2022 nyarán a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemmel és a Magyar Kézilabda Szövetség Sportakadémiai Központjával együttműködve, Magyarország Kormányának támogatásával Kézilabda Tehetségpontokat hozott létre teljes kárpátaljai lefedettséggel. A program célja: a kézilabdasport népszerűsítése Kárpátalja iskoláiban, az ifjú tehetséges kézilabdázók felkutatása, versenylehetőség biztosítása, valamint visszahozni a kézilabda régi hírnevét régiónkban.
A 2025–2026-os tanév 808 fővel, 52 csapattal indult, jelenleg is ennyi fővel zajlanak az edzések.
Jelentkezettek száma tehetségpontonként
Ssz.
Kézilabda Tehetségpont neve
Jelentkezettek száma
Oktatók száma
Csoportok száma
1.
Aknaszlatinai Kézilabda Tehetségpont
15
1
1
2.
Beregszászi 1. Sz. Kézilabda Tehetségpont (Horváth Anna Gimnázium), (U8–9)
18
1
1
3.
Beregszászi 2. Sz. Kézilabda Tehetségpont (Kossuth Lajos Líceum), (U10–11, U12–13, U14)
Ahhoz, hogy az ifjú kézilabda-tehetségek minél magasabb színvonalú edzések során fejlődjenek, a Tehetségpontok edzői rendszeresen továbbképzésen vesznek részt. Így 2025. november 22–23-án a Rákóczi Egyetem bázisán a 20 Kézilabda Tehetségpont testnevelői ismét továbbképzésre jöttek össze, ahol elméleti és gyakorlati foglalkozásokra került sor, amelyeket elismert szakemberek tartottak:
Horváth László – a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) utánpótlás szakmai vezetője;
Varga József – a Magyar Kézilabda Szövetség Képzőközpont edzője;
Martinovics Ferenc – a Debreceni Sportiskola edzője.
A továbbképzés hivatalos megnyitóját november 22-én megtisztelte jelenlétével Csizmár János, a Rákóczi Egyetem rektorhelyettese.
A program 2025. november 22-én, szombat reggel kezdődött a III. Rákóczi GENIUS Kézilabda Kupa megbeszélésével.
A nap első előadását Horváth László, az MKSZ utánpótlás szakmai vezetője tartotta, aki a motiváció szerepére hívta fel a figyelmet az edzésmunkában és a tehetséggondozásban. Kiemelte, hogy a fiatal sportolók fejlődésének egyik alapfeltétele a megfelelő értékalapú nevelés és a hosszú távú szemlélet kialakítása.
Ezt követően a program gyakorlati elemei kerültek előtérbe. Martinovics Ferenc, a Debreceni Sportiskola edzője a sérülésmegelőzés, mobilizáció és flexibilitás témakörében mutatott be gyakorlatokat az U14-es korosztály számára. Külön hangsúlyt kapott az izomegyensúly megtartása és a helyes bemelegítés szerepe a sportolói pályafutás meghosszabbításában.
A délutáni szekcióban a figyelem, a koncentráció és a döntéshozatali helyzetek fejlesztése került fókuszba Varga József, az MKSZ képzőközponti edzőjének vezetésével. A gyakorlati bemutató során a játékhelyzetek gyors felismerésének, a reakcióidő csökkentésének és a tudatos játéképítésnek a fontosságát hangsúlyozták.
A nap további részében ismét Horváth László tartott bemutatót, ezúttal a küzdőgyakorlatok és a védekezés technikai-taktikai alapjai témakörében. A gyakorlati példák arra világítottak rá, hogyan lehet a játékosokat a test-test elleni ütközésekben magabiztosabbá és hatékonyabbá tenni.
A záró gyakorlati egységekben Varga József, az MKSZ képzőközpont edzője az átadások és kapura lövések leggyakoribb technikai hibáit elemezte, majd Martinovics Ferenc az erőfejlesztés kézilabdapályán alkalmazható módszereit mutatta be. Mindkét szekció közös pontja az volt, hogy a fejlesztés csak tudatos, aprólékos és fokozatos munkával valósítható meg.
