Május 18-án az ukrán védelmi minisztérium elindította a Reserve+ mobilalkalmazást. Ezért a hadköteleseknek még két lehetőségük van adataik frissítésére – mobilalkalmazáson és CNAP-on (adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központon) keresztül. Erről a megyei katonai adminisztráció tartott sajtótájékoztatót.
A Reserve+ azért jött létre, hogy a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak frissíthessék katonai nyilvántartási adataikat, a toborzóközponton kívül.
„Ez kényelmes és gyors, de ez csak az adatok frissítésére szolgál, ez nem jelenti azt, hogy itt át lehet menni a katonai orvosi bizottságon vagy vonalkódot kapni. Ehhez továbbra is kapcsolatba kell lépni a toborzóközponttal. Ez azokra az emberekre vonatkozik, akik külföldre utaznak, vagy szeretnének átesni az orvosi vizsgálaton. A regisztráció meglehetősen egyszerű, szó szerint 5 perc” – közölte Olekszandr Packan, az OVA helyettes vezetője.
Ezenkívül a CNAP-nál is lehet adatokat frissíteni, ehhez magukkal kell vinni személyi igazolványukat, identifikációs kódjukat és mobiltelefonjukat. Azonban egyelőre nem minden adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központ tudta elindítani az adatfrissítési szolgáltatást.
Május 18-tól Ukrajnában életbe lép a módosított mozgósítási törvény, amely csökkenti a mozgósítási korhatárt, a hadkötelezettség helyett bevezeti a katonai alapképzést, és megváltoztatja a katonai orvosi bizottság vizsgálatán való átesés szabályait.
Emellett utal a hadkötelesek behívóinak kézbesítési rendjére is. Sok információ található arról, hogy ki és hogyan állíthatja ki a dokumentumot. Ezért Andrij Novak, a Miller ügyvédi iroda ügyvédje részletesen is elmagyarázta az új törvény ezen pontjait.
Milyen lehet a behívó?
Ezentúl a polgárok háromféle behívót kaphatnak:
behívó, amelyet a nyilvántartásba vételi adatok tisztázására kézbesítenek (úgy adják ki, hogy a hadköteles személyazonosságát, családi állapotát, egészségi állapotát, munkaviszonyát rögzítse az adatbázisban);
katonai orvosi bizottsági vizsgálaton való átesésre szóló behívó (a behívó kézhezvétele után a hadkötelesnek orvosi vizsgálaton kell részt vennie a szolgálatra való alkalmasság vagy alkalmatlanság megállapítása céljából);
mozgósítási parancs (olyan okmány, amelyet a katonai orvosi bizottsági vizsgálaton való átesés után adnak ki, amennyiben az adott személy alkalmas a szolgálatra).
Ki és hogyan tud behívót kézbesíteni?
A törvény nem határozza meg, hol lehet a behívót kézbesíteni. Ez bárhol megtörténhet – utcán, lakóhelyen, munkahelyen, oktatási intézményben – mondja az ügyvéd.
Nem csak a területi toborzó és szociális támogató központok (TCK) képviselői állíthatnak ki behívót a hadkötelesnek, hanem a következő szervek is:
a helyi önkormányzati testület;
vállalkozások, intézmények, szervezetek, oktatási intézmények vezetői;
azon társasház felelőse, ahol a hadköteles korú személy él.
Ugyanakkor a dokumentum kiállítására jogosultaknak rendelkezniük kell a TCK megfelelő utasításával – mondja Andrij Novak.
A rendőrség viszont csak a kézbesítés során lehet jelen, ellenőrizheti az okmányokart és a kézbesítés rendjét. Nincs felhatalmazásuk arra, hogy behívót adjanak át” – mondja Andrij Novak.
Mit kell feltüntetni az behívón, és ki lehet-e tölteni a kézbesítéskor?
Az adatok bárhol kitölthetők: előzőleg is és az átadás helyszínén.
A helyesen kiállított behívónak tartalmaznia kell:
a címzett vezetékneve, keresztneve és apai neve;
lakóhelye;
a behívó száma;
a behívó kiállításának dátuma;
a TCK címe;
a dátum, amikor a címzettnek ott meg kell jelennie;
azon dokumentumok listája, amelyeket az állampolgárnak magával kell vinnie;
a behívót kiállító meghatalmazott tisztsége és aláírása.
Korábban a behívó formanyomtatványának tartalmaznia kellett a TCK vezetőjének aláírását és a toborzó központ pecsétjét. Andrij Novak elmondása szerint most nincs ilyen előírás, helyette egy olyan tisztviselő írhatja alá az okiratot, akinek meghatalmazást adtak ki a behívó kézbesítésére.
Elküldhető-e az behívó postai úton?
A korábbiakhoz hasonlóan az iratot csak akkor tekintik kézbesítettnek, ha a hadköteles azt személyesen átveszi.
A behívó kiállítása előtt a hatóságoknak meg kell állapítaniuk a hadköteles személyazonosságát – ellenőrizniük kell a személyazonosságát igazoló okmányt.
Ezt követően a hadkötelesnek alá kell írnia behívó átvételét igazoló okiratot.
Mikor kell megjelenni a TCK-ban jönnie a behívó kézbesítése után?
Ha egy állampolgár aláírta a behívó átvételét, de nem tud időben megjelenni a toborzó központba, három napon belül értesítenie kell a TCK-t.
