Manapság a kütyük sokkal gyorsabban megragadják a gyerekek figyelmét, mint korábban, és a rendszeres online használat vagy az alkalmazások használata kezd sokrétű problémát jelenteni számukra – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az ukrán gyermekek online biztonságáról szóló országos vizsgálat adataira hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint az óvodások 78%-a használja az internetet, ebből 42% naponta 1-2 órát tölt online. Az, hogy egy gyermek mennyi időt tölt online, közvetlenül függhet a szülők szokásaitól. Az ukrán iskolás diákok több mint 70%-a napi 3 óránál többet van online, 28%-uk pedig elismeri, hogy az internet zavarhatja a tanulást. Sok gyereknek már 3-5 éves korában van fiókja, bár a legtöbb gyerek 6-10 éves korában hozza létre azt (korábban, mint ahogy azt a legtöbb platform szabályai megengedik). Legnépszerűbb alkalmazások: az összes korosztály között abszolút vezető a YouTube, a TikTok vagy játékok szintén népszerűek az óvodások körében, a TikTok, a Telegram és a Viber pedig az iskolások körében népszerű.
Riasztó jel, hogy annak ellenére, hogy a szülők bíznak a nevelési elveikben, egyes gyermekek továbbra is az online és az offline élet közötti egyensúlyhiány jeleit mutatják (ami befolyásolhatja tanulmányaikat és akár az egészségüket is).
A Sense Research által végzett tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az internet a legtöbb ukrán gyermek mindennapi életének szerves része. Az óvodások 78%-a használja (a szüleik szerint). Közülük 42% napi 1-2 órát tölt online. Ugyanakkor a szakértők megjegyzik: az óvodások körében az internetezéssel töltött idő összefügg a szüleik online töltött idejével is. Vagyis azoknak a szülőknek a gyermekei, akik kevesebb időt töltenek online, általában kevesebbet is használják az internetet.
Az országos tanulmány szerint az ukrán iskolások körében: több mint 70% –- naponta 3 vagy több órát tölt online; mindössze 1,6% használja az internetet napi egy óránál kevesebb ideig. Ugyanakkor az iskolás gyerekek 28%-a kevesebb időt tölt tanulással legalább hetente egyszer az internet használata miatt.
A kutatásban megkérdezett szülők szerint az óvodásoknak csak körülbelül 3%-a használ közösségi hálózatokat. Ráadásul a legtöbb felhasználónak nincs saját külön fiókja. Eközben a legtöbb fiatal ukrán, akinek már van saját fiókja, 3 és 5 éves kora között regisztrálta azt. Az iskolás gyerekek esetében a legtöbben azt jelezték, hogy 6 és 10 éves koruk között kezdték el használni a közösségi hálózatokat. „Vagyis a legtöbb közösségi hálózat hivatalosan megengedett regisztrációs korhatára előtt” – állították a kutatók.
Az ukrán óvodások által használt 3 legnépszerűbb alkalmazás a következő: YouTube – 81,5%, TikTok – 33,7%, mobiljátékok – 33%. Az iskolás gyerekek által használt 4 legnépszerűbb alkalmazás (a tanulmány eredményei alapján): YouTube – 84,6%, TikTok – 77,9%, Telegram – 71,2%, Viber – 68,8%. A kutatók megjegyzik, hogy „a legtöbb szülő pozitívan értékeli, hogy képes felmérni és ellenőrizni gyermekei online töltött idejét”. Ennek ellenére egyes gyerekeknél továbbra is megfigyelhetők az online és offline idő közötti egyensúlyhiány jelei.
Ezenkívül a kütyük használata az ukrán fiatalok életének minden területére hatással van: a testi egészségre, a mentális egészségre, a tanulásra, a közösségi életre.
Napi három óra elegendő ahhoz, hogy egy gyermek közösségimédia-használata hosszú távon szorongást és depressziót okozzon tinédzser korára. Brit kutatók kimutatták, hogy a késő esti görgetés nem csupán rossz szokás, de komoly mentális problémákat okozhat. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az ausztrálok által már bevezetett tiltás hatásait még vizsgálják, így további kutatásokra van szükség.
