Nemkívánatos szervezetnek minősül a Természetvédelmi Világalap (WWF) Oroszországban – közölte szerdán az orosz főügyészség.
A főügyészség a honlapján megjelent tájékoztatás szerint úgy ítélte meg, hogy a svájci székhelyű WWF nemzetközi nem kormányzati szervezet a természetvédelmi és oktatási tevékenységet álcaként használja az orosz gazdasági szféra biztonságát veszélyeztető projektek megvalósítására.
Az orosz hatóság szerint WWF a környezetvédelem ürügyén igyekszik akadályozni az Északi-sarkvidék ipari fejlesztését és a szubarktikus területek természeti erőforrásainak kiaknázását, valamint olyan korlátozásokat próbál meg kidolgozni és legitimálni, amelyek alapul szolgálhatnak az északi-tengeri útvonalnak az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági övezetébe való áthelyezéséhez.
A főügyészség úgy ítélte meg, hogy a WWF kezdeményezései az energia-, olaj- és gázipar, valamint az ásványi lelőhelyek és a nemesfémek kiaknázásával foglalkozó nagyvállalatok ellen irányulnak.
Az indoklás értelmében a szervezet részrehajló, „független” becsléseket készített számukra, amelyek célja az Oroszországi Föderáció gazdasági fejlődésének akadályozása volt, továbbá szubjektív szabványok és kritériumok alapján állított ki környezetvédelmi minősítést a vállalatokról.
Ezen túlmenően a WWF támogatta a külföldi ügynökök nyilvántartásában szereplő szervezeteket, amelyek tagjait adminisztratív felelősségre vonták hatóságokkal egyeztetett tiltakozásokban való részvételük miatt, ami az orosz belügyekbe való beavatkozást bizonyítja – olvasható a közleményben.
Több mint 42 ezer állat- és növényfaj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokról vezetett vörös listáján – írta éves jelentésében a Természetvédelmi Világalap (WWF).
A WWF idei Élő bolygó-jelentése a fajok drámai visszaesését mutatja: a megfigyelt vadon élő fajok populációi 1970 óta átlagosan 69 százalékkal csökkentek. A természetvédelmi szervezet „a fajok világméretű kihalásának katasztrofális súlyosbodására” figyelmeztet, és a biodiverzitás fokozott védelmére szólított fel.
A WWF hangsúlyozta: a következő évtizedekben akár egymillió faj is kihalhat, ha a tendencia nem fordul meg. A világszerte mintegy 147 500 nyilvántartott állat- és növényfajból 2022-ben több mint 41 100 szerepelt a veszélyeztetett kategóriában, több, mint valaha.
A kétéltűek 41 százaléka, az emlősök 27 százaléka, a tűlevelűek 33 százaléka, a madarak 13 százaléka, a cápák és ráják 37 százaléka, a korallok 36 százaléka, különböző rákok 28 százaléka, a hüllők 21 százaléka és a cikászok (szágópálmák) 69 százaléka került fel a listára – az IUCN honlapja szerint.
A jelentés idén két állatfaj, a rénszarvas és a császárpingvin példájával hívta fel a figyelmet a biodiverzitás védelmének fontosságára.
2000-ben az Oroszország északi-sarki térségében elterülő Tajmír-félszigeten még egymillió példányból álló rénszarvaspopuláció élt, aminek mára csupán a negyede maradt fenn elsősorban a klímaváltozás és az orvvadászat miatt.
A császárpingvinek ismert kolóniáinak 80-100 százaléka halhat ki 2100-ra, ha nem mérséklődik a jelenlegi üvegházhatásúgáz-kibocsátás – figyelmeztettek a dokumentum szerzői.
A WWF az éves jelentésben kitért a Németország és Lengyelország határán folyó Oderában tavaly nyáron bekövetkezett tömeges halpusztulásra is, kiemelve: az jelentősen visszavetette az atlanti tokhal visszatelepítésére tett erőfeszítéseket.
A szakértők szerint a halpusztulást az alacsony vízállás, a hőség és a megemelkedett sótartalom miatt elszaporodott mérgező algafaj (Prymnesium parvum) okozhatta.
A fajmegőrzés sikeres példái között említette a WWF a nepálitigris-populációt és az ausztrál vizekben élő púpos bálnákat, amelyek létszáma 1500-ról 40 000-65 000 példányra emelkedett, ezért lekerülhettek a veszélyeztetett fajok listájáról.