Ezenkívül meg kell magyarázni az okot, és meg kell erősíteni azt: betegség, harci cselekmény az érintett területen, közeli hozzátartozó halála.
Az új szabályok szerint legkésőbb hét nappal a felszólításban meghatározott időpont után kell megjelenni a TCK-nál.
Milyen büntetés jár a behívó figyelmen kívül hagyása miatt?
A módosítások szerint, ha a hadköteles nem jelentkezik időben katonai szolgálatra, vagy nem jelenik meg idézésre a TCK-ban, hadiállapot idején 17 000–25 500 hrivnya közötti pénzbírsággal sújtható.
Ha az állampolgár figyelmen kívül hagyta a felszólítást, a TCK is feljelentést tehet a nemzeti rendőrségen. Ezt követően a rendőrségnek jogában áll keresett férfit körözni, letartóztatni és a toborzóközpontba küldeni.
Ha a rendőrségnek nem sikerült megtalálnia és eljuttatnia a hadköteles személyt a TCK-joz, a toborzóközpont a kérelmet postai úton vagy a hadköteles elektronikus fiókjára küldi meg.
Az állampolgárnak a kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül meg kell jelennie a TCK-nál. Ha ezt nem tette meg, a TCK-nak jogában áll keresetet benyújtani a bírósághoz. Az ügy elbírálása eredményeként a hadköteles személyt megfoszthatják járművezetési jogától.
Milyen iratokat kell magunknál tartani a mozgósítás alatt?
A 25 és 60 év közötti férfiak általános mozgósítás alá esnek. A 18. életévüket betöltött, jó egészségi állapotú ukrán állampolgárokat azonban csak saját kérésükre mobilizálhatják.
A mozgósítás során a 18 és 60 év közötti férfiaknak katonai nyilvántartásba vételi okmányt (nyilvántartási igazolványt, katonai igazolványt vagy ideiglenes hadköteles igazolványt) mindenhol maguknál kell tartaniuk.
Az új törvény szerint nem csak a rendőrségnek, hanem a TCK képviselőjének is meg kell majd mutatni, ha kéri. A dokumentumok ellenőrzésének menetét kötelesek kamerán vagy telefonon rögzíteni.
Ezenkívül a férfiaknak a katonai regisztrációs okmányt a határőrnek is meg kell mutatniuk, amennyiben a határátkelőhelyen vagy a határsávban kéri.
Az ungvári és asztélyi ellenőrző pontokon 34 modern moduláris szerkezetet telepítenek vám- és határellenőrzésre. A munkálatok február 12-én kezdődnek és március 29-ig fejeződnek be.
Az Állami Határőrség és az Ukrán Állami Vámszolgálat alkalmazottai irodahelyiségeinek felújítása az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége Ukrajna gazdasági támogatása elnevezésű nemzetközi projektje keretében történik.
Ihor Szirij, a munkácsi határőregység irányításszervezési osztályának tájékoztatása szerint a munkálatok függvényében ideiglenesen lezárják a be- vagy kijárati irányt.
„A járművek be- és kihajtása fordított irányban történik majd. Számításaink szerint a munkának nem szabadna befolyásolnia a járművek felhalmozódását az ellenőrző pontokon” – mondta el.
A kiberbiztonságról, a kibervédelemről és a kiber higiéniáról szinte naponta hallunk. Kárpátalján is, hiszen a régióban folyamatosan tartanak tájékoztató rendezvényeket, hogy felhívják a közvélemény figyelmét erre a témára. 2022-ben kezdődött a „Kiberbiztonság alapjai kormánytisztviselők számára” nevű tanfolyam. Az első félév során több mint ezer kárpátaljai köztisztviselő vett részt ingyenes online tanfolyamon, és kapott erről tanúsítványt. 2022 júliusában a Nemzeti Kiberbiztonsági Klaszter tartott kihelyezett ülést, amelyhez a kárpátaljaiak is csatlakoztak. Majd 2022 végén megkezdődött a „Kiberbiztonsági alapok iskolásoknak” online tanfolyam. Kárpátalja volt a kísérleti helyszín. A kezdeményezésbebevonták a tanárokat és a diákokat. Kidolgozták a Kiberbiztonság az idősek számára nevű tanfolyamot is. Brosúrák, plakátok, képregények és társadalmi célú hirdetések segítségével mutatják be a kiber higiénia fogalmát, és ajánlásokat tesznek arra vonatkozóan, hogyan kerülhetők el a kibercsalások csapdái.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Tudományos Tanácsa április 20-án véglegesítette az intézmény 2023. évi felvételi szabályzatát. Az erre vonatkozó fontos tudnivalókról Tóth Attilát, a főiskola felvételi bizottságának felelős titkárát kérdeztük.
– Az előző évekhez hasonlóan a Rákóczi-főiskola idén is két képzési szintre hirdet felvételt: alap (bachelor) és mester (magiszteri) szintű képzésekre. Először is, milyen szakokra lehet benyújtani a jelentkezést?
– 2023-ban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 17 szakra hirdet felvételt az alapképzésen, melyek a következők: angol nyelv és világirodalom, magyar nyelv és világirodalom, ukrán nyelv és irodalom, német nyelv és világirodalom, biológia és az ember egészsége, földrajz, természettudományok, kémia, matematika, informatika, történelem, tanítói, óvodapedagógia, turizmus és rekreáció, számvitel és adóügy, nemzetközi kapcsolatok, valamint pénzügyek, bank, biztosítás és tőzsde. Ezekre a szakokra mind nappali, mind levelező tagozaton egyaránt várják a jelentkezőket az első évfolyamra, kivétel a kémia szak, amely esetében csak nappali tagozatra lehet jelentkezni.
