Az év végéhez közeledve egyre másra jelennek meg a visszatekintések, összefoglalók. Az év legjobb, leginnovatívabb kütyüire is érdemes visszatekinteni, igaz, ki-ki más eszközöket tart annak. Az alábbi összeállítás azonban nem akárhonnan, hanem a világ egyik legbefolyásosabb online építészeti, belsőépítészeti dizájnmagazinjától, a Dezeentől érkezett.
Az idei év is tele volt technológiai innovációval, érdekes kütyükkel, amelyek közül nehéz top 10-es listát állítani. Az objektivitás szinte kizárt, hiszen ahány ember, annyiféle érdeklődés, de annyit azért fogadjunk el, hogy érdemes azok véleményére adni, akik naponta foglalkoznak ilyen eszközökkel, A Dezeen magazin is ilyen, és össze is állították saját tízes toplistájukat az év kütyüiből – nézzük ezeket.
Terra. Végre nem kell magunkkal vinni az okostelefonunkat is a sétára, legalábbis, ha a kezünkben van a Modem Works és a Panter & Tourron tervezőstudiók által létrehozott mesterséges intelligencia alapú kütyüje. A zsebméretű iránytű értelmezi a sétáló szándékait, rendelkezésre álló idejét és célja pontos helyét, és GPS-koordináták személyre szabott nyomvonalává alakítja. A felhasználók nem tudják, hogy milyen úton viszi őket a Terra, de abban biztosak lehetnek, hogy elérik a céljukat, illetve visszatalálnak a kiindulóponthoz.
A készülék minimalista kezelőfelülettel és gyengéd tapintással büszkélkedhet, gondoskodik arról, hogy semmi se terelje el a felhasználó figyelmét, és megélhesse a pillanatot. Külön érdekessége, hogy a „csináld magad” gondolkodásmóddal készült. Bárki letöltheti a nyílt forráskódú szoftvert, összeállíthatja (3D nyomtatással) a szükséges hardverelemeket, és elkészítheti saját Terra-verzióját a GitHub adattár segítségével.
Apple Vision Pro. Túl sokat nem kell hozzáfűzni a termékhez, amellyel végre az Apple is belevetette magát a kibővített valóságba – nálunk is sokat olvashattak róla. Az Apple által „térbeli számítógépnek” nevezett Vision Pro operációs rendszere és háromdimenziós felülete kifejezetten a headsethez készült. Lehetővé teszi a felhasználók számára a navigálást a szem, a fej és a kéz mozgásának kombinációjával. Elnyerte a kreatív ipar „Oscar-díjának”, nevezett rangos elismerést, a D&AD Awardsot is, annak ellenére, hogy sokan panaszkodnak arra, hogy kissé kényelmetlen a viselése.
EP-1320. A világ első középkori elektronikus hangszereként írja le a gyártója, a svéd Teenage Engineering azt a gépet, amellyel bárki létrehozhat olyan zenét, mint amilyeneket a középkorban hallgattak. A készülék dedikált gombjaival vagy külső MIDI-billentyűzettel játszhatók a dallamok, és az élőben felvett hangszerek között olyanok szerepelnek, mint a duda, a fuvola és a trombita, valamint a vonós hangszerek, például a citole, a hárfa és a hurdy-gurdy. A különféle dobok és ütőhangszerek által szolgáltatott ütemek hangeffektusokkal is rétegezhetők, beleértve a lánczörgőket, az összecsapó kardokat, a lópatákat, sőt boszorkány- és sárkányhang is rendelkezésre áll.
