Ukrajnában katasztrofálisan csökken a természettudományi és mérnöki szakterületek iránti érdeklődés, annak ellenére, hogy kritikus fontosságúak a védelmi ágazat és az ország háború utáni újjáépítése szempontjából a harcok befejezése után – jelentette ki szombaton Tetyana Kahanovszka, a harkivi Karazin Nemzeti Egyetem rektora az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Kahanovszkaja elmondta, egy klasszikus egyetem számára ma stratégiailag fontos, hogy fokozza a fiatalok érdeklődését a természettudományok és a mérnöki tudományok iránt, mert ez az ország jövőbeli stabilitásának kérdése. A matematika, a természettudományok, valamint a kapcsolódó mérnöki és informatikai területek képezik Ukrajna technológiai fejlődésének, védelmi képességének, környezeti biztonságának és helyreállításának az alapját. Ennek fényében az egyetem vezetője arra törekszik, hogy több hallgatót láthasson az oktatás területén, elsősorban a középfokú és a szakképzésben – tette hozzá.
Ugyanakkor a rektor példát hozott fel a pozitív dinamikára bizonyos hiányterületeken, bár az összesített számok továbbra is alacsonyak. „A Fizikai és Technológiai Intézet igazgatója nemrégiben arról számolt be, hogy idén megdupláztuk a magfizikára beiratkozott hallgatók számát. Abszolút számokban ez mindössze 20 fő, de a jelenlegi körülmények között hihetetlen eredmény. A mutatók lehetnének jobbak is, de itt egy globális problémával állunk szemben, amelyről folyamatosan beszélek: Ukrajnában katasztrofálisan csökken a természettudományi és mérnöki szakok iránti igény” – állította.
Kahanovszka hangsúlyozta, hogy ezek a területek létfontosságúak az állam számára, és összehasonlította a jelenlegi mutatókat a korábbi évekkel. „Összehasonlításképpen: míg tíz évvel ezelőtt 80-an iratkoztak be a kémia karra, addig tavaly már csak 14-en. Mindegyiküket név szerint ismerjük, szó szerint egyesével gyűjtöttük össze ezeket a jelentkezőket. A fizikában hasonló a helyzet. A biológiában egy kicsit jobb, mert a biotechnológia és a biomérnöki tudományok most egyre népszerűbbek. De összességében a természettudományok nehéz időket élnek” – mutatott rá.
A műszaki szakterületek kilátásairól szólva a rektor kifejtette, hogy ezek stratégiai értékkel bírnak Ukrajna számára mind a háború alatt, mind annak befejezése után. Háború idején az ilyen szakemberek biztosítják a digitális rendszerek és a kommunikáció működését, valamint technológiai megoldásokat hoznak létre a biztonság érdekében. Ezenkívül az olyan interdiszciplináris területek, mint a robotika, a geoinformatika és a földtudományok, már a védelem, az orvostudomány és a területi irányítás eszközeivé váltak.
Kahanovszka meg van győződve arról, hogy a háború utáni időszakban a mérnökök szerepe csak növekedni fog az infrastruktúra, az energetika és a digitális rendszerek nagyszabású rekonstrukciójának szükségessége miatt. Ezért az egyetemeknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a műszaki területek ne legyenek „nehezek” a fiatalok számára, hanem rangosak és modernek – mutatott rá a rektor.
Május 8-án ünnepli századik születésnapját David Attenborough, aki új alapokra helyezte a természettudományos televíziózást, és nemzedékek számára tette átélhetővé a Föld élővilágának csodáit. A legendás brit műsorvezető és tudós pályafutása során nemcsak bemutatta bolygónk törékeny szépségét, hanem fáradhatatlanul küzdött annak megóvásáért is.
Nyugat-Londonban, Isleworthben született, gyermekéveit pedig testvéreivel, Richarddal – a későbbi neves filmrendezővel – és Johnnal Leicesterben töltötte. Már fiatalon szenvedélyesen gyűjtötte a fosszíliákat és köveket, rajongott a természetért, és korán eldöntötte, hogy életét annak megismerésének és másokkal való megismertetésének szenteli.