A mesterképzés tekintetében idén a Rákóczi-főiskola 10 szakra hirdet felvételt: angol nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, ukrán nyelv és irodalom, történelem és régészet, tanítói, matematika, biológia és biokémia, földrajz, számvitel és adóügy, valamint oktatási intézményvezetés.
Az említett szakokra történő jelentkezés az alapképzésben szerzett bachelor szintű oklevéllel, vagy specialist, esetleg magiszter szintű diploma birtokában lehet.
– Mit kell tudniuk mind az alapképzésre, mind a mesterképzésre jelentkezőknek? Melyek a feltételei a sikeres jelentkezésnek?
– A tavalyi rendkívüli felvételi eljárás során fontos szerep jutott a motivációs levélnek, hiszen a főiskolán meghirdetett szakok jelentős részére történő jelentkezéshez elegendő volt egy ilyen dokumentum benyújtása. A motivációs levelet 2023-ban is kötelező minden felvételi kérelemhez csatolni, ugyanakkor sokkal kevesebb szak esetében maradt meg kizárólagos szempontként. A motivációs levelekkel kapcsolatos feltételeket, valamint mintapéldányokat megtalálhatják a főiskola honlapján (kmf.uz.ua). A csupán motivációs levél benyújtásával bachelor szintű képzésre történő jelentkezéshez a következő szakok tartoznak: óvodapedagógia, tanítói, földrajz, biológia és az ember egészsége, matematika, informatika, kémia, illetve természettudományok. A másik kategóriába tartoznak a fennmaradt szakok, melyekre az érettségivel rendelkezők a független tesztközpontban 2020-ban, 2021-ben szerzett szertifikátok, illetve 2022-ben vagy 2023-ban teljesített nemzeti multidiszciplináris teszt eredményeinek benyújtásával jelentkezhetnek.
A magiszteri szintű képzés esetében is történtek változások az elmúlt évhez képest, így jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes szakokra történő felvételi eljárásban. A szakokat három kategóriába sorolhatjuk:
1. a tanítói, földrajz és matematika szakok esetében a felvételi versenyben való részvételhez elegendő egy motivációs levél benyújtása;
2. az angol nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, ukrán nyelv és irodalom, történelem és régészet, biológia és biokémia, illetve oktatási intézményvezetés szakok esetében egy belső szaktárgyi vizsga mellett a jelentkezőknek úgynevezett egységes felvételi vizsgát (єдиний вступний іспит) is kell tenniük. Ez a központi vizsga a multiteszthez hasonló keretek között kerül lebonyolításra és két nagyobb tartalmi részegységgel rendelkezik: egy általános tanulmányi kompetenciákat felmérő komponens és egy idegen nyelvi (angol, német, spanyol vagy francia) komponens;
3. a számvitel és adóügy szakra történő jelentkezéshez a már említett egységes felvételi vizsga mellett a jelentkezőknek teljesíteni kell egy egységes szaktárgyi felvételi vizsgát is (єдине фахове вступне випробування).
A belső szaktárgyi vizsgák kapcsán érdemes megemlíteni, hogy június folyamán a főiskola honlapján elérhetők lesznek a belső szaktárgyi vizsgák programjai, a felvételizők megismerkedhetnek a vizsgák témaköreivel, illetve mintatesztekkel is.
– Milyen határidőkre kell figyelniük a jelentkezőknek?
– Az alapképzés esetében a felvételi eljárás első mozzanata a nemzeti multidiszciplináris tesztre történő jelentkezés volt, amely május 3-án lezárult, de biztos vagyok benne, hogy az ukrán minőségbiztosítási központ fog még kiírni pótfelvételi időszakot is.
A felvételi eljárás második fontos szakasza az elektronikus felhasználói fiókok létrehozása. A felvételi kérelmeket ugyanis úgynevezett elektronikus felhasználói fiókokon keresztül kell benyújtani, amelyek létrehozása július 1-től veszi kezdetét. A felvételi kérelmeket július 19. – július 31. között lehet majd benyújtani. Abban az esetben, ha valaki nem bízik abban, hogy létre tudja hozni a felhasználói fiókot, a főiskola Tanulmányi Osztályán működő felvételi iroda segítséget tud nyújtani ezzel kapcsolatban.
A mesterképzést illető felvételi eljárás első mozzanata az egységes felvételi vizsgákra való bejelentkezés. Ezt május 8. – május 31. között tudják megejteni a potenciális jelentkezők úgy, hogy valamely felsőoktatási intézmény felvételi bizottságához fordulnak. A Rákóczi-főiskolán ezt a szerepet a Tanulmányi Osztály látja el, tehát a jelentkező bemegy a Tanulmányi Osztályra, viszi magával a megfelelő iratait, s ott be tudják jelenteni az adott vizsgára. Azon személyek számára, akiket a főiskola jelentett be az egységes vizsgákra, az intézmény biztosítja a megmérettetésekre történő oda- és a hazautazást is.