ThinkBook átlátszó kijelzős laptop. A barcelonai MWC 2024 kiállításon mutatta be a kínai Lenovo különleges laptopját. Az iparág első átlátszó laptopjaként számon tartott ThinkBook-koncepció egy hátrafelé néző kamerát tartalmaz, így az eszköz – hogy funkcionalitása is legyen – képes felismerni a mögötte elhelyezett tárgyakat, és kölcsönhatásba lépni velük az MI és a kiterjesztett valóság segítségével. „Az átlátszó képernyő új utakat nyit meg a közös munkában és a hatékonyságban azáltal, hogy lehetővé teszi a fizikai tárgyakkal való interakciót és a digitális információk átfedését” – mondta innovációjáról a Lenovo. A megjelenítő egyébként egy 17,3 hüvelyos MicroLED kijelző, aminek még kerete sincsen, és kikapcsolva olyan, mintha egy üveglap lenne a helyén.
Pyri, futótűz-érzékelő. Ez az eszköz, amelyet egyébként a természet ihletett, négy diák munkája. Egy szerves anyagokból készült érzékelőről van szó. A tűz jelenléte cseppfolyósítja a Pyri viaszhéját, sós vizes oldatot szabadítva fel, amelynek elektrolitjai aktiválják a benne lévő elektronikát. Ez rádiófrekvenciás jelet küld, amely figyelmezteti a helyi közösségeket a veszélyre. A hagyományos módszerekkel ellentétben, amelyek nagymértékben támaszkodnak érzékelőkre, kamerákra és műholdakra (amelyeket gyakran korlátoznak a lefedettség, a pontosság és a magas költségek), a Pyri hatékony, megfizethető megoldást kínál kiterjedt telepítésre, akár távoli helyeken is. Olcsó, könnyen telepíthető, karbantartást nem igényel. Akár helikopterről is leejthető, hogy hatalmas hektárnyi területet lefedjen.
AX Visio távcső. A 2024-es Las Vegas-i CES-en bemutatott távcső mesterséges intelligenciát használ a megfigyelt madár- és állatfajok azonosítására – mintegy 9000 madárfaj és vadon élő állatok azonosítására képes valós időben. A felhasználók a digitális fényképezőgép-szerű tárcsát madár- vagy emlősazonosítási módba fordítják, hogy engedélyezzék a funkciót. Az AX Visio tartalmaz egy kamerát is, amellyel fényképeket és videókat lehet készíteni, valamint egy „share discoveries” módot, amely lehetővé teszi, hogy megjelöljék egy érdekes tárgy helyét, mielőtt átadnák a távcsövet egy másik személynek. Külön érdekesség, hogy a távcső kibővített valóság kijelzővel is rendelkezik, így a felhasználók láthatják a fajokra vonatkozó információkat az előttük lévő képen.
Huawei Mate XT Ultimate Design. 10,2 hüvelykes táblagéppé alakítható a Huawei háromszorosan hajtható telefonja, ami világelső a maga nemében. A készülék fő újítása a rugalmas OLED érintőképernyő, amelyik két irányban csuklósan csukható össze. A készülék automatikusan vált az egy-, két- és háromképernyős módok között, ahogy a képernyőt nyitják, a kétképernyős mód nagyjából négyzetes arányokat kínál, a teljesen kibontott készülék pedig tabletként működik. Ez utóbbi „üzemmódban” az eszköz moziszintű látványt kínál, 16:11-es képarány mellett. A háromszoros hajtogatáshoz a Huawei kifejlesztett egy csuklópántrendszert, amely két párhuzamosan működő sín segítségével lehetővé teszi a befelé és kifelé történő hajtást. Az integrált összekötő rúd és a csúszósín szerkezet segít csökkenteni a csuklópánt teljes vastagságát, és összességében a telefonét is, amely összehajtva 12,8 milliméter, a legvékonyabb pontján pedig teljesen kihajtva mindössze 3,6 milliméter.
MO/GO nadrág. Mozgási nehézséggel küzdők számára készült ez a túranadrág, a világ első „motoros nadrágja”. A térdnél akkumulátorral működő motorok vannak, amelyek támogatják a lábizmokat emelkedéskor és a térdízületet ereszkedés közben. Testreszabott szénszálas tartószerkezet osztja szét a motorból származó erőt a lábszáron. A nadrág hátulján található zsebben található az akkumulátor, amely több mint három órányi maximális segítséget nyújt hegymenetben – akár 40 százalékkal megnöveli a lábak erejét –, és automatikusan feltöltődik lefelé menet.
