Kína felkészülése egy lehetséges atomtesztre Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok eszkalálódásának közepette történik.
Kína bővíti és modernizálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (tartomány Északnyugat-Kínában) nyugati részén található nukleáris teszttelepet, ahol 1964-ben először tesztelt atombombát, számolt be a Washington Post műholdképekre és szakértői elemzésekre hivatkozva.
Megjegyzendő, hogy a honvédség új alagutakat és utakat épített, két nagy kutat fúrt a sivatagban, amelyek alapjául szolgálhatnak nagyobb teljesítményű nukleáris robbantások végrehajtására szolgáló speciális függőleges aknáknak, segédlétesítményeket épített és biztosította az áramellátást.
Rennie Bebiartz, az AllSource Analysis alelnöke kijelentette, amely rendszeresen végez térinformatikai elemzéseket ezekről a létesítményekről, ez általánosságban az elmúlt öt évben az infrastruktúra jelentős fejlődésére és a tesztelési képességek hirtelen növekedésére utal. Az első munkálatok 2021-ben kezdődtek, és idén is folyamatosan zajlanak.
Mint ismeretes, Kína nukleáris programjában lemarad az Egyesült Államok és Oroszország mögött. Ez lehet az oka a tesztlétesítmény előkészítésének.
„Mivel Kína hajtotta végre a legkevesebb nukleáris kísérletet, sokkal kevesebb empirikus adattal rendelkezik. Lehet, hogy több kísérletre lesz szüksége ahhoz, hogy többet megtudjon a nukleáris fegyverekről” – mondta Tong Zhao, a Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa.
Kína lehetséges nukleáris kísérletekre való felkészülése az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok eszkalálódásának közepette történik. Vlagyimir Putyin ismét eldicsekedett az atommeghajtású Burevesztnyik rakétával és a Poszejdon nukleáris torpedóval. Válaszul Donald Trump elrendelte a Pentagonnak, hogy azonnal kezdje meg a nukleáris fegyverek tesztelését. Az Egyesült Államok bemutatta a titkos AGM-181 nagy hatótávolságú, önálló nukleáris rakétáját is, amelyet egy B-52-es bombázó szállított egy hivatalos tesztrepülés során.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of American Scientists) adatai szerint az Egyesült Államok, amely 1992 óta nem hajtott végre nukleáris kísérletet, jelenleg 5117 nukleáris robbanófejjel rendelkezik (ebből 3700 leszereltek és raktárban vannak), Oroszországnak 5459, Kínának pedig 600. Észak-Koreának körülbelül 50 robbanófeje van. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet becslése szerint Kína fegyverarzenálja 2030-ra körülbelül 1000 robbanófejre fog bővülni.
Kínát ugyanakkor semmi sem korlátozza nukleáris programjának fejlesztésében, míg az Egyesült Államokat és Oroszországot a Stratégiai Támadófegyverzet Korlátozásáról szóló Szerződés (SALT-III) köti. Ennek időtartama azonban 2026 februárjában lejár, Putyin 2023 februárjában pedig felfüggesztette annak érvényességét. Peking nem hajlandó megvitatni semmilyen szerződést, mivel messze elmarad az Egyesült Államoktól és Oroszországtól. A kiadvány publikációja szerint tevékenysége már most aggodalmat kelt Washingtonban, és nem csak a nukleáris szférában.
„A nukleáris fegyverek modernizációjáról programunkat úgy terveztük, hogy mi és Oroszország továbbra is csökkenteni fogjuk fegyvereinket, és hogy Kína és Észak-Korea nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra. Ezek a feltételezések tévesnek bizonyultak” – mondta az újságnak Vipin Narang, a Massachusetts Institute of Technology Nukleáris Biztonsági Központjának igazgatója, aki Joe Biden alatt az amerikai stratégiai fegyvereken dolgozott a Pentagonban.
„Ha regionális konfliktus tör ki Európában, és Kína (ebben a pillanatban) úgy dönt, hogy elfoglalja Tajvant, vagy fordítva, nagyon nehéz helyzetbe kerülünk”.
Az amerikai hírszerzés szerint Hszi Csin-ping elrendelte hadseregének, hogy 2027-re készüljön fel Tajvan elfoglalására, bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyen hamar kiadja ezt a parancsot. Az amerikai és a NATO hadseregei szerint azonban a legvalószínűbb forgatókönyv egy egyidejű művelet: egy kínai támadást egy vagy több NATO-ország elleni orosz támadás, és esetleg Észak-Korea dél-koreai inváziója kísérne.
