Array
(
[count_posts] => 5
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjQ2OTY7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 78779
[content] =>
Csonkapapiba látogatott a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Öko-Expressz. A nagydobronyi központú egyesület fő célja a környezeti nevelés, szemléletformálás.
Öko-kalendáriumot mutattak be Ungváron, amelynek elkészítése az Ökológiai és Vallási Tudományok Intézete, illetve a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Ökológiai Bizottsága kezdeményezésére készült el. A kalendárium elkészítésén a Timofejev család szinte valamennyi tagja dolgozott.
A korai juhar vagy más néven platánlevelű juhar (Acer platanoides) nyújtja a legnagyobb védelmet az emberek számára a Napból érkező ultraibolya sugárzás káros hatásaival szemben – állapították meg kanadai szakemberek, akik az Urban Forestry & Urban Greening című folyóiratban publikálták eredményeiket.
A Torontói Egyetem kutatói 16 olyan fafaj 64 példányát tanulmányozták, amelyek a torontói iskolaudvarokon és közparkokban leggyakrabban előforduló fajok közé tartoznak – írja a BBC hírportálja.
A szakemberek két nyáron át vizsgálták, hogy mekkora különbség van az UV-sugárzás bőrpírt vagy napégést okozó ereje között a különböző fák koronája és a szabad ég alatt állva. A tanulmány egyik társszerzője, Sivajanani Sivarajah szerint az északi féltekén még soha ezelőtt és világviszonylatban is csupán Ausztráliában, valamint Új-Zélandon végeztek eddig ilyen kutatást. „A globális éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések szerint forróbb és hosszabb nyaraknak nézünk elébe itt északon” – mondta a szakember. Hozzátette: „úgy vélem, hogy fel kellene készülnünk ezekre a globális környezeti változásokra és egészséges, élhető városok tervezésében kell gondolkodnunk”. „A városi környezetben a Napból érkező ultraibolya sugárzás visszaverődik az épített szerkezetekről és kemény talajfelületekről. Az egyik módja annak, hogy csökkentsük az UV-visszaverődés hatásait, a lombkoronafedettség növelése, és ez különösen fontos az olyan városi területeken, ahol a beton és egyéb kemény felületek miatt az emberek ki vannak téve a fokozott UV-sugárzás kockázatainak” – húzták alá a kutatók tanulmányukban.
A szakemberek szerint a korai juhar után a kétszínű tölgy, az ostorfa és az európai bükk nyújtja a legnagyobb védelmet – ezeknek a fáknak az árnyékában háromszor annyi ideig maradhat az ember a szabadban, mintha védelem nélkül menne ki a napfényre -, míg a legalacsonyabb védelmet a vörös juhar (Acer rubrum) és a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) nyújtja a vizsgált fajok közül.
A kutatók azt is megállapították, hogy a sűrűbb és kiterjedtebb lombkoronájú fák, valamint az árnyékot jobban toleráló fajok nagyobb védelmet biztosítanak.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A Torontói Egyetem kutatói két nyáron át vizsgálták, hogy mekkora különbség van az UV-sugárzás bőrpírt vagy napégést okozó ereje között a különböző fák koronája és a szabad ég alatt állva.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1601323017
[modified] => 1601318559
)
[title] => A juharfa egy faja véd a legjobban a káros UV-sugárzás ellen
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=30946&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30946
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 30947
[image] => Array
(
[id] => 30947
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg
[original_lng] => 382934
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1601307783:10
[_thumbnail_id] => 30947
[_edit_last] => 10
[views_count] => 20785
[_oembed_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] =>
[_oembed_time_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => 1601307928
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1604762446
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607351991
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609092217
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611235920
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624645924
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626051670
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631100726
[_oembed_189f9301b6b1d37611a51b93def715bd] =>
[_oembed_time_189f9301b6b1d37611a51b93def715bd] => 1634371784
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648493593
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1651593189
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670137344
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
[1] => 4696
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
[1] => természet
)
)
[3] => Array
(
[id] => 30649
[content] =>
A madarak énekhangjai is megváltoztak a világjárvány miatti korlátozások idején – állapította meg egy friss amerikai tanulmány.