LG nyújtható kijelző. Még szeptemberben, a szöuli divathéten mutatta meg az LG, hogy mit is gondol a nyújtható kijelzők jövőjéről. Az alap a mikro-LED technológia, amelyik lehetővé teszi szabadon nyújtható, összehajtható és csavarható megjelenítők készítését. A divathéten egyébként olyan ruhákat mutattak be, amelyekbe ilyen nyújtható kijelzőket építettek. Akkor még nem voltak világosak a technológiai részletek, azonban azóta az LG már bemutatott egy olyan 12”-es (30,48 centis) prototípust, amely – elsőként a világon – akár 18”-re (45,72 centire) nyújtható, azaz akár 50 százalékkal is megnövelhető a felülete. Emellett úgy csavarták és hajtogatták, hogy több textúrát jelenítsen meg, miközben nagy, 100 ppi felbontást és teljes vörös, zöld és kék (RGB) színskálát kínál.
Clicks Creator billentyűzet. Ha valaha is nosztalgiával gondolt vissza a fizikai billentyűzetes BlackBerry telefonokra, és bosszankodott az iPhone virtuális billentyűzete miatt, akkor mindenképpen érdemes egy pillantást vetnie erre a kiegészítőre. Olyan tapinthatóan megemelt gombokat tartalmaz ugyanis, amelyek utánozzák a telefon virtuális billentyűzetét, miközben még néhány extra billentyűt adnak hozzá.
Az iPhone 14 Pro, iPhone 15 Pro és iPhone 15 Pro Max készülékekhez elérhető tartozék célja, hogy még tapinthatóbb élményt nyújtson, és a fizikai billentyűkattintás visszajelzése miatt nagyobb pontossággal lehessen gépelni útközben. Miután átveszi a virtuális billentyűzet szerepét, még további hely marad az alkalmazásoknak és egyéb tartalmaknak.
[type] => post
[excerpt] => Az év végéhez közeledve egyre másra jelennek meg a visszatekintések, összefoglalók. Az év legjobb, leginnovatívabb kütyüire is érdemes visszatekinteni, igaz, ki-ki más eszközöket tart annak. Az alábbi összeállítás azonban nem akárhonnan, hanem a v...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1735682880
[modified] => 1735611203
)
[title] => Ezek az év leginnovatívabb kütyüi a világ egyik legbefolyásosabb dizájnmagazinja, a Dezeen szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=228055&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 228055
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 228056
[image] => Array
(
[id] => 228056
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/telefon.jpg
[original_lng] => 321405
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/telefon-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/telefon-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/telefon-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/telefon.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/telefon.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/telefon.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/telefon.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1735604003:12
[_thumbnail_id] => 228056
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2227
[_algolia_sync] => 1203087177001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 590
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => IT
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 718084
[1] => 1574905
[2] => 43875
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 2024
[1] => innoáxió
[2] => találmányok
)
)
[1] => Array
(
[id] => 51584
[content] =>
„Van nekem egy hatalmas erejű, engedelmes, gyors, kezes, mindenre felhasználható szolgám: hajómon ő a legnagyobb úr. Ez végez mindent. Ez világít, ez fűt, ez a gépek, a műszerek lelke. Ez az engedelmes szolga: a villamosság.” Nemo kapitány szavai Jules Verne 1870-es regényében épp oly fantasztikusnak tűnhettek a korabeli olvasó számára, mint amikor napjaink embere az öntudatra ébredt robotok vagy éppen a csillagközi utazás lehetőségéről hall. A természettudományok és a technológiai újdonságok iránt szenvedélyesen rajongó író könyveiben hemzsegnek az olyan találmányok, amelyek később, a XX. században már az emberiség mindennapi életének szerves részeivé váltak.