Akik gyermekkorukban naponta több mint három órát töltenek a közösségi média görgetésével, nagyobb valószínűséggel küzdenek szorongással és depresszióval tinédzser korukban – derül ki egy brit kutatásból. A szakértők szerint a kulcs az alváshiány, mivel a késő esti online jelenlét lerövidíti a fiatalok alvásidejét, ami hosszú távon komoly mentális egészségügyi következményekkel jár − írja a The Guardian.
A londoni Imperial College kutatói egy 2014-ben indított, a kognitív képességeket, a serdülőket és a mobiltelefon-használatot vizsgáló tanulmány adatait elemezték. A felmérésben 31 londoni iskola 2350 tanulója vett részt: a diákok kétszer töltöttek ki kognitív teszteket és kérdőíveket digitális szokásaikról, mentális egészségükről és életmódjukról – először 11-12, majd 13-15 éves korukban.
Az eredmények egyértelműek: azok a gyerekek, akik naponta több mint három órát töltöttek a közösségi médiában, jóval nagyobb valószínűséggel mutattak szorongásos és depressziós tüneteket tinédzser korukban, mint azok, akik naponta legfeljebb fél órát tartózkodtak az online térben. A depresszió viszont sokkal nagyobb eséllyel fordult elő a lányok körében.
Az alvás a hiányzó láncszem
A kutatók szerint a kapcsolat mögött elsősorban az alváshiány húzódik meg. Azok a fiatalok, akik főleg késő este használják a közösségimédia-platformokat, kevesebbet alszanak – különösen tanítási napokon. Ez az összefüggés magyarázhatja, miért mutatkoznak náluk hosszabb távon is mentális egészségügyi problémák.
Elemzésünk egyértelmű tendenciát mutat a közösségi médiában töltött idő és a mentális egészségügyi problémák között – mondta Mireille Toledano, a kutatás vezetője. „Azok a gyerekek, akik hosszabb ideig és késő estig használják a közösségimédia-alkalmazásokat, valószínűleg az egészséges működéshez szükséges alvásidőt veszik el maguktól. Úgy gondoljuk, ez a legfontosabb oka annak, hogy ez hosszú távon is kihat a mentális egészségükre” − tette hozzá a szakember.
Csak a tilalom használ?
A tanulmány különösen érdekes annak fényében, hogy a brit kormány nemrég indított konzultációt a gyermekek online védelméről, amelynek keretében felmerült, hogy a 16 éven aluliak számára megtiltsák a közösségi oldalak használatát. Ausztrália 2025-ben már megtette ezt a lépést – az ország a világon elsőként tiltotta meg, hogy a 16 éven aluliak közösségi médiát használjanak, majd a szabályozás decemberi bevezetését követően néhány napon belül 4,7 millió fiatal fiókját törölték, tiltották le vagy korlátozták.
Mireille Toledano ugyanakkor óvatosságra int a hasonló brit lépésekkel kapcsolatban. Elmondása szerint jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy törvénybe iktassanak egy tiltó szabályozást. „A kép összetett, és sokféle tényezőtől függ, és jobban meg kell értenünk, mi vezet az általunk látott összefüggésekhez. Ahelyett, hogy Nagy-Britannia egy önkényes tilalomhoz folyamodna, célszerűbb lenne megvárni, mi történik Ausztráliában ebben az évben, és milyen hatással lesz a tilalom a fiatalok egészségére” − hangsúlyozta a kutató.
Több kutatásra van szükség
A BMC Medicine folyóiratban publikált tanulmány szerzői a tilalom helyett a középiskolai oktatásban látják a megoldás kulcsát: a digitális írástudás és az egészséges alvási szokások tudatosítása szerintük hatékonyabb és megalapozottabb beavatkozást jelentene.
A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy az adatokat 2014 és 2018 között rögzítették, azóta pedig a közösségi média világa gyökeresen megváltozott. „Tudjuk, hogy a platformok az elmúlt évtizedben óriási mértékben átalakultak, és a következő öt-tíz évben legalább ennyit, ha nem még többet változnak” – mutatott rá Chen Shen, az Imperial College kutatója. „Ahogy a platformok, a használati szokások és a tartalmak fejlődnek, folyamatos kutatásra van szükség annak megértéséhez, hogyan befolyásolja a közösségi média használata a gyermekek mentális egészségét a mai digitális környezetben.”
