Egyre több botswanai állampolgárt kényszerítenek rá, hogy orosz egyenruhában harcoljanak a Moszkva által Ukrajna ellen folytatott háborúban – jelentette ki szombaton a botswanai kormány, számolt be az MTI.
Az elmúlt hónapokban több afrikai ország is jelezte, hogy az állampolgárait csalással kényszerítik rá, hogy az orosz hadseregben harcoljanak, és többen elestek a csatamezőn.
Csalással toboroznak, és az ilyen esetek száma aggasztóan nő – írta közleményében a botswanai külügyminisztérium.
A tárca szerint miután Oroszországba kerülnek, „kényszerítik őket, hogy aktívan részt vegyenek a harcokban”. A minisztérium sorra kapja a kétségbeesett felhívásokat a már a fronton tartózkodó botswanaiaktól, akik leírják a veszélyes körülményeket, amelyekbe kerültek.
A közlemény arra nem tér ki, hány botswanai van Oroszországban vagy Ukrajnában.
Februárban az All Eyes on Wagner nevű szervezet (Minden szem Wagneren, amely a nevét az azonos nevű orosz zsoldoshadseregről kapta) több mint 1400 afrikai nevét tette közzé, akiket Moszkva 2023 januárja és 2025 áprilisa között toborzott, hogy Ukrajna ellen harcoljanak, hozzátéve, hogy közülük több mint háromszázan meghaltak.
A csapi és a munkácsi határőregység folytatja toborzó kampányát, arra buzdítják Ukrajna állampolgárait, hogy csatlakozzanak a szerződéses szolgálathoz. Jelenleg az alegységeknek tapasztalattal rendelkező szakemberekre, valamint olyanokra is szükségük van, akik készek új szakterületeket elsajátítani a szolgálat ideje alatt.
Az ukrán kormány pénteken új szabályokat hagyott jóvá a külföldi önkéntesek kísérésére a toborzási reform részeként, jelentős változások történtek – jelentette be Mihajlo Fedorov védelmi miniszter a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ukrajna egységes szabályokat fogadott el a külföldi önkéntesekre vonatkozóan. Fedorov megjegyezte, hogy mostantól egységes algoritmus létezik a külföldiek és hontalan személyek követésére, akik önkéntesen csatlakozni kívánnak Ukrajna védelméhez. „Célunk a külföldi önkéntesek bevonásának növelése, valamint egy átlátható és érthető mechanizmus létrehozása a kísérésükre. Így szisztematikusan tudjuk megerősíteni a harci egységeket és megmenteni az ukrán katonai állomány életét.”
A kormány most jóváhagyta a külföldi önkéntesek logisztikájának „A-tól Z-ig” történő eljárásrendjét. A mai naptól kezdve a külföldiek toborzásának teljes folyamata a következőképpen alakul: csak azok a vállalatok dolgozhatnak velük, amelyek szerepelnek a Külföldiek és Hontalan Személyek Toborzásának Központja listáján. A vállalatoknak Ukrajnában kell bejegyezve lenniük, meg kell felelniük a megállapított követelményeknek, nem lehetnek szankciók alatt, nem állhatnak kapcsolatban az agresszor állammal, és 5 millió hrivnya kauciót kell letenniük.
Az ellenőrzést követően minden szakaszban elkísérik az önkéntest – a papírmunkától a szerződés aláírásáig. A cégek intézik a papírmunkát, a biztosítást, az Ukrajnába érkezést, a szállást és az étkezést. A szolgáltatási csomag költsége jelöltenként 300 000 hrivnya, a kifizetések szakaszokban történnek. Ők lesznek felelősek minden eljárás jogszerűségéért és a dokumentumok hitelességéért. Amennyiben a jelölt nem megy át a kiválasztáson, a cég saját költségén biztosítja a kiindulási országba való visszatérését.
Ezt követően a jelölt vizsgákon, katonaorvosi vizsgálaton, alapfokú kombinált taktikai kiképzésen vesz részt, és ugyanolyan feltételekkel csatlakozik a védelmi erőkhöz, mint az ukrán fegyveres erők katonái. „A külföldi önkéntesek már most is fontos részét képezik a védelmi erőknek. Az új szabályok több lehetőséget biztosítanak arra, hogy motivált embereket vonzzunk a világ minden tájáról – átláthatóan és egységes szabályok szerint” – mutatott rá Mihajlo Fedorov.
A brit védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint ukrán menekülteket toboroznának a brit hadseregbe.
