Nyilvánosságra hozták a Magyar Mozgókép Díjak idei jelöltjeit, a díjátadó a Magyar Mozgókép Fesztiválon lesz június 15-én.
A legjobb nagyjátékfilm kategóriában a Lefkovicsék gyászolnak, a Hadik, a Mesterjátszma, a Semmelweis és a Valami madarak versenyeznek, a legjobb rendező díj öt nevezettje Koltai Lajos, Tóth Barnabás, Hevér Dániel, Pacskovszky József és Madarász Isti – közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.
A legjobb női főszereplő kategóriában Nagy Katicát, Kizlinger Lillát, Törőcsik Franciskát, Kelemen Hannát és Horváth Lilit jelölték, a legjobb férfi főszereplő Vecsei H. Miklós, Szacsvay László, Bezerédi Zoltán, Trill Zsolt és Katona Péter Dániel közül kerül ki.
A legjobb elsőfilmesnek járó díj jelöltje Szeleczki Rozália, Moldovai Katalin, Breier Ádám, Boross Martin és Hevér Dániel. Idén két új kategóriában – legjobb producer és legjobb egészestés animáció – is osztanak majd díjakat.
Az ünnepélyes díjátadót június 15-én a Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program által közösen szervezett Magyar Mozgókép Fesztiválon tartják, ahol a nagyközönség is láthatja a jelölt filmeket.
Idén is öt fős szakmai zsűri díjazza a versenyben lévő filmeket és alkotóikat a Magyar Mozgókép Díjakkal. A zsűri elnöke Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, érdemes művész. A zsűri további tagjai Udvaros Dorottya, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Dombrovszky Linda rendező, Kárász Róbert, a Duna Médiaszolgáltató tartalomfejlesztésért felelős igazgatója és Lukácsy György, dramaturg, forgatókönyvíró.
A Magyar Mozgókép Fesztivált (MOZ.GO) június 12. és 15. között rendezik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, mozikban és szabadtéri vetítéseken.
Nem a sztárság, hanem a színjátszás gyötrelmes gyönyörűsége, szabadsága és sokszínűsége vonzza és élteti. Munkának nevezi, hivatásként éli és teremti meg ezernyi színpadi és filmszerepét. A Kossuth rádió Nagyok című műsorának vendége Trill Zsolt, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház alapítóinak egyike, a Nemzeti Színház színésze, Kossuth- és Jászai-díjas színművész, érdemes és kiváló művész volt.
A műsorvezető, Csűrös Csilla azzal kezdte a beszélgetést, hogy azt mondta, szerinte a Jóisten is színésznek teremtette Trill Zsoltot, és ezt valószínűleg nem ő jelenti ki először. Ahány szerepben látta, az annyiféle Trill Zsolt volt. És ezek nem manírok voltak. A színművész azt válaszolta, hogy valóban mondtak rá már ilyet páran, de ő ebben nem hisz. Szerinte ez inkább a sok munka eredménye.
Láttam, meg látok olyanokat a magyar színházi életben, akikről azt érzem, hogy az Isten is a színpadra teremtette, de nem hiszem, hogy közéjük tartoznék. Nem hiszem, hogy ez az én érdemem lenne, hanem talán annak az iskolának, meg annak a csodálatos embernek – akit Vidnyánszky Attilának neveznek –, az ő személyiségének az ötvözete mindez. Az a rendszer, amiben mi felnőttünk, az követeli meg, hogy tudatosan mindig meg kell keresned magadat a darabban, az előadásban, abban az anyagban, amivel épp foglalkozol. Én magamat nem tudom kiirtani, valahol mindig csak Trill Zsolt maradok – fejtette ki a színművész, aki elmesélte, hogy azok a személyek, akik körülveszik, nem követelték, hanem mindig csak kérték, és elegánsan arra az útra vezették, hogy ezt csinálja.
– Rizsakov (Viktor Anatoljevics Rizsakov európai hírű, Sztanyiszlavszkij-díjas orosz rendező, színészpedagógus, díszlet- és jelmeztervező) is mindig azt mondja, hogy „Ezt tudom, hogy tudod, ezt láttam, most próbáljunk meg valami mást!” És ebben az is benne van, hogy az ember ebbe belebukhat. Ezek mindig másak. Valamikor macskakövön haladunk, vagy azokat rakjuk le, valamikor poros, földes úton, valamikor meg aszfalton – tette hozzá a színész.
Csűrös Csilla megjegyezte, hogy neki úgy tűnik, hogy Trill Zsolt mindezt élvezi, mire a művész azt válaszolta, hogy valamilyen szinten mindenképp.
– Akkor élvezem, ha a próba előtt már vannak mankóim. Például a szöveget legalább valamilyen szinten tudnom kell. Aztán majd lehet hangolni, amikor jön a rendező. Nehezen tanulok szöveget. Le kell ülnöm és nap mint nap, percről percre azzal kell foglalkoznom, és be kell vésnem az agyamba ahhoz, hogy aztán ne foglalkozzam vele. És igen, nagyon élvezem ezt a munkát, csak hát ez egy rögös út – jegyezte meg Trill.
A riporter felvetette, neki úgy tűnik, hogy amikor játszik a színész, akkor egy más állapotba kerül. A színművész erre azt felelte, hogy ez egy nagyon veszélyes játék, mert úgy tűnik, hogy ez egy más állapot, de közben meg egy rettenetes kontroll alatt kell hogy legyen, és még így is becsúsznak hibák.
