Olena Zelenszka Ferenc pápávaltalálkozott. A First Lady a találkozóról egy fotó közzétételével számolt be a közösségi oldalakon.
November 20-án méltatják a Gyermekek Világnapját, és az ukrajnai háború 1001. napját. Olena Zelenszka hangsúlyozta, hogy ez idő alatt az oroszok 592 gyereket öltek meg Ukrajnában.
„1001 nap alatt Oroszország több mint 10 000 rakétát és több mint 20 000 drónt lőtt ki a békés ukrán városokra, ami pusztítást és halált okozott. Hazámban minden nap, minden éjjel szirénák és robbanások hallatszanak. Oroszország és Putyin rezsimje naponta gyilkolja és kínozza a békés ukránokat”, jegyezte meg az ukrán elnök felesége.
Olena Zelenszka erről november 20-án Ferenc pápánál tartott személyes audiencián beszélt a Vatikánban.
„Egyházi vezetőként betöltött pozíciója rendkívül fontos. Megköszöntem Őszentségének az Ukrajna békéjéért mondott imákat, amelyekre a híveket is felszólítja”, írta a first lady.
A találkozón Olena Zelenszka feketében jelent meg, ellentétben a hagyományosan világos ruhákba öltözött pápával. Kezet fogtak.
Volodimir Zelenszkij felesége megjegyezte, hogy Ukrajna nagyra értékeli a Szentszék részvételét a hadifoglyok szabadon bocsátásában és ukrán gyermekek hazatérésében.
A párbeszédek kívül ajándékcserére is sor került.
„Karácsony előtt Őszentségének átadtam egy Szent Miklós tányért Ukrajnából, amelyet a bukovinai ikonok motívummal festettek ki. Abban a reményben, hogy az ukránok békéje és biztonsága végre nemcsak a mi kívánságainkban, hanem a valóságban is megvalósul”, mondta a First Lady.
Dmitro Lubinec ukrán ombudsman Fehéroroszországban találkozott orosz kollégájával, Tatyana Moszkalkovával, hogy megvitassák a háborúval kapcsolatos humanitárius kérdéseket – számolt be róla a The Kyiv Independent.
Hangsúlyozom, hogy az orosz ombudsmannal a humanitárius kérdések megoldása, az ukránok hazatérése, és az Oroszországban tartózkodó állampolgárainkkal kapcsolatos információk megszerzése érdekében léptem kapcsolatba – jelentette ki Lubinec.
A két tisztviselő megegyezett, hogy a jövőben az orosz hadifogságban lévő ukrán katonák megkaphatják a hozzátartozóik által írt leveleket. Továbbá átadták egymásnak a hadifoglyok nevét tartalmazó listákat.
A lap szerint ez volt az első nyilvános találkozó a felek tisztviselői között 2022 márciusa óta. A tárgyaláson a Nemzetközi Vöröskereszt is részt vett.
