Array
(
[count_posts] => 2
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjU4MTU5Nzt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 222813
[content] =>
1993. október 18.-án tartotta meg ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, ahol elhatározták, hogy létrehozzák az önálló magyar felsőoktatást vidékünkön. A legfőbb cél az volt, hogy olyan tanárokat képezzenek, akik által biztosítva lesz helyben a magyar nyelvű oktatás. A kezdeményezéshez csatlakozott a Kárpátaljai Református Egyházkerület, valamint Beregszász önkormányzata, aminek köszönhetően 1994-ben már be is indulhatott az oktatás, igaz ekkor még a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális kihelyezett képzéseként. Az első szakok között szerepelt az angoltanári képzés, ami lényegében megalapozta a filológiai tanszék létrejöttét. Az angol szak elindításában, vitathatatlan érdemei voltak az akkor még Bessenyei György Tanárképző Főiskola néven ismert Nyíregyházi Egyetemnek, aminek a munkatársai kihívásként tekintettek a beregszászi képzésre, főként úgy, hogy 1994-ben még csak 6 éves volt nyírségi angoltanári képzés is. Kezdetben egy képzés volt, mára viszont a filológia tanszék a főiskola legnagyobb egysége, a maga 12 képzési lehetőségével és azzal az 501 diákkal, akik jelenleg is nálunk folytatják tanulmányaikat, emelte ki Beregszászi Anikó, a tanszék vezetője azon az ünnepségen, amelyre a tanszék egykori és jelenlegi tanárai és diákjai kaptak meghívást. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nem csak Kárpátalja, de az egész Kárpát-medence meghatározó intézményévé nőtte ki magát, Magyarország kormánya pedig a továbbiakban is támogatni fogja a működését, hangsúlyozta Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Keleti Kapcsolatok Fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára. A múltból merítve a jövőt szeretnénk építeni aminek számos új képzés is része kell hogy legyen, vélekedett Csernicskó István. A rendezvényt szándékosan a magyar nyelv napjára időzítették, így a visszaemlékezések között számos, a filológia tanszékhez köthető költő, író munkája hangzott el, ezzel is bizonyítva, hogy teret és lehetőséget biztosítanak az egyéni képességek kiteljesítéséhez.
1963. szeptember 1-én az Ungvári Állami Egyetemen kezdte meg munkáját a magyar tagozat és vele együtt a magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés. Hatvan év alatt több mint ezer végzős szerzett magyar nyelv- és irodalom tanári diplomát, akik a kárpátaljai magyar értelmiség alappillérét képezik ma is. Az évforduló alkalmából háromnapos programsorozat vette kezdetét. A nyitórendezvényre az ungvári ILKO Galériában került sor magas rangú vendégek részvételével, ahol jelen volt dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, miniszterelnöki biztos, aki beszédében elmondta, hogy a nyelv az ember identitásának az alapja, amivel meg tudjuk fogalmazni és elmondani gondolatainkat, érzéseinket. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Petro Lizanec. A most 92 éves nyelvész 49 éven át vezette a Magyar Filológia Tanszéket. Horváth Katalin egyetemi docens, aki 1964-ben felvételizett a magyar filológia tagozatra, stábunknak elmesélte, hogy óriási lehetőség volt ez akkoriban a fiatal kárpátaljai magyarok számára, ezt bizonyítja az is, hogy a 20 megadott helyre akkor közel 200-an felvételiztek. Spenik Sándor, az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet igazgatója beszédében kiemelte, hogy a hatvan évvel ezelőtti esemény óriási mérföldkőnek számított az egyetem számára, egyúttal a kárpátaljai magyar értelmiség szellemi műhelyévé is vált. A rendezvénysorozat másnapján a tudományos tanácskozásé volt a főszerep. A Nyelvi, irodalmi, etnokulturális kapcsolatok a Kárpát-medencében: múlt, jelen és jövő című nemzetközi tudományos konferencián magyar es ukrán kutatók mutatták be a nyelvek, irodalmak, kultúrák közötti kapcsolatot. Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet igazgatója a szórványmagyarság etnokulturális kapcsolatairól tartott előadást. Számokban nehéz kifejezni a 60 év eseményeit, azonban az tény, hogy a jelenlegi kárpátaljai magyar felsőoktatást azoknak az egykori diákoknak köszönhetjük, akik most már tanárok, kutatók, a magyar értelmiség vezetői lettek. Csütörtökön tovább folytatódik a jubileumi rendezvénysorozat, amelyről a TV21 híradója is beszámol majd.
tanárképzés (1 Oldal)