A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta: még sok a tennivaló a bálnák védelmében, különösen a halászat, hajóközlekedés a környezetszennyezés miatt.
Idén július 28-ára esik a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága csütörtökre használja el a bolygó egy évnyi erőforrásait.
Mint a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében rámutat, évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja.
A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később.
Fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel – hangsúlyozza a WWF.
Mint kiemelik, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki így élne, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
Manapság azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk – a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük – hangsúlyozzák a közleményben.
Mint kiemelik, ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással.
A közleményben kiemelik: a világ mai élelmiszerellátási rendszere is fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek.
Mint hangsúlyozzák, amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében, a személyes döntésekkel nyomást lehet gyakorolni a nagy szereplőkre.
Sokat számít például a húsfogyasztás mérséklése, és több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása. Fontos a hulladék, azon belül is az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal – fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás – meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.
A közleményben kiemelik, hogy az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóbbá tételében is segíthet a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem, amellyel megtudható, hogy jelenlegi életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait – vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk –, majd konkrét tippekkel és kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren.
Emellett a szervezet a napokban indítja útjára a „Jó neked, jó a bolygónak” szemléletformáló kampányt a fenntartható életmódért, az egészségesebb életért és bolygóért. A kezdeményezés a WWF és a Tesco együttműködésével indult el, célja a megfizethető és fenntartható élelmiszerelőállítás és -fogyasztás előmozdításának támogatása Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.
A közleményben kitérnek arra, hogy a táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználás. Mint írják, számos módja van annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: például ha kerüljük a repülést, és preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet.
Naponta 7 milliárd maszkot használnak el világszerte – közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF).
Csak az EU-ban körülbelül 900 millió maszkot használnak naponta, s körülbelül 2700 tonna maszk kerül a hulladéklerakókba. Mivel kompozit műanyagból készülnek és potenciálisan szennyezettek, nem lehet őket ártalmatlanítani vagy újrahasznosítani.
A vízben a maszkok általában lebegnek, de vannak nehezebbek is, amelyek bármilyen mélységbe lesüllyednek. A WWF szerint egyes halak, teknősök, tengeri emlősök és madarak teljes egészben lenyelik a maszkot, vagy gumiszalagok áldozatává válnak.
Ezenkívül néhány hét után az eldobott maszk mikroszálakra bomlik, amelyek felhalmozódhatnak és mérgező vegyi anyagokat és kórokozókat bocsáthatnak ki.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Google, BMW, Volvo, Samsung: csak néhány azon márkák közül, amelyek vállalatai aláírták a Természetvédelmi Világalap (WWF) felhívását a mélytengeri bányászati moratóriumról – adta hírül a Reuters cikke alapján az Origo.
Az aláírással a cégek kötelezettséget vállalnak arra, hogy semmilyen ásványi anyagot nem bányásznak a tengerfenékről, illetve kizárják az ilyen jellegű anyagokat az ellátási láncukból, valamint nem finanszíroznak mélytengeri bányászatot semmilyen formában.
A mélytengeri bányászat főként a rézércet, a nikkelt, kobaltot és a mangánt érinti. A tevékenység 4-6 kilométeres mélységben zajlik főként a Csendes-óceán északi térségében, Hawaii és Mexikó között a Clarion-Clipperton zónában. Az ENSZ felmérése szerint a zónában található sziklák súlya a 27 milliárd tonnát is elérheti, az ásványkincs-tartalék nagysága pedig 290 millió réz és 340 millió tonna nikkel lehet. A további ásványkincsek között 7 milliárd tonna mangán és 78 millió tonna kobalt is lehet, a kérdés az, hogy ebből mennyi elérhető.
A környezetvédelmi szervezet által kezdeményezett moratórium a mélytengeri bányászati tevékenység felfüggesztését szorgalmazza mindaddig, amíg teljesen fel nem tárják és meg nem értik a tevékenységgel járó kockázatokat és hatásokat.