A távoli világok és a tudomány szerelmese
A XIX. század második felében élő emberek joggal érezhették úgy, hogy a világ valósággal elrohan mellettük. A korszak mára legendássá vált feltalálói évről évre fantasztikusabbnál fantasztikusabb találmányokkal álltak elő. Ekkor jelentek meg az első, már négyütemű motorral hajtott járművek prototípusai, az égen feltűntek az első kormányozható léghajók.
A távíró, a telefon, majd a rádió elterjedése, illetve a hang-, és mozgóképrögzítő technológiák felbukkanása a kommunikáció legjelentősebb forradalmát hozta el a nyomtatás feltalálása óta. Hasonlóan forradalmi változást eredményezett az építészetben a vasbeton, a hadviselésben a dinamit és a korai gyorstüzelésű fegyverek felbukkanása.
Ebben a korban élt és alkotott a világirodalom mindmáig egyik legolvasottabb írója, Jules Verne, akinek regényein Magyarországon is nemzedékek nőttek fel. Verne 1828-ban a franciaországi Nantes városában született, és gyermekkora óta szenvedélyesen rajongott a távoli tájak, az utazás és a felfedezések iránt.
Már fiatalon ugyancsak nagy érdeklődést mutatott az irodalom iránt is, de édesapja először hallani sem akart arról, hogy fia a művészek bizonytalan életútját válassza. Így került a 19 éves Verne 1847-ben Párizsba, hogy apja nyomdokaiba lépve jogi tanulmányokat folytasson.
Bár 1851-ben diplomát szerzett, ügyvédként egyetlen napot sem praktizált. A francia főváros kulturális és közösségi élete az irodalmi pálya irányába fordította, és már 1849-től jó barátja, ifj. Alexandre Dumas támogatásával színdarabokat is írt, igaz, ekkor még nem aratott nagy sikereket.
Az egzotikus világok mellett Verne másik nagy szenvedélyévé hamarosan a természettudományok váltak. 1851-ben ismerkedett meg Pierre-Michel-François Chevalier újságszerkesztővel, akinek lapjában tudományos népszerűsítő cikkeket kezdett publikálni. Regényes formába öntött munkáit aprólékos kutatómunkára alapozta, így számos tudományos témájú könyvet és folyóiratcikket olvasott.
Szélesebb ismeretségi körébe tartozott továbbá a korabeli francia tudományos élet több jeles képviselője is, így például Elisee Reclus geográfus, a fényképezés úttörőjének számító Nadar, Charles Deville vulkanológus vagy éppen az angol csillagász, John Herschel.
Így Verne széles körűen tájékozott volt korának tudományos eredményeit illetően, sőt minden bizonnyal arról is tudott, hogy a kutatók mire számítanak a jövőre nézve. A nagy tudással felvértezett – és kétségtelenül jó fantáziával megáldott – író könyveit most, a XXI. században olvasva pedig könnyen olyan érzésünk támadhat, mintha Verne valóban képes lett volna előre látni azt, hogy milyen irányba halad az emberiség fejlődése.
A tengerek világa
Verne talán leghíresebb műve, a Nemo kapitány főhősei egy elektromos tengeralattjárón merülnek az óceán fenekére. A világtengereket bejárva izgalmasabbnál izgalmasabb kalandokban van részük, miközben az olvasó szeme elé tárul a mély tengerek világa.
A tengeralattjáró gondolata a regény 1870-es megjelenése idején már korántsem számított forradalmi ötletnek. Az emberiség ekkor már évszázadok óta kísérletezett víz alatt közlekedő járművek építésével, és alig néhány évvel korábban sor került a tengeralattjárók első sikeres katonai célú bevetésére is. 1864-ben, az amerikai polgárháború során ugyanis a déliek H. L. Hunley nevű tengeralattjárója elsüllyesztette az északiak hatalmas gőzösét, az USS Housatonicot.