És míg Oroszország nukleáris zsarolással kompenzálja hadseregének kudarcát, amely közel négy éve harcol Ukrajnában, a kínai stratégák az ellenkezőjére alapozzák számításaikat.
Csou Bo, nyugalmazott ezredes, a kínai védelmi minisztérium Biztonsági Együttműködési Központjának egykori igazgatója, jelenleg a pekingi egyetem Csing Egyetemének főmunkatársa kijelentette: „Mivel az Egyesült Államok fél attól, hogy elveszíthet egy hagyományos háborút, egyesek azt javasolják, hogy nukleáris fegyvereket vessenek be Kína ellen a Tajvani-szorosban. Kínának növelnie kellene nukleáris arzenálját – nem a paritás elérése érdekében, hanem addig, hogy az Egyesült Államok ne is merjen arra gondolni, hogy nukleáris fegyvereket vessen be ellene. Akkor Kína megnyerhet egy hagyományos háborút.”
Utasítást adott a nukleáris fegyverek tesztelésének előkészítésére vonatkozó javaslatok kidolgozására az orosz elnök a külügy- és a védelmi minisztériumnak, valamint a biztonsági szolgálatoknak és a polgári hatóságoknak.
Vlagyimir Putyin ugyanakkor kiemelte, hogy Oroszország nem szándékozik kilépni a nukleáris kísérletek általános tilalmáról szóló atomcsendegyezményből (CTBT).
„Még a Szövetségi Gyűlésben 2023-ban elmondott beszédemben felhívtam a figyelmet arra, hogy ha az Egyesült Államok vagy más, a szerződésben részes államok ilyen kísérleteket végeznek, akkor Oroszországnak megfelelő módon kell reagálnia erre” – hangoztatta az elnök.
Andrej Belouszov védelmi miniszter az orosz biztonsági tanács ülésén azt javasolta az elnöknek, hogy haladéktalanul kezdjék meg a nukleáris kísérletek előkészítését. A tárcavezető szerint ez válasz lenne az Egyesült Államok lépéseire. Belouszov közölte, hogy az amerikai fél egy új nukleáris interkontinentális rakétán dolgozik, amely 13 ezer kilométert képes megtenni.
Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok újraindíthatja nukleáris kísérleteit. Aggasztónak nevezte, hogy az amerikai fél részéről nem voltak hivatalos kommentárok Donald Trump elnök idevágó nyilatkozataira.
Az Egyesült Államok szerdán tesztelte Minuteman III nevű interkontinentális ballisztikus rakétáját. Ez egy héttel azután történt, hogy Trump bejelentette a nukleáris kísérletek újraindításának tervét.
Az amerikai elnök nyíltan nem mondta ki ugyan, de utalt arra, hogy a kísérletek újraindítása válasz az orosz „világvége-fegyverek” legutóbbi tesztjeire.
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
Az Egyesült Államok légierejének globális csapásmérő parancsnoksága szerdán tesztelt egy Minuteman III-as, nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM). A rakétateszt pár nappal azt követően történt, hogy Donald Trump az amerikai nukleáris képességek tesztelésére szólította fel a haderőt.
A Fox News újságírója, Lucas Tomlinson X-oldalán adott hírt a tesztről, és videót is közzétett egy másik, idén májusban tartott rakétakilövésről.
Az amerikai légierő globális csapásmérő parancsnoksága honlapján közzétette, hogy valóban tesztelték a Minuteman III rakétát. A parancsnokság szerint a rakéta nem hordozott robbanófejet.
A rakétát a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról lőtték ki, és mintegy 4200 mérföldet, vagyis csaknem 6800 kilométert tett meg a Marshall-szigetek Kwajalein-atolljáig, ahol a Ronald Reaganről elnevezett rakétateszt-terület található.