A cambridge-i Clare College-ban zoológiából és geológiából diplomázott, 1947-től a haditengerészetnél szolgált. Leszerelése után egy gyerekkönyv-kiadónál helyezkedett el, majd 1950-ben csatlakozott a BBC-hez. Az első időkben – főnöknője szerint a túl nagy foga miatt – nem került képernyőre, ismeretterjesztő műsorok producereként a háttérben dolgozott. Első filmje, az Állatminták készítésekor találkozott Jack Lesterrel, a londoni állatkert egyik kurátorával, akivel 1954-ben elkészítették Zoo Quest című műsorukat, amely Lester betegsége miatt végül Attenborough-val került adásba. A műsorkészítést a BBC általa alapított utazási és felfedezési osztályán folytatta, majd az 1960-as évek elején otthagyta állását, hogy filmes munkájához az antropológiát tanulmányozza.
1965 márciusában – a filmezés lehetőségének megtartása mellett – vezetőként csatlakozott a BBC2 csatornához, amelynek arculatát ő alakította ki. A BBC2 újszerű, a művészettől a sporton át a természettudományig terjedő, változatos műsorstruktúrája miatt vált népszerűvé, többek között ők vezették be a biliárd- és rögbiközvetítéseket, és 1967-ben elsőként sugároztak színes adást. Ez utóbbi előnyeinek érzékeltetésére rendelte Attenborough a Nézeteim a civilizációról című, 1969-ben bemutatott 13 részes sorozatot Kenneth Clark művészettörténésztől, a műsor mérföldkő lett a dokumentarista televíziózás történetében.
1969-ben a BBC programigazgatójának nevezték ki, de a három évvel később felajánlott vezérigazgatói állást már nem fogadta el, szabadúszóként tért vissza szenvedélyéhez, az ismeretterjesztéshez. Forgatott Indonéziában, filmsorozatot készített a törzsi művészetről, a felfedezőkről, gyerekeknek szóló sorozatot a legendás állatokról, s közben előkészítette híressé vált trilógiáját. Az Élet a Földön 1979-ben, Az élő bolygó 1984-ben, Az élet megpróbáltatásai 1990-ben készült el. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós stílusának köszönhetően belopta magát a nézők szívébe, a természetfilmeket a szórakoztató és egyben tartalmas televíziós műsorok rangjára emelte. Az Élet-sorozatban foglalkozott még az Antarktisszal, a madarakkal, a növényekkel, a gerinctelenekkel és a hüllőkkel is. Emblematikus sorozata mellett Az első édenkert (1987) címmel bemutatta a Földközi-tenger medencéjének történetét, az ősmaradványok iránti szenvedélyéről az Elsüllyedt világok, eltűnt életek nyomában (1989) című filmje tanúskodik.
1977–2005 között ő volt a narrátora a BBC milliókat a képernyők elé ültető 253 részes Vadvilág sorozatának, a szurikátákról szóló részt a brit nézők minden idők legjobb természetfilmjévé választották. Ő kalauzol bennünket A természet világa sorozat ötvennél több epizódjában, s a Vadvilág jubileumi sorozatban. Forgatókönyvíróként és narrátorként jegyzi a BBC 2006-ban bemutatott Bolygónk, a Föld című természettudományi megaprodukcióját.
Írója és narrátora volt a pteroszauruszokról szóló Repülő szörnyek (2010) című háromdimenziós filmnek, amely az első BAFTA-díjas 3D-s mozi lett. 2013-ban indította el A természet csodái című sorozatát, a következő évben az ő hangalámondásával jelent meg a BBC ultra HD felbontással készült Life Story sorozata. 2015-ben vele indult el a BBC Earth The Hunt (A vadászat) című műsora, és őt kérték fel a Bolygónk, a Föld sorozat 2016-os folytatásához is.
