Svédországban egyre nagyobb a félelem amiatt, hogy belesodródnak a háborúba. A helyi temetkezési egyesületek már a temetők bővítésére készülnek.
A svédországi temetkezési egyesületek arra hívták fel a figyelmet, hogy elegendő földterületet kell felszabadítani, mivel jelentős a veszélye annak, hogy kitör a harmadik világháború. A temetőbővítésekkel kapcsolatban az egyesületek a svéd egyház nemzeti titkárságának ajánlásait követi, amelyek a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB) és a Svéd Fegyveres Erők válsághelyzetekre való felkészülésre vonatkozó iránymutatásait tükrözik − írta a Magyar Nemzet.
Svédország frissítette a háborús készültségre vonatkozó iránymutatásokat azt követően, hogy a skandináv ország csatlakozott NATO-hoz, és ezek új megvilágításba kerültek azóta, hogy egyre nagyobb a feszültség a balti országok és Oroszország között.
A svéd temetkezési törvény jogi bekezdéseivel alátámasztott egyházi rendelkezések szerint a temetkezési társulások feladata, hogy szükség esetén biztosítsák, hogy egy egyházközségen belül a lakosság nagyjából öt százalékának eltemetéséhez elegendő földterület álljon rendelkezésre. A göteborgi temetkezési egyesület, amely Svédország második legnagyobb városában működik, jelenleg azzal küzd, hogy legalább tíz hektár, vagyis nagyjából negyvenezer négyzetméter földterületet szabadítson fel, hogy egy esetleges háború esetén biztosítani tudja a mintegy 30 ezer halott sürgős koporsós temetését.
Nem csak a temetőket készítenék fel
A temetkezési egyesület a helyi önkormányzattal együtt már talált is egy hatalmas földterületet, amely alkalmas lehet egy nagyméretű temető építésére. A hosszadalmas engedélyeztetési és építési folyamat azonban azt jelenti, hogy körülbelül tíz évig is eltarthat.
Eközben a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB) továbbra is hangsúlyozza a válsághelyzetekre való felkészülés fontosságát. Svédország a 19. század elejétől semleges politikát folytatott, beleértve a második világháborút is. A közvélemény azonban 2022-ben élesen megváltozott, miután kirobbant az orosz–ukrán háború, és ezt követően Svédország és Finnország is csatlakozott a NATO-hoz. A két ország novemberben frissített polgári felkészültségi útmutatókat küldött ki, amelyekben a háborúban való túlélésről adtak útmutatást. A röplapok hasonlóak a dán és norvég útmutatókhoz, bár nem említik név szerint Oroszországot.