A foglalkozásokon három csoportban vettek részt a Beregszászi 2. Számú Kézilabda Tehetségpont növendékei. Képviseletüket erősítette a „GENIUS” Kézilabda Tehetségpont válogatott csapata is, amely a 2024-es tanévben elnyerte az V. Hajdú Kézilabda Utánpótlástorna első helyezését. A szakmai programok során a résztvevők különböző képességfejlesztő és technikai feladatokon dolgoztak, melyek célja a játéktudás és a taktikai gondolkodás fejlesztése volt. A hétvégi workshop ugyanakkor nem csupán a sportági fejlődést szolgálta: fontos közösségépítő szerepet is betöltött. A közös gyakorlás, az együtt átélt élmények és a csapatmunkára épülő feladatok hozzájárultak ahhoz, hogy a fiatal kézilabdázók tudatosabban, egymásra figyelve, valódi közösségként lépjenek pályára a jövőben.
A program során nagy hangsúlyt kapott a határokon átívelő sportkapcsolatok jelentősége, a kézilabda közösségépítő ereje a kárpátaljai magyar fiatalok körében.
A 20 Tehetségpontban az alábbi korcsoportokban és létszámmal zajlanak továbbra is az edzések:
A 20 Tehetségpont korcsoportok, valamint tehetségpontok szerinti bontása
Korcsoportok
Összesen
Ssz.
Tehetségpont megnevezése
U8–9 (3–4. osztály)
U10–11 (5–6. osztály)
U12–13 (7–8. osztály)
U14 (9. osztály)
U15 (10. osztály)
U16 (11. osztály)
U17+ (Szak-gimn.)
1.
Aknaszlatinai Kézilabda Tehetségpont
2
11
2
0
0
0
0
15
2.
Beregszászi 1. Sz. Kézilabda Tehetségpont (Horváth Anna Gimnázium), (U8–9)
18
0
0
0
0
0
0
18
3.
Beregszászi 2. Sz. Kézilabda Tehetségpont (Kossuth Lajos Líceum), (U10–11, U12–13, U14)
A Nagydobronyi Magyar Házban szervezett továbbképzést az Ungi Református Egyházmegye a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészei számára Helytállás és hűség a válságban – Egyház és közösség Kárpátalján háborús időkben témakörben. Az alkalmon előadást tartott és panelbeszélgetésen is részt vett Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke.
Április 5-én ismét a magyar népművészet került a középpontba a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola által szervezett Tulipános Hangszeres és Oktatói Nap gazdag programkínálattal, neves előadókkal és inspiráló szakmai találkozásokkal várta az érdeklődőket.
A rendezvényt Nagy Csaba tárogatóművész nyitotta meg. Köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy néhány nappal korábban, március 27-én ünnepeltük II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulóját. Ebből az alkalomból kétféle feldolgozásban is megszólaltatta Rákóczi nótáját – az egyiket Kodály Zoltán nagyecsedi gyűjtéséből, a másikat hangszeres változatban. Az emlékezés részeként közös éneklésre is hívta a jelenlévőket, amihez a Csínom Palkó dallamát választotta. Majd egy különösen aktuális dallal, a Dona nobis pacem (Adj nekünk békét) című művel folytatta, melyet Holozsai Imrével, a Tulipán Tanoda fúvóshangszer-oktatójával közösen adott elő. Ahogy fogalmazott: „Ez a fohász most különösen aktuális itt, Kárpátalján és egész Ukrajnában.”
Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke is köszöntötte a résztvevőket, beszédében lelki útravalót is nyújtva. Pál apostolnak a Timóteushoz írt második leveléből idézett: „Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk.” E gondolat jegyében bátorította az oktatókat, hogy a mindennapok kihívásait szeretettel és bölcsességgel kezeljék, hiszen csak így tudnak erőt és jövőképet adni a rájuk bízott gyermekeknek. Hangsúlyozta: ez a nap legyen a szakmai fejlődés, az örömteli tanulás és az egymástól való épülés napja. Ahogy fogalmazott: „A tudás az egyetlen dolog, amelyből minél többet adunk, annál több lesz belőle.”