A Verne által ismert tengeralattjárókat azonban ekkor még nem elektromos árammal, hanem kézzel forgatott hajócsavarral vagy sűrített levegővel hajtották. Nemo kapitány Nautilusa viszont már teljes mértékben elektromos árammal működik, amelyet a búvárhajó akkumulátorai szolgáltatnak, az energiát a tengervízből kivont nátriumból állítva elő. A hajó így folyamatosan, töltés nélkül képes a víz alatt közlekedni, és csak akkor bukik fel a felszínre, ha a kapitány friss levegővel szeretné feltölteni a fedélzetet.
Ha nem is teljesen a Verne által leírt módszer mentén, de a tengeralattjárók fejlődése valóban a villamos energia irányában indult meg a XIX. század végétől. A két világháborúban alkalmazott tengeralattjárók többségét a felszínen haladva dízelmotorok, míg alámerülve akkumulátorokról táplált elektromos motorok hajtották, a XX. század közepén pedig megjelentek a nukleáris meghajtású tengeralattjárók, amelyek minden korábbinál hosszabb utakat voltak képesek megtenni a víz alatt.
A regény azonban nem csak a tengeralattjárók kapcsán vetítette előre a jövőt. A Nautilus legénysége a napjainkban használt búvárruhákhoz hasonlót használ mélytengeri kalandjai során, és találkozhatunk a mai tézereknek megfeleltethető elektrosokkoló fegyverekkel is. Művében Verne rámutat az óceánokban rejlő lehetőségekre is, hiszen Nemo kapitány emberei az elektromosság mellett minden egyéb szükségletüket a tengerben fellelhető – akkor még végtelennek hitt – nyersanyagokból pótolják.
Holdutazás a XIX. században
Verne két könyvében is foglalkozott az űrhajózás kérdésével. Az Utazás a Holdba (1865), majd az Utazás a Hold körül (1870) című regények három főszereplője elhatározza, hogy elrepülnek a Földhöz legközelebb eső égitestre. Bár a két történet mintegy teljes évszázaddal korábban íródott, minthogy az amerikai Apollo-program űrhajósai meghódították volna a Holdat az 1960-as évek végén, Verne meglepően pontosan ábrázolta a későbbi asztronauták útját.
A regény hősei egy hatalmas ágyút építve győzik le a Föld gravitációs vonzását, és egy abból kilőtt „lövedékben” ülve indulnak nem mindennapi kalandjukra. Az előkészületek során pedig nagy hangsúlyt fektetnek a kilövésre alkalmas helyszín felkutatására. Hosszan vitatkoznak, hogy a két szóba jöhető lehetőség közül, Texasban vagy Floridában építsék fel a hatalmas ágyút. Választásuk végül Floridára esik – ahol aztán az 1960-as években valóban felépült az Egyesült Államok mindmáig legfontosabb kilövőállomása, a Kennedy Űrközpont.
Verne három űrutazója sikeresen kijut a világűrbe, pályára állnak a Hold körül, és bár leszállniuk nem sikerül, megkerülik azt, és visszatérnek a Földre. Hasonlóan a kilövéshez, Verne a leszállás modellezésében sem tévedett nagyot. A visszatérő „lövedék” és utasai a Csendes-óceánban landolnak, épp úgy, ahogy majd az Apollo-11 űrhajósai is visszatérnek a Földre 1969-ben.
Érdekesség, hogy a könyvben Verne felveti annak lehetőségét is, hogy a jövőben valamikor a fény segítségével hajtsák meg az űrhajókat. Ma már tudjuk, hogy ilyesfajta „napvitorlások” valóban alkalmasak lehetnek az űrutazásra, és bár a technológia fejlesztése még jócskán kísérleti stádiumban jár, 2010-ben a Japán Űrügynökség sikeresen útjára indította a világ első, kizárólag a napfény sugárnyomása által hajtott űrhajót, az IKAROS-t.
