Közép-Ukrajna egy félreeső magánbirtokán felépült három vendégház, ami önmagában is különös, tekintettel a háborús helyzetre. Ráadásul az 50 m²-es házakat az egyik legjobb ukrán építészcsapat, a YOD Group tervezte, egy sajátos koncepció mentén.
Alul egy kortárs, kimondottan extra ívelt üvegfal, felette egy vernakuláris, azaz az adott régió hagyományait megidéző, kúpszerűen magasba törő nádtető – szürreális látványt nyújtanak a YOD Group közép-ukrajnai épületei.
A hagyományos ukrán Hata-Mazanka a fény és a tisztaság iránti igényt még rendszeresen fehérre meszelt falakkal érte el, a YOD viszont jókora üveghomlokzattal.
Mégis a szándékosan túlméretezett, szobrászati formaként is értelmezhető tető válik a projekt elsődleges építészeti gesztusává.
Az erős, azonnal felismerhető sziluett egyszerre idézi a hagyományos magas kalapot és egy tájból kiemelkedő, túlméretezett gombát.
A tervezők a hely lényegének feltárását és kulturális jelentéseinek dekódolását tűzték ki célul, valamint az ukrán népi építészet lényegét megtartva egy kortárs építészeti objektum létrehozását. Bent a nappali minimalista kandallója a hagyományos ukrán kályhára utal, tévé szándékosan nincs, helyette a környezettel való folytonos vizuális kapcsolatot és a kandalló lángját ajánlják „információs méregtelenítésre”.
A kőpadlón mezitláb járva szinte egy masszázst kapnak a vendégek, akik a körfüggönyt elhúzva juthatnak privát szférához. Különleges a tetőkupola belülről is: a felületet az ukrán tetőket hagyományosan borító fa zsindelyekre utaló lapok borítják.
A csúcsán 10 méter magasságig emelkedő kupola nyitottságot és térérzetet teremt, miközben magába rejti az összes gépészeti rendszert, így a falak vizuálisan tiszták és zavartalanok maradnak.
Csonkapapiba látogatott a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Öko-Expressz. A nagydobronyi központú egyesület fő célja a környezeti nevelés, szemléletformálás.
Öko-kalendáriumot mutattak be Ungváron, amelynek elkészítése az Ökológiai és Vallási Tudományok Intézete, illetve a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Ökológiai Bizottsága kezdeményezésére készült el. A kalendárium elkészítésén a Timofejev család szinte valamennyi tagja dolgozott.
A korai juhar vagy más néven platánlevelű juhar (Acer platanoides) nyújtja a legnagyobb védelmet az emberek számára a Napból érkező ultraibolya sugárzás káros hatásaival szemben – állapították meg kanadai szakemberek, akik az Urban Forestry & Urban Greening című folyóiratban publikálták eredményeiket.
A Torontói Egyetem kutatói 16 olyan fafaj 64 példányát tanulmányozták, amelyek a torontói iskolaudvarokon és közparkokban leggyakrabban előforduló fajok közé tartoznak – írja a BBC hírportálja.
A szakemberek két nyáron át vizsgálták, hogy mekkora különbség van az UV-sugárzás bőrpírt vagy napégést okozó ereje között a különböző fák koronája és a szabad ég alatt állva. A tanulmány egyik társszerzője, Sivajanani Sivarajah szerint az északi féltekén még soha ezelőtt és világviszonylatban is csupán Ausztráliában, valamint Új-Zélandon végeztek eddig ilyen kutatást. „A globális éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések szerint forróbb és hosszabb nyaraknak nézünk elébe itt északon” – mondta a szakember. Hozzátette: „úgy vélem, hogy fel kellene készülnünk ezekre a globális környezeti változásokra és egészséges, élhető városok tervezésében kell gondolkodnunk”. „A városi környezetben a Napból érkező ultraibolya sugárzás visszaverődik az épített szerkezetekről és kemény talajfelületekről. Az egyik módja annak, hogy csökkentsük az UV-visszaverődés hatásait, a lombkoronafedettség növelése, és ez különösen fontos az olyan városi területeken, ahol a beton és egyéb kemény felületek miatt az emberek ki vannak téve a fokozott UV-sugárzás kockázatainak” – húzták alá a kutatók tanulmányukban.
A szakemberek szerint a korai juhar után a kétszínű tölgy, az ostorfa és az európai bükk nyújtja a legnagyobb védelmet – ezeknek a fáknak az árnyékában háromszor annyi ideig maradhat az ember a szabadban, mintha védelem nélkül menne ki a napfényre -, míg a legalacsonyabb védelmet a vörös juhar (Acer rubrum) és a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) nyújtja a vizsgált fajok közül.
A kutatók azt is megállapították, hogy a sűrűbb és kiterjedtebb lombkoronájú fák, valamint az árnyékot jobban toleráló fajok nagyobb védelmet biztosítanak.