Elizabeth Derryberry, a knoxville-i Tennessee-i Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai tanszékének kutatója évek óta tanulmányozza, hogyan befolyásolja a madarak énekét a zajszennyezés.
„Jól hallották az emberek, hogy a karantén alatt másképp énekeltek a madarak: amikor mi elhallgattunk, ők töltötték ki hangokkal a teret. Mi felhagytunk a zajongással, a csendet elfoglalták a madarak, és azt hiszem, ez sok mindent elmond arról, mekkora az emberi tevékenység hatása a madárdalra és az állatok kommunikációjára, különösen a városokban” – mondta el a BBC hírportáljának.
A San Francisco-öböl régiójában élő koronás verébsármányok (Zonotrichia leucophrys) hangadásának évtizedek óta folyó kutatása lehetővé tette, hogy a tudósok összehasonlítsák a populáció karantén előtti és alatti énekét. Meglepő eredményre jutottak: a csend hónapjai alatt a madarak finomítottak az előadásmódjukon, alacsonyabb frekvencián, „szexibb” hangon énekeltek, hogy párt találjanak és hogy területüket megvédjék.
„Amikor a karantén alatt csökkent a zajszint, daluk valóban szexibbnek hangzott a populáció többi madara fülében. Ez jól példázza, milyen gyorsan kigyógyul a természet az ember okozta zajszennyezés ártalmaiból” – magyarázta Derryberry.
A tavaszi kijárási korlátozások természetes kísérletként mutatták meg, hogyan reagál az emberi zajokra az állatvilág. A Golden Gate híd forgalma az 1950-es szintre esett vissza, a közösségi hálón sokan arról számoltak be, hogy prérifarkasokat láttak sétálni a világhírű hídon. A kutató szerint tanulmányuk újabb adatokkal bizonyította, hogy a „csendes tavasz” jót tett mind az állatvilágnak, mind az embernek. „Javítja az egészségi és a lelki állapotot is, ha több madárdalt hallhatunk” – mondta Derryberry.
A jellegzetes fekete-fehér csíkos fejű koronás verébsármányok megtalálhatók az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb részén, éneküket régóta kutatják. Különböző alfajai kicsit eltérő hangokat adnak ki, de mindegyikre jellemző a finom, füttyszerű bevezetés, az ezt követő kusza füttyök, majd a lezáró trillázó ének.
A San Francisco-öböl verébsármányainak hangját az 1970-es évek óta rendszeresen rögzítik. Közismert, hogy a városok környékén élő madaraknak az utóbbi évtizedekben meg kellett változtaniuk az éneküket, nagyjából úgy, ahogy egy zajos összejövetelen az ember önkéntelenül hangosabban kezd beszélni.
A tanulmány, amely a San Antonió-i Texasi Egyetem és a fairfaxi George Mason Egyetem kutatói közreműködésével készült, a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A madarak énekhangjai is megváltoztak a világjárvány miatti korlátozások idején - állapította meg egy friss amerikai tanulmány.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1601070369
[modified] => 1601055362
)
[title] => A madarak éneke is megváltozott a karantén alatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=30649&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30649
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 30650
[image] => Array
(
[id] => 30650
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/madar169.jpg
[original_lng] => 478314
[original_w] => 1000
[original_h] => 562
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/madar169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/madar169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/madar169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/madar169.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/madar169.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/madar169.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/madar169.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1601044569:5
[_thumbnail_id] => 30650
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2944
[_oembed_189f9301b6b1d37611a51b93def715bd] =>
[_oembed_time_189f9301b6b1d37611a51b93def715bd] => 1636089140
[_oembed_de3c9e5c08d927d345506428411e3873] =>
[_oembed_time_de3c9e5c08d927d345506428411e3873] => 1641674627
[_oembed_56734e68e17d3619755ec6e06d0e2908] => {{unknown}}
[_oembed_e1b6fed91c339153df574d1bceaa32ca] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 4383
[2] => 596
[3] => 49
[4] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Érdekes
[3] => Hírek
[4] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 105
[1] => 4696
)
[tags_name] => Array
(
[0] => tanulmány
[1] => természet
)
)
[4] => Array
(
[id] => 11041
[content] =>
A meleg, és az enyhe telek együttesen azt eredményezik, hogy mostanra gyakorlatilag el lehet felejteni a kullancsszezon kifejezést. A világon összesen 42 kullancsfaj létezik, ebből 12 jelent veszélyt az emberre és a társállataira, de ez is bőven elég.
