Népzenétől és jókedvű gyermekek hangjától volt hangos a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház. A Beregszászi Rezeda Folkműhely növendékei számára szerveztek hagyományőrző szüreti napot a tehetséggondozó oktatói. Az alkalom célja – a fiatalok megismertetése a magyar népi kultúrával, a kárpátaljai hagyományokkal. A szüreti mulatság kézműves foglalkozásokkal indult, melyeken kizárólag természetes alapanyagokat használtak. A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja kézműves oktatói segítségével a fiatalok megismerhették a szövés és vesszőfonás alapjait, a csuhéfonás és a nemezelés fortélyait. Az alkalom végén gasztronómiai kóstolóra került sor. A program a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Idén is megrendezték a hagyományossá vált szüreti napot a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben. Az esemény során a folkműhely diákjai különböző kézműves foglalkozásokon, táncházban és a szüreti hagyományokat bemutató kulturális programokon vehettek részt.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely az elmúlt években a város kiemelkedő hagyományőrző tehetséggondozó műhelyévé vált, ahol kiemelten fontos szempont a fiatalok megismertetése a magyar népi kultúrával, valamint annak elsajátítása és művelése. Ebből adódóan a folkműhely oktatói igyekeznek minden éven olyan programokkal szolgálni a diákok számára, ahol a tanulás mellett élményalapú foglalkozások során szippanthatják magukba a magyar népi kultúra csodálatos világát.
A mostani szüreti alkalom kézműves-foglalkozással indult, melynek során a gyerekek természetes alapanyagok segítségével ismerkedhettek az egykori népi mesterségekkel. A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja jóvoltából Nagyné Szakadáti Rita a szövéstechnika alapjaival ismertette meg a gyerekeket az őszi, szüreti témakörhöz kapcsolódó alapanyagok felhasználása által. Gogola Éva a nemezelés világába kalauzolta a fiatalokat, akik különböző őszi tematikájú dísztárgyakat készíthettek el. Danku Margaréta, aki a csuhéfonás és az abból készített tárgyak egyik kiváló mestere, most a kukoricából és annak leveléből fantasztikus babákat és állatokat készített a gyerekekkel, míg Horvát Erika által egy egészen régi és mára már szinte feledésbe merült kézműves technikával ismerkedhettek az érdeklődők, méghozzá a vesszőfonás mesterségének alapjait sajátíthatták el.
A program folytatásaként Váradi Enikő, a Rezeda Folkműhely igazgatója mesélt a gyerekeknek a szüreti szokásokról, melyek Kárpátalja településein is eleven hagyományként mind a mai napig fellelhetők. Bár a jelenlegi helyzetben a bálokat sajnos nem tudják megtartani, de így is valamilyen formában igyekeznek a szürethez köthető programokkal szolgálni. „Számunkra a folkműhelyben kiemelten fontos, hogy a gyerekek ne csak ismerjék, de a gyakorlatban is tudják, miről szól a szüret, milyen szokások köthetők hozzá, hogyan zajlott egy hagyományőrző szüreti nap, miért volt ez fontos mindenütt. Ezért az esemény folyamán terméskiállítást is készítettünk, ezzel jelezvén, hogy az idén is sikerült szép termést betakarítani, a gyerekek maguk is hoztak hozzá alapanyagokat, a kézművesek által hozott anyagokból pedig különböző kompozíciókat készítettek. Ennek köszönhetően csináltunk egy fotózónát, amit nagyon intenzíven ki is használtak. Hiszen a mai kornak elengedhetetlen része a fotó, a selfie, gyakorlatilag egy kis innovációval társítva a szüreti hagyományokat is tovább lehet építeni, ami azért is jó, mert eleven, élő hagyományról beszélhetünk, nemcsak a múlt részeként, de a jelenben is lehet trendi és egyben értékteremtő is egy ilyen foglalkozás” – mondta.
A program további részében a műhely ifjúsági táncegyüttese bemutatta a csősztáncot, valamint a csőszök egész nap igyekeztek helytállni és védeni a kiállítást. Így a gyerekek megismerkedhettek azzal is, hogy milyen funkciója volt a csőszöknek a szüreti alkalmak, bálok során. A nap további részében a Sodró együttes által táncházi mulatságra került sor, ahol kicsik és nagyok is megmutathatták táncostudásukat. A mostani táncházi alkalmon a fiatalok magyarbődi és szilágysági táncokkal ismerkedtek, valamint szüreti népdalokkal, polgári játékokkal és táncokkal. A fantasztikus hangulatot követően nem maradt el a gasztronómiai kóstoló sem, a diákok és szüleik hagyományos süteményekkel, finomságokkal készültek, amelyet a műhely apraja és nagyja az esemény végén jóízűen elfogyaszthatott.