Calvin Bailey brit veteránügyi miniszterhelyettes közölte, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak brit, ír vagy a Nemzetközösség országainak állampolgárai szolgálhatnak a fegyveres erőknél, az ukrán menekültek számára pedig nem biztosítanak kivételt, és a kormánynak nincs terve a szabályok módosítására.
Nagy-Britanniába a Homes for Ukraine program keretében eddig több mint 170 ezer ukrán érkezett, akik magánszemélyek, jótékonysági szervezetek vagy közösségek támogatásával kaptak szállást. Eközben Németországban is vita folyik az ukrán menekültek támogatásáról: Markus Söder, Bajorország vezetője azt javasolta, hogy vizsgálják felül a számukra nyújtott szociális juttatásokat a költségvetési kiadások csökkentése érdekében.
Oroszország egyre nehezebben talál katonákat az ukrajnai háborújához, a milliós fizetések és az adósságok elengedésére vonatkozó ígéretek ellenére egyre kevesebben hajlandóak harcolni, ami az egész országot kezdi érinteni – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál CNNamerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Oroszország 80 000 dolláros fizetéseket és 140 000 dolláros adósság-elengedést hirdet egy szerződés aláírásáért. Óriásplakátok, közösségi média, állampolgársági ígéretek – mindezt új harcosok vonzására használják. Az eredmény azonban a várttal ellentétes. 2026 első negyedévben a toborzás 20%-kal csökkent 2025-höz képest. „Vannak jelek arra, hogy ez az ösztönző már nem működik hatékonyan, és hogy Oroszország több katonát veszített, mint amennyit toborozni tud” – mondta Nigel Gould-Davies, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezető munkatársa.
Egyes nyugati hírszerzési források szerint a háború kezdete óta mintegy 500 000 orosz katona halt meg. A havi veszteségek 30 000 és 35 000 harcos között mozognak. Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka elmondta, hogy májusban az ukrán drónok több embert öltek meg vagy sebesítettek meg, mint amennyit Oroszország toborozni tudott.
Moszkva már több tízezer volt foglyot küldött a frontra, három hullámban hozott be észak-koreai katonákat, és bevándorlókat toboroz. Most akár 140 000 dollárt is felajánl az adósságokkal rendelkező férfiaknak egy szerződés aláírásáért cserébe.
Az elemzők nem zárják ki egy második mozgatás lehetőségét, ami korlátozná az ország elhagyását, elsősorban a hadköteles korú férfiak esetében. Az első, 2022-es mozgósítás rendkívül népszerűtlennek bizonyult, és több százezer oroszt kényszerített emigrációba.
„Az egész orosz gazdaság a történelem legsúlyosabb munkaerőhiányától szenved” – mondta Gould-Davis. A frontra irányuló férfiállomány kiáramlása miatt hiány van a civil munkaerőből is. A védelmi szektor gyárai már éjjel-nappal működnek, és elérték a maximális kapacitásukat. A fizetések nőnek, de elmaradnak az inflációtól. Az élelmiszerárak több mint 18%-kal emelkedtek 2024 januárjához képest.
Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa egy ellenőrzést követően kijelentette, hogy jogsértések történtek a ternopili toborzóközpontban. Közölte, hogy olyan mentális zavarokkal és fogyatékkal élőket tartanak ott fogva, akik nem esnek a mozgósítás alá. Dmitro Lubinec erről Telegram csatornáján számolt be.
„Képviselőim épp most tértek vissza a Ternopil járási és városi toborzóközpontban tett megfigyelő látogatásukról. Ez egy újabb helyzet, amely azt mutatja: a mozgósítási reformra nem holnap és nem ma van szükség – tegnap volt” – írta. Az ombudsman csapatának közbenjárásának köszönhetően 5 olyan személyt, akik nem tartoztak a mozgósítás hatálya alá, azonnal szabadon engedtek.
Megjegyzendő, hogy a mozgósított ukránok fogva tartásának helyszínén tett látogatás során körülbelül 28 embert tartottak fogva. Közülük 17-en panaszt tettek az ombudsmannak jogaik esetleges megsértése miatt.
„Felháborító, amit láttunk: a mozgósítottak felügyelője ittas állapotban volt. A vérében lévő alkohol szintje majdnem hétszerese volt a megengedettnek”, jelentette ki az ombudsman.
Elmondta, hogy egy személyes „négyszemközti” beszélgetés során az emberek a mozgósítás során elkövetett szabálysértésekről, a dokumentumok nem megfelelő regisztrációjáról, valamint a katonai orvosi vizsgálat során követendő követelmények be nem tartásáról beszéltek.
