Array
(
[count_posts] => 4
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjU4Nzc5MDt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 273925
[content] =>
A tengerszint emelkedése az egyik legsúlyosabb, a klímaváltozással összefüggő kihívás lehet a kulturális örökség védelmében a következő évtizedekben Dubrovnikban – erre figyelmeztet a város megbízásából készült, a dubrovniki világörökségi helyszínre vonatkozó felkészülési és kockázatkezelési terv.
A dokumentum szerint a globális átlagban évi mintegy 2,2 milliméteres tengerszint-emelkedés Dubrovnik térségében felgyorsult: míg korábban évente 0,83 milliméteres növekedést mértek, ez az érték 3,62 milliméterre emelkedett. A jelentés a dubrovniki városi tanács következő ülésének napirendjén szerepel.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 2100-ra a mediterrán térség UNESCO világörökségi helyszíneinek döntő többsége árvíz- vagy eróziós kockázatnak lehet kitéve. A tengervíz-elöntést követő kiszáradás sókristályosodást idéz elő, amely hosszú távon károsítja a kőépítményeket, így különösen veszélyezteti a történelmi városrészeket.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) előrejelzése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig 49 centiméter és 1,08 méter közötti tengerszint-emelkedés várható, a kibocsátási forgatókönyvtől függően. A növekvő vízszint az óváros történelmi csatornarendszerét is egyre nagyobb terhelés alá helyezi, és az alacsonyabban fekvő területeken visszatérő elöntéseket okoz.
A terv készítői szerint amennyiben a tengerszint eléri a kritikus szintet, elkerülhetetlenné válhatnak a partvédelmi beavatkozások, például tengeri falak, hullámtörők és árvízvédelmi létesítmények építése a víz betörésének megakadályozására.
A jelentés arra is kitér, hogy a térségben egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek. A heves esőzések és a magas tengervíz együttesen növelik a városi árvizek kockázatát, miközben Dubrovnik az Adria egyik legviharosabb térségének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot regisztrálnak.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A tengerszint emelkedése az egyik legsúlyosabb, a klímaváltozással összefüggő kihívás lehet a kulturális örökség védelmében a következő évtizedekben Dubrovnikban - erre figyelmeztet a város megbízásából készült, a dubrovniki világörökségi helyszín...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1771798920
[modified] => 1771789061
)
[title] => Gyorsuló tengerszint-emelkedés fenyegeti Dubrovnik óvárosát
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=273925&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 273925
[uk] => 274118
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 273926
[image] => Array
(
[id] => 273926
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/crkva-sv-vlaha-dubrovnik-z-6220-scaled.jpg
[original_lng] => 707070
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/crkva-sv-vlaha-dubrovnik-z-6220-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/crkva-sv-vlaha-dubrovnik-z-6220-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/crkva-sv-vlaha-dubrovnik-z-6220-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/crkva-sv-vlaha-dubrovnik-z-6220-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/crkva-sv-vlaha-dubrovnik-z-6220-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/crkva-sv-vlaha-dubrovnik-z-6220-2048x1365.jpg
[width] => 2048
[height] => 1365
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/crkva-sv-vlaha-dubrovnik-z-6220-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1771917984:2
[_thumbnail_id] => 273926
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 887
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 760708948000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3738557
[1] => 587790
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dubrovnik
[1] => tengerszint emelkedés
)
)
[1] => Array
(
[id] => 235212
[content] =>
A NASA csütörtökön bejelentette, hogy a tengervíz hőtágulása, valamint a jégtakarók és gleccserek olvadása következtében 2024-ben a vártnál erőteljesebben emelkedik majd a globális tengerszint – számolt be az Index az MTI nyomán.
A NASA elemzése szerint tavaly, a feljegyzett legmelegebb évben az emelkedés éves üteme 5,9 milliméter volt, szemben a várt 4,3 milliméterrel. Összességében a tengerszint emelkedésének üteme 30 év alatt megduplázódott, a globális tengerszint 10 centiméterrel emelkedett azóta, hogy 1993-ban megkezdődött az óceánok magasságának műholdas rögzítése.
John Willis, a NASA et Propulsion Laboratory kutatója azt nyilatkozta, hogy „a 2024-ben tapasztalt emelkedés nagyobb volt, mint amire számítottunk”. Hozzátette, minden év kicsit más, de az, hogy az óceán továbbra is emelkedik, egyértelmű, s ennek folyamata egyre gyorsabb.
