Ukrajna 2023-as sikertelen ellentámadása óta az orosz invázió kiszámítható ritmusban folyt: nyári és téli offenzívák váltották egymást, közben az orosz egységek rotáltak és feltöltötték soraikat. Idén tavasszal az ukrán állásokban ismét fokozódó orosz csapásokat és beszivárgási kísérleteket tapasztalnak a katonák, ám a parancsnokok hangulata megváltozott. Az orosz támadások kisebb nyomást gyakorolnak az ukrán egységekre, mint korábban, és Kijevben egyre erősödik az a meggyőződés, hogy Ukrajna tűzszünetre kényszerítheti Oroszországot – írja elemzésében a Foreign Affairs.
A fordulat nem egy drámai változásból, hanem több trend együttes alakulásából fakad. 2024-ben és 2025 nagy részében Oroszország még több katonát toborzott, mint amennyit elveszített, és fokozni tudta a nyomást az ukrán vonalakon. Ukrajna ezzel szemben veszteségeit nem tudta pótolni: a védelmi vonalak hónapról hónapra elvékonyodtak, több mint 200 ezer katona szökött meg a hadseregből, a frontvonalat tartó katonák pedig sokszor 200 egymást követő napot töltöttek harcban. Moszkva arra számított, hogy előbb-utóbb eléri minimális célját, a Donbász teljes megszállását, miközben a tárgyalásokon merev álláspontot képviselt.
2025 közepétől Ukrajna komoly reformokat hajtott végre. Felállított több mint egy tucat hadtestet, amelyek a brigádok feletti irányítást és a kiképzést is átvették – ez javította a felkészítés minőségét és csökkentette a dezertálást. Egyes ukrán egységek elkezdték hatékonyabban ötvözni a gyalogságot, a drónokat, a tüzérséget és a páncélosokat, ami lehetővé tette a csapatrotációt és helyi offenzív sikereket. 2026 elejére az ukrán harcoló egységekbe érkező friss állomány már meghaladta a veszteségeket.
Az orosz haderő ezzel párhuzamosan látványosan gyengülni kezdett. Moszkva végig hatalmas emberáldozatokat vállalt – havonta mintegy 23 ezret –, miközben a pénzügyi ösztönzőkkel toborzott katonák java része képzetlen volt, és sokan kifejezetten a harc elkerülése céljából csatlakoztak. A korrupció, az ellentmondásos szabályok és a középső parancsnoki szintek leromlása oda vezetett, hogy az orosz erők egyre kevésbé képesek terveiket végrehajtani. A tüzérség és a drónok koordinációja romlik, a valós harctéri helyzet és a főparancsnokság térképei között egyre nagyobb a szakadék.
Mindez nem jelenti, hogy Ukrajna győzelme szükségszerű. Oroszországnak még mindig több mint 600 ezer katonája van harcoló állásban, lőszerhiánnyal nem küzd, és bizonyos szektorokban ukrán területeket foglal el. A tűzszünet, ha megvalósul, maga is súlyos kockázatokat hordoz: a mozgósítási rendszer leépítésére nehezedő társadalmi nyomás, az újjáépítés terhe, a politikai megosztottság és az európai támogatás esetleges lankadása mind sebezhetővé tennék Ukrajnát. Mindazonáltal a tűzszünet egyre reálisabb lehetőséggé válik, és elérése Ukrajna, partnerei és Európa összehangolt erőfeszítéseit igényli.
A fogolycsere következő szakaszának előkészületei folyamatban vannak, jelentette ki Andrej Juszov, a Hírszerző Főigazgatóság szóvivője a hromadske azon kérdésére válaszolva, hogy az oroszok megszeghetik-e a május 9-i megállapodásokat.
„Az oroszok nem egyszer szegtek meg különféle megállapodásokat és ígéreteket. Azonban függetlenül attól, hogy milyen kijelentéseket tettek, vagy milyen hangnemben tették, akár a csatatéren, akár a diplomáciai tribünökről, a foglyaink cseréjéről szóló tárgyalások soha nem álltak le, és számunkra ez a legfontosabb eredmény. Bármit is mond az orosz propaganda, lesz eredmény – a fiúk és lányok visszakerülnek, mi mindenképpen objektíven fogjuk kommentálni” – mondta Juszov.
Három találkozót szervezett eddig film- és televíziós szakembereknek a NATO az elmúlt hónapokban, az eseményekre Los Angelesben, Brüsszelben és Párizsban került sor – értesült a Guardian. Mivel nem teljesen világos ezeknek a találkozóknak a pontos célja, így egyre erősebb a gyanú, hogy propagandacélokat szolgálhatnak a titkos találkozók. A következőre júniusban, Londonban kerülhet sor.