MTI
[type] => post [excerpt] => A Torontói Egyetem kutatói két nyáron át vizsgálták, hogy mekkora különbség van az UV-sugárzás bőrpírt vagy napégést okozó ereje között a különböző fák koronája és a szabad ég alatt állva. [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1601323017 [modified] => 1601318559 ) [title] => A juharfa egy faja véd a legjobban a káros UV-sugárzás ellen [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=30946&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 30946 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 30947 [image] => Array ( [id] => 30947 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg [original_lng] => 382934 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1601307783:10 [_thumbnail_id] => 30947 [_edit_last] => 10 [views_count] => 22143 [_oembed_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => [_oembed_time_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => 1601307928 [_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => [_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1604762446 [_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => [_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607351991 [_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] =>
A madarak énekhangjai is megváltoztak a világjárvány miatti korlátozások idején – állapította meg egy friss amerikai tanulmány.
Elizabeth Derryberry, a knoxville-i Tennessee-i Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai tanszékének kutatója évek óta tanulmányozza, hogyan befolyásolja a madarak énekét a zajszennyezés.
„Jól hallották az emberek, hogy a karantén alatt másképp énekeltek a madarak: amikor mi elhallgattunk, ők töltötték ki hangokkal a teret. Mi felhagytunk a zajongással, a csendet elfoglalták a madarak, és azt hiszem, ez sok mindent elmond arról, mekkora az emberi tevékenység hatása a madárdalra és az állatok kommunikációjára, különösen a városokban” – mondta el a BBC hírportáljának.
A San Francisco-öböl régiójában élő koronás verébsármányok (Zonotrichia leucophrys) hangadásának évtizedek óta folyó kutatása lehetővé tette, hogy a tudósok összehasonlítsák a populáció karantén előtti és alatti énekét. Meglepő eredményre jutottak: a csend hónapjai alatt a madarak finomítottak az előadásmódjukon, alacsonyabb frekvencián, „szexibb” hangon énekeltek, hogy párt találjanak és hogy területüket megvédjék.
„Amikor a karantén alatt csökkent a zajszint, daluk valóban szexibbnek hangzott a populáció többi madara fülében. Ez jól példázza, milyen gyorsan kigyógyul a természet az ember okozta zajszennyezés ártalmaiból” – magyarázta Derryberry.
A tavaszi kijárási korlátozások természetes kísérletként mutatták meg, hogyan reagál az emberi zajokra az állatvilág. A Golden Gate híd forgalma az 1950-es szintre esett vissza, a közösségi hálón sokan arról számoltak be, hogy prérifarkasokat láttak sétálni a világhírű hídon. A kutató szerint tanulmányuk újabb adatokkal bizonyította, hogy a „csendes tavasz” jót tett mind az állatvilágnak, mind az embernek. „Javítja az egészségi és a lelki állapotot is, ha több madárdalt hallhatunk” – mondta Derryberry.
A jellegzetes fekete-fehér csíkos fejű koronás verébsármányok megtalálhatók az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb részén, éneküket régóta kutatják. Különböző alfajai kicsit eltérő hangokat adnak ki, de mindegyikre jellemző a finom, füttyszerű bevezetés, az ezt követő kusza füttyök, majd a lezáró trillázó ének.
A San Francisco-öböl verébsármányainak hangját az 1970-es évek óta rendszeresen rögzítik. Közismert, hogy a városok környékén élő madaraknak az utóbbi évtizedekben meg kellett változtaniuk az éneküket, nagyjából úgy, ahogy egy zajos összejövetelen az ember önkéntelenül hangosabban kezd beszélni.
A tanulmány, amely a San Antonió-i Texasi Egyetem és a fairfaxi George Mason Egyetem kutatói közreműködésével készült, a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg.
A meleg, és az enyhe telek együttesen azt eredményezik, hogy mostanra gyakorlatilag el lehet felejteni a kullancsszezon kifejezést. A világon összesen 42 kullancsfaj létezik, ebből 12 jelent veszélyt az emberre és a társállataira, de ez is bőven elég.
Vagyis az év minden napján számítani kell a kullancsok jelenlétére, és a rossz hír, hogy nem létezik ellenük tökéletes védelem. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy igyekszünk megelőzni azt, hogy valamilyen betegséget szedhessünk össze tőlük. Amikor tavaszodik, és szinte mindenki a természetbe vágyik, ne feledkezzünk meg a hosszú, szellős, zárt ruházatról, és persze a séta utáni átvizsgálásról. A kullancs, ha gyorsan eltávolítják jó eséllyel nem okoz semmilyen gondot.
Az időtényező azonban fontos, mivel a hazai kullancsok 95%-a hordozza a Lyme kór valamelyik baktériumát, mely betegség nem csak ránk, emberekre veszélyes, hanem a kedvenceinkre is. Ráadásul a Lyme kórokozói sem mind ugyanazokat a tüneteket okozzák, így hiába keressük a piros kört a csípés körül, ez csupán az esetek felében jelenik meg. A betegség sokszor bőrtünetek nélkül is jelen lehet, vagyis az igazán jó esélyünk ellene a megelőzés.