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
A tizenkilenc évvel ezelőtt alakult Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közössége idén Sátoraljaújhelyen tartotta meg hagyományos évi értekezletét. A helyszínen a külhoni újságírók beszámoltak a munkájukat érintő nehézségekről, megbeszélték az aktuális kérdéseket és összehangolták jövőbeni tevékenységüket. Határon túli magyar újságírókkal telt meg a sátoraljaújhelyi Rákóczi tábor. Itt tartotta éves eszmecseréjét a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közössége. A rendezvényen a magyar újságírás jelenének kérdései mellett természetesen a legfőbb téma az ukrajnai háborús helyzet és béke fontosságának hangsúlyozása volt. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a közelgő európai uniós választásokról is beszélt, ahol ismét lehet egy kárpátaljai származású jelölt Ferenc Viktória személyében. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó felidézte, hogy az elmúlt három év alatt nagyot változott az Európában és a Kárpát-medencében élő kisebbségek helyzete. Az általuk benyújtott javaslat szerint el kellene ismerni minden országban államalkotó tényezőként a nemzeti közösségeket, továbbá biztosítani kell az egyéni jogok mellett a kollektív jogokat is. Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója mesélt a kárpátaljai magyar újságírás jelenéről, illetve a fokozottan nehéz körülményekről. A lapigazgató felelevenítette, hogy a kárpátaljai magyar szerkesztőségek a háború előtt aláírtak egy szándéknyilatkozatot a Kárpátaljai Magyar Média Egyesület létrehozásáról. A találkozó résztvevői ezt követően Borsiba, a nemrég felújított Rákóczi kastélyba látogattak. A határ szlovák oldalán, Sátoraljaújhelytől alig 5 kilométerre álló kastély, amelyet 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány emelt, pompás várkastéllyá Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György fejedelem építtetett át. Az épület történelmi jelentőségét ma is az adja, hogy 1676-ban itt látta meg a napvilágot a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc. A borsi kastély a magyar reneszánsz építészet egyik gyöngyszeme, méltó állapotban várja a fejedelem tisztelőit, turistákat, érdeklődőket. A vendégeket a fejedelem korát megidéző élményekkel és kiállítással, szállodával, étteremmel és borkóstolóval várják a kastélyban. Egykoron a fejedelem élete is tele volt izgalmakkal, amit az akkori lantosok meg is örökítettek. De a jelenkor lantosainak is van bőven feladata és felelőssége a mostani változó világban. A tanácskozás végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el, melyben többek között mély együttérzésükről és szolidaritásukról biztosítják a háború sújtotta kárpátaljai magyar közösséget, és amennyiben szükséges, mindenfajta segítséget megadnak a háborús térségben élő és dolgozó kárpátaljai kollégáiknak.
Az eltűnt, valamint fogságban lévő honvédek családjával tartottak találkozót Ungváron. Az alkalom szervezője, Oleg Kotenko a közelmúltig a különleges körülmények között eltűnt személyek biztosi posztját töltötte be, most a „Patrióta csoport” civil szervezetben folytatja tevékenységét, amely az elmúlt hónapban mintegy 15 000 személynek nyújtott konzultációt. Köztük vannak térségünk lakosai is, akik a háborúban eltűnt szeretteiket próbálják megtalálni. A „Patrióta csoport” és a „Kárpátaljai Önkéntesek” memorandumot írt alá az eltűnt és a fogságban lévő honvédek családjainak megsegítésére irányuló együttműködésről. Kárpátalja minden járásában egy-egy szakember fog dolgozni, hogy tanácsot adjon a lakosság ezen kategóriájának. Az eltűnt és fogságba esett honvédek családjával való találkozás során az önkéntesek arról tájékoztattak minket, hogy nem csak információs, hanem jogi és pszichológiai tanácsadást is nyújtanak a rászorulóknak. Sokan vannak, és mindenki igyekszik megőrizni a reményt. A szakértők emlékeztetnek arra, hogy a személyes adatok nyilvánosságra hozatala árthat az eltűnt személyeknek. Amennyiben eltűnt személyről tesznek közzé fényképet az interneten, azt ajánlják, hogy ne tüntessék fel rangját, katonai beosztását és az egység számát.
A Magyar Levéltárosok Egyesülete meghívására 2023. július 24-26-án Mihajlo Miszjuk, Mihajlo Markanics és Jeremkina Mária, az Állami Levéltár kárpátaljai kirendeltségének képviselői részt vettek az Egyesület éves közgyűlésén Lakitelken.
Köszöntőbeszédet mondott Vince Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, aki megjegyezte, hogy a mai posztmodern világban különösen fontos az identitás megtalálása, a levéltár pedig annak vitathatatlan forrása, ezért a genealógiai szolgáltatások népszerűek. Ma már be lehet menni a levéltárakba és kikérni a saját múltunkról szóló történeteket, elolvashatjuk a tudományos munkákat, mert érdemes ezeket felhasználni, tette hozzá megjegyezve, hogy ha ezek a források a megfelelő digitalizálásnak köszönhetően elérhetővé válnak, akkor a levéltárak nyílt szolgáltatási rendszerré válnak, bemutatják az ember, a közösség széles körű történetét.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke megjegyezte, hogy az egyesület harmincötödik ülése jó példa és bizonyíték arra, hogy „az ember nélkül semmi sem lehetséges, intézmények nélkül semmi sem tartós”. Az évtizedes hagyomány összetartja az embereket, tiszteletet követel a szakma iránt, elkötelezettséget az ügyekhez és stabil intézményrendszert igényel.