„Minden elmondott tény dokumentálva van, a vezetést már értesítették róluk” – hangsúlyozta a parlamenti biztos.
Az ellenőrzést követően elbocsátottak között volt egy gyermekkora óta II. csoportú, élethosszig tartó rokkantsággal élő férfi, két mentális zavarral küzdő személy (etikai okokból a diagnózist nem hozzák nyilvánosságra), valamint két olyan férfi, akiknek körülbelül hat hónapjuk van hátra a 60. életévük betöltéséig.
Lubinec hozzátette, hogy az ellenőrzés eredményei alapján hivatalosan is megfelelő válaszlépéseket készített a feltárt jogsértések megszüntetésére és a hasonló esetek megelőzésére a jövőben.
„Az álláspontom változatlan: a felelősségvállalásnak mindenki számára elkerülhetetlennek kell lennie, beosztástól és beosztástól függetlenül”, összegezte Lubinec.
Egy katona fizetése 20 000 hrivnya alapbérből és a harci feladatok végrehajtásáért járó pótlékok kifizetésekből áll majd, a legnagyobb összegeket a frontvonalban szolgáló gyalogosok kapják – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Védelmi Minisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint háromféle szerződést vezetnek be: gyalogsági roham, harci és alap. A mindegyikre vonatkozó kifizetések ugyanazon logika szerint alakulnak – 20 000 hrivnya alapfizetés, plusz további jutalmak a harci küldetések teljesítéséért. A legnagyobb összegeket a frontvonalban lévő gyalogosok számára biztosítják.
Szolgáltatási feltételek: 14 hónap – civilek számára; 10 hónap – aktív katonai állomány számára; 6 hónap vagy több – a hadiállapot alatt szolgálatból leszerelt katonai állomány számára. Egy gyalogos átlagkeresete havi 300 000 hrivnya, a maximum pedig 460 000 hrivnya lesz. A további jutalmak kiszámítása a „10/20/40” elv szerint történik: naponta 10 000 hrivnya – a harci közvetlenül a szakasz állásának szintjén végzett feladatokért; 20 000 hrivnya – egy napnyi lecsapásért és kutatóműveletekért (kis ellenséges csoportok megsemmisítése, felderítés, evakuálás, visszatérés az állásokba); 40 000 hrivnya – egy napnyi előrehaladásos rohamműveletért.
Ezek a juttatások azokra a védőkre is vonatkoznak, akik harci küldetéseket teljesítenek állások megtartása és elfoglalása céljából, de hivatalosan nem írtak alá szerződést. Ha egy katona ideiglenesen a hátországban tartózkodik – üzleti úton vagy szabadságon –, további 10 000 hrivnyát fizetnek a alapként, azaz legalább havi 30 000 hrivnyát kap.
A következő rendszert drónkezelők, földi robotrendszerek kezelői, elektronikus hadviselési szakemberek, lövészek és más hasonló szakterületek számára tervezték. Időtartam – 24 hónap. A minimálbér havi 30 000 hrivnya, a maximum120 000 hrivnya.
További jutalmak: 30 000 hrivnya – vezetői és támogató állásokban; 50 000 hrivnya – parancsnoki állásokban; 100 000 hrivnya – csatában. Üzleti út vagy szabadság esetén a katona havi 30 000 hrivnyát kap (alap plusz 10 000). Ha harci küldetéseket teljesít a frontvonalon, a juttatásokat a „10/20/40” elv szerint számítják fel, mint egy gyalogos rohamszerződésben.
Harci egységeken kívüli állásokban. Időtartam – 24 hónap. Minimum fizetés – 30 000 hrivnya havonta. A hátországban végzett szolgálatért az alapfizetést plusz 10 000 hrivnyát számítják fel.
A parancsnokságon, az irányítópontokon vagy a harci műveletekben való részvétel esetén – havi 120 000 hrivnya kiegészítő kifizetések, mint egy harci szerződés esetében. Az első vonalban a juttatásokat a gyalogos rohamszerződés elve szerint számítják ki. Az alapszerződéssel rendelkező katonák áthelyezhetők harci vagy gyalogos rohamegységbe.
Ukrajnában magáncégek bevonásával külföldiek toborzására szolgáló piac elindítását tervezik – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Mihajlo Fedorov védelmi miniszterre és a Védelmi Minisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna piacot kíván nyitni külföldi állampolgárok toborzására az ország védelmében való részvételre. A bejelentett kezdeményezés szerint magán toborzó cégek vesznek részt a folyamatban, amelyek Ukrajnán kívül végzik majd az önkéntesek keresését és előzetes kiválasztását.