A mesterképzés esetében is elektronikus felhasználói fiókokon keresztül történik a jelentkezés, melyeket szintén július 1-től lehet létrehozni. A kérvények tényleges beadása viszont július 31-én kezdődik és augusztus 21-ig tart. A mesterképzés esetében felértékelődik a fiókok használata, ugyanis ezeken a fiókokon keresztül kell bejelentkezni a belső szaktárgyi vizsgákra is, amelyeket majd az intézményben tesznek a korábban említett 6 szakra jelentkezők. A belső szaktárgyi vizsgák időszaka július 31. – augusztus 14. között van meghatározva. Június folyamán a főiskola honlapján elérhető lesz a felvételi vizsgarend, melyet mindenképp ajánlatos részletesen tanulmányozni annak érdekében, hogy senki ne maradjon le a választott szak felvételi vizsgájáról.
– Mit emelne ki azok számára, akik idén a főiskolára szeretnének felvételizni?
– Nem kell semmit az utolsó pillanatra hagyni. Időben kell elindulni a felvételi bizottsághoz, időben kell létrehozni a felhasználói fiókokat, majd beadni a kérvényt. Figyelmesen tájékozódjanak a főiskola honlapjáról, hogy pontosan mi szükséges a felvételihez, figyeljenek oda a motivációs levelek megírásához szükséges szempontokra, és miután benyújtották a megfelelő dokumentumokat, várjanak türelmesen.
Ukrajna állampolgárainak beutazása az Európai Unió országaiba biometrikus útlevéllel lehetséges, mivel ezekben az országokban a Schengeni határellenőrzési kódex van érvényben.
A hírt az Állami Határőrszolgálat közölte.
Elmondásuk szerint ellenkező esetben a beutazáshoz vízum szükséges, de ez nem vonatkozik azokra a személyekre, akik menedékjogot kérnek.
A hadiállapot ideje alatt az ukrán állampolgárok többet betegeskednek, hiszen a stressz és a gyógyszerhiány negatívan hat a szervezetre.
A táppénz összege a munkavállaló munkaviszonyától és egynapi átlagkeresetétől függ. Ha a dolgozó munkaviszonya nem haladja meg a 3 évet, a táppénz mértéke az átlagkereset 50%-a. 3–5 év tapasztalattal a 60%-a, 5–8 éves tapasztalattal a 70% -a, és 8 évnél több munkaviszony esetében pedig a 100%-a.
A beteglapot az az orvos állítja ki, akihez a beteg fordult. A vizsgálat elvégzése után az orvos az E-health rendszerben elektronikusan hozza létre a dokumentumot. Amennyiben a páciens hivatalosan dolgozik, a beteglap megjelenik majd az elektronikus nyilvántartásban, melyhez a munkavállaló és a munkaadó férhet hozzá.
Az állampolgárok mozgósításáról szóló törvény értelmében az állampolgárok katonai szolgálatra történő behívását négy hullámban hajtják végre. Eddig, azaz május 22-ig két mozgósítási hullám zárult le Ukrajnában.
Az első hullám a hadműveleti tartalékot és a leszerelt katonákat érintette, akik harci tapasztalatokkal rendelkeznek, vagy akik korábban 2014 utáni szerződés alapján teljesítettek szolgálatot. A második hullám a tényleges katonai szolgálatot teljesített vagy 2014-ig szerződéses szolgálatban álló katonákra vonatkozott. A harmadik hullámban a tartalékos tiszteket és az egyetemek katonai tanszékein végzetteket hívják be. A negyedik hullám Ukrajna minden állampolgárát érinti, akik megfelelő életkorban vagy egészségi állapotban vannak.
Amint azt a Védelmi Minisztériumban korábban közölte, az ukrán hadsereg 100 %-ban fel van töltve. A legtöbb régióba nem volt harmadik mozgósítási hullám. Az ukrán fegyveres erők és más katonai alakulatok toborzása a katonai szolgálatra kötelezettek és a tartalékosok behívásával történik.
Azonban a harci cselekmények folytatódása esetén szükség lehet az ukrán katonai egységek szakemberekkel való feltöltésére. Mint Roman Horbacs, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erők parancsnoksági törzsének személyzeti osztályvezetője kifejtette, a tömeges mozgósítás következő hulláma egyelőre nem várható. Ha pedig beindítják, akkor nem csak tiszteket, hanem őrmestereket és esetleg katonákat fognak mozgósítani.
Hozzátette: most elsősorban azokat hívják be, akiknek van katonai szolgálati tapasztalata vagy a hadiállapot idején kaptak kiképzést. Új mozgósítási hullám esetén a Védelmi Minisztérium a katonai állomány sajátos szükségleteire összpontosít, és csak a katonai szakterületek szerint hívja be az érintetteket.