Mint megjegyezte, a modern levéltári kultúra lényege, hogy minden, az elmúlt évszázadok, évezredek során felhalmozott tudás elérhető legyen a felhasználók számára.
Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke kiemelte, hogy az évente megrendezésre kerülő találkozó a levéltári szakma legnagyobb rendezvénye, az Egyesület 1986-os újraalapítása óta a 35., és az óta az országos Nyitott Levéltár programsorozat egyik fő eseménye 2012 óta.
Elmondta, a 2023-as lakiteleki találkozóra csaknem 200-an regisztráltak, köztük osztrák, cseh, horvát, német, lengyel, szlovák, szlovén és cseh levéltáros egyesületek, valamint a bosznia-hercegovinai, romániai és szerb levéltárak képviselői. Jelentős számban képviseltetik magukat a határon túli magyar levéltáros egyesületek is.
Az Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a találkozó rendszeresen egy-egy fontos szakmai kérdésre fókuszál. Idén a konferenciát megnyitó plenáris ülést a levéltár és az államiság témájának szentelik, hiszen a magyar levéltári szakma az Archivum Regni alapításának 300. évfordulóját ünnepli.
A lakiteleki találkozó során a kárpátaljai levéltár szakemberei Csehország, Magyarország, Szlovákia és Románia levéltári intézményeinek képviselőivel egyeztettek az együttműködés elmélyítésének kérdéseiről. Többek között az Országos Levéltári Alap dokumentumainak, valamint a cseh és román levéltárak, különösen a Csehország és Románia Nemzeti Levéltárának ukrán témájú dokumentumainak digitalizálására irányuló közös projektek megvalósítását, a nemzetközi humanitárius segélyek és a külföldi pénzügyi források bevonásáról egyeztettek az állami levéltár igényeinek kielégítésére.
Mihajlo Markovics igazgatóhelyettes, Állami Levéltár kárpátaljai kirendeltsége
Csillagpont elnevezésű fesztivál Kárpát-medence legnagyobb magyar református ifjúsági találkozója, melyre immáron 11. alkalommal került sor július 24–29. között a Balaton-parti Zánkán, s idén az Ez az nap! megrendezését is egybekötötték a református rendezvénnyel.
A kárpátaljai magyar református fiatalok körében igen nagy népszerűségnek örvend mindkét esemény. Az érdeklődés ebben az évben sem maradt el, hiszen 24 gyülekezetből több mint 100 kárpátaljai látogatott ki a két közös eseményre. A szervezők a rendezvény 6 napján 15 helyszínen több mint 100 programmal készültek. A szervezésről, az ott töltött minőségi időről Sipos József tiszakeresztúri református lelkipásztort, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ) egykori vezetőjét, a rendezvény kárpátaljai szervezőjét kérdeztük.
A KRISZ-es múltamból adódóan éveken keresztül kapcsolatban voltam a Magyarországi Református Egyház Zsinati Ifjúsági Irodájával, amelyik mindig a különböző Kárpát-medencei református ifjúsági szervezetekkel közösen szervezte meg a Csillagpontot. Ugyan az elmúlt időszakban ez a kapcsolat kicsit már elhalványult, és mi nem is tudunk mindig minden eseményen részt venni, ám most viszont, amikor jött a Csillagpont, úgy gondoltam, hogy aki szeretne részt venni rajta, és van lehetősége kiutazni az országból, azoknak biztosítsuk a rendezvényen való részvételét. Felkerestem az anyaországi illetékeseket, akik gyorsan reagálva felajánlották a segítségüket, és támogatták a kárpátaljai fiatalok részvételét a fesztiválon. Azonnal felajánlottak egy 50 fős buszt, hátha annyian összegyűlünk, mert szívesen látnának minket ingyen és bérmentve.