Zárt ajtók mögötti találkozókat szervez a NATO film- és tévés forgatókönyvírókkal, rendezőkkel és producerekkel Európa-szerte és az Egyesült Államokban, ami gyanúra ad okot, hogy a szövetség a művészeteket igyekszik felhasználni a blokk érdekében történő „propaganda” terjesztésére – írja a Guardian.
A brit lap értesülései szerint a szövetség eddig három találkozót szervezett film- és televíziós szakemberekkel Los Angelesben, Brüsszelben és Párizsban, és a jövő hónapban Londonban folytatja „meghitt beszélgetéssorozatát”, ahol a brit hivatásos írókat képviselő Writers’ Guild of Great Britain (WGGB) forgatókönyvíró tagjaival találkozik.
A londoni találkozó terve ugyanakkor felháborodást váltott ki néhány meghívott körében, akik úgy érezték, hogy arra kérik őket, „járuljanak hozzá a NATO propagandájához”.
A megrendezésre kerülő találkozó témája „a biztonsági helyzet alakulása Európában és azon túl” lesz. Úgy tűnik, hogy James Appathurai, a NATO korábbi szóvivője, aki jelenleg a hibrid, kiber- és új technológiákért felelős főtitkár-helyettes, a szövetség más tisztviselőivel együtt részt kíván venni az eseményen.
A Guardian által megtekintett WGGB-e-mailben arra utaltak, hogy a találkozók nyomán már „három különálló projekt” van fejlesztés alatt, amelyek „legalábbis részben ezekből a beszélgetésekből merítettek ihletet”.
A rendezvény szervezői szerint az is elhangzott, hogy a NATO „azon a meggyőződésen alapszik, hogy az együttműködés és a kompromisszum, a barátságok és szövetségek ápolása jelenti az előrelépés útját, hozzátéve, hogy még ha csak egy ilyen egyszerű üzenet is bekerül egy jövőbeli történetbe, az már elég lesz.
„Nyilvánvaló propaganda”
Alan O’Gorman, a 2026-os Ír Film- és Televíziós Díjátadón a legjobb filmnek járó díjat elnyerő Christy című film forgatókönyvírója „felháborítónak” és „nyilvánvaló propagandának” nevezte a tervezett találkozót.
Úgy gondoltam, hogy érzéketlen és őrültség ezt valamiféle pozitív lehetőségként bemutatni. Sok embernek, köztük nekem is, vannak barátai és családtagjai, vagy maguk is olyan országokból származnak, amelyek nem tagjai a NATO-nak, és amelyek szenvedtek a NATO által kezdeményezett és propagált háborúk miatt – mondta. Úgy véli, hogy a találkozók a NATO kísérlete arra, hogy „üzeneteit filmeken és a tévében is terjeszthesse”.
„Úgy gondolom, jelenleg egész Európában félelemkeltés folyik azzal kapcsolatban, hogy védelmi képességeink gyengék” – mondta. „Írország esetében látom ezt, ahol egyes médiumok és a kormány arra törekszik, hogy a NATO-t pozitív fényben mutassa be, és szorosabb kapcsolatot teremtsen velük. Úgy gondolom, az ír emberek többsége nem akar semmi köze lenni a külföldi háborúkhoz.”
Faisal A Qureshi, egy több mint 20 éve a szakmában dolgozó forgatókönyvíró és producer, jelentkezett a találkozóra, „hogy első kézből lássa, milyen lesz”, de ütemterv-ütközés miatt vissza kellett lépnie.
Elmondta, hogy „bármely kreatív szakember számára, aki belemerül ebbe a titkos hírszerzési vagy katonai tájékoztatók világába, az a kockázat áll fenn, hogy elcsábul, és azt hiszi, most már rendelkezik valamilyen titkos tudással. Hogy létezik egy szürke zóna, ahol a morál határai elmosódnak, és az emberi jogok megsértése elfogadható, ha azt a nagyobb jó érdekében teszik”.
Nem ez az első ilyen eset
A Guardian emlékeztet rá, hogy 2024-ben nyolc forgatókönyvírót – köztük a Jóbarátok egyik íróját és vezető producerét – hívta meg a washingtoni Szakmai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) a NATO brüsszeli központjába, hogy megismerkedjenek a biztonságpolitikával.
A csoport, amelynek tagja volt a régóta futó bűnügyi sorozat, az Esküdt ellenségek egyik írója és a komikus bűnügyi dráma, a Szellem ereje egyik producere is, a látogatás során találkozott a szövetség akkori főtitkárával, Jens Stoltenberggel.