A program a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Elődeink szokásainak és hagyományainak őrzése és továbbadása egyik alappillére a megmaradásnak. A szüreti hagyományokat felelevenítve szerveztek szüreti mulatságot gyerekek számára Benében október 15-én.
A település magyar kormánytámogatásból felújított kultúrháza megtelt az ünneplőbe öltözött fiatalokkal és az őket kísérő büszke családtagokkal. Az eseményt a beregszászi Szent Kereszt Kórus összeállítása nyitotta meg. A kórus tagjai együtt és szólóban adták elő a megzenésített verseket és dalokat ‒ kiegészítve azokat lírai és prózai elemekkel ‒, melyeket Krajnik Irén kórusvezető, a Magyar Kultúra Lovagja válogatott össze.
A jelenlevőket ezután Holozsai Erzsébet kultúrház- és könyvtárvezető köszöntötte. Beszédében elmondta, hogy a háború okozta nehézségek mindenki életére hatással vannak, azonban véleménye szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyerekek a lehető legkevesebb szörnyűséget érzékeljék. Mint mondta: ez a rendezvény is ezt a célt szolgálja. „Nekünk, felnőtteknek is szükségünk van arra, hogy mosolyt csaljunk a gyerekek arcára, hiszen számunkra is ez ad erőt a problémák leküzdéséhez, ez éltet minket” ‒ hangsúlyozta Holozsai Erzsébet.
A színpadot elsőként a legkisebbek foglalták el, akik a szürethez kapcsolódó rövid verseket, mondókákat mondtak el, majd az újonnan megtanult táncukat is bemutatták. Őket követte a Benei Kultúrház Gyöngyvirág hagyományőrző csoportja, melynek tagjai sárközi ugróst táncoltak, majd a Szélrózsa olvasóklub tagjai közül Varga Fruzsina, Vince Szilvia és Fehér Zselyke elszavalták Szalai Borbála Giling-galang csengettyű című versét, mellyel az október 10-én Haláboron megrendezett X. Szalai Borbála szavalóversenyen különdíjat érdemeltek ki. A gyerekek műsorát a közösen előadott szatmári táncok zárták.
Az előadások után játszóház várta a fiatalokat. A programok a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezetével együttműködésben valósultak meg.
A szüreti hagyományokhoz kapcsolódó alkalmat szervezett kicsiknek és nagyoknak egyaránt a Beregszászi Rezeda Folkműhely, ahol a gyermekek megismerkedhettek a szüreti szokásokkal és az ahhoz fűződő énekekkel, táncokkal, illetve népmese, kézműves-foglalkozások és táncház is várta az érdeklődőket.
Az eseménynek a Rezeda folkműhely székháza adott otthont, melyet Magyarország Beregszászi Konzulátusa biztosít. A hagyományőrző program keretében a folkműhely ifjai és nagyjai is kipróbálhatták a különböző kézműves mesterségeket, csuhébabák és tárgyak készítését Szilágyiné Tóth Gabriella vezetésével, a nemezelés technikáját Papp Viktória, míg a különböző gyöngyfűzési technikákat Kopinec Emese segítségével.
A szeptember 28-án megrendezett programon a Sodró együttesnek köszönhetően táncházi mulatságon is részt vehettek az egybegyűltek, ahol mezőföldi ugrós, gömöri és visai táncokkal ismerkedtek a jelenlévők. A népi énekeket Komáromi Zsanett vezetésével sajátíthatták el a gyermekek. Népmesével pedig Bak Dávid, a folkműhely oktatója szórakoztatta a csemetéket.
Váradi Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője elmondta: „Műhelyünkben rendszeresen vannak tematikus alkalmak, amelyek által a gyermekek számára a kézművesség, a zene, a tánc világa által mutatjuk be szokáskultúránkat – jelen esetben a szüreti hagyományainkat. Amikor az időjárás engedi, kilátogatunk helyszínre is, hogy megnézzük, hogyan történik például a préselés folyamata. Sajnos, az időjárás miatt erre most nem volt lehetőségünk, de ettől függetlenül a kézműves foglalkozások során, a mese kapcsán vagy egy-egy tájegység tánca előtt igyekszünk a gyermekek számára elmondani azt, hogy a szüreti szokások olyan közösségi munkaalkalmak voltak, amelyekhez gazdag szokáshagyomány tartozott, amelyekben a munka és az ünnep összekapcsolódik. Ezeknek az alkalmaknak a célja a néprajzi ismeretterjesztés a gyermekek körében”.
A gazdag hagyományőrző program az Emberi Erőforrások Minisztériuma Csoóri Sándor-programjának köszönhetően valósult meg.