Tavaly a tengerszint leginkább a hőtágulás, vagyis az óceánok felmelegedése miatt emelkedett, megfordítva azt a tendenciát, amely szerint az emelkedéshez elsősorban az olvadó gleccserek és jégtakarók járultak hozzá.
Mivel 2024 az eddigi legmelegebb év volt, a Föld táguló óceánjai is követik ezt (a tendenciát), és (a vízszint) három évtizede a legmagasabb szintre emelkedik
– közölte a NASA egyik munkatársa, Nadya Vinogradova.
[type] => post
[excerpt] => A NASA csütörtökön bejelentette, hogy a tengervíz hőtágulása, valamint a jégtakarók és gleccserek olvadása következtében 2024-ben a vártnál erőteljesebben emelkedik majd a globális tengerszint.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742075580
[modified] => 1741983804
)
[title] => Vészesen emelkedik az óceánok tengerszintje
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235212&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 235212
[uk] => 235592
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 235214
[image] => Array
(
[id] => 235214
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ocen-tenger.avif
[original_lng] => 40419
[original_w] => 780
[original_h] => 439
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ocen-tenger.avif
[width] => 150
[height] => 84
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ocen-tenger.avif
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ocen-tenger.avif
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ocen-tenger.avif
[width] => 780
[height] => 439
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ocen-tenger.avif
[width] => 780
[height] => 439
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ocen-tenger.avif
[width] => 780
[height] => 439
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ocen-tenger.avif
[width] => 780
[height] => 439
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1742130123:8
[_thumbnail_id] => 235214
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2945
[_oembed_3055ff7ef301362f125114bb9a4d24aa] =>
[_oembed_time_3055ff7ef301362f125114bb9a4d24aa] => 1741956840
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508519312000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12857
[1] => 587790
)
[tags_name] => Array
(
[0] => óceán
[1] => tengerszint emelkedés
)
)
[2] => Array
(
[id] => 212694
[content] =>
Ausztrália mostantól évente 280 embert fogad be Tuvaluról, amelyet különösen súlyosan érint a tengerszint emelkedése az éghajlatváltozás miatt – jelentette be Anthony Albanese ausztrál kormányfő szerdán Tongában, a csendes-óceáni szigetek éves fórumán.
Az Ausztrália és Tuvalu között tavaly létrejött és most hatályba lépett megállapodás értelmében a csendes-óceáni szigetország lakói különleges vízum birtokában telepedhetnek le és vállalhatnak munkát vagy tanulhatnak Ausztráliában. Canberra vállalta azt is, hogy segítséget nyújt Tuvalunak természeti katasztrófa, világjárvány vagy katonai agresszió esetén. Cserébe Tuvalu beleegyezett abba, hogy védelmi és biztonsági kérdésekben csak Ausztrália egyetértésével vállal kötelezettségeket vagy köt partnerséget bármely más állammal vagy szervezettel.
Feleti Teo, Tuvalu miniszterelnöke úttörő jelentőségűnek nevezte a megállapodást, mert ez az első alkalom, hogy egy ország jogi kötelezettséget vállalt a szigetország megsegítésére.
A Csendes-óceán déli térségében különösen gyorsan emelkedik a tengerszint a globális felmelegedés miatt. Az Új-Zélandtól északra és Pápua Új-Guineától keletre fekvő, kilenc szigetből álló Tuvalu a világ második legalacsonyabban fekvő országa, a tengerszint feletti magassága nem éri el az 5 métert. Szakértők becslése szerint a jelenleg nagyjából 11 ezer fős népességű szigetcsoport száz éven belül teljesen víz alá kerülhet.