– Úgy játszani például Dosztojevszkijtől A félkegyelműt, hogy őrült vagyok, abban nincs semmi különös. Úgy kell játszani, hogy az úgy tűnjön. És nem bennem, a színészben, hanem a nézőben kell hogy azzá váljon. Az egyik orvos ismerősöm, amikor megnézte a Caligulát, azt mondta: „Úristen, nekem holnap még jobban kell dolgoznom ez után az előadás után!”
Muszáj, hogy mindannyiunkat valamilyen szinten megváltoztasson a dolog! Ha bennem nem történik meg, akkor valószínűleg a nézőben sem fog. De ha legalább megpróbálom, akkor biztos, hogy a nézőhöz is eljut – fejtette ki Trill Zsolt.
Arra a kérdésre, hogy nem bánta-e meg, hogy nem szobafestő lett, elmondta, hogy amikor szöveget kell tanulnia, meg amikor a sok-sok intrika, meg minden, ami a színházban – és persze az élet bármelyik szegmensében – van, akkor néha megfordul a fejében, hogy de jó lett volna, ha szobafestő lett volna, mert akkor biztosan ő festené most a Rózsadombon az összes villát.
Nem bántam meg, hogy eljöttem Kárpátaljáról, mert igazából nem jöttem el. Ha azt mondanám, hogy szakítottam Sárosoroszival vagy Beregszásszal, az nem lenne igaz. Attól, hogy mi most épp itt vagyunk, ez nem jelent semmit az égvilágon. Kicsit olyanok vagyunk, mint a katonák. Ahová épp visznek bennünket, ott valamennyi ideig szolgálni kell – jegyezte meg Trill Zsolt.
Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott kitüntetéseket. Kossuth-díjat kapott többek között Trill Zsolt színész és Leslie Mandoki zenész is.
Kossuth-díjban részesült Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész drámai és komikus karaktereket egyaránt példaadó hitelességgel megjelenítő szerepformálásai, kiemelkedően sikeres darabokban nyújtott felejthetetlen alakításai és értékes filmszínészi tevékenysége elismeréseként.
Trill Zsolt meglepődött, amikor megtudta, hogy Kossuth-díjat kap. Elsőként arra gondolt, hogy idáig is sokat dolgozott, de ezután még többet kell. Úgy véli, ez az elismerés felelősséggel és jó értelemben vett teherrel is jár.
Nem gondolom, hogy ezután másképp léteznék a színpadon, bár tudatában vagyok annak, hogy mostantól még keményebben kell dolgoznom. Fel kell mennem a színpadra, és kőkeményen végig kell csinálnom az előadásokat – mondta Trill Zsolt. Megfogalmazása szerint mindig azt mondják, hogy a díjakat adják, és nem kapják. Ezt ő is így gondolja, mert a színház- és filmfesztiválokon is ezt tapasztalja. Ettől függetlenül az összes díjára büszke, a legkisebbre is, amelyet az elmúlt mintegy harminc évben kapott.
„A díjak visszaigazolások, de másnap ismét fel kell kelni, és újra kell élni azokat a pillanatokat, amelyekért megkaptuk.” Már tudatosult benne, hogy Kossuth-díjat kapott, amelynek nagyon örül, de mégsem erre gondol egyfolytában, egyszerűen csak a hétköznapokat éli.
Trill Zsolt elárulta, hogy a családjával közösen fogja megünnepelni a díjat. S még azon is elgondolkodott, hogy azokat a beregszásziakat is megvendégeli, akiknek a díjait köszönheti.
Filmvetítéssel egybekötött közönségtalálkozót tartottak a Rákóczi Szabadegyetemen. A közönség számára levetítették a Hadik című alkotást, majd Trill Zsolttal, Hadik megtestesítőjével beszélgetett Dudás Viktor filmszakértő. A 108 perces történelmi kalandfilmet 2023. március 9-én mutatták be. 1757-ben játszódik, Hadik András és huszárai lehetetlen berlini küldetését dolgozza fel. A magával sodró történet izgalmas csatajelenetek és humoros pillanatokkal van tele. A közönségtalálkozón Trill Zsolt elárulta: a film és a színház közül utóbbi áll hozzá a közelebb, véleménye szerint ebben jobban ki tudja fejezni önmagát.
A háborúnak vége – Ha akarod címmel nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A november 27-től február 18-ig tartó tárlaton Yoko Ono képzőművész, gondolkodó több mint harminc alkotása lesz látható, ezen kívül két híres performance-a is újjáéled. John Lennon özvegyének békeaktivista énje domborodik ki a kiállításon, amelynek legfőbb üzenete az, hogy legyen vége az orosz–ukrán háborúnak, az értelmetlen vérontásnak.
Yoko Ono lassan 90 éves, de nagy lelkesedéssel és aktivitással vett részt a budapesti kiállítás megszervezésében, amilyenhez hasonló még nem volt Közép-Európában. Látható lesz például abból a híres fehér sakk-készletből kettő, amelynek egyébként 21 variációja van a világban.
Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora a sajtótájékoztatón bemutatta azt az 52 évvel ezelőtti szórólapot, amely New Yorkban jelent meg War is over! felirattal. Ez a projekt Yoko Ono kezdeményezésére indult el, és melléállt az akkori férje, John Lennon is. Akkoriban a vietnámi háború ellen tiltakoztak, és Yoko Ono úgy véli, az ukrajnai háború indokolttá teszi, hogy békeaktivista megnyilvánulása itt is megjelenjen.
Akkoriban a tiltakozás összekapcsolódott a keresztény adventtel, ezért nálunk is november 27-én, advent első vasárnapján nyílik meg a kiállítás.
Yoko Ono szamurájok leszármazottja, komoly arisztokrata család sarja, aki együtt járt iskolába a későbbi japán császárral. Japánban felháborodást szült, amikor hozzáment John Lennonhoz, mert úgy érezték, ez rangon aluli a számára. A rendezvényen két nagyon híres performance-a is újjáéled: az egyik a Kívánságfa a békéért címet viseli, és bárki írhat üzenetet, kívánságot rá a Magyar Nemzeti Múzeum előterében, ehhez még jegyet sem kell váltani. Ez a fa majd elkerül Izlandra, a béketorony tövébe.
John Lennon gyerekéről is lehet vágni a ruhát
A legnagyobb érdeklődésre számot tartó performance valószínűleg a másik lesz, amely a Levágott darab (Cut Piece) címet viseli. Ezt az egyik legelső művészeti performance-ként tartják nyilván a világon. Yoko Ono először Tokióban adta elő, aztán New Yorkban is megcsinálta 1964-ben egy színházban: kiült a színpadra egy gyönyörű ruhában, a látogatók pedig sorban odamentek hozzá, és mindenki levághatott egy darabot a ruhájából, majd elküldhette annak, akit szeret. Később ő már nem tudott ebben aktív szerepet vállalni, hanem olyan emberek ültek ki helyette, akik a maguk területét hitelesen képviselik.
Erre a performance-ra nem a kiállítótérben, hanem a Nemzeti Múzeum egyéb termeiben kerül sor: az első a díszteremben lesz, és szimbolikus, hogy az első szereplő a kárpátaljai születésű színművész, Trill Zsolt. Összesen 19 alkalommal lesz látható a performance, 19 olyan emberrel, akik önmagukban is érdeklődésre tarthatnak számot. Gulyás Gábor szerint sajnos szomorú apropóból, de tülekedés várható majd a jegyekért. Február 18-án az utolsó fellépő Yoko Ono és Jonh Lennon gyereke, Sean lesz.
Trill Zsolt Afganisztánról
Trill Zsolt a sajtótájékoztatón felelevenítette azt a pillanatot, amikor nyolcadikos korában bejelentették, hogy kivonulnak a szovjet csapatok Afganisztánból, de csak később tudatosult benne, hogy 18 éves korukban őket is elvitték volna Afganisztánba. Sokat hallott addig is a II. világháborúról, de ez volt az első, hogy a bőrén érezte a háború közelségét. Azóta kitört az ukrán–orosz háború, és a Nemzeti Színház művésze nem biztos abban, hogy ez a két nép valaha is békességben fog élni egymással. „Nem hiszem, hogy én ezt a napot meg fogom érni” – mondta.
Nem származom szamurájoktól, hanem magyar apától és orosz anyától – mondta Szűcs Nelli, Trill Zsolt felesége. – Nagymamám, aki soha nem költözött el a faluból, négy ország állampolgára volt.” A Nemzeti Színház kárpátaljai születésű művésze azt üzente a világ politikusainak, hogy ne mérgezzék azokat a közös kútjainkat, amelyekből több nemzet iszik egyszerre. Úgy vélte, ha a kárpátaljaiak tudják, hogy valaki imádkozik értük, már érzik, hogy nincsenek egyedül.
Orosz, ukrán, amerikai nagykövet
„A szomszédunkban embertelen és minden szempontból értelmetlen és igazságtalan háború zajlik. Ennek a következményeit mindannyian látjuk, és úgy gondoltuk, egy olyan múzeumban, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, egyszerűen nem lehet elmenni a probléma mellett” – mondta a kiállításra utalva L. Simon László főigazgató, kiemelve, hogy ebben a múzeumban őrzik az elmúlt ezer év mindazon fontos magyar dokumentumait és tárgyait, amelyek a magyar történelem legsúlyosabb kataklizmáihoz, háborúihoz kapcsolódnak.
Ez is azt mutatja, Európának ezen a felén sosem volt igazán béke. A mai középgeneráció, amely olyan szerencsés lehetett, hogy egy békés világba született, abban bízott, hogy az egész életét békében élheti le, de „a szomszédos konfliktust látva azért egyre kevésbé bízunk, hiszünk ebben”. L. Simon elmondása szerint azt szeretnék üzenni, hogy lehet ezt másképp is csinálni, nem muszáj, hogy háború legyen, fegyverekkel nem lehet megoldani semmit.
Nem akarnak állást foglalni, nem akarnak aktuálpolitikai üzeneteket megfogalmazni, bár minden politikust szívesen látnak a kiállításon, az ukrán, az orosz és az amerikai nagykövetet is.
„Ebben a háborúban magyar életek, magyar sorsok és magyar egzisztenciák is érintettek. Részben azért, mert kárpátaljai testvéreinket is besorozzák katonának, másrészt, mert magyarok ezrei, tízezrei menekülnek el a saját szülőföldjükről. Nekünk igenis figyelnünk kell rájuk” – mondta a múzeum főigazgatója. Úgy véli, ennek a kiállításnak az fogja megadni az erejét, ha nagyon sokan eljönnek, és megnézik. A tárlat kiadásokon felül megmaradt bevételeit a kárpátaljai magyarság javára fordítják.