„A nagyszerű kommunikátorként és páratlan oktatóként” emlegetett Attenborough műsorait a közszolgálati televíziózás mintapéldájaként dicsérik. Munkássága, a televíziós ismeretterjesztésben kifejtett tevékenysége elismeréseként elhalmozták kitüntetésekkel: barátai között tudhatta II. Erzsébet királynőt, aki 1985-ben lovaggá ütötte, 2019-ben Chatham House-díjat, 2020-ban Lovagi Nagykeresztet adományozott neki. A britek nemzeti intézményként tekintenek rá, 2002-ben a 100 legnagyobb brit közé választották. Ő az egyedüli BAFTA-díjas, aki fekete-fehér, színes, HD és 3D műsorért is megkapta az elismerést, 2018-ban és 2019-ben kiváló narrátori munkájáért Primetime Emmy díjat kapott. Számos újonnan felfedezett fajt – köztük a Sylvicanthon attenboroughi szkarabeusz bogarat – neveztek el róla, 2019-ben személyesen avatta fel a nevére keresztelt új brit sarkkutató hajót.
Az élővilág csodáit kutatva bejárta a Földet, Magyarországon a páratlanul gazdag szitakötő- és az Európa többi részéről szinte eltűnt tiszavirág-populációt mutatta be. 2002-ben kiadta, majd 2009-ben újra megjelentette Life on Air című önéletírását, 2015-ben a zene világába kirándulva narrátorként vezette fel Adele Hello című slágerének videoklipjét. 2020-ban Vilmos herceggel közösen megalapították az Earthshot Prize nevű „környezetvédelmi Nobel-díjat”.
Még ma is korát meghazudtolva emel szót a Föld megmentéséért: Perfect Planet (A tökéletes bolygó) című ötrészes sorozatát 2021-ben, Az óceán csodája című filmjét tavaly mutatták be. Az idén indított Titkos kertek sorozatával pedig rávilágít, hogy a vadon nem távoli egzotikus tájakon, hanem saját hátsó kertünkben kezdődik, csak észre kell vennünk.
Páratlan életpályája és születésnapi centenáriuma tiszteletére a BBC ünnepi tv-műsorral készül, és David Attenborough 100 éve a Föld bolygón címmel gálát rendez a Royal Albert Hallban.
[type] => post
[excerpt] => Május 8-án ünnepli századik születésnapját David Attenborough, aki új alapokra helyezte a természettudományos televíziózást, és nemzedékek számára tette átélhetővé a Föld élővilágának csodáit. A legendás brit műsorvezető és tudós pályafutása során...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778276760
[modified] => 1778263707
)
[title] => Egy évszázad a természet szolgálatában – 100 éves David Attenborough
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=282677&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 282677
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 282680
[image] => Array
(
[id] => 282680
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough.jpg
[original_lng] => 117064
[original_w] => 1024
[original_h] => 738
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough-300x216.jpg
[width] => 300
[height] => 216
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough-768x554.jpg
[width] => 768
[height] => 554
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough.jpg
[width] => 1024
[height] => 738
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough.jpg
[width] => 1024
[height] => 738
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough.jpg
[width] => 1024
[height] => 738
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough.jpg
[width] => 1024
[height] => 738
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1778252908:5
[_thumbnail_id] => 282680
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 557
[_oembed_f5bc332875021cfebe0f46fd42a2c7e6] =>
[_oembed_time_f5bc332875021cfebe0f46fd42a2c7e6] => 1778252885
[_oembed_996f1d395d23a6503db7fe0bb96a093a] => {{unknown}}
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 916222662001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 598
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Tudomány
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 83335
[1] => 22862
[2] => 2191
[3] => 66826
[4] => 2156123
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 100 éves
[1] => Sir David Attenborough
[2] => születésnap
[3] => televíziózás
[4] => természettudomány
)
)
[2] => Array
(
[id] => 247451
[content] =>
Mostantól kárpátaljai tanárok és diákok is hozzáférhetnek a STEM oktatáshoz – azaz a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai ismereteken alapuló képzéshez. A kezdeményezés célja, hogy népszerűsítse a természettudományos pályákat.