A becslések szerint a tenger mélyén annyi kobalt, mangán és nikkel van, mint a szárazföldeken összesen. Bár ezeknek a kincseknek a kitermelése már évtizedek óta napirenden van, a megvalósítás csak az utóbbi időben vált elérhetővé az új technológiának és a nyersanyagok magas árainak köszönhetően. A tenger alatti bányászat a közeljövőben minden mértékadó előrejelzés szerint sok milliárd dolláros haszonnal kecsegtet. Ennek oka részben az olcsón kitermelhető szárazföldi ásványkincsek kimerülésre, részben a technológiai fejlődés révén kivitelezhetővé és megfizethetővé váló mélytengeri kitermelés, részben pedig az elektronikai ipar támasztotta fémkereslet.
A természetvédők hosszabb ideje figyelmeztetnek, hogy a tengerfenéken folytatott bányászat pusztító hatású lesz és hosszabb távon katasztrofális hatást gyakorolhat a tenger élővilágára. Az eredmények szerint a kifejezetten kis léptékű zavarás is messzemenő következményekkel jár, az élővilág gyakorlatilag képtelen a regenerálódásra. Ez főként a felkavart, majd az aljzatra visszahullott üledék miatt van, ami betemette a teljes tengerfenéken élő életközösséget. Ez a közösség azért ennyire sérülékeny, mert rendkívül korlátozottak az anyagforrásai. Csak az óceán felsőbb régióiból lesüllyedő szemcsék révén juthatnak az itteni élőlények például szerves anyagokhoz. Csakhogy ezek ezer évenként csupán 1 centiméter vastagon telepednek meg a tengerágyban.
Idén is világszerte nagyon sok város és magánember csatlakozott szombaton a Természetvédelmi Világalap (WWF) klímavédelmi akciójához, a Föld órájához.
A 2007-ben indult kezdeményezés keretében szerte a világon helyi idő szerint 20 óra 30 perckor egy órára lekapcsolták városok, emblematikus épületek díszkivilágítását, hogy felhívják a figyelmet a környezet- és a klímavédelem fontosságára.
Elsőként Új-Zélandon és Ausztráliában kapcsolták le a lámpákat. Az új-zélandi Aucklandban a Sky Tower, az ausztráliai Sydneyben a híres operaház, Németországban a berlini Brandenburgi kapu, Párizsban az Eiffel-torony, a Vatikánban pedig a Szent Péter-bazilika is sötétbe borult egy órára, de részt vett az akcióban Szingapúr, Tokió és Moszkva is. Egy órára Budapesten is lekapcsolták díszkivilágítást.
Tavaly már 190 ország vett részt az akcióban, és évről évre rengeteg magánember is lekapcsolja a lámpákat otthonában erre az órára.
A Föld órájában a világon többmillió ember hívja fel a figyelmet arra, hogy többet kell tennünk a klímaváltozás ellen és az élő bolygónkért, jelentette ki Marco Vollmar, a WWF németországi részlegének a vezetője.
A WWF főigazgatója, Marco Lambertini pedig azt mondta:
legyen szó a beporzást végző méhek vagy a halak pusztulásáról, az erdőterület fogyatkozásáról, vagyis a biodiverzitás csökkenéséről, egyre csak gyűlnek a bizonyítékok arra, hogy a természet rohamosan pusztul.
A szervezet az idén arra is fel akarta hívni a figyelmet, hogy a természetrombolás mértéke összefügg az olyan világjárványok kialakulásának valószínűségével, mint amilyen a koronavírus-járvány is.
Forrás: index.hu
[type] => post
[excerpt] => A 2007-ben indult kezdeményezés keretében szerte a világon helyi idő szerint 20 óra 30 perckor egy órára lekapcsolták városok, emblematikus épületek díszkivilágítását, hogy felhívják a figyelmet a környezet- és a klímavédelem fontosságára.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1616933400
[modified] => 1616929850
)
[title] => Világszerte sok város és magánember is csatlakozott a Föld órája akcióhoz
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=50724&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 50724
[uk] => 50761
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 50725
[image] => Array
(
[id] => 50725
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/colosseum-1.jpg
[original_lng] => 154956
[original_w] => 727
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/colosseum-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/colosseum-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/colosseum-1.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/colosseum-1.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/colosseum-1.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/colosseum-1.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/colosseum-1.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1616931696:3
[_thumbnail_id] => 50725
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2465
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43173
[1] => 13580
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Föld óráa akció
[1] => Természetvédelmi Világalap (WWF)
)
)
[6] => Array
(
[id] => 22023
[content] =>
110 új fajt fedeztek fel az elmúlt két évben a Mekong folyó vidékén. A dél-ázsiai vidéket a Természetvédelmi Világalap (WWF) ezért igazi kincseskamrának nevezte, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a páratlan régió veszélyben van.