Magyar filmen még soha nem látott módon tárul elénk a középkor világa – ezt ígérik az 1222 Aranybulla készítői, amelyben Trill Zsolt alakítja az idősebb II. Andrást. A Nemzeti Filmintézet egyre nagyobb súlyt fektet az ehhez hasonló, a magyar történelem jelentős epizódjait és nagy formátumú személyiségeit bemutató alkotások támogatására. Trill Zsolt a Mandinernek mesélt a filmről.
Az Aranybulla kiadásának nyolcszázadik évfordulója apropóján több mint egymilliárd forintból – ebből hatszázmillió volt állami támogatás – forgatott négyrészes dokumentumfilmet, amelyben játékfilmes jelenetek és történészi elemzések váltják egymást, a tervek szerint decemberben mutatják be a Duna Televízióban, és tárgyalások folynak arról is, hogy az egyik kereskedelmi csatorna ezzel egy időben szintén műsorára tűzi.
A nagyfilm jövő tavaszra várható, és a nemrég kijött trailer alapján igen látványosnak ígérkezik. A készítők ígérete szerint magyar filmen még soha nem látott módon tárul elénk a középkor világa, hiteles jelmezekkel, díszletekkel, kellékekkel.
Az idősebb II. Andrást Trill Zsolt, a fiatal királyt Veréb Tamás, Gertrúdot Törőcsik Franciska, János érseket Rátóti Zoltán alakítja, a teuton lovagok vezére Fenyő Iván, az öreg keresztes lovag László Zsolt.
A III. Béla halálától (1196) a muhi csatáig (1241) nagyjából fél évszázadot felölelő történet készítőinek célja – a dokumentumfilm- és a moziverzióban egyaránt –, hogy minél objektívebb képet fessenek erről az időszakról.
Szeretnék árnyalni II. András személyiségét is, akiről az a sematikus kép él, hogy „baletturalkodóként” eltékozolta a vagyont; a történészek közt arról is vita folyik, hogy az Aranybulla az ő zseniális húzása volt-e, vagy a magyar urak kényszerítették ki a létrejöttét. A legújabb kutatások szerint – több mint tíz szakértő segítette a sorozat létrejöttét – valóban elég bonyolult a képlet, az azonban kikristályosodni látszik, hogy „II. András valamit nagyon máshogy akart csinálni – hol jobban, hol rosszabbul, de sok tekintetben mégis zseniálisan. Egészen biztos, hogy II. András nem olyan egysíkú személyiség volt, amilyennek felületesen, például a Bánk bánból, az élete egy kiragadott szelete alapján ismerjük. Ennél sokkal izgalmasabb pali lehetett, és valószínűleg nem volt könnyű ember” – mondta el Trill Zsolt.
A színművész szerint nemcsak ezért érdemes őt jobban megismerni és megismertetni az utókorral. Hanem mert amellett, hogy az Aranybullával megalapozta a magyar jogállamiságot, egész életében Krisztus nevében gondolkodott és cselekedett.
„Végtelenül erős hite volt, ami nélkül egy ország vezetése elképzelhetetlen. Ez így volt a múltban, és így van ma is: hit nélkül nincs felfelé vezető út, fejlődés, csak toporgunk egy helyben” – vallja Trill Zsolt.
A színűvész szerint András király tudta ezt, ezért indult el a Szentföldre, majd jött vissza, hogy már a megvilágosodás jegyében egy másfajta országot építsen. „Olyat, amelyik közelebb áll Istenhez. Óriási dolog, hogy most a középpontba állíthatjuk a személyét egy történelmi kalandfilmben. Ami a tényeken alapulva mond el egy csodálatos mesét a magyar múltból úgy, hogy az a XXI. században is átélhető és a nagyszabású akciójelenetek révén a fiatalok számára is vonzó legyen.”
Trill Zsoltnak nem az első olyan filmes munkája, amelyben a magyar nemzetért történelmi tettet végrehajtó, mára kissé mégis elfeledett – vagy nem a helyén értékelt – karizmatikus alak bőrébe bújik.
Nemrég fejeződött be a Hadik-mozi forgatása is, amelyben ő játssza Hadik Andrást.
A Szikora János rendezte A lehetetlen küldetés a „leghuszárabb huszár” berlini kalandját meséli el az Aranybullához hasonló lovaglós, kardozós, kosztümös kivitelezésben.
Mindez illeszkedik a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Káel Csaba nevével fémjelzett Nemzeti Filmintézet azon új irányvonalához, miszerint nagyobb súlyt kell helyezni a magyar történelem egyes epizódjait feldolgozó filmek és sorozatok gyártására.
Ennek jegyében számos alkotás kapott nagy összegű támogatást, több közülük már forog, vagy az utómunkákat végzik. Így mások mellett 2023 őszére ígérik a jelen állás szerint a TV2-n debütáló Hunyadi János-sorozatot.