A NATO egyik tisztviselője a találkozókat azzal magyarázta, hogy az iparág képviselői érdeklődést mutattak a NATO tevékenységével és működési módjával kapcsolatban. „Ezek az események lehetőséget nyújtanak a NATO, a civil társadalom és a gondolkodóközösség képviselőivel való párbeszédre” – fogalmazott.
Donald Trump amerikai elnök azon kísérletei, hogy az ukrajnai békében egyezzen meg az agresszor országgal, Oroszországgal, az ukrán civil lakosság körében az áldozatok számának meredek növekedéséhez vezettek, jelentette ki Olekszandra Matvijcsuk, a Polgári Szabadságjogok Központjának vezetője a Kijevi Biztonsági Fórumon.
„Ironikus módon Trump elnök tárgyalásainak éve volt a legvéresebb év az ukrán civilek számára. Az ENSZ szerint a megölt és megsebesült civilek száma 35%-kal nőtt az előző évhez képest. Ez közvetlen következménye annak, hogy az ember elvesztése prioritásként szerepel a politikai folyamatokban” – mondta az emberi jogi aktivista.
A béke paramétereiről szólva hangsúlyozta, hogy az lehetetlen Ukrajna számára méltányos feltételek nélkül. Ezért a háborús bűncselekmények dokumentálása és az elkövetők bíróság elé állítása véleménye szerint nem csupán jogi eljárás, hanem „olyan munka, amely utat nyit a béke felé”.
Ukrajna újabb fogolycserét készít elő Oroszországgal, ezer ukránt hozhatnak haza – jelentette be szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Rusztem (Umjerov – a szerk.) beszélt Medinszkijjel a cseréről – kapcsolatban állnak. 1000 embert szeretnénk elhozni, dolgozunk a listákon.” Az ukrán és az orosz delegációk találkozójával kapcsolatban azt mondta, hogy ebben a kérdésben jelenleg „nincs előrelépés”.
„Akár holnap találkozhatunk velük, ha csak beszélni akarunk. De eredményre van szükségünk. Olvastuk az összes memorandumukat, jól ismerjük őket. És ők is olvasták a miénket – nagyon alaposan tanulmányozták azokat. Tudják, mit akarnak, és mi is tudjuk, mit akarunk” – mondta az elnök.
Zelenszkij szerint az oroszok most minden eszközzel megpróbálják késleltetni a tárgyalásokat, és nem akarják, hogy véget érjen a háború. „Megint hazudtak – találkozunk, van egy megállapodás a cseréről, és a csere mellett van egy megállapodás arról a formátumról is, ahogyan a vezetők találkoznak, hogy megpróbáljanak megegyezni a háború befejezéséről, egyik vagy másik szakaszban. De találkoztak, és csak a cseréről állapodtak meg. Visszajöttek, és azt mondták: „Folytassuk a cserét, civilek… a civilek után lesz egy hívás Rusztemmel, megbeszéljük a továbbiakat.” Volt egy hívásuk. Most azt mondják: valószínűleg valami mást kell tennünk – technikai találkozókat. Vagyis mindent késleltetnek” – tette hozzá.
Mint az elnök megjegyezte, meg fogja vitatni ezt a kérdést Donald Trump amerikai elnökkel, és beszélni fog Kínával is. „Azt hiszem, mindenki megteszi a magáét annak érdekében, hogy a vezetői szintű találkozó létrejöjjön” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Серед тих, кого повернули сьогодні — колишній мер Херсона Володимир Миколаєнко, який понад три роки перебував у полоні.
У 2022 році він був у списках на повернення, проте Володимир добровільно відмовився від обміну на користь важкохворого полоненого, з яким він перебував в одній… pic.twitter.com/mPoTEXwN44
Сьогодні відвідав наших поранених воїнів в одному з медзакладів Києва. Поспілкувався з бійцями, які зараз проходять лікування після тяжких поранень рук і ніг. Дякую захисникам за службу, за все, що зробили для країни. Відзначив їх державними нагородами.
A legtöbb ukrán a háború tárgyalások útján történő gyors befejezését szeretné, de csak kevesen számítanak arra, hogy az aktív harcok a közeljövőben véget érnek – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Gallup közvélemény-kutató intézet frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a július elején végzett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy minden negyedik (25%) megkérdezett úgy véli, hogy az aktív harcok valószínűleg megszűnnek a következő 12 hónapon belül, bár csak 5% tartja ezt „nagyon valószínűnek”. Több mint kétharmaduk (68%) úgy véli, hogy nem valószínű, hogy az aktív ellenségeskedés a következő évben megszűnik. A megkérdezettek többsége (69%) a háború mielőbbi tárgyalásos befejezését, míg 24% a győzelemig tartó harc folytatását támogatja.
