Array
(
[count_posts] => 2
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjQ3ODc7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 29746
[content] =>
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a permafroszt, vagyis az úgynevezett állandóan fagyott talaj olvadása miatt a víz egyre több talajt mos el – írja a Magyar Nemzet.
Az erózió mértéke aggasztó – közölték a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet és a Helmholtz Sarkvidék- és Tengerkutató Központ munkatársai. Csak a Szibériában lévő Léna folyó egyik sziklájánál évente 16 méter szakad le a partvonalból – emelték ki a Frontiers in Earth Science című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.
Ez egyre gyakrabban fordul elő az 1960-as évek óta. A kutatócsoport munkájához műholdas felvételeket elemzett.
A klímaváltozás miatt a permafroszt, amely normál esetben egész évben egészen a mélyebb rétegekig fagyott, lassan felolvad. Ilyen ősi, állandóan fagyott területek elsősorban Kanadában, Alaszkában, valamint Szibéria északi és keleti részén találhatók. Ezekben a talajrétegekben nagy mennyiségű szén-dioxid raktározódik, amely olvadáskor a légkörbe kerül.
A Léna deltájában lévő szikla példájának bemutatásával a tudósok azt szemléltetik, hogy a klíma felmelegedése egész tájegységeket változtathat meg.
A tudósok a Szobo-Szisze-sziget 1,7 kilométer hosszú és 27 méter magas Jedoma nevű szikláját vizsgálták, ahol a permafroszt talaj meredeken a Léna egy mellékágába zuhan. Itt különösen nagy talajveszteség figyelhető meg.
Az 1960-as évek közepén a folyó az 1,7 kilométer széles szakaszon évente öt méter földet hordott el. 2015 és 2018 között ez már évente csaknem 16 méter volt. A szikla 1965 és 2018 között, helyszíntől függően, összesen 322-679 métert veszített – állapították meg a szakértők.
Hasonló jelenség figyelhető meg a tudósok szerint Kanada és Alaszka északi-sarkvidéki partjainál. Egyre erőteljesebb hatással vannak ezekre a hullámverés és a folyami áramlatok elsősorban azért, mert egyre hosszabb ideig tart a meleg évszak.
[type] => post
[excerpt] => A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a permafroszt, vagyis az úgynevezett állandóan fagyott talaj olvadása miatt a víz egyre több talajt mos el.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1600460100
[modified] => 1600435377
)
[title] => Felerősíti Szibériában a talajeróziót a klímaváltozás
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=29746&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29746
[uk] => 29914
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29748
[image] => Array
(
[id] => 29748
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/sziberia1.jpg
[original_lng] => 536515
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/sziberia1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/sziberia1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/sziberia1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/sziberia1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/sziberia1-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/sziberia1.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/sziberia1.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1600496676:8
[_thumbnail_id] => 29748
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 7574
[_oembed_c6d7621f357b31f613d8b5516547e06d] => Quite remarkable temperatures in western Siberia today.
For example 26.4°C as north as Arctic Circle (66.6°N) and 30.1°C at 62.5°N. pic.twitter.com/nH5TDipUMk
— Mika Rantanen (@mikarantane) May 21, 2020
[_oembed_time_c6d7621f357b31f613d8b5516547e06d] => 1600373987
[_oembed_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
— CNN International (@cnni) September 4, 2020
[_oembed_time_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => 1600424565
[translation_required_done] => 1
[_oembed_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => Another giant crater forms in the Siberian permafrost - blocks of soil and ice thrown hundreds of metres from epicentre on the Yamal peninsula https://t.co/iWTvVlumfs pic.twitter.com/lXD8Be90en
— The Ice Age ❄️? (@Jamie_Woodward_) August 29, 2020
[_oembed_time_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => 1614450845
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629591249
[_oembed_787e25be71d9f83bf00d598b30b1bb55] => Private jets in Munich on the way to Dubai global warming conference are literally frozen on the runway, which has turned into a glacier. https://t.co/Q2s9J5cLkE
— Ryan Maue (@RyanMaue) December 2, 2023
[_oembed_time_787e25be71d9f83bf00d598b30b1bb55] => 1703099581
[_oembed_fe726b539759d6a6348c37b7db7a5ddc] => Private jets in Munich on the way to Dubai global warming conference are literally frozen on the runway, which has turned into a glacier. https://t.co/Q2s9J5cLkE
— Ryan Maue (@RyanMaue) December 2, 2023
[_oembed_time_fe726b539759d6a6348c37b7db7a5ddc] => 1719756011
[_oembed_de45705a9e7eb06cb5afab5835f7c549] =>
[_oembed_time_de45705a9e7eb06cb5afab5835f7c549] => 1719756011
[_oembed_fae7bd6023fa781b126fd4eff52e3f9f] => Another giant crater forms in the Siberian permafrost - blocks of soil and ice thrown hundreds of metres from epicentre on the Yamal peninsula https://t.co/iWTvVlumfs pic.twitter.com/lXD8Be90en
— Prof Jamie Woodward (@Jamie_Woodward_) August 29, 2020
[_oembed_time_fae7bd6023fa781b126fd4eff52e3f9f] => 1719756011
[_algolia_sync] => 831500514002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 20259
[1] => 9793
[2] => 4787
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fagyás
[1] => Szibéria
[2] => talajerozió
)
)
[1] => Array
(
[id] => 11289
[content] =>
A gleccserek által erodált alapkőzetek vizsgálata egy teljesen új módszer lehet a nukleáris hulladék biztonságos tárolására alkalmas helyszínek azonosításában – olvasható a Nature Communications-ben publikált cikkben.