A terület egyedülállónak számít, megtalálhatók ott hegyek, száraz és vizes élőhelyek, mangrove erdők, klímája pedig forró és nedves. A Mekong vidékén az elmúlt húsz évben több mint 2500 fajt, köztük sokféle emlőst és madarat fedeztek fel.
Az utóbbi két évben is 110 új fajt azonosítottak a kutatók, találtak egyebek mellett ormányos teknőcöt, egy halfajt, amely a Gyűrűk ura nevet kapta és egy olyan növényt, amely az Alien-filmekből megismert különleges „arcköpő” tojásra emlékeztet. Számos olyan faj, főként kétéltűek és hüllők példányai élnek a területen, amelyek a világon sehol máshol nem fellelhetők.
„A Kína, Laosz, Vietnam, Thaiföld, Mianmar és Kambodzsa területén lévő Mekong régió biológiai sokszínűsége ugyanakkor veszélyben van például az élőhelyek zsugorodása, a óriási vízierőművek építése és a nagy mértékű orvvadászat miatt” – mondta el Stefan Ziegler, a WWF illetékese. Hozzátette: arra kell törekedni, hogy a térség biológiai sokféleségét tartósan meg tudják óvni és a természeti erőforrásokat tartósan ki tudják használni.
A térégben 150 vízierőművet terveztek, 1973 és 2009 között mintegy 1,2 millió hektárnyi erdőt irtottak ki, miközben a terület az illegális vadkereskedelem egyik központjává vált.
[type] => post
[excerpt] => 110 új fajt fedeztek fel az elmúlt két évben a Mekong folyó vidékén. A dél-ázsiai vidéket a Természetvédelmi Világalap (WWF) ezért igazi kincseskamrának nevezte, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a páratlan régió veszélyben van.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1595429100
[modified] => 1595425761
)
[title] => Az elmúlt két évben több mint száz új fajt fedeztek fel a Mekong vidékén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=22023&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22023
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 22025
[image] => Array
(
[id] => 22025
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mekong.jpg
[original_lng] => 143332
[original_w] => 1500
[original_h] => 975
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mekong-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mekong-300x195.jpg
[width] => 300
[height] => 195
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mekong-768x499.jpg
[width] => 768
[height] => 499
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mekong-1024x666.jpg
[width] => 1024
[height] => 666
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mekong.jpg
[width] => 1500
[height] => 975
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mekong.jpg
[width] => 1500
[height] => 975
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mekong.jpg
[width] => 1500
[height] => 975
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1595414961:5
[_thumbnail_id] => 22025
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 3885
[_oembed_07c8493c332b4d3ef3561364cf5f78bf] =>
[_oembed_time_07c8493c332b4d3ef3561364cf5f78bf] => 1595019225
[_oembed_5b9fa3fbb5d926e84c92ac3e2696373e] =>
[_oembed_time_5b9fa3fbb5d926e84c92ac3e2696373e] => 1595019225
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] =>
[_oembed_time_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] => 1595938678
[_oembed_706aaae64cd62bca2df0a8b431728533] =>
Yesterday, 45 common dolphins stranded in Wellfleet, MA—one of the largest mass strandings on Cape Cod in 20 yrs. Though the majority of the dolphins were refloated when the tide came in, many were in compromised condition due to the heat, sun exposure & stranding-induced trauma. pic.twitter.com/8naaO58QMD
A win for science: our partners at @Zoetis, a veterinary pharmaceutical company, developed a vaccine for SARS-CoV-2 (the virus that causes COVID-19) that we used to vaccinate great apes at the Zoo. The vaccine was created specifically for animals. @NatGeohttps://t.co/ZpM5QVD4pl
— San Diego Zoo Wildlife Alliance (@sandiegozoo) March 5, 2021
This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
A very rare sighting! Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef. ? by @jacintaskackleton #LovetheReef#EyeontheReef#GreatBarrierReefpic.twitter.com/poDAIdSdhB
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (??????????? ?????) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
She’s back! #Melani, who has just turned 10, has once again returned to Akrotiri. She is a black, i.e. melanistic, female Flamingo (Phoenicopterus roseus), presumably the only one in the world! Great to see she is doing well! You can see Melani at #AEEC. pic.twitter.com/Z98Wn58JWK
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