A mozgósításról szóló törvény 23. cikkelye szerint vannak olyan állampolgári kategóriák, akik mentesülnek a katonai mozgósítás alól:
akiket állami hatóságok és egyéb állami szervek, önkormányzatok, intézmények, vállalkozások és szervezetek a mozgósítás és a hadiállapot idejére tartalékoltak;
akiket az orvosi sorozóbizottság egészségi állapotuk miatt ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített (legfeljebb hat hónapig, ismételt vizsgálat elvégzésének szükségessége mellett) és a fogyatékkal élő személyek;
a három vagy több 18 év alatti gyermeket nevelő férfiak és nők (katonai szolgálatra csak a hozzájárulásukkal és csak a lakóhelyükre hívhatók be);
a 18 éven aluli gyermeket/gyermekeket egyedül nevelő férfiak és nők (katonai szolgálatra csak a hozzájárulásukkal és csak a lakóhelyükre hívhatók be);
az A kategóriájú alcsoportba tartozó fogyatékos vagy súlyos betegségben szenvedő (vonatkozó igazolással) 18 éven aluli gyermeket nevelő férfiak és nők;,
fogyatékos (III-IV. fokozatú testi rendellenességekkel rendelkező) gyermeket eltartó férfiak és nők;
az I. vagy II. rokkantsági fokozatú csoportba tartozó fogyatékos felnőtt gyermeket (18-23 éves) nevelő férfiak és nők;
gyám, örökbefogadó szülő, nevelőszülő, gondnok, gondozó-nevelő szülő és árvákat, valamint szülői gondozástól megfosztott 18 év alatti gyermeket nevelő férfiak és nők; a férjet, feleséget,szülőket (sajátot vagy a férjét/feleségét) gondozó személyek;
akiket I-II. kategóriájú csoportba tartozó rokkantaknak minősítettek;
olyan személyek, akik I-II. fokozatú fogyatékossággal élő személyt, vagy olyan személyt gondoznak folyamatosan, akik az orvosok szerint ilyen ellátásra szorulnak;
akik állandó jelleggel gondoznak a törvény szerint ellátásra szorulókat (ha nincs más személy, aki ezt el tudja látni);
bíróság által korlátozottan cselekvőképesnek vagy cselekvőképtelennek nyilvánított fogyatékos személy gyámja;
parlamenti képviselők, a krími Legfelső Tanács képviselői;
bizonyos szervek munkatársai:
katonai igazgatás, katonai egységek, intézmények, vállalatok és szervezetek;
fegyveres erők;
Védelmi Minisztérium
Ukrán Biztonsági Szolgálat;
Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálata;
Nemzeti Gárda;
Külső Hírszerző Szolgálat;
Nemzeti Rendőrség;
Állami Határőrszolgálat;
Nemzeti Korrupcióellenes Iroda;
adórendőrség;
Állami Őrezred;
Állami Nyomozóiroda;
Állami Végrehajtó Szolgálat;
más hadkötelesek vagy az állampolgárok bizonyos kategóriái a törvényben meghatározott esetekben:
szakképzési felsőoktatásban vagy felsőoktatásban részesülők, végzős hallgatók, gyakornoki asszisztensek, nappalis vagy részmunkaidős doktoranduszok;
a szakképzési felsőoktatási és felsőoktatási intézmények tudományos-pedagógiai dolgozói és tudósai, valamint szervezetek tudományos fokozattal és/vagy tudományos címmel rendelkező munkatársai;
a középfokú oktatási intézmények pedagógiai dolgozói, akik legalább 0,75 állásban dolgoznak tudományos és oktatási intézményekben;
a katonai szolgálatból leszerelt személyek, ha még nem telt el hat hónap a leszerelés óta (ez a lista nem tartalmazza az első vonalba tartozó tartalékosokat), de saját kérésükre behívhatók;
férfiak és nők, akiknek közeli hozzátartozói eltűntek vagy meghaltak a terrorellenes művelet (ATO) során, ha abban közvetve vagy közvetlenül vettek részt.
UK promised, UK delivered! ????? More M270 MLRS arrived in Ukraine. Thanks to @BWallaceMP and all the ?? people! Your support is amazing and so important for Ukraine. Our #UAarmy will skillfully use this "replenishment" at the battlefield. P.S. More “gifts” will arrive soon. pic.twitter.com/DvVIpz6XjK
In this video you can see a dog, called "Adik" with his master. The animal looks visibly nervous as if it knew what will happen to them next. The occupiers stole the dog and gave it to Kadyrov. @UAnimalsENG saves animals during the war in Ukraine. Join us! pic.twitter.com/ALmhXOIHia
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
Magyarország átsorolása az ukrán beutazási listán.
A Magyarországról Ukrajnába belépő személyt 2020. szeptember 25-től 14 napos karanténra kötelezik, és az érintettnek 24 órán belül PCR-tesztet kell végeztetnie. Minden belépőnek a mobil telefonjára le kell töltenie a „maradj otthon” karanténkövető alkalmazást. A karanténból az érintett – amennyiben nem mutatja megbetegedés jeleit – negatív teszt eredménnyel szabadulhat. (A teszt költségét az érintettnek kell viselnie.)
A karantén kötelezettség alól mentesül az a belépő személy, aki egy 48 órán belül készült, negatív teszt eredményt tud bemutatni.
Ezzel összefüggésben a 2020. szeptember 28-ig hatályos teljes határzár még érvényben van.
Magyarország ungvári főkonzulátusa folyamatosan tájékozódik a helyzetről és frissíti az információkat.
Magyarország Beregszászi Konzulátusa Facebook-oldalán tájékoztatott a szeptember 1-től hatályba lépő Magyarországra történő belépés szabályairól.
A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló kormányrendelet. 2020. szeptember 1 – től érvényes.