Az Egyesült Államok is kötött már hasonló megállapodásokat a tengerszintemelkedés miatt süllyedő csendes-óceáni szigetekkel, köztük Palauval és a Marshall-szigetekkel. Az egyezmények értelmében Washington gazdasági támogatást nyújt, cserébe pedig hozzáférést kap stratégiai fontosságú tengeri területekhez.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Ausztrália mostantól évente 280 embert fogad be Tuvaluról, amelyet különösen súlyosan érint a tengerszint emelkedése az éghajlatváltozás miatt – jelentette be Anthony Albanese ausztrál kormányfő szerdán Tongában, a csendes-óceáni szigetek éves fór...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1724880300
[modified] => 1724860807
)
[title] => Klímamenekülteket fogad be Tuvaluról Ausztrália
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=212694&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 212694
[uk] => 212986
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 212696
[image] => Array
(
[id] => 212696
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tuvalu.jpg
[original_lng] => 219250
[original_w] => 2048
[original_h] => 936
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tuvalu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tuvalu-300x137.jpg
[width] => 300
[height] => 137
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tuvalu-768x351.jpg
[width] => 768
[height] => 351
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tuvalu-1024x468.jpg
[width] => 1024
[height] => 468
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tuvalu-1536x702.jpg
[width] => 1536
[height] => 702
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tuvalu.jpg
[width] => 2048
[height] => 936
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tuvalu.jpg
[width] => 2048
[height] => 936
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1725024512:2
[_thumbnail_id] => 212696
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2921
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1203085652001
[_oembed_1741b0e22d9c7cf894c58d0263013030] => Australia has just sweltered through its hottest 12 months on record, a weather official said Thursday, a period of drenching floods, tropical cyclones and mass coral bleaching. https://t.co/ikmC4SRSk5 pic.twitter.com/cF7n8zv1R9
— AFP News Agency (@AFP) April 3, 2025
[_oembed_time_1741b0e22d9c7cf894c58d0263013030] => 1744438418
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2547
[1] => 709
[2] => 587790
[3] => 1270043
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Ausztrália
[1] => klímaváltozás
[2] => tengerszint emelkedés
[3] => Tuvalu
)
)
[3] => Array
(
[id] => 148890
[content] =>
Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál kutatók egy pénteken közzétett tanulmányban.
Három évtized alatt harmadával csökkent az áramlatok sebessége
Az oxigénben gazdag antarktiszi fenékvíz (AABW) akkor keletkezik, amikor a „sűrű” oxigénben gazdag víz nagy mélységekbe süllyed le a tengeri jégpajzsról. Ez a víz aztán észak felé mozdul el a tengerfenék mentén mélytengeri áramlatok formájában, amelyek a globális óceántömeg mintegy 40 százalékát teszi ki.
Ez a vízmozgás hajtja a tengeri áramlatok globális hálózatát, a déli-óceáni bukókeringést, amely átrendezi a hő és a tápanyagok eloszlását, a lassulása emiatt hatással lehet a tengeri ökoszisztémákra.
Ausztrál kutatók egy új módszerrel kimutatták, hogy a déli-óceáni bukókeringés sebessége 30 százalékkal csökkent 1992 és 2017 között.
Globális kihatásai lehetnek változásoknak
A lassulás ezek szerint már a vártnál sokkal korábban bekövetkezik, egy márciusban közzétett tanulmányban ugyanis még azt jósolták, hogy 2050-re lehet majd 40 százalék körül.
A gleccserek olvadása következtében csökken annak a sűrű, oxigénben gazdag víznek a mennyisége, amely le tud süllyedni a nagyobb mélységekbe, és ezzel lassulnak a mélytengeri áramlatok.
„Ahhoz a gondolathoz már hozzászoktunk, hogy az Antarktisz jegének olvadása következtében emelkedik a tengerszint. De ez az új tanulmány arra is rámutat, hogy az olvadás a tenger mélyének szerkezetére és az óceánok kémiájára is hatást gyakorol” – mondta el Steve Rintoul, a kutatásban részt vevő ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CSIRO) munkatársa.
[type] => post
[excerpt] => Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál ku...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685226960
[modified] => 1685163864
)
[title] => Komoly éghajlatváltozás formálódik az Antarktisz térségében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=148890&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148890
[uk] => 149003
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 148892
[image] => Array
(
[id] => 148892
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[original_lng] => 137712
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1685266868:2
[_thumbnail_id] => 148892
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3956
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott ☀️ (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1685153066
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1202913197001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 587791
[2] => 587792
[3] => 10443
[4] => 587790
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => áramlások sebessége
[2] => oceánok ökoszisztémája
[3] => olvadás
[4] => tengerszint emelkedés
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 587790
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 587790
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
tengerszint emelkedés (1 Oldal)