A rendezvény ünnepi jellegét emelte, hogy dr. Balatoni Katalin köznevelési helyettes államtitkár asszony, neveléstudományi kutató, néptáncpedagógus, az Így tedd rá! program alapítója és megalkotója is köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy számára nagy öröm és valódi megtiszteltetés második alkalommal is jelen lenni ezen az eseményen, ahol nemcsak tapasztalatot oszthat meg, hanem közösen dolgozhat a résztvevőkkel a magyar kultúra megőrzésén és továbbadásán. Hozzátette: bár a történelem vonalakat húzott közénk, a szívünkbe és kultúránkba nem lehet határokat emelni. A közös anyanyelv, a zene és a néphagyomány olyan kapocs, amely összeköt minden magyart, bárhol is éljen. Arra bátorította a jelenlévőket, hogy keressék tovább a közös utat – közös dalokat, közös gondolatokat –, és adják tovább mindezt a gyerekeknek, hiszen a kultúra nemcsak örökség, hanem élő, továbbvihető érték.
A jelenlévőket Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola vezetője is köszöntötte. Beszédében háláját fejezte ki a helyettes államtitkár asszonynak, amiért ismét elfogadta a meghívást, és szívügyének tekinti a tanoda oktatóinak szakmai fejlődését. Kiemelte: a rendezvény célja a magyar népi játékok és hangszeres zene népszerűsítése, valamint a tanoda oktatóinak szakmai továbbképzése. Megköszönte a tanárok elkötelezettségét is, akik együtt dolgoznak a fejlődésért és a közösség építéséért.
A nap további részében számos neves szakember szekcióülések formájában osztotta meg tudását és tapasztalatait. Nagy Csaba, „a tárogató védelmezője és misszionáriusa’’, Bartók Béla- és Liszt Ferenc-díjas tárogatóművész, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt díjasa különleges hangszerbemutatót és előadást tartott, mélyebb betekintést nyújtva a tárogató történetébe és annak szerepébe a magyar zenei hagyományokban.
Farkas Zoltán népzenész, a Farkas Zoli és Bandája zenekar vezetője és prímása a magyar népzene élő gyakorlatát osztotta meg a résztvevőkkel. Balasáné Sebestyén Mónika, az Így tedd rá! program óvodapedagógusa, foglalkozásvezetője, mintapedagógusa, módszertani előadója is megosztotta tapasztalatait a kisgyermekekkel való foglalkozásról. Praktikus példákkal szemléltette, hogyan lehet játékos formában megismertetni a gyermekeket a népzenével, és hogyan erősíthető a hagyományok szeretete már egészen fiatal korban. Mándy Áron népibrácsa-oktató, aki aktívan részt vesz a magyar népzenei életben, műhelyfoglalkozásán a magyar népzene hiteles tolmácsolójaként mutatta be a brácsázás technikáit és fortélyait.
Délután a program zárásaként hagyományos táncház vette kezdetét, ahol a Csipkés együttes húzta a talpalávalót.
A Tulipános Hangszeres és Oktatói Nap a Csoóri Sándor Alap és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósult meg.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) március 29-én ismét módszertani képzést tartott a kárpátaljai népzenetanárok számára. Az esemény különlegessége volt, hogy a program délelőtti részében anyaországi oktatók mutatták be a népzeneoktatás helyes módszertanát, kárpátaljai műhelyek diákjainak közreműködésével.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán megrendezett eseményen közel harminc népzenét oktató kárpátaljai pedagógus gyűlt össze, hogy elmélyítse tudását a Hagyományok Háza által kínált tanfolyamon. A program keretében citera-, cimbalom-, hegedű-, brácsa-, nagybőgő-, népifurulya- és harmonikaszekciókban zajlottak a foglalkozások. Az esemény immáron harmadik alkalommal került megrendezésre. Váradi Enikő, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja programkoordinátora elmondta: „A mostani rendezvény folytatása a 2024-ben elkezdett képzéseknek. Idén is lesz egy tavaszi és egy őszi képzési alkalom. A foglalkozásokat igyekeztünk úgy szervezni, hogy előtte felmértük a pedagógusok részéről, mire lenne igény. Így a tavalyi évben megfogalmazódott: hasznos lenne, ha a képzésen oktató pedagógusok látnák, hogyan foglalkoznak gyerekekkel a kárpátaljai oktatók, valamint a résztvevők pedig a gyakorlatban is megtapasztalhatnák, hogyan kell helyesen oktatni a népzenét korosztályonként.”