A tudósok megerősítették, hogy a gleccser áramlási sebessége
fontos az erózió mértékének a meghatározásában. Azonban a kutatás során
váratlan eredmény került a napvilágra, miszerint az áramlás sebességének
növekedése nem egyértelmű növekedést mutat az erózió mértékében. Két egymás
melletti gleccser esetében, ha az egyik kétszer olyan gyors, mint a másik,
akkor nem biztos, hogy kétszer akkora pusztítást is okoz az alatta lévő
alapkőzetben.
Ezt azzal magyarázták, hogy a sebesség növekedése miatt
hézagok alakulnak ki az alapkőzet és a jég között, aminek következtében a
gleccser alja bizonyos helyeken fokozatosan leválik a kőzetről vagy egyes
esetekben teljesen megszűnhet az érintkezés. Viszont tapasztalatok hiányában
néhány tudós úgy gondolja, ez a folyamat inkább az erózió felerősítéséért lehet
a felelős. Ebben az esetben a gleccser azon pontjain ahol még van érintkezés az
alapkőzettel, ott sokkal nagyobb lehet a nyomás, ezáltal pedig sokkal erősebb
lehet az erózió is.
A gleccserek sebessége és eróziós munkája közötti kapcsolat megértése
nagyon fontos, hiszen kihatással lehetnek a veszélyes nukleáris hulladékok
tárolására is. Az ilyen típusú hulladékok tárolása fajtától függően eltérő. A
felszín közeli, illetve felszín alatti elhelyezést követelnek a kis és közepes
aktivitású hulladékok elhelyezése. A nagy aktivitású hulladéknak (ideértve a
kiégett fűtőelemeket) pedig szükségszerűen a mélygeológiai tárolót kell
biztosítani. A legmélyebben fekvő tárolók pár száz méter mélyen helyezkednek
el.
A Föld életében folyamatosan voltak hidegebb és melegebb
periódusok, így nem szabad elmenni amellett a tény mellett, hogy a következő
évtízezredekben bekövetkező hidegebb időszakok (jégkorszakok) során, több száz
méter alapkőzet fog az erózió áldozatául esni. Ennek következtében pedig az
akár több, mint 100 000 évig is sugárzó veszélyes hulladékok kerülnek egyre
közelebb a felszínhez vagy jutnak felszínre.
A jelenkorban is sok olyan területen létesítettek
mélygeológiai intézményeket, amelyeket korábban jég borított. Ezen elgondolás
mentén valószínűsíthető, hogy ezeken a területeken a jövőben ismét jegesedés,
ezáltal jégerózió tapasztalható majd, ami az alapkőzet erőteljes pusztulását
hozza magával.
(koponyeg.hu)
[type] => post
[excerpt] => A gleccserek által erodált alapkőzetek vizsgálata egy teljesen új módszer lehet a nukleáris hulladék biztonságos tárolására alkalmas helyszínek azonosításában – olvasható a Nature Communications-ben publikált cikk szerint
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1587077040
[modified] => 1587078921
)
[title] => Mi az összefüggés a gleccserek sebessége és a nukleáris hulladék tárolása között?
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=11289&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 11289
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 11293
[image] => Array
(
[id] => 11293
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/atomeromu.jpg
[original_lng] => 123035
[original_w] => 773
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/atomeromu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/atomeromu-300x186.jpg
[width] => 300
[height] => 186
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/atomeromu-768x477.jpg
[width] => 768
[height] => 477
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/atomeromu.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/atomeromu.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/atomeromu.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/atomeromu.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1587068121:12
[_thumbnail_id] => 11293
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4437
[_oembed_e72bafc2bba02ce7169f111fe2fca6a9] =>
[_oembed_time_e72bafc2bba02ce7169f111fe2fca6a9] => 1641553718
[_oembed_41f7de6f6a7195446d8278a83094cb56] =>
[_oembed_time_41f7de6f6a7195446d8278a83094cb56] => 1714651491
[_oembed_766867b43faac28bbe97abc5a33fc0a3] =>
[_oembed_time_766867b43faac28bbe97abc5a33fc0a3] => 1719758262
[_oembed_50c9e13b7286cf2b1823282828657bec] =>
[_oembed_time_50c9e13b7286cf2b1823282828657bec] => 1719758262
[_algolia_sync] => 831462472002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 598
[1] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Tudomány
[1] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4789
[1] => 4788
[2] => 4787
)
[tags_name] => Array
(
[0] => atomerőmű
[1] => jégkorszakok
[2] => talajerozió
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 4787
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 4787
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
talajerozió (1 Oldal)