Szeptembertől forgatják a Hadik magyar filmet. Az előkészületek már javában folynak, a szereplőknek ugyanis elődeikhez méltó módon kell megtanulniuk lovagolni. Trill Zsolt játssza a XVIII. században élt híres huszártisztet, későbbi tábornagyot, Hadik Andrást; a Nemzeti Színház vezető színésznek diétáznia is kell, hogy a korabeli ruha huszárosan álljon rajta. A lovaglás mellett futással tervezi javítani az állóképességét.
A film főszerepét tehát az egyik legnagyobb magyar színész, a kárpátaljai Trill Zsolt alakítja, aki a próbákkal kapcsolatban elmondta; „A legnagyobb feladat számomra Hadik András megformálása; ez az ember nagyon-nagyon régen, abban a világban, az Osztrák–Magyar Monarchiában ilyen karriert tudott befutni, ez egy igazi nagy tudású, vehemens, igazi férfi lehetett, és tudott egy olyan karriert csinálni, amit nagyon kevesen” – mondta Trill Zsolt.
Ez is olyan, mint egy verseny, szépen lassan, nagyon okosan kell felépíteni az egészet ahhoz, hogy végig bírd, ezt a 65, akár 70 napot forgatni, majd aztán jön egy olyan időszak, amikor futnom kell nagyon sokat, az nekem fontos, hogy én legyek készenlétben; ez is olyan, mint a színpad, csak másféle felkészülés, de fel kell rá készülni – tette hozzá a Nemzeti Színház vezető színésze.
– A lelkemben először is fura mód hála van, én ezt úgy élem meg, mint egy fantasztikus ajándékot, de fogalmazhatnék úgy is, hogy megnyertem a lottó ötöst. Féktelen boldogság volt, amikor ezt megtudtam. A másik a felelősségből fakadó ijedelem, ami bennem van, hogy Úristen, mi lesz ebből, meg fogom tudni csinálni? – mondta Szikora János. Néha elgyávulok, mert azt érzem, hogy óriási a dimenzió. Nagyon nagyok a léptékek, és nagy a felelősség, az elvárás, hiszen az egy dolog, hogy első nagyjátékfilmem, de ugyanakkor olyan típusú játékfilm, amiből a 80 huszár óta nem forgott Magyarországon – tette hozzá a rendező.
A Hadik András legmerészebb huszárakciójáról készülő mozifilm lovaspróbái júniusban kezdődtek, a forgatások szeptembertől decemberig tartanak majd, és várhatóan 2022 decemberében mutatják be az elkészült produkciót a közönségnek.
From new releases like season 2 of #She on @NetflixIndia to older shows still going strong like #Aashram on @MXPlayer, here’s a list of the most-viewed shows and movies from the Indian streaming space of last week.https://t.co/bh08GncZ0J
A magyar Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 1,6 milliárd forint gyártási támogatást szavazott meg a Hadik címmel készülő, 1757-ben játszódó nagyszabású mozifilmnek, mely felidézi a magyar huszárvirtust és Hadik András páratlanul merész katonai bravúrját, mely során maroknyi csapatával megsarcolta Berlint.
„Emléket állítani a magyar huszárvirtusnak, és természetesen Hadik András katonai bravúrjának. A virtusnak, amelyben a kalandra vágyó merészséget az erkölcsi tartás ötvözte nemessé. Ez volt a magyar huszár! Ez különböztette meg minden más katonától már a kezdetektől fogva, és ez maradt a jellemzője évszázadokon keresztül. Olyan történelmi kalandfilmet szeretnénk készíteni a Hadikból, amelynek főhősét két erő kormányozza: a bátorság és a becsület. Sodró lendületű képekből áll össze a történet, a film ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz. A történet alig hagy egy szusszanásnyi időt a szerelem, család, barátság, kötelesség és árulás érzelmes epizódjainak, aztán újra, mint a forgószél, továbbragadja hőseit és a nézőt” – összegzik vállalásukat a Hadik alkotói.
Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készül Hadik címmel látványos kalandfilm, mely a magyar történelem egyik legdicsőbb mozzanatát dolgozza fel Hadik András merész berlini portyájának és a legendás 24 darab balkezes kesztyű történetének felelevenítésével.
A film főszerepét generációjának egyik legnépszerűbb színésze, Trill Zsolt alakítja, a további szerepekben többek között László Zsolt, Hirtling István, Mucsi Zoltán és László Zoltán lesz látható. Erőt próbáló kihívások várják a szereplőgárdát, hiszen a hungarikumként jegyzett magyar huszárok világának megelevenítéséhez többek között a lovastudás magas foka is szükséges.
A Hadik rendezője Szikora János, Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas, érdemes művész lesz, aki közel öt évtizedes pályája során számos emlékezetes színházi előadást és filmes produkciót valósított meg. A stábhoz operatőrként csatlakozik Győri Márk, aki magyar filmeket követően több európai filmben is bizonyította tehetségét. A Hadik látványos, nagy statisztériát felvonultató lovasjelenetein Steve Dent angol akciórendező is dolgozni fog.
A forgatás a tervek szerint ősszel kezdődik, és a mozifilmet 2022 végén láthatják a nézők. A Hadik producere dr. Nagy Endre.