Ez szinte teljesen ellentétes a 2022-es közvélemény-kutatás eredményével, amikor a megkérdezettek 73%-a támogatta Ukrajna győzelmig tartó harcát, míg 22%-uk inkább azt szerette volna, ha Ukrajna mielőbb megpróbál megállapodásra jutni.
A Gallup szerint a változás egy megújult diplomáciai nyomás közepette történt. Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy készen áll a közvetlen tárgyalásokra Vlagyimir Putyinnal, és felajánlotta a tárgyalások folytatását, míg Donald Trump amerikai elnök szankciókkal próbál nyomást gyakorolni a Kremlre – írta az intézet.
A londoni Gallup közvélemény-kutató intézet a felmérését 2025. július 1. és 14. között végezte. Azonban nem részletezte a kutatás módszerét, helyszínét, mintavételét, sem megrendelőjét.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A legtöbb ukrán a háború tárgyalások útján történő gyors befejezését szeretné, de csak kevesen számítanak arra, hogy az aktív harcok a közeljövőben véget érnek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1754644260 [modified] => 1754584344 ) [title] => Az ukránok többsége szeretné a háború gyors, tárgyalásos befejezését, de annak elhúzódására számít – közvélemény-kutatás [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=250473&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 250473 [uk] => 250480 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 250476 [image] => Array ( [id] => 250476 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/katonak-1.jpg [original_lng] => 92041 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/katonak-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/katonak-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/katonak-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/katonak-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/katonak-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/katonak-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/katonak-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1754578422:8 [_thumbnail_id] => 250476 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2898 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_48502b6798f08f181a3dbbb55f596772] =>
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Ukrajnában jelenleg öt tábor működik az orosz hadifoglyok fogva tartására. És elegendő cserealappal rendelkezünk a fogolycserék folytatásához, nyilatkozta Petro Jacenko, a hadifoglyokkal való bánásmódot koordináló központ szóvivője az Espresso című lapnak adott interjújában.
„Meg kell értenünk, hogy a fogolycserét előkészítő munka, mind a már megtörtént, mind a remélhetőleg jövőbeli fogolycserék annak köszönhetőek, hogy mi, a Koordinációs Központ Ukrajna elnökének megbízásából rengeteg munkát végzünk. Információkat gyűjtünk a fogságban lévő embereinkről, ha civilekről beszélünk” – mondta.
Jacenko hozzátette, hogy ezek közül a fogolycserék közül néhányra egyébként is sor került volna, mert idén, még az isztambuli megállapodások előtt is voltak fogolycserék.
„De ezeknek a megállapodásoknak köszönhetően valóban nagyon sok embert tudtunk kiszabadítani, és ez a folyamat folytatódik. A fogolycsere megszervezésében részt vevő összes intézmény dolgozik, és mindenek ellenére továbbra is dolgozni fog. Van egy cserealapunk. A hozzátartozók gyakran megkérdezik tőlünk: „Van még elég orosz foglyuk a cseréhez?”, hangsúlyozta a szóvivő.
Megjegyezte, hogy jelenleg öt tábor működik orosz hadifoglyok fogva tartására.
„A harmadik genfi egyezmény értelmében ott tartják őket fogva. És elegendő cserealappal rendelkezünk ahhoz, hogy folytassuk a fogolycseréket, és hazahozzuk embereinket ezekből a szörnyű körülményekből”, összegezte Jacenko.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Серед тих, кого повернули сьогодні — колишній мер Херсона Володимир Миколаєнко, який понад три роки перебував у полоні.
У 2022 році він був у списках на повернення, проте Володимир добровільно відмовився від обміну на користь важкохворого полоненого, з яким він перебував в одній… pic.twitter.com/mPoTEXwN44
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán a Vatikánban találkozott XIV. Leó pápával, akivel megvitatta az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokat – számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a Vatikán közölte, hogy Zelenszkij és a pápa „megvitatták a folyamatban lévő konfliktust és az igazságos és tartós béke sürgető szükségességét”. „A baráti beszélgetés során megerősítést nyert a párbeszéd fontossága, mint a harcok megszüntetésének legjobb eszköze. A Szentatya részvétét fejezte ki az áldozatoknak, és megerősítette imáit és közelségét az ukrán néphez, felszólítva a foglyok szabadon bocsátására és a közös megoldások keresésére irányuló minden erőfeszítésre” – jelentette a Vatikán. Leó pápa emellett világossá tette, hogy hajlandó fogadni Oroszország és Ukrajna képviselőit a Vatikánban tárgyalások céljából.
Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy megvitatta a pápával az Oroszország által elrabolt ukrán gyermekek visszaszolgáltatását, valamint a Vatikán bevonásának lehetőségét a békés rendezésbe. „Nagyon hálás vagyok ezért a találkozóért, azért, hogy fogadott minket, és természetesen a segítségéért – mind lelki, mind gyakorlati szempontból – az Oroszország által elrabolt gyermekeink visszaszolgáltatásának kérdésében. A békére törekszünk, és nagyon reméljük, hogy a Vatikán segíthet teret adni a párbeszédnek, amely a háború végéhez vezet” – mondta el az ukrán elnök.
Сьогодні відвідав наших поранених воїнів в одному з медзакладів Києва. Поспілкувався з бійцями, які зараз проходять лікування після тяжких поранень рук і ніг. Дякую захисникам за службу, за все, що зробили для країни. Відзначив їх державними нагородами.
A megkérdezett ukránok 64%-a támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen tárgyalásokat. Ezt bizonyítják a Rating szociológiai csoport által végzett felmérés eredményei.
A megkérdezettek többsége (83%) azt válaszolta, hogy Ukrajnának csak akkor kell beleegyeznie a tűzszünetbe, ha biztosítják a biztonsági garanciákat.
Ezenkívül a megkérdezettek 81%-a úgy gondolja, hogy a háború befejezésének reális módja az, ha kompromisszumos megoldást találnak a más országok bevonásával folytatott tárgyalásokon.
Emellett a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az ukránok kategorikusan nem fogadják el (91 százaléka ellenzi) az USA és Oroszország közötti, a háború Ukrajna részvétele nélküli befejezéséről szóló tárgyalásokat, és úgy vélik, hogy ez elsősorban Oroszország számára pozitív, Ukrajnára és az Európai Unióra nézve egyaránt káros hatással lesz.
A felmérést február 20-21-én végezték 18 éven felüli ukránok körében, minden régióban, kivéve a krími, luhanszki és donyecki régiók ideiglenesen megszállt területeit. A felmérésben 1200 ukrán állampolgár vett részt.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Ukrajna bővíteni fogja annak a tárgyalócsoportnak a tagszámát, amely a hadifogolycserék előkészítésével foglalkozik. Konkrétan további 6 struktúra képviselőit vonja be a folyamatba – számolt be az RBC-UkrajinaUkrajna Biztonsági Szolgálat közleményére hivatkozva.
Maljuk elmondta, hogy Ukrajna kibővíti a tárgyalócsoportot, amely a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs stáb nevében a fogolycserét készítette elő. Ezentúl Ukrajna Biztonsági Szolgálata, a hírszerzési szolgálat, a belügyminisztérium, az ukrán fegyveres erők, a külföldi hírszerzés és az ombudsman képviselői is tagjai a tárgyalócsoportnak.
„Biztos vagyok benne, hogy ez a verzió lehetővé teszi, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket, és hatékonyabban harcoljunk Ukrajna minden honvédőjéért, hogy hazahozzuk őket. Erőfeszítéseink szinergiája és kombinációja az, ami a lehető leghamarabb meghozza gyümölcsét” – jelentette ki a Biztonsági Szolgálat vezetője.
Megjegyezte, hogy ez nemcsak a katonai állomány, hanem a civilek cseréjének megszervezésére is vonatkozik, beleértve azokat is, akiket Oroszország 2014 óta tart illegálisan fogva.
„Az ukrán honvédek hazatérése Volodimir Zelenszkij elnök által meghatározott kiemelt feladat. Ez pedig határkörünk és feladatunk fontos része. Ezenkívül az a Biztonsági Szolgálat alkalmazottai sikeresen dolgoznak azon, hogy a lehető legnagyobb mértékben feltöltsük cserealapunkat” – jegyezte meg Maljuk.
Throughout all of this time, we have not stopped working for a single day to bring everyone home from Russian captivity.
And today, we have an important result: 75 more of our people have returned to Ukraine. The Armed Forces, National Guard, border guards, and four civilians.… pic.twitter.com/FrsHfb2fpM
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 31, 2024
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Серед тих, кого повернули сьогодні — колишній мер Херсона Володимир Миколаєнко, який понад три роки перебував у полоні.
У 2022 році він був у списках на повернення, проте Володимир добровільно відмовився від обміну на користь важкохворого полоненого, з яким він перебував в одній… pic.twitter.com/mPoTEXwN44