Az egyik fő cél a külföldi katonák számának jelentős növelése az ukrán egységekben. A kezdeményezésterv szerint a légionáriusok aránya a rohamosztagosok és a gyalogosok között körülbelül 1:1 lesz. „Célunk, hogy a rohamosztagosok és a gyalogosok állományának akár 30-50%-át külföldiekkel töltsük be” – mondta el Fedorov.
A tervek szerint magán toborzó cégek választják ki a jelentkezőket, lefolytatják a szükséges kiválasztási eljárásokat, majd önkéntesekként küldik őket Ukrajnába. Ezáltal külön piacot hoznak létre azoknak a külföldieknek a bevonzására, akik önkéntes alapon kívánnak csatlakozni az ukrán katonai egységekhez.
A 18-25 éves fiatalok történő mozgósítása esetén az ukrán hatalom tönkretenné az állam és egy egész generáció jövőjét, ezért ezt a lehetőséget egyelőre nem fontolgatják – jelentette ki vasárnap Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője a The Timescímű brit lapnak adott interjújában.
A jelentés szerint újságírói kérdésre válaszolva, miszerint célszerű-e, hogy a TCK alkalmazottai erőszakkal rángatják be a férfiakat az autóikba, Budanov azt válaszolta, hogy bár az ilyen módszerek néha rosszul néznek ki, mindenkit bevonnak az állam védelmébe.
„Az ukrán félnek emberi tőkére van szüksége, szeretném mondani, de végső soron igazságos lenne emberi erőforrásnak nevezni. Önkéntesek toborzásával lehetetlen fedezni a hadsereg számára szükséges létszámot. Elvileg ekkora létszám esetén, 12,5 év háború után nincs miért önkénteskedni. Ez egy nemzetközi, belső háború. Vagyis mindenki részt vesz Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének a védelmében” – mondta az elnöki hivatalvezető.
Ezért Budanov szerint ebben a helyzetben lehetetlen meglenni mozgósítás nélkül. „Ami, ahogy mondani szokás, helyenként rosszul néz ki, azzal egyetértek. Próbálunk küzdeni ellene, és dolgozom is rajta” – mondta. Ugyanakkor elismerte, hogy amíg hadiállapot és mozgósítás van, addig ilyen incidensek is előfordulnak.
Az Elnöki Hivatal vezetője a 18-25 évesek mozgósításával kapcsolatban is reagált, amiről már régóta szó esik. „Ha egyszerűen elviszünk minden 18 és 25 év közötti fiatalt a mozgósítási mechanizmuson keresztül, akkor az államunk jövőjét, egy egész generációt teszünk tönkre” – mutatott rá Kirilo Budanov.
Ötéves csúcsot ért el a belga hadsereg toborzása 2025-ben, csaknem 3000 új hivatásos katona csatlakozott a fegyveres erőkhöz – derült ki a belga védelmi minisztérium adataiból.
A védelmi minisztériumtól kikért adatok szerint a belga hadsereg 2993 új hivatásos katonát vett fel 2025-ben, szemben a 2021-es 2789 fővel. A legnagyobb növekedést a tisztek és az altisztek körében regisztrálták.
A felvett tisztek száma négy év alatt 352-ről 509-re emelkedett, míg az altiszteké 1017-ről 1181-re nőtt.
Az önkéntesek száma ugyanakkor enyhén csökkent.
A hadsereg tavaly 800 tartalékost is toborzott, ami hozzávetőleg kétszerese a négy évvel korábbi adatnak. A tartalékosok civil munkájuk vagy tanulmányaik mellett teljesítenek részmunkaidős katonai szolgálatot.
Nőtt a női jelentkezők száma is, különösen a magasabb rangú pozíciókban. A felvett női tisztek száma 2021 óta közel 58 százalékkal emelkedett.
A belga védelmi minisztérium korábban bejelentette, hogy 2035-ig megduplázná a hadsereg létszámát, emellett új önkéntes szolgálati évet is bevezetne.
A belga tisztségviselők szerint a növekvő nemzetközi feszültségek és a megemelt védelmi kiadások vonzóbbá tették a katonai pályát. A hadsereg nemcsak harcoló alakulatokba keres jelentkezőket, hanem mérnököket és informatikai szakembereket is toboroz.