A sajtóban már hétfőn megjelent a hír, hogy Trump múlt heti utasítása nyomán sor kerülhet egy nukleáris bevetésre is képes fegyver tesztelésére, és ez valószínűleg egy Minuteman III rakéta lesz.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Ukrajna aktívan fejleszt nagy hatótávolságú fegyvereket, a legutóbbi tesztek pozitívak voltak, a következő szakasz a gyártás megkezdése – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök az António Costával, az Európa Tanács elnökével közösen tartott video-sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta: „Ukrán szakemberek nagy hatótávolságú rakétákat fejlesztenek, sokat már kifejlesztettek és teszteltek. A tesztek pozitívak voltak. Vannak információk, de vannak kevésbé ismertek. Nagy pénzügyi nehézségekkel nézünk szembe. Eddig nincs elég pénz, de dolgozunk rajta.”
Az államfő szerint a nagy hatótávolságú fegyverek mindenképpen Ukrajna biztonságának garanciáját jelentik, és jelenleg aktívan fejlődik a partnerekkel közös gyártás. „Az első ilyen sort Dániában indítják el, és hasonló gyártósorokat fognak megnyitni más európai országokban is” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna és az Európai Bizottság elindítja a BraveTech EU kezdeményezést, amelynek célja, hogy segítsen az új technológiák tesztelésében a csatatéren, és forrásokat gyűjtsön a védelmi iparban működő startupok számára – jelentette ki pénteken Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes, digitális átalakításáért felelős miniszter és Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és világűri biztosa az Ukrajna helyreállításáról szóló római konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint ez a kezdeményezés a Digitális Átalakítási Minisztérium BRAVE1 védelmi technológiai platformját olyan uniós programokkal ötvözi, mint az Európai Védelmi Alap (EDF) és az EU Védelmi Innovációs Programja (EUDIS).
A kezdeményezés célja: az innováció ösztönzése közös fellépések révén, hakatonok, gyorstesztelés, közvetlen együttműködés európai és ukrán vállalatok – különösen startupok, kis- és középvállalkozások – között.
„Az EU és tagállamai olyan ipari potenciállal rendelkeznek, amely segíthet Ukrajnának új védelmi rendszerek létrehozásában és Európa ellenálló képességének megerősítésében” – jegyezte meg Kubilius.
A BraveTech EU két fázisban valósul meg. Az első fázis, a Seed 2025 őszén kezdődik. Az EDF folyamatban lévő tevékenységeire épít, megerősítve az együttműködést az ukrán védelmi innovációs ökoszisztémával.
Az első szakasz a következőket tartalmazza: szoftverfejlesztési szakemberek találkozói, különös tekintettel Ukrajna védelmi igényeire, hálózatépítés, partnerségek létrehozása ukrán és európai vállalatok és befektetők között, tudományos kutatás és fejlesztés finanszírozása ukrán és uniós startupok számára, lehetőségek új technológiák tesztelésére az EU igényeinek kielégítésére Ukrajna területén.
A BraveTech EU második fázis a fokozatnövelés. Ez az első fázis tevékenységeinek kiterjesztése az EDF és az Ukrajna Támogatási Eszköz (USI) további forrásainak felhasználásával a jövőbeli Európai Védelmi Ipari Fejlesztési Program (EDIP) keretében.
A BraveTech EU kezdetben az EDF/EUDIS-től kap finanszírozást, és az EDF munkaprogramjainak javasolt módosításai akár 50 millió eurót is mozgósíthatnak, ami megegyezik az ukrán kormány által előirányzott 50 millió euróval.
„Ez az első nagyszabású partnerségi projekt, ahol európai partnereinkkel közösen egyenként 50 millió eurót fektetünk be egy olyan alap létrehozásába, amely mind az európai, mind az ukrán startupokat támogatja” – mondta el Mihajlo Fedorov. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna az EU-val közösen keresni fogja a csatatéren szükséges megoldásokat. „A drónokhoz szükséges kommunikációtól kezdve, folytatva a mesterséges intelligenciát használó autonóm technológiákkal” – magyarázta a miniszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján számolt be egy új, saját fejlesztésű rakéta sikeres bevetéséről. Közlése szerint a „Long Neptun” nevű csapásmérő eszköz 1000 kilométeres hatótávval rendelkezik.
Az első bevetés célpontjáról sem az államfő, sem az ukrán hadvezetés nem adott meg információt, de nyílt források alapján több katonai blogger és elemző is azt feltételezi, hogy ez a március 14-én a tuapszei olajfinomítót ért támadás lehetett.
Egy, az X-en több mint 400 ezer felhasználó által követett katonai blogger szerint, a találat idején látható, szokásosnál lényegesen erősebb robbanás, valamint a becsapódás előtt hallható sugárhajtómű hang miatt erősen valószínű, hogy az új rakétát használhatták az olajfinomító ellen.
