Azt szokták mondani, hogy a Holdról (és feltehetőleg már a Marsról is) sokkal többet tudunk, mint az óceánjainkról. A Föld felszínének 70 százalékát víz borítja, az óceánok területének több mint felén pedig a 3000 métert is meghaladja az átlagos mélység. Több kilométerrel a felszín alatt hatalmas nyomás és elképesztő sötétség uralkodik, ennek ellenére néhány primitív létforma még ilyen körülmények közt is megél. Most pedig úgy néz ki, hogy bizonyos természeti képződmények számára is ideálisak ezek a helyek.
A vízfelszín alatti sós tavak vagy sómedencék bolygónk legritkább formációi közé tartoznak. Létrejöttüket az extrém magas sótartalmuknak köszönhetik, emiatt tud elkülönülni ez a jól körülhatárolható víztömeg a tengerek, óceánok mélyén. Van saját partjuk, sőt komótosan mozgó hullámaik is, valóban olyan látványt nyújtanak, mintha egy tavat rejtettek volna el egy nagyobb víztömeg fenekén. A sótartalmuk 3–8-szor magasabb a hagyományos tengervízénél.
Eddig csak néhány darab ilyen sómedencét sikerült felfedezni, ezek főleg a Mexikói-öbölben, a Földközi-tengerben és a Vörös-tengerben bújnak meg. Tejes, sűrű felszínéről könnyen felismerhető egy ilyesfajta képződmény, a tengerek, óceánok aljzatát kutató szakemberek így rögtön azonosítani tudják őket, ha beléjük botlanak. Létrejöttük arra bizonyíték, hogy azon a helyen folyamatosan oldódó sórétegek, hidrotermális cirkuláció vagy ősi tengerek maradványai lehetnek.
A legtöbb földi létforma számára a sómedencék halálos környezetet teremtenek. Metánnal és más mérgező anyagokkal dúsítottak, ezért az odatévedő mélytengeri állatok szinte rögtön megfulladnak. Maradványaik a tengerfenéken gyűlnek össze, mert az oxigénmentes körülmények között a lebomlás sem indul meg. Ahol viszont a „normál” tengervíz találkozik ezekkel a sómedencékkel, meglepően gazdag élet alakul ki.
Különféle mikroorganizmusok alkotnak egymástól jól elkülönülő „szőnyegeket”, mindegyik létforma megtalálta azt az adaptációs technikát, amely a túlélését biztosítja. A parton még apró kagylók is felbukkannak, a kopoltyújukban megtelepő baktériumok a metánt és ként energiává alakítják át számukra. A garnélák a kétfajta közeg határán lebegnek, és az arra tévedő halakkal, rákokkal táplálkoznak. Csapdaként használják a sómedencéket, a toxikus környezettől elkábuló állatok a zsákmányaik.
[type] => post [excerpt] => Azt szokták mondani, hogy a Holdról (és feltehetőleg már a Marsról is) sokkal többet tudunk, mint az óceánjainkról. A Föld felszínének 70 százalékát víz borítja, az óceánok területének több mint felén pedig a 3000 métert is meghaladja az átlagos m... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780439280 [modified] => 1780348435 ) [title] => Tavat találtak az óceán mélyén, a kutatók értetlenül állnak a jelenség előtt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285673&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285673 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 285674 [image] => Array ( [id] => 285674 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/viz.jpg [original_lng] => 11050 [original_w] => 300 [original_h] => 168 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/viz-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/viz.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/viz.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/viz.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/viz.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/viz.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/viz.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1780337748:12 [_oembed_f71a0b50d19cd0b116cecea94563219e] => [_oembed_time_f71a0b50d19cd0b116cecea94563219e] => 1780333334 [_thumbnail_id] => 285674 [_edit_last] => 12 [views_count] => 257 [_oembed_3055ff7ef301362f125114bb9a4d24aa] => [_oembed_time_3055ff7ef301362f125114bb9a4d24aa] => 1780333551 [_algolia_sync] => 964952297001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 12857 [1] => 65549 [2] => 57190 ) [tags_name] => Array ( [0] => óceán [1] => sókoncentrátum [2] => tó ) ) [1] => Array ( [id] => 62686 [content] =>
A Naprendszernek a központi csillagtól számított negyedik Föld-típusú bolygója, a Mars, száraz, hideg és kietlen égitest. Ezért is számított nagy szenzációnak, amikor 2018-ban az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondája nagyobb mennyiségű folyékony vízre utaló jelet detektált a vörös bolygó déli pólusának körzetében. A NASA szervezete, a Jet Propulsion Laboratory ( JPL) egy kiterjesztett adatbázis átvizsgálásának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a Mars felszíne alatt sokkal több folyékony halmazállapotú víz rejtőzhet az eddig feltételezetteknél. Ami pedig különösen meglepő, hogy a vörös bolygó olyan vidékein is létezhet a felszín alatti víz, ahol pedig állandó jelleggel mélyen a fagypont alatt van a hőmérséklet – olvasható az Origo cikkében.