Csoma Sándor filmrendező (Casting, Tabula rasa) készülő első nagyjátékfilmje születésekor hagyta magát vezéreltetni a véletlenek által. Először Erőss Zsolt hegymászóról szeretett volna filmet forgatni, majd egy személyes élmény vezette el Sterczer Hildához, a hegymászó özvegyéhez. Úgy gondolta, hogy sokkal eredetibb megközelítés a nő perspektívája. Április második felétől forgatják a fikciós filmet Magasságok és mélységek munkacímmel, melynek főszereplője a kétgyermekes, gyászoló asszony. A történet középpontjában a nő elmúlt időszakának legmegrázóbb pillanatai állnak. A Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjában születő első egész estés filmben Sterczer Hilda szerepében pedig az eddig kevésbé ismert Pál Emőkét láthatjuk, Erőss Zsoltot a Nemzeti Színház nagy színésze, Trill Zsolt alakítja majd.
Erőss Zsolt az Annapurnán Fotó: Földes András
Ötezer-háromszáz méter magasságot is megmászott Nepálban az első nagyfilmjére készülő Csoma Sándor, mert eredeti elképzelése az volt, hogy Erőss Zsolt hegymászó életét vigye filmre. „Nagyon tartok a kudarctól, ezért sok időt és energiát ölök abba, hogy pontosan és maradéktalanul megértsem azt az élethelyzetet, amit filmen meg szeretnék mutatni.
De hiszek abban, hogy az élet írja a legjobb forgatókönyvet, és a dél-ázsiai országban rengeteg dolgot tapasztalhattam, ami végül hozzáadott a filmemhez. Egyik legfontosabb élményem az oxigénhiány, ami 50 százalékra csökken ezen a szinten. Novemberben voltam covidos, akkor éltem meg ehhez hasonló légzési nehézséget, mint a magaslati pontokon” – emlékezett a rendező.
A hegymászó életét azonban nagyon költséges lett volna egy egész estét betöltő filmen bemutatni, leginkább ezért állt el eredeti elképzeléseitől a rendező. Akkoriban édesanyja betegsége miatt kezdte el foglalkoztatni, a halál és a gyász folyamata körül jártak gondolatai, és egyre mélyebbre került ebbe a gondolatkörbe. Elolvasta a Hópárduc felesége című interjúkötetet, miközben egyre érdekesebbnek érezte a női sorsot, ami nagyrészt a várakozásról szól. „Egészen véletlenül egy üzletben futottam össze Sterczer Hildával, és akkor már biztos voltam benne, hogy az ő történetét kell filmre vinnem. „A gyász és Erőss Zsolt iránti érdeklődésem Sterczer Hildában ért össze” – állapította meg a rendező.
Budapest, 2012. május 19. Az Annapurna-expedíció tagját, Erőss Zsolt hegymászót – akit 2010. januárban a Magas-Tátrában lavinabaleset ért, és térdtől lefelé amputálni kellett jobb lábát – felesége és leánya fogadja a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér II. terminálján. A 8091 méter magas „halálhegy” – minden harmadik mászó életét veszti az Annapurnán – meghódítása kudarcba fulladt, Horváth Tibor életét vesztette FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Külön érdekesség, hogy Csoma Sándor névrokona Kőrösi Csoma Sándornak, és Erőss Zsolt és Sterczer Hilda pedig fiú gyermeküket, Csomát, róla nevezték el.
Az első játékfilmjét a Nemzeti Filmintézet Inkubátor programja 67 millió forinttal támogatja, ez évente egységes összeg, amit 5 pályakezdő filmrendező kap meg. A programban az elmúlt években olyan sikeres alkotások születtek, mint Szilágyi Zsófia Egy nap című munkája, amely a 71. cannes-i fesztivál FIPRESCI-díját kapta, vagy Csuja László Virágvölgy című road movie-ja, ami pedig a East of the West zsűri díját nyerte el.
Csoma Sándor egyébként a Casting című munkájáért az év legjobb kisjátékfilmje elismerésben részesült 2019-ben a magyar filmkritikusok és a Magyar Filmakadémia tagsága egybehangzó véleménye alapján, és nemrég megkapta a Sára Sándor-díjat, amelyet a 40 év alatti filmesek érdemelhetnek ki.
A rendező eddigi filmjei főszerepeiben is női sorsokra fókuszál.
„Nagyon izgalmas nézőpont Sterczer Hilda házastársi vállalása, hiszen ő arra kényszerült, hogy élete nagy részében várjon a férjére. Sok történetet megírtak már, és úgy gondolom, hogy a hősök melletti háttérbe szorított szereplőkön keresztül újabb fénytörésbe hozhatóak ezek a nagy tettek. Én hősnek találom Hildát, akinek egész életében azt a nyomást kell vinni, hogy elveszítette a férjét, és nagyobb mélységből kell felállnia, mint akár egy hegymászónak, aki balesetet szenvedett. Eddig egész életüket Zsolt köré szervezték. Neki saját magát is újra kellett definiálnia, körvonalazni, hogy Zsolt elvesztése után valójában kicsoda ő” – fogalmazott a rendező.
Sterczer Hilda maga is mászott, Erőss Zsolttal való megismerkedése pedig filmbe illő történet. Egy társkereső oldalon bukkant rá a férfi arcképére, és felháborítónak tartotta, hogy valaki Erőss arcával próbál ismerkedni: nem hitte el, hogy a hegymászó is az interneten keres társat. Végül megbeszéltek egy közös utat a mesés osztrák Grosslockner-re, de egészen a találkozóig nem volt biztos abban, hogy Zsoltot fogja ott meglátni. Ettől a túrától fogva pedig elválaszthatatlanok voltak.