Emellett egy másik szálon is elindult a szervezés, mivel a magyarországi Tiszáninneni Református Egyházkerület Ifjúsági Missziója (TIREKIFI) is hívott meg Kárpátaljáról fiatalokat az eseményre. Így, Istennek hála, nagyon szépen alakult a dolog, s pluszban kaptunk még egy buszt, amit ki is használtunk, hiszen 100 fiatal gyűlt össze Kárpátaljáról. Az egyetlen kitétel az volt, hogy olyanok jelentkezését vártuk legfőképpen, akik jelenleg Kárpátalján élnek, hogy kicsit kiszakadjanak a viszontagságos hétköznapokból és feltöltődjenek. Ezek a fiatalok térítésmentesen vehettek részt a Csillagponton, amibe beletartozott az utazás, a részvételi díj, a szállás és az étkezés is. Ez így együtt 77 500 forintba került volna egy személynek. Viszont ez nem jelentette azt, hogy a fesztiválon való részvételt illetően bármilyen más kedvezményt nem vehettek volna igénybe azok, akik jelenleg nem Kárpátalján tartózkodnak. Mindenkinek volt lehetősége kedvezményt kérni, amit a szervezők teljes odaadással biztosítottak.
– Hogyan zajlott a fesztivál?
– A kárpátaljaiakat is ugyanúgy beosztották különböző kiscsoportokba, mint más résztvevőket. Emellett a TIREKIFI-nek is volt egy külön tábora a Csillagponton belül, és akik velük együtt regisztráltak, azoknak az ottani szabályokhoz kellett alkalmazkodniuk. Egyébként mindenkinek megvolt a napi programja, rutinja. Reggelente több helyszínen is lehetőség volt áhítatokra menni. Aztán következtek a főelőadások, amelyeket idén úgy hívtak, hogy „tali”, hiszen az idei Csillagpont jelmondata is az volt, hogy „Találj RÁ(M)!”. Ezek igazán fiatalosan és nagyon-nagyon változatosan zajlottak, mindig más előadóval, valamint drámai előadásokkal, színházi produkciókkal is kiegészültek, amelyek alátámasztották a mindenkori üzenetet. Én már sok Csillagponton vettem részt, az idein viszont lelket megérintő előadások hangzottak el. A „talikat” követően a kiscsoportos beszélgetések következtek, aztán ebédeltünk, amit a szabadidős programok követtek, a balatoni fürdőzéstől kezdve egészen a „lehetőségek piacáig”. Az esti főelőadások is nagyon színesek és változatosak voltak. A nap végén pedig következtek a világzenei koncertek olyan népszerű előadók és együttesek részvételével, mint Horváth Tamás, a Nightspot, Dj Juhász, a Follow the Flow és a Chillest.
Pénteken került sor az Ez az a nap! idei találkozójára, amely összefonódott a Csillagponttal. Ezen az eseményen nekem is volt egy személyes szolgálatom. Nagy vonalakban vázoltam, hogyan éltük meg Kárpátalján a háború 500 napját, az elmúlt időszakot. Aztán itt is következtek a dicsőítő csapatok és a különböző fellépők: Hillsong London Worship, LZ7, AGAPE Worship, PZM, Oláh Gergő, TIBES.
A nagy távolság miatt a szombat délelőtti úrvacsorás istentiszteleten már nem tudtunk ott lenni, már reggel útra keltünk, mert még Kárpátalján belül is mindenkinek haza kellett érni, és Zánka sincs közel a határhoz. Nagyon köszönjük a Magyar Református Egyháznak, hogy biztosította számunkra a részvételt, hiszen körülbelül 10 millió forintba került a 6 napos ottlétünk, ami jelentős összeg.
Július 29-én a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban szervezett közösségerősítő találkozót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezete. A rendezvényen a Szövetség beregvidéki alapszervezeteinek elnökei és aktivistái vettek részt.
