Elkezdődött a kerti szezon, a sok gazolással és öntözéssel. Ezek most még csábító tevékenységek, és alig várjuk, hogy végre kijuthassunk a kertbe, de néhány hét, és már a hátunk közepére sem kívánjuk. De szerencsére ez ellen lehet tenni.
Érdemes takarni a kertben azokat a felületeket, melyekben olyan növények vannak, amik sok vizet igényelnek. A fű itt nem jöhet szóba, hiszen azt is öntözni kell, de sok más talajtakaró növény igen! A szappanfű, a macskamenta és a hasonló növények a talaj fedésére is kiválóan alkalmasak, miközben körülöttük, felettük remekül elvannak más kultúrnövények is. Arra azonban érdemes figyelni, hogy sok terülő növény, mint a borostyán, erőszakosak, és elnyomják a többit, vagyis óvatosan kell velük bánni.
A szerves talajtakarók közt a fenyőkéreg a legnépszerűbb. De ha nem akar ilyesmire költeni, akkor a fűnyesedék is tökéletesen alkalmas erre a feladatra, csak hagyja kicsit megfonnyadni, kiszáradni. A szalma is remek talajtakaró, de a fűrészporra sem lesz panasza.
A szervetlen talajtakarók előnye, hogy nem kell őket sem cserélni, sem megújítani, ám cserébe nem is táplálják a talajt. Ilyenek a kavicsok, vagy éppen a homok. De vigyázat! Bár nagyon mutatósak lehetnek a kaviccsal fedett virágágyások, tisztításuk a beléjük került szerves hulladék miatt elképesztően nehéz.
Tulajdonképpen mindegy, milyen talajtakarót választunk, a célunk, vagyis hogy a talaj nedvességtartalma sokkal tovább megmaradjon, biztosan teljesül. Arról már nem is beszélve, hogy a gaz is sokkal kevesebb mennyiségben jelentkezik, főleg, ha a talajtakarók alá geotextil is kerül (ez a talajtakaró növények esetében nem szerencsés, mivel akadályozza a terjedésüket).
[type] => post
[excerpt] => Elkezdődött a kerti szezon, a sok gazolással és öntözéssel. Ezek most még csábító tevékenységek, és alig várjuk, hogy végre kijuthassunk a kertbe, de néhány hét, és már a hátunk közepére sem kívánjuk. De szerencsére ez ellen lehet tenni.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1618871580
[modified] => 1618861793
)
[title] => Őrizzük meg a vizet a kerti talajban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=53198&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53198
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53202
[image] => Array
(
[id] => 53202
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/mulcs02.jpg
[original_lng] => 375389
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/mulcs02-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/mulcs02-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/mulcs02-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/mulcs02.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/mulcs02.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/mulcs02.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/mulcs02.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1618850995:12
[_thumbnail_id] => 53202
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4501
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 45383
[1] => 38987
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kertészkedés
[1] => talajvíz
)
)
[1] => Array
(
[id] => 46326
[content] =>
Az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) és a Charles Darwin Egyetem (CDU) szakemberei 2019 augusztusa és októbere között gyűjtöttek be mintákat a Beetaloo medence 28 pontjáról. A kedden közölt eredmények szerint a szakemberek gazdag állatvilágra bukkantak a felszín alatt.
Az élőlények többségének testhossza 0,3-10 milliméter között mozog, a legnagyobb állat, amely a vizsgált föld alatti világ csúcsragadozójának tűnik, egy akár 20 milliméteres testhosszt is elérő garnélaféle. Az eredmények megerősítik, hogy az ausztráliai északi terület víztartó rétegei sokszínű tengeri élővilágnak adnak otthont, amelyet garnélarákok, bolharákok, kagylósrákok és evezőlábú rákok uralnak.
„Ez egy rendkívül izgalmas felfedezés, mivel ezeknek a rákféléknek egy része eddig ismeretlen volt a tudomány számára, és nem sok olyan hely maradt mára a világon, ahol egy sor új állatfajjal találkozhat az ember egyetlen területen” – jegyezte meg Jenny Davis, az egyetem kutatója egy sajtóközleményben.