A szervezők több kárpátaljai műhely diákjait is bevonták a mostani képzési folyamatba, segítve ezzel is a kárpátaljai pedagógusok szakmai fejlődését. A délelőtti hospitálási foglalkozásokat követően délután ismét intenzív elméleti és gyakorlati foglalkozások várták a kárpátaljai népzeneoktatókat. Ezt követően közös muzsikálás és szakmai fórum zárta az eseményt. A foglalkozások zárásaként a résztvevők és oktatóik megbeszélték, hogy mire lenne igény az őszi alkalom során. A hálózat pedig ehhez mérten igyekszik szervezni a programot. A citeraoktatók a mostani alkalommal is módszertani segédanyagokat kaptak.
A programnak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosított helyszínt, az esemény támogatója a Csoóri Sándor Program.
Idén Ukrajnában minden orvos számára kötelezővé válik a pszichológiai egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos képzés – hívta fel a figyelmet Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége a Telegramon tett bejegyzésében – írja az MTI.
Korábban Ukrajnában az ilyen ellátás igénybevételének lehetősége attól függött, hogy az adott orvos részt vett-e speciális képzésben, mostantól viszont egy olyan alapszolgáltatásról van szó, amelyet minden, államilag finanszírozott egészségügyi intézménynek ingyenesen kell nyújtania – mutatott rá az ukrán first lady.
„Idén Ukrajnában minden egészségügyi intézmény, amely szerződést kötött az országos egészségbiztosítási pénztárral, köteles mentálhigiénés szolgáltatásokat is nyújtani” – emelte ki.
Zelenszka emlékeztetett arra, hogy tavaly több mint 25 ezer, alapellátást végző orvos végezte el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által indított mentálhigiénés cselekvési program (mhGAP) iránymutatásai szerinti képzést, amely ismereteket és egyértelmű klinikai útmutatásokat ad a mentális zavarok kezelésére.
„Rendkívül fontos változásokról van szó, amelyek jelzik: a lelki egészség ugyanolyan prioritást élvez, mint más betegségek állam által biztosított szűrése. Még több orvos lesz képes felismerni az olyan – sajnos ma már gyakori – mentális zavarok korai tüneteit, mint a depresszió vagy a PTSD. A szolgáltatások pedig még elérhetőbbé válnak az emberek számára”
Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatot terjesztett elő szombaton a mögötte álló Egységes Oroszország párt kongresszusán a „Hősök ideje” elnevezésű szövetségi projekt kiterjesztésére azon veteránokra, akik az Ukrajna elleni „különleges katonai műveletben” vettek részt.
A „Hősök ideje” projekt egy veterántovábbképző program. A fő célkitűzése, hogy magasan képzett veteránok továbbképzés után különböző állásokat tudjanak betölteni az állami vagy az önkormányzati hivatalokban, illetve az állami tulajdonú vállalatoknál. A program magában foglalja a modern vezetési módszerek és technológiák, a csapatmunka és a személyiségfejlesztés oktatását.
Putyin szorgalmazta a projekt kiterjesztését az ország minden régiójára. Megjegyezte, hogy hasonló programok már működnek számos térségben, ezek között említette a sztavropoli, a belgorodi és a voronyezsi régiókat.