Tűpontos megérzések a XX. századról
Verne nemcsak technológiai, hanem bizonyos politikai és társadalmi kérdésekben is prófétának bizonyult. Az Északi-sark megvásárlása című 1889-es regényének elején egy nemzetközi aukciót rendeznek, amelyen a résztvevők az Északi-sarkvidék területére licitálhatnak. Az árverésen számos ország képviselői vesznek részt, de végül egy amerikai magánvállalat vásárolja meg a jéggel borított vidéket.
A tetemes összeget megfizető vásárló terve az, hogy egy hatalmas ágyút építve, és annak visszarúgását kihasználva elmozdítsa a Föld tengelyét annak érdekében, hogy így megolvadjanak a sarkvidéki jégtakarók. A jégpáncél alatt ugyanis gazdag szénmezőket sejtenek, így annak kitermelése igencsak nagy nyereséggel kecsegtet.
A Verne által felvázolt helyzet nem sokban különbözik napjaink geopolitikai vitáitól. Az Arktisz alatt található a Föld legnagyobb, mindmáig érintetlen kőolaj- és földgázlelőhelye, nem véletlen tehát, hogy a terület éles diplomáciai csatározások középpontjában áll a környező országok részéről.
Verne leghátborzongatóbb jövendöléseivel az író egy talán kevéssé ismert könyvében találkozhatunk. A Párizs a XX. században című regény eredetileg 1863-ban íródott, de a kézirat nem nyerte el a kiadó tetszését, ezért arra kérte az írót, hogy várjon húsz évet a könyv megjelentetésével. Verne pedig ekkor olyan biztos helyre rakta irományát, hogy valószínűleg még maga is megfeledkezett róla, hogy hol lehet. A regény így több mint száz éven keresztül porosodott egy fiókban, mígnem Verne egyik dédunokája rá nem bukkant 1989-ben.
Az 1994-ben franciául, majd 1996-ban angolul is megjelent regény 1960-ban játszódik a francia fővárosban. A Verne által megálmodott Párizs lakói felhőkarcolókban élnek, és belső égésű motorokkal hajtott autókkal közlekednek. Nem marad el a járművekhez szükséges infrastruktúra sem, így találkozunk benzinkutakkal és aszfaltozott úttestekkel is.
Verne dédunokája
Verne elektromosság iránti érdeklődése ezúttal is visszaköszön. A szélerőművekből nyert áram működteti a városban található megannyi szerkezetet, köztük a légkondicionáló berendezéseket, a nagy sebességgel közlekedő mágneses vonatokat vagy éppen a kivégzésekhez használt elektromos székeket (az első ilyen kivégzésre a valóságban 1890-ben került sor). A városlakók már kezdetleges számítógépekkel is rendelkeznek, amelyeket egy hálózatba kapcsolva üzeneteket továbbíthatnak egymásnak – épp úgy, ahogy az internetet is használjuk napjainkban.
A számtalan technikai csoda ellenére Verne a jövőbeli Párizzsal egy számára is disztópikus világot fest le, ahol az embereket már csak az üzlet és pénz foglalkoztatja, a művészeteket és a kultúrát pedig csak kevés ember ápolja, nekik viszont úton-útfélen szembesülniük kell a társadalom megvetésével.
A Verne által elképzelt jövőben háborúk sincsenek már, hiszen katonákból álló hadseregek toborzása helyett az államok gyilkos hadigépeket építenek. Ezek a gépek pedig olyannyira hatékonyak és pusztítóak, hogy azok bevetése mindkét fél biztos pusztulását vonná maga után, így az országok örökös patthelyzetbe kényszerülnek.
Utóbbi volt talán Verne legpontosabb jóslata. Alig egy évszázaddal azután, hogy papírra vetette e sorokat, a hidegháború éveiben az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti törékeny béke legfőbb biztosítékává éppen az a bizonyosság vált, hogy egy atomháború kitörése mindkét szuperhatalom végét is jelentené egyben.