A Kormány 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól
A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 9. §, a 10. § és a 19. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 16. § tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés
a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya a magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott nem hivatalos célú határátlépésre terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában a magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik,
a) aki Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult, és családtagja, ha ezt a jogát okmánnyal igazolja, illetve
b) aki rendelkezik az idegenrendészeti hatóság valamely jogcímen 90 napot meghaladó idejű tartózkodásra kiadott, érvényes, Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedélyével, és az erről szóló okmányt belépéskor bemutatja,
c) aki magyarországi sportszervezetnek a sportról szóló törvény szerinti versenyzője, illetve sportszakembere, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére,
d) aki a külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen magyarországi sportszervezet általi – névre szólóan kiadott – meghívással, illetve delegálással részt vevő személy, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a teherforgalomban történő határátlépésre,
b) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 6/A. § (2) bekezdése szerinti hivatalos útlevéllel történő határátlépésre, valamint
c) arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre
jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen (a továbbiakban: fertőzés) átesett.
(4) E rendelet alkalmazásában hivatalos célú határátlépés a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából történő határátlépés.
2. A magyar állampolgárok Magyarországra történő belépésének szabályai
2. § (1) Külföldről érkező magyar állampolgár, illetve a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja (a továbbiakban együtt: magyar állampolgár) személyforgalomban Magyarországra történő belépése során – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles.
(2) Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező népegészségügyi feladatkörében eljáró, illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: illetékes járványügyi hatóság) által meghatározottak szerint kijelölt karanténban vagy – ha az nem jelent járványügyi kockázatot – hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.
3. § Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat fertőzés gyanúját nem állapítja meg, és
a) a magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, 14 napra hatósági házi karanténban,
b) a nem külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban,
c) a külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.
4. § (1) A 3. § szerinti karanténban elhelyezett személy kérelmére a karantént elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti a karanténban elhelyezett személy számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálaton – SARS-CoV-2 PCR teszt – vegyen részt a (2) bekezdés szerinti felmentés megadása érdekében.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a két alkalommal elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – igazolja, hogy a karanténban elhelyezett személy szervezetében a SARS-CoV-2 koronavírus a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható, a karantént előíró rendelkezés alól a karantént elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság felmentést ad.
3. A magyar állampolgársággal nem rendelkezők Magyarországra történő belépésének szabályai
5. § Nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – nem léphet be.
6. § (1) Az 5. §-ban meghatározott rendelkezések alól a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Magyarország területére történő tervezett belépés helye szerint illetékes helyi rendőri szerv, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren történő határátlépés esetén a BRFK XVIII. kerületi Rendőrkapitányság (a továbbiakban: rendőri szerv) kérelemre felmentést adhat.
(2) A rendőri szerv az (1) bekezdés szerint – a (8) bekezdés szerinti kivétellel – engedélyezheti a beutazást, ha a kérelmező igazolja, hogy a belépés célja
a) a magyarországi bírósági vagy hatósági eljáráshoz kapcsolódó, magyar bíróság vagy hatóság által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen történő részvétel,
b) olyan üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés, amelyek indokoltságát központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolja,
c) az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással egészségügyi ellátás igénybevétele,
d) a hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, ha ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja,
e) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja,
f) a családi eseményeken (házasságkötés, keresztelő, temetés) részvétel,
g) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása,
h) a kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel vagy
i) az a)–h) ponton kívüli méltányolható ok.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem
a) kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, magyar, illetve angol nyelven nyújtható be,
b) benyújtható törvényes képviselő vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásban megjelölt meghatalmazott útján is.
(4) Ha a beutazásra ugyanabban az időpontban kerül sor, és a beutazás indoka azonos, úgy az érintett személyek meghatalmazásának csatolása esetén egy meghatalmazott több személy nevében egy kérelmet terjeszthet elő.
(5) Azonos okból és időpontban történő határátlépés esetében a kérelmezővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók tekintetében – a (4) bekezdés alkalmazásával – elegendő egy kérelmet benyújtani.
(6) A kérelemben fel kell tüntetni a beutazás (2) bekezdés szerinti célját, meg kell nevezni az érintett személyazonosításra alkalmas, az államhatár átlépéséhez felhasználni kívánt okmányt, meg kell adni az okmány azonosító számát, valamint a kérelemhez csatolni kell
a) – ha az a kérelem indokára figyelemmel lehetséges – a beutazás (2) bekezdés szerinti célját igazoló irat másolatát,
b) meghatalmazott útján történő eljárás esetén a meghatalmazást.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kizárólag
a) elektronikus ügyintézés keretében cégkapuról vagy ügyfélkapuról megküldött elektronikus űrlap,
b) cégkapu vagy ügyfélkapu igénybevételi lehetőségének hiányában a rendőrség internetes honlapján elérhető intelligens űrlap kitöltésével és beküldésével nyújtható be.
(8) A kérelmet a rendőri szerv elutasítja, ha
a) a beutazás (2) bekezdés szerinti céljával kapcsolatban kétség merül fel,
b) a beutazás
ba) járványügyi,
bb) közbiztonsági vagy
bc) nemzetbiztonsági okból kockázatos.
(9) A rendőri szerv határozatával szemben benyújtott fellebbezést a rendőri szerv irányítását ellátó megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bírálja el.
7. § (1) A kérelem megalapozottságának igazolása érdekében a 6. § (2) bekezdése és a 6. § (6) bekezdés a) pontja alapján benyújtott irat (a továbbiakban: megalapozottságot igazoló irat) eredeti példányát a Magyarország területére történő belépéskor a beutazási tilalom alól felmentett személy (a továbbiakban: engedélyes) köteles a rendőr felhívására bemutatni.