A szerkezet a korábbi 300 kilométer hatótávolságú Neptun rakéta továbbfejlesztett változata. Ez az az eszköz, amivel többek között Ukrajna 2022 áprilisában elsüllyesztette a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajóját, a Moszkvát.
The @DRDO_India has successfully conducted a flight trial of its long range hypersonic missile on 16th Nov 2024 from Dr APJ Abdul Kalam Island, off-the-coast of Odisha.
Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) új irányelveket adott ki a madárinfluenza tesztelésére vonatkozóan. A szervezet szerint az influenza miatt kórházba került betegeket 24 órán belül madárinfluenza-tesztnek kell alávetni.
Az intézkedés célja, hogy a szezonális influenza magas előfordulása mellett is időben felismerjék az esetleges madárinfluenza-fertőzéseket. A CDC hangsúlyozza, hogy a madárinfluenza által a lakosságra jelentett kockázat továbbra is alacsony, és nincs bizonyíték az emberről emberre történő terjedésre. Az új iránymutatás szerint az influenza A-pozitív betegeket, különösen az intenzív osztályon kezelteket,
ideális esetben a kórházba kerülést követő 24 órán belül meg kell vizsgálni a vírus altípusának azonosítása érdekében.
Nirav Shah, a CDC főigazgatóhelyettese egy sajtótájékoztatón elmondta:
Amire szükségünk van, az az, hogy egy olyan rendszerre térjünk át, amely az adott pillanatban közli velünk, mi történik.
A gyorsabb tesztelésnek az is a célja, hogy az orvosok könnyebben azonosíthassák, hogyan fertőződtek meg a betegek, és szükség esetén gyorsabban tudjanak gyógyszereket juttatni a közeli kapcsolattartóknak.
Az Egyesült Államokban április óta közel 70 ember, többségében mezőgazdasági dolgozó betegedett meg madárinfluenzában. A legtöbb emberi fertőzés enyhe lefolyású volt, de a múlt héten egy halálos áldozatot jelentettek Louisiana államból.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) jelentős erőforrásokat mozgósított a madárinfluenza elleni védekezésre. Eric Deeble, a hivatal egyik helyettes államtitkára elmondta, hogy több mint 300 alkalmazottjuk dolgozik a járvány megfékezésén, és 1,5 milliárd dollárt költöttek arra, hogy megállítsák a vírus terjedését a baromfi és a tejelő szarvasmarhák körében.
Az izraeli Közlekedési és Közlekedésbiztonsági Minisztérium nemrég hagyta jóvá azt a kísérleti projektet, amelynek keretében először engednek közutakra önvezető buszokat – írja az israel21c.org.
A jóváhagyás lehetővé teszi a minisztérium számára, hogy az Izraeli Innovációs Hatósággal, az Ayalon Highways-szel és Izrael legnagyobb buszüzemeltetőjével, az Eggeddel partnerségben elindítsa a 2022-ben jóváhagyott nagyobb kísérleti program második részét.
A program első szakaszában a hatóságok tesztelték az autonóm buszok létjogosultságát vállalati, jogi és biztonsági szempontok tekintetében, kezdetben kijelölt területeken üzemeltetve a járműveket.
A kísérleti projekt második része Naharija városában zajlik majd, az elsősorban Észak-Izraelben működő Nateev Express tömegközlekedési vállalattal együttműködésben. A próba során egy önvezető elektromos busz fog közlekedni Naharija legforgalmasabb utcáin, 8 kilométeres útját a helyi bevásárlóközpontnál kezdi és fejezi be.
A busz egy feltöltés után akár 200 kilométert is képes megtenni, és legfeljebb 32 utas befogadására képes.
A hatóságok remélik, hogy tesztelni tudják a jármű reakcióját a gyalogosokra, a forgalmi dugókra és más kedvezőtlen útviszonyokra, beleértve a rossz időjárást is.
