingob, 82 has died. He died on Sunday at 00:04.
Vice President Nangolo Mbumba announced his passing on nbc.
President Geingob was admitted at Lady Pohamba Private Hospital’s Intensive Care Unit following a medical treatment for cancerous cells after… pic.twitter.com/5U8hWhvvrS
Thank you Kiingi Tuheitia Pootatau Te Wherowhero VII for your service. May you find peace & rest now as you join your ancestors. 😢 pic.twitter.com/y7RGEwn2oD