Dmitrij Medvegyev, az Egységes Oroszoroszág párt elnöke és az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese arról tájékoztatott, hogy a kongresszuson a párt vezető testülete jóváhagyta új szociális intézkedések beépítését az úgynevezett nemzeti programba. „Kibővített szociális intézkedéscsomagot biztosítunk. Folytatjuk iskolák és sporttelepek, elsősegélynyújtó állomások, szülőotthonok építését és a városok fejlesztését.
Nagyobb figyelmet kell fordítani az anyaság és a gyermekek problémáira, a demográfiai helyzet javítására, az állampolgárok egészségének védelmére, a tömegsport fejlesztésére” – mondta. Hozzátette: több alkalommal megfogalmazták korábban, hogy ez a program „nem lehet dogmatikus, maga az élet teszteli”, és ezért szükség van a bővítésére. Azt is hozzátette, hogy a program módosítása „állampolgárok millióinak kéréseit tükrözi”.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) szervezésében november 30-án immár második alkalommal rendeztek módszertani képzést a népzeneoktatásról. A program célja az volt, hogy támogatást nyújtson azoknak a Kárpátalján dolgozó pedagógusoknak, akik népzenét tanítanak, de nem rendelkeznek e területen megfelelő képesítéssel. A képzésre 47 kárpátaljai tanár jelentkezett.
A Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja 2017-es megalakulása óta szervez különböző képzéseket a vidék népművelő grémiuma számára. A hálózat fontosnak tartja, hogy olyan programokkal segítse a népművészetben tevékenykedőket, mely által szűkebb pátriánk mozgalma is fejlődést tud felmutatni. A Szovjetunió hatására Kárpátalját évtizedekre elszigetelték a magyar autentikus népzenétől és néptánctól, majd csak a 90-es évek elején indult el a kárpátaljai mozgalom, amikor egy-egy tábor alkalmával már volt lehetőség magyar népzenével és tánccal ismerkedni. A Pál családnak, és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának köszönhetően a Hagyományok Háza (HH) vezetésével 2014-ben aztán elindulhatott az első szervezett formájú mesterképzés, ahol a tanulni vágyók már mélyebben, havi szinten ismerkedhettek a népzene alapjaival. Azonban ez még mindig nem a gyermekek oktatására fókuszált, így az utóbbi években a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja megalakulását követően igyekezett olyan képzéseket létrehozni, amelyen magyarországi szakemberek bevonásával a kárpátaljai zenészeknek, kézműveseknek, táncosoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megtanulják a népzene, néptánc, népi kézművesség oktatás-módszertani alapjait, melyet aztán a különböző művészeti iskolákban, folkműhelyekben, tanodákban hasznosítani is tudnak.
A mostani alkalom már a tavaszi esemény folytatásaként jött létre, ezúttal is lehetőség volt különböző szekciókba ‒ citera, cimbalom, harmonika, brácsa, hegedű, nagybőgő, népi furulya ‒ jelentkezni és elsajátítani a különböző anyagokat. Pál Katalin, a HHHK vezetője elmondta: az első képzést még 2014-ben kezdték el a HH, a Rákóczi-főiskola és a Pro Cultura segítségével, akkor kb. 140 fő jelentkezett. Az ott részt vett táncosokból, zenészekből, énekesekből alakultak meg a későbbiekben a kárpátaljai népi zenekarok. Aztán 2018-ban szerveztek egy hangszeroktatói képzést csak pedagógusok számára, mert igény volt rá, annak a folytatása az idei képzéssorozat. „A mostani képzés alkalmával inkább a módszertanra alapozunk, hogy a különböző műhelyekben oktató pedagógusok megtanulják a helyes módszertan alapján való népzenei oktatást” – fejtette ki Pál Katalin.
