A megkérdezett ukránok 64%-a támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen tárgyalásokat. Ezt bizonyítják a Rating szociológiai csoport által végzett felmérés eredményei.
A megkérdezettek többsége (83%) azt válaszolta, hogy Ukrajnának csak akkor kell beleegyeznie a tűzszünetbe, ha biztosítják a biztonsági garanciákat.
Ezenkívül a megkérdezettek 81%-a úgy gondolja, hogy a háború befejezésének reális módja az, ha kompromisszumos megoldást találnak a más országok bevonásával folytatott tárgyalásokon.
Emellett a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az ukránok kategorikusan nem fogadják el (91 százaléka ellenzi) az USA és Oroszország közötti, a háború Ukrajna részvétele nélküli befejezéséről szóló tárgyalásokat, és úgy vélik, hogy ez elsősorban Oroszország számára pozitív, Ukrajnára és az Európai Unióra nézve egyaránt káros hatással lesz.
A felmérést február 20-21-én végezték 18 éven felüli ukránok körében, minden régióban, kivéve a krími, luhanszki és donyecki régiók ideiglenesen megszállt területeit. A felmérésben 1200 ukrán állampolgár vett részt.
Volodimir Zelenszkij elnök támogatottsága kissé nőtt az előző közvélemény-kutatáshoz képest, 2024 decembere és 2025 januárja között az ukránok 63 %-a helyeselte az államfői tevékenységét – számol be pénteken az rbc.ua hírportál az IBIF projekt (a Brit Akadémia által finanszírozott) felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatásba bevont ukránok 26,1 %-a teljes mértékben, 36,9 %-a inkább helyeselte az elnök tevékenységét. Valamennyire elutasította – 14,4 %, inkább elutasította – 18, 3%. Amint a szociológusok rámutattak, a jóváhagyási besorolás közel áll a bizalmi minősítéshez, de nem teljesen azonos (például jóváhagyhatja egy személy tevékenységét, de nem bízik meg benne).
Ezen túlmenően ezek a mutatók (mind a jóváhagyás, mind a bizalom) eltérnek a választási minősítéstől, amikor az embereknek listáról kell választaniuk, hogy kire szavaznak. A szavazásnál az emberek különböző értékelési szempontokat alkalmaznak, és ez eltérő attitűdöket tükröz. „Most sokan manipulálják az adatokat, és a jóváhagyási/bizalmi szinteket választási minősítésként tüntetik fel, ami helytelen” – áll a jelentésben.
A háború 2022 februári kezdete előtt 33 % helyeselte Zelenszkij tevékenységét. 2022 júliusában a mutató 78 %-ra emelkedett, és 2023 szeptemberéig ezen a szinten maradt. Ezt követően 2024 májusában 56 %-ra esett, de 2024 decemberében és 2025 januárjában ismét 63 %-ra emelkedett.
A Brit Akadémia által finanszírozott IBIF felmérés egy kétéves, országos reprezentatív tanulmány, amelyet a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) végzett. A második hullám terepkutatását 2024. november 22. és 2025. január 7. között végezték 1600 válaszadó megkérdezésével. A hibahatár nem haladja meg a 3,3 %-ot.
Volodimir Zelenszkij elnökben 2025 januárjában az ukránok 51%-a bízott, februárban ez a szám növekedett, tekintettel a változó politikai helyzetre – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Ino Sapiens cég felmérési adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a szociológusok megjegyezték, hogy Zelenszkij bizalmi besorolása az invázió kezdetén mért csaknem 90%-ról esett vissza, de még mindig a megkérdezettek körülbelül fele támogatja. „Lehet 57% februárban, ahogy a KMISZ adatai mutatják? Igen, feltétlenül. A februári adataink néhány napon belül megjelennek, de a közvélemény-kutatások bizalmi mutatója folyamatosan változik, reagálva a környező eseményekre” – áll a jelentésben, figyelembe véve a legfeljebb 3%-os hibahatárt.
„Általánosságban elmondható, hogy adataink egybeesnek a KMISZ mérésével, és a külpolitikai helyzet változását figyelembe véve feltételezhetjük, hogy februárban megnőtt a Zelenszkij iránti bizalom” – tette hozzá Ino Sapiens.