As a reminder, the Taleghan 2 complex (which Axios references) was clearly hit in the strike - but assumed to be unused. Either it was in fact being used, or something else in Parchin was hit https://t.co/EMU11toEj1pic.twitter.com/JwtfLQRl4Q
All the passengers of the ‘selfie yacht’ are safe and unharmed. They were provided with sandwiches and water. The show is over. pic.twitter.com/tLZZYcspJO
— Israel Foreign Ministry (@IsraelMFA) June 9, 2025
Az első város, ahol az 5G mobilhálózatot tesztelik, Lemberg lesz, és ha a felszerelés nem befolyásolja a hadsereg tevékenyégét, akkor a projektet Kijevre és Odesszára is kiterjesztik – közölte hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A közvetlen 5G-tesztelés pilot üzemmódban történő megkezdésének bejelentése után a kiadványnak több távközlési szereplő is arról számolt be, hogy Lemberg lesz az első város, ahol ez a tesztelés megtörténik. Ha a felszerelés nem befolyásolja a katonaság munkáját, a projektet Kijevre és Odesszára is kiterjesztik.
A hálózat teljes beindításáról az említett városokban még korai beszélni. Valószínűleg az új technológia bevezetése kezdetben néhány bázisállomáson valósul meg, nem pedig az egész városban. „A hálózat kiépítése egyedi helyekről indul, így a felhasználóknak lehetőségük lesz a teszthelyeken csatlakozni az 5G hálózathoz” – magyarázta Roman Himics telekommunikációs szakértő.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Az ukrán mérnökök jelentős áttörést értek el a pilóta nélküli légi járművek fejlesztésében. Tesztelésre küldtek egy intelligens drónt, amely képes függetlenül észlelni a csatatéren lévő célpontokat, például ellenséges felszerelést és személyzetet. Ez jelentősen növeli az ukrán hadsereg hatékonyságát és megmenti a védők életét.
Az ukrán „okos” drón jellemzői:
Mesterséges intelligencia a célfelismeréshez: egy intelligens rendszer segítségével a drón önállóan pásztázza a területet és megtalálja az ellenséges objektumokat.
Automatikus célrögzítés: a drón kezelőjének csak ki kell választania egy célpontot a drónrendszer által észlelt listából, és meg kell erősítenie annak megsemmisítését a vezérlőpulton lévő gomb megnyomásával.
Made in Ukraine: ez a drón különösen értékes, mert szinte teljes egészében ukrán alkatrészekből áll. ez csökkenti az importált alkatrészektől való függést, és serkenti a hazai fegyvergyártás fejlődését.
Az „okos” drónok előnyei:
A célpontok eltalálásának pontossága: a mesterséges intelligencia minimalizálja a célzási hibákat, ami lehetővé teszi az ellenség hatékonyabb megsemmisítését.
Katonák életének megmentése: a célpontok azonosításának és lebonyolításának automatizálásával kevesebb drónkezelő lesz kitéve az ellenséges tűznek.
A vadászgépek terheinek csökkentése: a drón maga végzi a célpontok megtalálásának rutinmunkáját, lehetővé téve a kezelő számára, hogy a csata összképére összpontosítson.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán mérnökök jelentős áttörést értek el a pilóta nélküli légi járművek fejlesztésében. Tesztelésre küldtek egy intelligens drónt, amely képes függetlenül észlelni a csatatéren lévő célpontokat, például ellenséges felszerelést és személyzetet....
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1714083840
[modified] => 1714079414
)
[title] => Ukrajnában elkezdték tesztelni az intelligens drónokat, amelyek képesek azonosítani a célpontokat és eltalálni őket
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=185315&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 185315
[uk] => 185144
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 185149
[image] => Array
(
[id] => 185149
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/anti-fpv-featured-750x300-1.jpg
[original_lng] => 26510
[original_w] => 750
[original_h] => 300
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/anti-fpv-featured-750x300-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/anti-fpv-featured-750x300-1-300x120.jpg
[width] => 300
[height] => 120
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/anti-fpv-featured-750x300-1.jpg
[width] => 750
[height] => 300
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/anti-fpv-featured-750x300-1.jpg
[width] => 750
[height] => 300
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/anti-fpv-featured-750x300-1.jpg
[width] => 750
[height] => 300
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/anti-fpv-featured-750x300-1.jpg
[width] => 750
[height] => 300
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/anti-fpv-featured-750x300-1.jpg
[width] => 750
[height] => 300
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1714068615:5
[_thumbnail_id] => 185149
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3435
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_647be64888350fbe96a0763b0ae9df34] =>
Premier tir d’essai réussi du missile balistique stratégique M51.3 !
Cette évolution pérennise la crédibilité de notre dissuasion nucléaire et démontre l’excellence de notre filière lanceur.