Váradi Enikő, a HHHK kulturális szervezője, a képzés koordinátora megjegyezte: „A mostani alkalomra közel 47 pedagógus jelentkezett Kárpátalja több járásából. Igyekeztünk úgy alakítani a képzés anyagát, hogy mindenképpen segítse a tanárok munkáját itthoni tevékenységük során. A háborút követően sajnos káderhiány alakult ki, ebből adódóan sok műhely, művészeti iskola, tanoda nem szerette volna megszakítani a munkát, de sok esetben ismét olyan pedagógusok kerültek a népzenei oktatás palettájára, akik addig komolyzenei oktatással foglalkoztak. Ezért fontosnak tartottuk, hogy segítsük az itthoni mozgalmat, és újra megfelelő mederbe tereljük a szakmai tevékenységet. Hiszen az elmúlt közel 15 évben egy nagyon pozitív előrelendülés indult el a kárpátaljai népművészetben, amiről az anyaországi kollégák sokszor úgy vélekedtek, hogy a gyerekmozgalom Kárpátalján fejlődik a legdinamikusabban. Sajnos a háború mindenre pusztító hatással van, de a hálózat feladata többek között az is, hogy felmérje az igényt, és segítse a pedagógusokat. Fontos számunkra a pedagógusok visszajelzése is, így a képzése végén közösen értékeljük a programot, és várjuk az ő visszajelzésüket, ahol elmondhatják, hogy mire lenne még szükségük.”
Berta Alexandra, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója, citeraoktató már évek óta rendszeresen jár ki Kárpátaljára segíteni a helyi mozgalmat a különböző képzések, mentorprogramok alkalmával. Mint mondta: nagy öröm látni azt, hogy honnan indultak a pedagógusok és hol tartanak jelenleg. Mindez nagyon motiváló, és kihívás is, hogy minden alkalommal újra és újra valami plusztöbblettel gyarapíthassa tudásukat.
A programnak helyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosított, az esemény támogatója a Csoóri Sándor Program volt. A képzés során Pál Katalin a citera szekció számára módszertani segédanyagot ajándékozott, melyből minden műhelyből érkező citeraoktató hazavihetett egy csomagot. A szervezők a program folytatását tervezik a jövő évben is.
Október 31-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) szakmai képzést szervezett a kárpátaljai sajtóorgánumok munkatársai számára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A kurzuson részt vett a Kárpátalja hetilap, a Kárpát.in.ua, a TV21 Ungvár, a Kárpáti Igaz Szó, a Kárpátalja.ma és a Pulzus Rádió szerkesztősége, továbbá a II. RF KMF Médiacentruma, a II. RF KMF Hallgatói Önkormányzata, valamint a Kölcsey Ferenc Szakkollégium Hallgatói Önkormányzata is.
Darcsi Karolina, a Kárpátalja hetilap főszerkesztője köszöntötte a résztvevőket
A továbbképzés kezdetén Darcsi Karolina, a Kárpátalja hetilap főszerkesztője köszöntötte a résztvevőket, s egyben bemutatta a megjelent szerkesztőségek képviselőit. Mint beszédében kifejezte: „Nagy öröm számunkra, hogy a teljes Kárpát-medencében zajló újságírói képzés első állomásaként Kárpátalján köszönthetjük kedves vendégeinket, akik azzal a céllal érkeztek, hogy szakmai tudásukat átadva segítsenek jobbá, sikeresebbé tenni a kárpátaljai sajtóorgánumok munkáját.”
A szakmai továbbképzés első előadója Galambos István, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának igazgatóhelyettese röviden ismertette a résztvevőkkel az NMHH tevékenységét és munkáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hírközlési hatóság tevékenységi köre szerteágazó és mindennapi életünkben is fontos, hiszen: „az intézmény felügyeli a rádióhullámokat; nélkülünk előfordulhatna, hogy a mobilunk autót nyit, vagy hogy egy játékdrón távirányítója megzavar egy meteorológiai állomást, amely ettől felhős eget jelez; a mozifilmekre az NMHH teszi rá a korhatárt jelző karikát; a sávszélességét ők tartatják be a szolgáltatókkal”.
A tevékenységi kör bemutatását követően arról is tájékoztatott, hogy a Kárpát-medencét az elkövetkező hetekben bejárva viszik el a képzést minden külhoni régióba, ezzel is fokozva munkájuk minőségét. Bemutatóját zárva a mesterséges intelligencia újságírásban való megjelenéséről is szólt.