A szociológusok megjegyezték, hogy a bizalmi mutató nem jelent közvetlenül az elnök minősítését. „Jelenleg nem teszünk közzé elnöki értékelést, mert háborús időszakban nem tartanak választásokat, nincs kitűzve a választás időpontja, és a szavazáson való besorolás nagymértékben függ a résztvevők névsorától – de egyelőre nem tudni, hogy pontosan ki tervezi az indulást” – áll a jelentésben.
A megkérdezett ukránok 69%-a támogatja Ukrajna európai integrációját, ami 14%-kal több, mint 2022 februárjában volt, az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága rekordszintet ért el a teljes megfigyelési időszakban – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Demokratikus Kezdeményezések és a Razumkov Központ felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint az ukránok 1%-a támogatja az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz való csatlakozást (Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal). A válaszadók 18%-a támogatta azt az ötletet, hogy az ország ne csatlakozzon semmilyen szervezethez.
A 18 és 49 év közötti válaszadók 11,5%-kal nagyobb valószínűséggel támogatták az Európai Unióhoz való csatlakozást, mint az 50 év felettiek. Azok a válaszadók, akik a teljes körű invázió előtt a középső és nyugati régiókban éltek, 16%-kal nagyobb valószínűséggel támogatták az európai integrációt, mint a déli és keleti régiók lakosai. A szegénységi küszöb alatt élő válaszadók 18%-kal kisebb valószínűséggel támogatták Ukrajna EU-csatlakozását, mint a szegény és feltételesen jómódú válaszadók.
A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések alapítvány és a Razumkov Központ 2024. november 29. és december 14. között végezte az ukrán kormány által ellenőrzött területeken, ahol nem folynak harcok, 1518 válaszadóval készített interjú formájában. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,6%-ot.
A megkérdezett ukránok 47%-a támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását abban az esetben, ha az ukrán területek egy része továbbra is orosz megszállás alatt marad, másfél évvel ezelőtt a válaszadók 33%-a támogatta ezt az elképzelést – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás szerint a válaszadók 36%-a nem hajlandó támogatni a NATO-csatlakozást, ha Ukrajna területének egy része meg van szállva, ami 16%-kal kevesebb, mint 2023 júniusában volt.
Az 50 év feletti válaszadók (40%) arról számolt be, hogy nem hajlandó támogatni a NATO-csatlakozást, ha az ukrán területek egy része megszállva marad; azok a válaszadók, akik a teljes körű invázió előtt a keleti (36%), a központi (38%) és a déli (48%) régióban éltek; a szegénységi küszöb alatt élő válaszadók (46%); azok a válaszadók, akiknek rokonai vannak az ideiglenesen megszállt területeken (42%).
A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány a Razumkov Központtal közösen végezte 2024. november 29. és december 14. között az ukrán kormány által ellenőrzött területeken, ahol nem folynak harcok, 1518 válaszadóval folytatott személyes interjú formájában. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,6%-ot.
Az ukránok abszolút többsége minden régióban támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, a támogatás mértéke azonban némileg csökkent – derült ki a Rating szociológiai csoport frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A közvélemény-kutatás adatai szerint november végén a megkérdezettek 78%-a szavazott volna Ukrajna uniós csatlakozására népszavazás esetén, ami valamivel kisebb arány, mint idén júliusban volt (85%). A válaszadók mindössze 5%-a ellenezte az EU-csatlakozást. Növekedett viszont a bizonytalanok vagy nem szívesen válaszolók aránya: 3%, illetve 14%.
Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatottsága is csökkenő tendenciát mutat, és 77%-ot tett ki, míg júliusban 83% volt. A NATO-csatlakozás támogatottságának mutatója jelenleg ugyanazon a szinten van, mint a 2022 márciusi invázió kezdetén. Ukrajnát azonban csak a válaszadók 5%-a nem szeretné az észak-atlanti szövetségben látni, 15%-uk nem szavazna, 3% pedig bizonytalan.