(2) Ha az engedélyes az (1) bekezdés szerint a megalapozottságot igazoló irat eredeti példányát nem mutatja be, vagy annak hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, a belépést meg kell tagadni.
(3) Az engedélyes a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles,
a) akinél az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, Magyarország területére nem léptethető be,
b) akinél az egészségügyi vizsgálat során a fertőzés gyanúja nem merül fel, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti karanténban elhelyezett személy kérelmére a karantént elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti a karanténban elhelyezett személy számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálaton – SARS-CoV-2 PCR teszt – vegyen részt az (5) bekezdés szerinti felmentés megadása érdekében.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti esetben a két alkalommal elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – igazolja, hogy a (3) bekezdés b) pontja szerinti karanténban elhelyezett személy szervezetében a SARS-CoV-2 koronavírus a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható, a karantént előíró rendelkezés alól a karantént elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság felmentést ad.
4. A katonai konvojok belépésére vonatkozó rendelkezések
8. § A katonai konvojok Magyarország területére beléphetnek, illetve Magyarország területén áthaladhatnak, ha a csapatmozgás során kizárólag technikai eszköz, felszerelés és az állomány mozgatása történik, és a szomszédos országok részéről biztosított a határátlépés engedélyezése, valamint ha az
a) szövetségesi kötelezettség vagy nemzetközi megállapodás alapján fennálló feladat végrehajtása érdekében történik,
b) az Országgyűlés vagy a Kormány által már engedélyezett katonai csapatmozgásnak minősül,
c) kizárólag Magyarország területén való áthaladást szolgálja, és
d) magyar rendőri vagy katonai rendészi biztosítással, meghatározott útvonalon és – a feltétlenül szükséges üzemanyag-felvétel, valamint a biztosítást végző által kijelölt helyen végrehajtható pihenő kivételével – megállás nélkül történik.
5. A kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó szabályok
9. § (1) A külföldről érkező személy a közbiztonságért felelős miniszter által meghatározott államok területéről Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet, ha olyan belföldi vagy a közbiztonságért felelős miniszter által meghatározott államok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben a közbiztonságért felelős miniszter által meghatározott államok közül legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nélkül történő belépésre akkor kerülhet sor, ha az (1) bekezdés szerinti személy az üzleti célú utazás tényét valószínűsíti.
6. Ingázók
10. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter által – a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – meghatározott szomszédos állam polgárai és az ott élő magyar állampolgárok Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek.
(2) Az (1) bekezdés szerint Magyarország területén tartózkodó személy Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül köteles tartózkodni, és köteles Magyarország területét a belépést követő 24 órán belül elhagyni.
(3) A külpolitikáért felelős miniszter által az (1) bekezdés alapján meghatározott országgal szomszédos, Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül élő magyar állampolgárok a szomszédos ország területéről visszatérve korlátozás nélkül beléphetnek, ha külföldi tartózkodásuk időtartama nem haladta meg a 24 órát, és a szomszédos országban az államhatártól számított legfeljebb 30 kilométeres sávot nem hagyták el.
7. A versenyzőkre, a sportszakemberekre, illetve sporteseményeken részt vevőkre vonatkozórendelkezések
11. § (1) Ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően
a) magyarországi sportszervezetnek a sportról szóló törvény szerinti versenyzője, illetve sportszakembere vagy
b) a külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen magyarországi sportszervezet általi – névre szólóan kiadott – meghívással, illetve delegálással részt vevő személy lép be Magyarország területére, a 3. §-t a (2)–(5) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező (1) bekezdés szerinti személy esetében a hatósági házi karantén helyeként a sportszervezet által sporttevékenység végzésére használt ingatlan területét is ki kell jelölni.
(3) A magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező (1) bekezdés szerinti személy esetében – a 3. § b) és c) pontjától eltérően, kijelölt karantén helyett – a sportszervezet által sporttevékenység végzésére használt ingatlan területét kell hatósági házi karanténként kijelölni.
(4) A (2) bekezdés szerinti személy a hatósági házi karantén ideje alatt a lakóhelye vagy tartózkodási helye és a sportszervezet által sporttevékenység végzésére használt ingatlan között a sportszervezet által biztosított formában közlekedhet.
(5) A (2) és a (3) bekezdés szerinti személy a sportszervezet által szervezett edzésen részt vehet.
(6) Az (1) bekezdés szerinti személy esetében a 4. § (1) bekezdése szerinti, két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – között 24 órának kell eltelnie.
12. § (1) A nem magyar állampolgár
a) a Magyarország területén megrendezésre kerülő nemzetközi sportesemény résztvevője – ide nem értve a nézőt –,
b) a Magyarországon megrendezésre kerülő sportrendezvény hivatalos szervezője által, névre szólóan kiadott meghívólevéllel rendelkező személy,
c) a magyarországi sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség meghívására érkező
ca) versenyengedéllyel rendelkező versenyző,
cb) sportszakember, valamint
cc) a sportrendezvény lebonyolításában közreműködő személy
Magyarország területére – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – beléphet, ha a Magyarországra történő belépést megelőző 5 napon belül, legalább 48 órás különbséggel, két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – eredményét tartalmazó, magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolja, hogy SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy – az (1) bekezdéstől eltérően – akkor is beléphet Magyarország területére, ha – az Európai Labdarúgó Szövetség vonatkozó protokolljára is figyelemmel – a sporteseményt, illetve a sportrendezvényt megelőző 3 napon belül, egy alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – eredményét tartalmazó, magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolja, hogy SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható.