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke
Ezt követően Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke tartott előadást a SEO-kompatibilis újságírás fortélyairól. A SEO, vagyis az interneten meglévő keresőoptimalizáló ismerete segít a sajtóorgánumok által közzétett írásokat és közléseket még szélesebb körhöz eljuttatni. Az előadásban szó esett olyan praktikákról is, amelyek segítenek a kulcsszavak, szócikkek, képek által abban, hogy egy adott cikk ne vesszen el az interneten. Az előadó a mesterséges intelligencia által működő programokra is kitért.
Nagy Árpád, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség oktatója
Nagy Árpád, a médiaszövetség oktatója az algoritmus működésére világított rá, valamint górcső alá vette néhány helyi sajtóorgánum weboldalát, így az építő jellegű kritikákkal is segítette a szerkesztőségek tevékenységét.
A Kárpátalja hetilapnak adott nyilatkozatában Galambos István igazgatóhelyettes elmondta: „A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség kötött egy együttműködési megállapodást, amelynek keretében azt határoztuk el, hogy a határon túli sajtóban dolgozó kollégákhoz ellátogatunk, és próbálunk olyan képzést nyújtani, amely számukra is hasznos. Az első alkalommal ide jöttünk, Kárpátaljára, és a kollégák a keresőoptimalizálásról beszéltek; én az elején egy nagyon-nagyon picit a mesterséges intelligenciáról. Nagyon remélem, hogy a későbbiekben tudjuk majd folytatni ezt a képzést, mert nagyon jó volt, és inspiráló egy ilyen közegben lenni, ahol fiatal kollégák voltak itt és érdeklődőek.”
Toót-Holló Tamás előadásának tartalmát foglalta össze a szakmai nap végén adott interjújában: „Csupa ilyen idegenül hangzó varázsszót kell mondjak, de ennek a digitális világnak a nyelve tényleg az angol. A keresőbarát, vagyis SEO-kompatibilis online újságírásról adtunk át műhelytitkokat itt, Kárpátalján dolgozó helyi kollégáknak. Nem készületlenül jöttünk, átnéztük az összes vezető kárpátaljai magyar hírportált, tüzetes SEO-elemzésnek vetettük őket alá, és én azt gondolom, hogy egy nagyon baráti, nagyon gyümölcsöző, sok derűvel fűszerezett légkörben átbeszéltük a hibákat, merre kell fejlődni, merre kell esetleg javulni, de ami a legfontosabb, nagyon sok kellemes meglepetés ért minket. Tehát amikor meséltem olyan lehetőségekről, hogy gépi intelligenciával feliratozás, leiratozás, akkor nagyon nagy örömmel hallottam, hogy ez itt már napi gyakorlat, és sok ehhez hasonló nagyon pozitív élmény ért engem, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy valahol a magyar nyelvterület szélén mindentől távol félresodródva próbál ez a szakma életben maradni, hanem rengeteget tudunkgymástól tanulni, és nagyon sok mindent nagyon naprakészen. A legmodernebb szintű tudásból már itt is »készen kaptok«. Már csak egy finomhangolás kellett, de ez jó érzés volt, hogy erről mi megbizonyosodhattunk.”
A kárpátaljai magyar sajtóorgánumok képviselői
Darcsi Karolina, lapunk főszerkesztője nyilatkozatában elmondta: „Nagyon örültünk ennek a megkeresésnek, illetve ennek a képzési lehetőségnek. Nemcsak a jó pap tanul holtig, hanem egy újságírónak is, úgy gondolom, folyamatosan képeznie kell magát. A mai nap folyamán rendkívül fontos új információk birtokába jutottunk – mind technikai, mind egyéb területen –, ami mindenki számára hasznos volt. Reméljük, hogy lesz folytatás! Nagyon örülünk, hogy ellátogattak hozzánk, és egy ilyen színvonalas képzésen vehettünk részt.”