Kor szerinti különbségek nincsenek az európai integráció támogatását illetően. A nők a férfiaknál gyakrabban mutatnak bizonytalanságot (nem mennének el szavazni vagy haboznak a válasszal) mind az EU-csatlakozást, mind a NATO-hoz való csatlakozást illetően. A legalacsonyabb jövedelmű válaszadók támogatják a legkevésbé a csatlakozást. Általánosságban jellemző, hogy mindegyik régióban a többség mindkét szervezethez való csatlakozást támogatja, de azok többsége, akik Ukrajnát az EU és a NATO részeként szeretnék látni, a főváros és a nyugati országrész lakosa közé tartoznak.
A felmérés 2023. november 22–23-án készült 1000 válaszadó megkérdezésével minden régióban, kivéve az ideiglenesen megszállt Krím és Donbász területét, valamint azokat a térségeket, ahol a felmérés időpontjában nem volt ukrán mobilkommunikáció. A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat mintavételi hibája legfeljebb 3,1%.
A NATO-csatlakozás támogatottsága az elmúlt hónapokban ismét nőtt, és 2023 januárjában ez a legmagasabb a mérések történetében – derült ki a Raiting szociológiai csoport friss közvélemény-kutatásának adataira hivatkozva, adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a felmérés azt mutatta, hogy egy népszavazáson az ukránok 86 százaléka támogatná a NATO-csatlakozás kezdeményezését, 3 százalékuk ellenezné, 8 százalékuk pedig nem szavazna. Szintén a válaszadók 87%-a támogatná Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz egy népszavazás esetén, míg 3% nemmel voksolna, 8% pedig nem szavazna. Az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást szinte egyöntetűen támogatják valamennyi makrorégió és kor-, valamint vagyoni csoport képviselői.
Emellett a válaszadók 85%-a támogatja egy Ukrajnából, Lengyelországból és Nagy-Britanniából álló katonai-politikai unió létrehozásának ötletét, 3% ellenzi ezt a kezdeményezést, 7% nem tudott dönteni. Emellett 80%-uk pozitívan viszonyul egy Ukrajnából, Lengyelországból és Litvániából álló katonai-politikai unió létrehozásának gondolatához, 6% ellenzi egy ilyen uniót, 9% közömbös volt. Az említett európai országokkal kötött katonai-politikai szövetségek gondolata minden regionális és kor-, valamint vagyoni csoport körében nagy támogatottságot élvez.
A felmérést 2023. január 14-16-án végezték Ukrajna egész területén, kivéve az Oroszország által ideiglenesen megszállt Krímet és Donbászt, valamint azokat a területeket, ahol a felmérés időpontjában nem volt ukrán mobiltelefon-kapcsolat. Mintavételi populáció: 1000 válaszadó. A kutatás mintavételi hibahatára 0,95, a vizsgálat reprezentativitási hibája legfeljebb 3,1%.
Az idei évben jelentősen, 19%-kal nőtt Sztepan Bandera tevékenységének pozitív megítélése, a nacionalizmus eszméjének támogatottsága pedig már elérte a 67%-ot – derült ki egy frissen végzett közvélemény-kutatás eredményeiből, adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ által végzett felmérésben a válaszadók mindössze 11%-a nyilatkozott negatívan Bandera szerepéről. További 19% nyilatkozott úgy, hogy pozitív és negatív attitűdök is vannak Sztepan Bandera tevékenységében, és körülbelül 18% nem tudott válaszolni erre a kérdésre. Ugyanakkor a megkérdezettek mindössze 2%-a nyilatkozott úgy, hogy nem hallott ilyen ukrán politikai személyiségről.
A kutatás adatai szerint a válaszadók 67%-a egyetért az „egészséges” nacionalizmus szükségességével. Az évek során a nacionalizmust szükségszerűnek tekintő ukránok aránya egyre nő, és ezzel párhuzamosan csökken azoknak az aránya, akik nem támogatják a nacioanlizmust.
A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ 2022. augusztus 5. és 12. között végezte, 2024 válaszadó bevonásával, de csak azokon a területeken, amelyeket az ukrán kormány ellenőrzése alatt vannak, és ahol nem folynak háborús cselekmények. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of ?? prisoners of war. We agreed on the provision of ?? macro-financial aid to Ukraine.