A Kancsendzőnga jégvilága őrzi Erőss Zsolt és társa, Kiss Péter földi maradványait FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Sterczer Hilda úgy véli, mászónak születik az ember, Zsolt mellett azonban ő is profi hegymászó lett, a világ legmagasabb pontjain járt. A világ ötödik legmagasabb hegye, a macalu-i hegycsúcs előtt azonban 30 méterrel elbizonytalanodott, nem mert tovább menni, első gyermeke, Gerda megszületése után pedig felhagyott az expedíciós hegymászással.
„Hilda kezdettől szerette a készülő film nézőpontját, attól azonban tartott volna, hogy Zsolt haláláról forgassunk. Hívő ember, és az egyik legnehezebb folyamat, hogy a tragédiával megtört az Istenbe vetett hite. A filmben azt az utat járom végig, amíg végre elkezd gyászolni, hiszen eleinte elnyomja az érzéseit, és a gyerekeit is ebben a szellemben neveli tovább. Rengeteg a média és a társadalom felé mutatott elvárt kényszer, ami meghatározza ezt az időszakot, és a hegymászói tudatos racionalizmus, amivel kezelni próbálja a helyzetet, míg rájön arra, hogy külső segítségre van szüksége. Idővel a hite is visszatér” – avat be a történetbe Csoma Sándor.
A játékfilmben természetesen a múlt jelenetei vissza-visszatérnek, a fontosabb fordulópontokat mutatja meg a házastársak életéből a Magasságok és mélységek. Április 20-án kezdődik a forgatás, a főbb szerepekben Trill Zsolttal, aki Erőss Zsoltot játssza, és néhány felkészítő mászáson is túl van már, valamit a Hildát alakító Pál Emőkével.
Trill Zsoltot is megkereste az Origo, a hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy mindig is csodálta a hegymászókat, lenyűgözte a vállalásuk, ő maga sohasem indult neki még komolyabb hegyi expedícióknak. „Látásból az Új Színházból ismertem Zsoltot, mert bejárt oda, amikor ott játszottam. Az egyik ügyelő kollégával szervezték a komolyabb expedíciókat a kétezres években. Külsőre talán kicsit hasonlítunk egymásra, de Zsolt zárkózottsága és szófukarsága nem jellemző rám. Nemrég jártunk a Pilisben egy próbatúrán, és azon mosolyogtunk Hildával, hogy én végig „csipogtam” az utat, míg Erőss Zsolt alig szólalt meg mászás közben, egyébként sem volt a szavak embere” – mondta a színész.
Elmondta azt is, futással tartja kondiban magát, ha teheti, minden nap, de heti háromszor fut. „Mostanában gondolkozom azon, hogy valami komolyabb expedíción vagy lelki és fizikai vállalást jelentő kiszakadáson vegyek részt: az El Camino az egyik ilyen vágyam. Nemrég, amikor tüdőszűrésen voltam, megkérdezték, hogy sportoló vagyok-e, mert olyan a tüdőm, mintha komolyabb megterhelés érne, én azt válaszoltam, ha a színház annak számít, akkor igen!”. A színész bevallása szerint nemcsak a téma érdekessége miatt, de nagyrészt Csoma Sándor miatt vállalta el a felkérést, akit csodálatos embernek tart, és nagyon szeret vele dolgozni. Az expedíciós jelenetek egyik látványosabbnak ígérkező képe az lesz, amikor egy jégbarlangba ássák be magukat a színészek.
Közel egy hónapos forgatási időszak előtt áll most a stáb, zömmel Mogyoródon készül a film, a jelen idejű képeket kézi kamerával, a múlt – főként kalandosabb – kockáit steady-cam segítségével teszik átélhetőbbé. Októberben az osztrák Alpokban folytatódik néhány hétre a forgatás.
From new releases like season 2 of #She on @NetflixIndia to older shows still going strong like #Aashram on @MXPlayer, here’s a list of the most-viewed shows and movies from the Indian streaming space of last week.https://t.co/bh08GncZ0J
Tisza Istvánhoz egy ismeretlen ember érkezett 1918. október 31-én délután, és arra figyelmeztette, hogy merénylet készül ellene. Ezt Vermes Gábor, Tisza monográfusa jegyezte fel. Szále László Fekete zongora című darabja arra az ötletre épül, hogy ez az ismeretlen személy Ady Endre volt, akivel Tisza István beszélget – vitáznak, érvelnek, kitárgyalják a hazugságokat és az igazságokat. A darabot augusztus 21-én és 22-én este játsszák az Esztergomi Várszínházban. Ady Endrét Trill Zsolt, Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész, a Nemzeti Színház színésze játssza, Tisza Istvánt pedig Horányi László Jászai-díjas színész, az Esztergomi Várszínház igazgatója alakítja.