A találkozó ünnepélyes megnyitóján Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke az összetartozás jelentőségére, az identitástudat erősítésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, fontos a honismeret és a fiatalok magyar önazonosságtudatának megerősítése, ezért korábban évente szerveztek többnapos honismereti kirándulásokat vidékünk magyar vonatkozású, nevezetes helyeire. Ezekre az alkalmakra jelenleg nincs lehetőség, ugyanakkor a közösségépítésre és az eszmecserére teret kívántak biztosítani, s éppen ezt a célt szolgálta a szombati találkozó is.
„Kis magyar közösségünk a nehéz körülmények közepette is igyekszik megőrizni hitét, s hagyományainkat a háborús időszakban is őrizzük” – hangsúlyozta Sin József, hozzátéve: a program helyszíne kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark területe a környéken egyedülálló és meghatározó, a magyar ősök ezerszázéves Kárpát-medencei jelenlétét igazoló régészeti lelőhely. „Remélem minden évben többször is el tudunk látogatni ide, hiszen nagyon sokan itthon vannak még, s ezekben az emberekben erősíteni kell az összetartozást és az identitástudatot” – fogalmazott a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke.
Köszöntőjében dr. Erdei Péter beregszászi magyar konzul megköszönte a hagyományőrző és a magyar kultúrához szorosan kapcsolódó rendezvények szervezőinek és a mai nap fellépőinek, hogy „ilyen sokat tesznek azért, hogy a magyar kultúra minél szélesebb vidéken ismert legyen, hogy a magyar kulturális értékeinket, hagyományainkat ápolják, s ami a legfontosabb: továbbadják gyerekeink gyerekeinek”.
„Hiszen ahhoz, hogy mi egy nemzetként határon innen és túl közösen tudjunk gondolkozni, a közös nyelv mellett arra is szükség van, hogy a Szent Istváni értékeket tovább víve a magyar kultúrát és a hagyományokat átadjuk a gyerekeknek. A magyar kormány egyik legfontosabb célkitűzése is az, amiért mindent megtesz akár erején felül is, hogy a szülőföldön való boldogulásban segítse a határon túl élő magyarokat” – szögezte le a diplomata.
„Nagy örömömre szolgál, hogy ebben a nehéz helyzetben is vannak ilyen rendezvényeink, ahol nemzetünknek a legkisebbtől a legidősebbig mindenki képviselteti magát” – húzta alá köszöntőjében Lokita István, a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatás vezetőhelyettese, hozzátéve: „Nagy szükség van erre, hogy lássák: itt vagyunk, megmaradunk, őrizzük kultúránkat és magyarságunkat.”
A beszédeket követően a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a park közepén álló emlékműnél, valamint Árpád vezér és Szent István király szobrának talapzatánál.
A rendezvény ezután kulturális műsorral folytatódott, melynek keretében a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport rábaközi és szatmári táncokat mutatott be, a Mezőgecsei Művelődési Ház Tüzes Liliom hagyományőrző csoportja a magyar identitásról, megőrzésének fontosságáról énekelt, majd a Mezőgecsei Kék Viola Néptáncegyüttes, valamint a halábori Tiszavirág Néptáncegyüttes előadását láthatta a közönség. Egy frissítő zápor után a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző civil szervezet foglalkozásain részt vevő gyerekek előadásában megzenésített versek, népi, valamint az Istenbe vetett hitet erősítő énekek csendültek fel. A későbbiekben Halász László zenész és az ismert beregszászi humorista, Pitkin szórakoztatta a jelenlévőket, majd a program a Sodró együttes koncertjével és táncházzal ért véget.
Az emlékparkhoz tartozó látogatóközpont az itt feltárt honfoglalás kori temető régészeti leletanyagát ismerteti meg az érdeklődőkkel, bemutatja a helyi magyarság X. századi életmódját, valamint az Árpád-házi királyok korának helyi vonatkozású emlékei tekinthetik meg az ide betérők. A látogatóközpont ajtaja a programok ideje alatt nyitva állt az érdeklődők előtt, s a legtöbben éltek is a lehetőséggel – őket magával is ragadta a kiállítás anyaga.