Erősebb volt a mélyből érkező radarjel, mint ami a felszínről visszaverődött
A NASA, amerikai űrkutatási hivatal szervezete, a Jet Propulsion Laboratory (Sugárhajtómű Laboratórium, JPL, Passadena, Kalifornia) 44 ezer olyan mérési adatot elemezett, amelyek szinte teljesen lefedik a Mars déli pólusvidékét. A bolygó déli pólusát a marsi évszakok függvényében változó kiterjedésű, nagyobb részt fagyott szén-dioxidból, kisebb részt pedig vízjégből álló „sapka” fedi.
A Mars pólusán elterülő jégsapka nagyobb részt fagyott szén-dioxidból, kisebb arányban pedig vízjégből áll Forrás: NASA/JPL
Érdemes megjegyezni, hogy a marsi pólussapkák összehasonlíthatatlanul vékonyabbak a Föld északi pólusát, vagy különösen az Antarktiszt beborító vastag jégpáncélnál a marsi pólussapkák ezekhez képest sokkal inkább dér, mintsem jégpáncélszerűek.
A kutatók 15 évre visszamenően átvizsgálták a radarmérések adatsorait. A radarhullámok segítségével lehet bekukkantani a Mars felszíne alá, mivel a rádióhullámok behatolnak a mélyebb rétegekbe is.
A radarjelek természetesen veszítenek az energiájukból, amint áthatolnak a különböző kőzetrétegeken. Ebből, vagyis az elnyelődés mértékéből lehet következtetni a mélyebben fekvő rétegek fizikai jellemzőire. A kutatók azt tapasztalták, hogy néhány esetben a mélyből visszaverődő radarjel erősebb volt a felszínről visszaverődő jelnél.
Egyes tudósok szerint ez egyértelműen arra utal, hogy jelentősebb mennyiségű víz lehet a felszín alatt, mert a folyékony víz felerősítve veri vissza a radarjeleket.
Ellentmondani látszanak a fizikai törvényeinek a felszín alatti marsi tavak
Legelőször a vörös bolygó Mars South Polar Layered Deposits elnevezésű déli sarki területén mutatták ki a felszín alatti folyékony víz jelenlétét. A JPL közelmúltban elvégzett átfogó analízise több tucat hasonló területet tárt fel a déli pólusvidéken. Az átvizsgált mérési adatok gyakorlatilag lefedik a Mars teljes déli pólusterületét.
A déli pólusvidék radartérképe a felszín alatti folyékony víznek vélelmezett pontokkal Forrás: NASA/ESA/JPL/Caltech
Ami még különösebb, hogy néhány ponton a felszínhez viszonylag közel, alig 1,5 kilométeres mélységben sikerült a nagyobb mennyiségű folyékony víz jelenlétére utaló jeleket azonosítani.
A számítások szerint itt azonban – 63 Celsius fokos hőmérséklet uralkodik, ami mélyen alatta van a víz fagyáspontjának, még akkor is, ha a vízben feloldott különböző ásványi anyagok koncentrációja miatt – a földi tengervízhez hasonlóan – vélelmezhetően alacsonyabb értékű lehet a fagyáspont. Egy 2019-ben publikált és ezt a kérdést vizsgáló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a mélyből érkező marsi „geotermikus” hőnek legalább kétszer akkorának kellene lennie, hogy ebben a mélységben folyékony halmazállapotban maradjon a víz.
Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
🇷🇺 RUSSIA's NEW PLASMA ENGINE COULD REDUCE MARS 🔴 TRAVEL TIME TO 30 DAYS!
A faster journey to Mars would not only increase efficiency but also minimize the risks associated with prolonged exposure to cosmic radiation for astronauts.