⚡️ More than 1,000 Ukrainians have been returned from Russian captivity since Feb. 24.
Ukraine’s Intelligence Directorate’s press officer Andriy Yusov said on Oct. 29 that almost 30 exchanges have already taken place since the beginning of Russia’s full-scale invasion.
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine! It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase. Thank you to @BWallaceMP Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
A Microsoft végre frissített tájékoztatást adott a Windows 11 nagy port kavart minimum gépigénye kapcsán, sajnos erősen felemás fejleményekről tudunk beszámolni. Elsőként is alapvetően minden korábbi minimum követelményhez ragaszkodik a cég, azaz nem mond le a Secure Bootról és TPM 2.0-ról, ám a processzorok tekintetében nagyon minimális engedékenységre hajlandó volt, felvette a támogatott modellek közé az Intel Core X és az Intel Xeon W szériákat, továbbá specifikusan az Intel Core i7-7820HQ modellt. Az utóbbi dolgozik a mai napig árult Surface Studio 2 egybegépében.
Mindezek ellenére a Microsoft nyitva hagy egy kiskaput a hivatalosan nem támogatott laptopokkal és asztali számítógépekkel rendelkezők számára, a Windows 11 tiszta telepítésekor nem fogja ellenőrizni az „extra” követelményeknek való megfelelést. Aki DVD-ről vagy pendrive-ról telepíti az operációs rendszert, nem pedig frissíteni próbál rá a Windows 10-ről, annak elég lesz 64 bites és kétmagos processzort, 4 GB memóriát, továbbá 64 GB háttértárat felmutatnia a sikeres installációhoz.
Viszont a nem támogatott hardveres konfigurációkon a Microsoft semmiféle garanciát sem vállal a Windows 11 működésére, beleértve a hozzá kiadott biztonsági és funkcionális frissítések elérhetővé válását és települését.
A Microsoft újból deklarálta, hogy a Windows 11 minimum rendszerigényét a stabilitásának és a biztonságának maximalizálása érdekében hozta, ezért is nem hajlandó érdemben megváltoztatni azt. Állítása szerint a kompatibilis számítógépek 99,8%-ban képesek összeomlástól mentesen működni, a nem támogatott konfigurációkon 52%-kal több kernel módú összeomlást tapasztalt. Az adat első olvasatra rosszul hangozhat, de ezek szerint a támogatott konfigurációkon kettő az ezerhez az összeomlás esélye, míg a nem támogatottakon három az ezerhez.
Ez nem tűnik statisztikailag szignifikáns eltérésnek.
[type] => post
[excerpt] => A Microsoft végre frissített tájékoztatást adott a Windows 11 nagy port kavart minimum gépigénye kapcsán, sajnos erősen felemás fejleményekről tudunk beszámolni. Elsőként is alapvetően minden korábbi minimum követelményhez ragaszkodik a cég.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1630268340
[modified] => 1630210977
)
[title] => Saját felelősségre, régebbi PC-kre is telepíthető lesz a Windows 11
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=69227&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69227
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 69229
[image] => Array
(
[id] => 69229
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/frissites.jpg
[original_lng] => 47426
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/frissites-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/frissites-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/frissites-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/frissites.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/frissites.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/frissites.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/frissites.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1630200178:12
[_thumbnail_id] => 69229
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2359
[_oembed_3bd05c6acdc98d342343ca1b67785e6a] =>
Upcoming Windows 11 builds will include a small reminder about system requirements atop System Settings in case your device doesn't meet them. pic.twitter.com/KZ4NkqB7wq
Heads Up Start11 users, if you installed KB5022913, (an optional update released today) you may encounter a few hiccups with the coloring of the taskbar or clock on secondary monitors, we have a fix deployed internally and will have an update soon#Start11#Windows10#Windows11pic.twitter.com/tm9zMo3OaR
Microsoft has released updated EVALUATION ISO files (KB5043080 integrated, x64 ONLY) for the upcoming Windows releases: - Windows 11 Version 24H2 (Enterprise/LTSC 2024) - Windows Server 2025 (based on version 24H2) - Azure Stack HCI, version 24H2