13. § A Kormány kiemelt sportrendezvények kapcsán követendő járványügyi előírások vonatkozásában külön kormányrendeletet dolgozhat ki.
8. A Magyarországon átutazó személyekre vonatkozó szabályok
14. § (1) Külföldről érkező nem magyar állampolgár személyforgalomban, tranzitáthaladás érdekében Magyarország területére beléphet, ha a belépéskor aláveti magát egészségügyi vizsgálatnak, és az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját nem állapítja meg.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 195. szám 6171
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból történő belépés további feltétele, hogy a külföldről érkező nem magyar állampolgár
a) rendelkezzen a schengeni határellenőrzési kódexben előírt beutazási feltételekkel,
b) hitelt érdemlően igazolja az utazásának célját és utazása célországát, valamint
c) célországba történő beutazása és ennek érdekében a tervezett utazás útvonalán fekvő, Magyarországgal szomszédos államba történő belépése biztosított.
(3) Az (1) bekezdés szerint beléptetett, külföldről érkező nem magyar állampolgár a Magyarország területén történő áthaladás során csak az (5) bekezdés szerint meghatározott útvonalon közlekedhet, és – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – kizárólag az áthaladáshoz elengedhetetlenül szükséges okból – így különösen egészségügyi vagy műszaki okból –, az (5) bekezdés szerint meghatározott pihenőhelyeken állhat meg, és az (5) bekezdés szerint meghatározott idő – de legfeljebb 24 óra – alatt köteles elhagyni Magyarország területét.
(4) Az (1) bekezdés szerint beléptetett, külföldről érkező nem magyar állampolgár az (5) bekezdés szerint meghatározott pihenőhelyen történő megálláson kívül a meghatározott útvonalon való haladását csak azonnali beavatkozást igénylő műszaki vagy egészségügyi szükséghelyzetben szakíthatja meg, és állhat meg.
(5) Az országos rendőrfőkapitány meghatározza és a rendőrség hivatalos honlapján közzéteszi az átutazó forgalom be- és kilépésére szolgáló közúti határátkelőhelyeket, az átmenő forgalom útvonalát, a pihenőhelyeket és a Magyarország elhagyására rendelkezésre álló időkeretet.
9. Járványügyi adatkezelés
15. § A kijelölt karanténban és a hatósági házi karanténban elhelyezett személyeket az illetékes járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.
16. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) is kijelöli
a) a járványügyi elkülönítésre, járványügyi megfigyelésre, járványügyi zárlatra, valamint járványügyi korlátozásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése,
b) a járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat, valamint járványügyi korlátozás alatt álló személyek nyilvántartása,
c) a közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személyek, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személyek nyilvántartása céljából.
(2) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése szerint kezelt személyes adatot az adatkezelő – a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében – a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén, a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja.
(3) Az illetékes járványügyi hatóság a hatósági házi karantén elrendeléséről vagy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján a járványügyi elkülönítésről, járványügyi megfigyelésről, járványügyi zárlatról, valamint járványügyi korlátozásról szóló határozatot soron kívül továbbítja a rendőrség részére az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében.
(4) A rendőrség a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nyilvántartja. A nyilvántartásba nem vehető fel olyan adat, amely a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nem szükséges.
A nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági házi karantén, a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, valamint a járványügyi korlátozás megszűnésének időpontjában törölni kell.
10. Záró rendelkezések
17. § E rendelet alkalmazásakor az Eütv. 67/A. § (4) bekezdése szerint kell eljárni akkor is, ha a 3. § b) és c) pontja és a 7. §
(3) bekezdés b) pontja esetén a járványügyi intézkedés alá vont személy részére megfelelő lakás, ahhoz tartozó bekerített hely hiányában hatósági házi karantén kijelölésére nem volt lehetőség.
18. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 239/A. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés megszegése szabálysértés alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősül a 2. § (1) bekezdése, a 7. § (1) és (3) bekezdése, a 9. § (2) bekezdése, a 10. § (2) és (3) bekezdése, a 11. § (4) bekezdése és a 14. § (2)–(4) bekezdése.
19. § (1) Felhatalmazást kap a közbiztonságért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg – a 9. § (1) bekezdése szerinti – azon államokat, amelyek esetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, illetve munkavállalói Magyarország területére korlátozás nélkül beléphetnek.
(2) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg – a 10. § (1) bekezdése szerinti – azon szomszédos államokat, amelyekből annak polgárai és az ott élő magyar állampolgárok Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek.
20. § Az országos tisztifőorvos meghatározza a Magyarországra történő belépést megelőző egészségügyi vizsgálat során elvégzendő vizsgálatok körét és azok végrehajtásának módját a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján létrehozott Operatív Törzs véleményének kikérésével.
21. § Ez a rendelet 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.
22. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 41. § (6) bekezdésében a „kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű országból Magyarország” szövegrész helyébe a „külföldről Magyarország” szöveg lép.
23. § Hatályát veszti
a) a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 341/2020. (VII. 12.) Korm. rendelet,
b) a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazás körébe tartozó államokról szóló 23/2020. (VII. 12.) BM rendelet,
c) a járványügyi készültségi időszakban a korlátozott sávban történő határátlépés körébe tartozó államokról