A szakmai műhely munkája további témákkal vélhetően jövő tavasszal folytatódik majd vidékünkön.
Az NMHH részt vesz a Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó munkájában is, melyről itt olvashatnak.
Az ukrán hatóságok nem tervezik a nyugdíjkorhatár emelését, ehelyett megteremtik annak feltételeit, hogy az ukránok tovább dolgozhassanak – jelentette ki szerdán Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zsolnovics elmondta: „Nem, nem emeljük (a nyugdíjkorhatárt – a szerk.). A 2017-ben megállapított szabvány optimális és meg kell őrizni. Nem az életkort szabályozza, hanem a ledolgozott évek számát. Ugyanakkor, hogy 65 évesen milyen körülmények között vonulhat nyugdíjba az állampolgár most, véleményem szerint, ez egy jó lehetőség.”
A miniszter elmondása szerint a tárca azon kíván dolgozni, hogy az idősek készségeit megújítsák, új készségeket adjanak nekik például a digitális írástudás terén, hogy minél tovább maradhassanak a munkaerőpiacon. „Egy 65 éves nem őszszakállú nagypapa. Még mindig nagyon aktív ember, aki hasznos akar lenni a társadalom számára, jó lehetőségei vannak a gazdasághoz való hozzájárulásra és nagy tapasztalattal rendelkezik. Ilyen körülmények között olyan feltételeket kell teremteni, hogy a nyugdíjas korúak is be akarjanak kapcsolódni a munkába, és a munkáltatók is értékes erőforrásként tekintsenek rájuk” – hangsúlyozta.
Zsolnovics úgy vélte, hogy a nyugdíj némileg deszocializál, mert megszűnik a munkába járás, és ennek megfelelően a társadalomban való részvétel igénye. De az aktív cselekvés meghosszabbítja az életünket. Ezért az egyik feladatunk az, hogy az embereket ne zárjuk mielőbb a négy fal közé, hanem megőrizzék a társadalmi aktivitást– tette hozzá a szociálpolitikai miniszter.
Ukrajnában öregségi nyugdíj akkor jár, ha az állampolgárok a 60, 63 vagy 65 éves koruk betöltése után rendelkeznek a szükséges nyugdíjbiztosítási idővel. 2024-ben 31 év szolgálati idő szükséges ahhoz, hogy 60 évesen nyugdíjba menjenek.
A 2011-es nyugdíjreform értelmében a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati idő fokozatosan növekszik. 2028-tól 35 év lesz.
2020-ban az átlagos várható élettartam a férfiaknál 66,4 év volt, míg a nőknél 76,2 év.
Kárpátalján számos háztartásban vannak otthoni akváriumok, ahol a halak kiválasztásán kívül néhány fontos szempontot is szem előtt kell tartani, mint például az akvárium mérete vagy akár a kiválasztott halak összeférhetősége. Többek között ezekről is szó esett azon az akvarisztikai továbbképzésen, amelyet Tereza Lazar akvarisztikai dizájnér tartott Beregszászon. Ide azokat az akvárium tulajdonosokat és kereskedőket várták, akik segítenek másoknak is ízlésesen berendezni a leendő akváriumukat. A korábbi években gyakoriak voltak a hasonló kiállítások és továbbképzések is vidékünkön, viszont mint mindenre, úgy erre a szektorra is hatása van a háborúnak. Beregszászon több olyan helyszín is található, ahol díszhalakkal és a hozzájuk kapcsolódó eszközökkel foglalkoznak. Az egyik ilyen bolt tulajdonosa, Ivandel Mihály szerint az elmúlt időszakban megnőtt a halak és az akváriumok iránti kereslet, ami annak tudható be, hogy az akváriumok jelenléte megnyugtató hatással van az emberekre. Természetesen az, hogy milyen akváriumot és milyen berendezést választunk hozzá, mindenki egyéni döntése, de fontos hogy legyenek olyan szakemberek, akik, ha kell, segíteni tudnak a tanácsadásban.