Vagyis az év minden napján számítani kell a kullancsok
jelenlétére, és a rossz hír, hogy nem létezik ellenük tökéletes védelem. Az
egyetlen, amit tehetünk, hogy igyekszünk megelőzni azt, hogy valamilyen
betegséget szedhessünk össze tőlük. Amikor tavaszodik, és szinte mindenki a
természetbe vágyik, ne feledkezzünk meg a hosszú, szellős, zárt ruházatról, és
persze a séta utáni átvizsgálásról. A kullancs, ha gyorsan eltávolítják jó
eséllyel nem okoz semmilyen gondot.
Az időtényező azonban fontos, mivel a hazai kullancsok 95%-a
hordozza a Lyme kór valamelyik baktériumát, mely betegség nem csak ránk,
emberekre veszélyes, hanem a kedvenceinkre is. Ráadásul a Lyme kórokozói sem
mind ugyanazokat a tüneteket okozzák, így hiába keressük a piros kört a csípés
körül, ez csupán az esetek felében jelenik meg. A betegség sokszor bőrtünetek
nélkül is jelen lehet, vagyis az igazán jó esélyünk ellene a megelőzés.
(koponyeg.hu)
[type] => post
[excerpt] =>
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1586814420
[modified] => 1586811785
)
[title] => Ma már nem létezik olyan, hogy kullancsszezon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=11041&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 11041
[uk] => 11109
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 11042
[image] => Array
(
[id] => 11042
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/kullancs2.jpg
[original_lng] => 90047
[original_w] => 735
[original_h] => 490
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/kullancs2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/kullancs2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/kullancs2.jpg
[width] => 735
[height] => 490
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/kullancs2.jpg
[width] => 735
[height] => 490
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/kullancs2.jpg
[width] => 735
[height] => 490
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/kullancs2.jpg
[width] => 735
[height] => 490
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/kullancs2.jpg
[width] => 735
[height] => 490
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1586872016:8
[_thumbnail_id] => 11042
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 5258
[translation_required_done] => 1
[_oembed_189f9301b6b1d37611a51b93def715bd] =>
[_oembed_time_189f9301b6b1d37611a51b93def715bd] => 1635089696
[_oembed_de3c9e5c08d927d345506428411e3873] =>
[_oembed_time_de3c9e5c08d927d345506428411e3873] => 1652803850
[_oembed_37eda7ab362a86ea01e13b258925f7b9] =>
[_oembed_time_37eda7ab362a86ea01e13b258925f7b9] => 1654167720
[_oembed_f42f6c4141beac770e0cac4fa3122df7] =>
[_oembed_time_f42f6c4141beac770e0cac4fa3122df7] => 1699872306
[_oembed_d9b7960f7395e0e7cd96e76ec84e2be0] =>
[_oembed_time_d9b7960f7395e0e7cd96e76ec84e2be0] => 1719605068
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 594
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Egészség
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1852
[1] => 4695
[2] => 4696
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fertőzés
[1] => kullancsok
[2] => természet
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 4696
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 4696
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
természet (1 Oldal)
