A NASA csütörtökön bejelentette, hogy a tengervíz hőtágulása, valamint a jégtakarók és gleccserek olvadása következtében 2024-ben a vártnál erőteljesebben emelkedik majd a globális tengerszint – számolt be az Index az MTI nyomán.
A NASA elemzése szerint tavaly, a feljegyzett legmelegebb évben az emelkedés éves üteme 5,9 milliméter volt, szemben a várt 4,3 milliméterrel. Összességében a tengerszint emelkedésének üteme 30 év alatt megduplázódott, a globális tengerszint 10 centiméterrel emelkedett azóta, hogy 1993-ban megkezdődött az óceánok magasságának műholdas rögzítése.
John Willis, a NASA et Propulsion Laboratory kutatója azt nyilatkozta, hogy „a 2024-ben tapasztalt emelkedés nagyobb volt, mint amire számítottunk”. Hozzátette, minden év kicsit más, de az, hogy az óceán továbbra is emelkedik, egyértelmű, s ennek folyamata egyre gyorsabb.
Tavaly a tengerszint leginkább a hőtágulás, vagyis az óceánok felmelegedése miatt emelkedett, megfordítva azt a tendenciát, amely szerint az emelkedéshez elsősorban az olvadó gleccserek és jégtakarók járultak hozzá.
Mivel 2024 az eddigi legmelegebb év volt, a Föld táguló óceánjai is követik ezt (a tendenciát), és (a vízszint) három évtizede a legmagasabb szintre emelkedik
– közölte a NASA egyik munkatársa, Nadya Vinogradova.
Ausztrália mostantól évente 280 embert fogad be Tuvaluról, amelyet különösen súlyosan érint a tengerszint emelkedése az éghajlatváltozás miatt – jelentette be Anthony Albanese ausztrál kormányfő szerdán Tongában, a csendes-óceáni szigetek éves fórumán.
Az Ausztrália és Tuvalu között tavaly létrejött és most hatályba lépett megállapodás értelmében a csendes-óceáni szigetország lakói különleges vízum birtokában telepedhetnek le és vállalhatnak munkát vagy tanulhatnak Ausztráliában. Canberra vállalta azt is, hogy segítséget nyújt Tuvalunak természeti katasztrófa, világjárvány vagy katonai agresszió esetén. Cserébe Tuvalu beleegyezett abba, hogy védelmi és biztonsági kérdésekben csak Ausztrália egyetértésével vállal kötelezettségeket vagy köt partnerséget bármely más állammal vagy szervezettel.
Feleti Teo, Tuvalu miniszterelnöke úttörő jelentőségűnek nevezte a megállapodást, mert ez az első alkalom, hogy egy ország jogi kötelezettséget vállalt a szigetország megsegítésére.
A Csendes-óceán déli térségében különösen gyorsan emelkedik a tengerszint a globális felmelegedés miatt. Az Új-Zélandtól északra és Pápua Új-Guineától keletre fekvő, kilenc szigetből álló Tuvalu a világ második legalacsonyabban fekvő országa, a tengerszint feletti magassága nem éri el az 5 métert. Szakértők becslése szerint a jelenleg nagyjából 11 ezer fős népességű szigetcsoport száz éven belül teljesen víz alá kerülhet.
Az Egyesült Államok is kötött már hasonló megállapodásokat a tengerszintemelkedés miatt süllyedő csendes-óceáni szigetekkel, köztük Palauval és a Marshall-szigetekkel. Az egyezmények értelmében Washington gazdasági támogatást nyújt, cserébe pedig hozzáférést kap stratégiai fontosságú tengeri területekhez.
Australia has just sweltered through its hottest 12 months on record, a weather official said Thursday, a period of drenching floods, tropical cyclones and mass coral bleaching. https://t.co/ikmC4SRSk5pic.twitter.com/cF7n8zv1R9
Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál kutatók egy pénteken közzétett tanulmányban.
Három évtized alatt harmadával csökkent az áramlatok sebessége
Az oxigénben gazdag antarktiszi fenékvíz (AABW) akkor keletkezik, amikor a „sűrű” oxigénben gazdag víz nagy mélységekbe süllyed le a tengeri jégpajzsról. Ez a víz aztán észak felé mozdul el a tengerfenék mentén mélytengeri áramlatok formájában, amelyek a globális óceántömeg mintegy 40 százalékát teszi ki.
Ez a vízmozgás hajtja a tengeri áramlatok globális hálózatát, a déli-óceáni bukókeringést, amely átrendezi a hő és a tápanyagok eloszlását, a lassulása emiatt hatással lehet a tengeri ökoszisztémákra.
Ausztrál kutatók egy új módszerrel kimutatták, hogy a déli-óceáni bukókeringés sebessége 30 százalékkal csökkent 1992 és 2017 között.
Globális kihatásai lehetnek változásoknak
A lassulás ezek szerint már a vártnál sokkal korábban bekövetkezik, egy márciusban közzétett tanulmányban ugyanis még azt jósolták, hogy 2050-re lehet majd 40 százalék körül.
A gleccserek olvadása következtében csökken annak a sűrű, oxigénben gazdag víznek a mennyisége, amely le tud süllyedni a nagyobb mélységekbe, és ezzel lassulnak a mélytengeri áramlatok.
„Ahhoz a gondolathoz már hozzászoktunk, hogy az Antarktisz jegének olvadása következtében emelkedik a tengerszint. De ez az új tanulmány arra is rámutat, hogy az olvadás a tenger mélyének szerkezetére és az óceánok kémiájára is hatást gyakorol” – mondta el Steve Rintoul, a kutatásban részt vevő ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CSIRO) munkatársa.