A szervezők gyakrabban terveznek hasonló találkozókat szervezni az emlékparkban, s bíznak abban, hogy ezekre a közeljövőben már békés körülmények között kerülhet sor.
A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark és Látogatóközpont adott otthont a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Középszintű Szervezete által megtartott találkozónak, amelyre a Bereg-vidéki KMKSZ alapszervezetek elnökeit, illetve aktív tagjait várták. Fontos, hogy tagjainknak teret biztosítsunk az eszmecserére és a közösség építésre, emelte ki Sin József a KMKSZ beregszászi járási szervezetének elnöke. A háború és a koronavírus járvány előtt a KMKSZ középszintű szervezete minden éven szervezett tagjai számára honismereti kirándulásokat, és miután ez mostanában nem lehetséges, ezért is szervezték Tiszacsomára szombati programjukat. Az aktív közösségek közé tartozó Badaló és az ottani alapszervezet gyakran tart mostanában is kisebb közösségépítő programokat. A nap folyamán az egybegyűltek közösen koszorúzták meg a honfoglalási emlékművet, majd számos környékbéli hagyományőrző egyesület mutatta be tudását, többek között a mezőgecseiek is. Az elmúlt években megalakították ifjúsági csoportjukat is , akiket a tv 21Ungvár nézői is megismerhettek már korábban, hiszen részt vettek a Genius Jótékonysági alapítvány XIII. Bereg-vidéki népzenei és néptánc táborában is. A Beregvidéki hagyományőrző napokon rendszeresen találkozhatunk a BorzsaVári népi zenekarral, akik most az ifjúsági csoportjukat is magukkal hozták. A szervezők elhatározták, hogy a találkozókat gyakrabban fogják megtartani az emlékparkban, és reményüket fejezték ki, hogy ezeket a közeljövőben már a béke megünneplése alkalmából tehetik majd meg.
Lassan másfél éve tart Ukrajnában a háború, mely arra kényszerítette a Kárpátalján élőket is, hogy adaptálódjanak az új valósághoz. A kárpátaljai magyarság az elmúlt évtizedekben komoly intézményrendszert épített ki: rendelkezik saját oktatási hálózattal, színházzal, médiával, és komoly vállalkozói réteggel is. Mindezek együtt képezik szerves egészét a megmaradásnak. A kárpátaljai magyar vállalkozóik azonban ezer szállal össze vannak kötve a Kárpát-medence magyar üzleti világával is, akik, ha baj van, azonnal a segítségükre sietnek. Mezőkövesden a hétvégén nyolcadik alkalommal tartották meg a Kárpát-medencei magyar vállalkozók találkozóját, melynek egyik üzenete pont ez volt. Az idei találkozón azon kárpátaljai magyar cégvezetők tudtak részt venni, akiket a hadiállapot alatt bevezetett ukrajnai rendelkezések nem akadályoznak a határátkelésben, illetve külön engedélyt kaptak. Mint mondják: rendkívül fontos számukra a rendezvény, ugyanis a fennmaradáshoz mindig szükség van az új ötletekre.
A történelmi egyházak képviselőinek közös áhítatával és áldáskérésével, valamint a vezetők beszámolójával kezdődött a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete helyi összekötőinek idei első találkozója Munkácson. A rendezvényen elhangzott, hogy a háborús helyzet ellenére sikerült szinte minden programot megvalósítani. Ezek célja, hogy a tagcsaládok, a házaspárok és a gyermekek is minél több minőségi időt tölthessenek együtt. A nagycsaládos egyesület életében fontos szerepet játszanak az összekötő családok, akik helyben segítenek a tagcsaládoknak a különféle programokra és rendezvényekre való jelentkezésben. A rendezvényen értékelték a már megvalósult programokat és megismerkedtek a következő negyedév során esedékes lehetőségekkel. Míg a szülők a programokról és az összekötő családokra váró feladatokról beszéltek, addig a gyerekek különféle kézműves foglalkozásokon és élménypedagógiai játékban vehettek részt. Ami pedig szervezet jövő negyedévi programjait illeti: ezek továbbra is a közösségépítésre és a tagcsaládok támogatására irányulnak majd.