Ez a történet száz évvel ezelőtt játszódik. Az első világháború végnapjaiban. Másfél évvel Trianon előtt. Két főszereplője van. Ady Endre és Tisza István. Kivételes formátumú emberek, akik szinte semmiben sem értettek egyet, de mindketten szerették és féltették a hazájukat. Ady ízig-vérig modern ember – annak minden jó és rossz tulajdonságával. Tisza ízig-vérig régi vágású magyar úr – annak minden jó és rossz tulajdonságával. (…) Találkozásuk időpontja 1918. október 31-e, délután. Pest az őszirózsás forradalom lázában ég. Tiszát ezekben a napokban több barátja, híve igyekszik meggyőzni, hogy utazzon vidékre, mert az élete veszélyben van. Forradalmi időkben a történések kiszámíthatatlanok. Ne tegye ki magát a bosszúszomjas, vak indulatoknak, melyeknek egyik fő célpontja éppen ő. A történész Vermes Gábor, Tisza hiteles monográfusa így ír ezekről az órákról: egy ismeretlen személy érkezett Tiszához, és figyelmeztette őt a közelgő veszélyre. Tiszának az inasa azt tanácsolta, hogy a ház hátsó szárnyán, egy ablakon keresztül hagyja el a házat. „Nem ugrom én sehová. Ahogy éltem, úgy is halok meg” – mondta Tisza. Ez a történet arra a feltételezésre épül, hogy ez az ismeretlen személy Ady Endre volt.
Így kezdődik a Szále László Fekete zongora című történelmi vitadrámájából készült felolvasó színházi előadás, amelyet saját premierként az Esztergomi Várszínház augusztus 21-én és 22-én este mutat be.
Horányi László, az Esztergomi Várszínház igazgatója alakítja Tisza Istvánt. Emondta: fontos volt számukra, hogy történelmi múltunkkal, az identitásunkkal, értékeinkkel foglalkozó művek is színpadra kerüljenek, bemutatva hősöket, helyzeteket, tetteket, példaértékű életeket – erősítve egyben a helyi lokálpatriotizmust.
„Történelmi helyszínen vagyunk az Esztergomi Várszínházban. István király valahol itt szaladgált gyerekkorában. Az idén a nemzeti összetartozás éve van – minden elszakított részről egy-egy színházi előadást mutatunk be itt, Esztergomban. Trianon száz éves évfordulójára is emlékezünk – a színház emellett nem mehet el. Mindenképpen szerettünk volna egy olyan darabot bemutatni, amely ezzel foglalkozik. Gondolkodtunk, hogy melyik legyen, és Szále László Fekete zongora című vitadrámájára esett a választás.” – mondta Horányi László.
Azt is kiemelte, hogy az előadásban nem a korhűségre támaszkodnak. „Nem repíti vissza a nézőt abba az időbe, amikor ez a képzeletbeli beszélgetés megtörténhetett. Jelzésben, vetítésben persze teszünk utalásokat erre. De a dialógus Tisza és Ady között akár ma is elhangozhatna – a kérdésfelvetések, a problémák, az igazságok és a hazugságok boncolgatása ugyanolyan aktuális, mint akkor volt. Az ember azt gondolhatja, hogy száz év alatt nem változott semmi? Nos, úgy tűnik, hogy nem.”
Horányi László kiemelte, hogy nagyon sok hamis állítás terjedt el Tisza István miniszterelnökségéről, politikai és történelmi szerepéről.
„Az a vád érte, hogy 1914-ben ő vitte háborúba az országot. Pedig a monarchia felső vezetésében egyetlen ember szavazott a háború ellen: ő Tisza István volt. Vagyis éppen az ellenkezője igaz. Mindent megpróbált, hogy elkerülje a háborút, aztán a végén mégis őt vádolták. E kérdéskör mentén vádak, érvek, hazugságok, igazságok hangzanak el Ady és Tisza dialógjában. Ady érveket, gondolatokat vonultat fel Tiszával, az akkori korral, kormánnyal szemben. Kritikát, valós vagy kitalált problémát vet fel, aztán ezekről vitáznak, megbeszélik a felvetett gondolatokat. Az a cél, hogy ezzel az előadással talán egy kicsit tisztább képet adhassunk arról a korról, arról az időszakról, és persze Tisza Istvánról és Adyról is.”
A Nemzeti Színház művésze, az egyik legnagyobb élő magyar színész, Trill Zsolt alakítja Adyt a vitadrámában – ahogyan ő fogalmaz: ő olvassa fel a szerző által Adynak vélt gondolatokat, hiszen ez egy felolvasószínház.
Az Origónak azt mondta: „az a fontos az előadásban, hogy bizonyos gondolatok mind a két oldalról elhangoznak. Az emberek kicsit gondoljanak vissza a múltra – és gondoljanak a jelenre is. A mának az a lényege, hogy beszéljünk történelmi személyekről. Persze, az iskolában tanulnak a legnagyobb történelmi személyiségekről a gyerekek, de úgy érzem, keveset beszélünk róluk. Jó lenne, ha jobban megismerhetnék őket – az összes erényükkel és hibáikkal együtt.Éppen ezért fontos ez az előadás is – talán jobban megismerik majd a nézők azt a kort és Tisza Istvánt, aki nagy kaliberű ember lehetett. Követett el hibákat is, biztos, de értékes tettei is voltak. Ezeket tudatni kell a fiatalokkal. A jövő ugyanis nem rólunk, hanem róluk szól. A gyerekeinkről. És ők nagyon sok dolgot nem tudnak – mint ahogy mi sem tudunk. Úgy gondolom: nagyon fontos, hogy mindig minden oldalról tájékozódjunk – és ez az előadás egyik üzenete is” – mondta Trill Zsolt.
Az előadást augusztus 21-én és 22-én láthatják az Esztergomi Várszínházban, de a tervek szerint ősztől több helyszínen is játsszák majd.
