A Sky News jelentése szerint kutatók arról számoltak be, hogy egy agyhalott beteg testébe több mint egy hónapja átültetett, genetikailag módosított sertésvese még mindig normálisan működik: a beavatkozást még július 14-én végezte el egy New York-i sebészcsoport, a kutatók pedig már a második hónapja követik a vese teljesítményét.
Ez egy hatalmas teljesítmény, hiszen ez leghosszabb időszak, hogy egy génkezelt sertésvese emberi szervezetben működik. Dr. Robert Montgomery, a NYU Langone transzplantációs intézetének igazgatója úgy fogalmazott a mérföldkő kapcsán: „Ez a szerv valóban úgy fog működni, mint egy emberi szerv? Eddig úgy tűnik, igen.”
A páciens, Maurice „Mo” Miller 57 éves korában hunyt el, korábban nem diagnosztizált agydaganatban, ami kizárta a rutinszerű szervadományozás lehetőségét. A kutatók így megkeresték a férfi családját, s megosztották velük, hogy a sertésvese egy napon segíthet enyhíteni a transzplantálható szervek súlyos hiányát, s meggyőzték őket arról, hogy ajánlják fel a férfi testét a kutatáshoz.
Dr. Montgomery az elhunyt beteg saját veséjét egy genetikailag módosított sertésből származó vesével helyettesítette, s csapatával megfigyelte, hogy a vese azonnal vizelettermelésbe kezdett.
[type] => post
[excerpt] => A Sky News jelentése szerint kutatók arról számoltak be, hogy egy agyhalott beteg testébe több mint egy hónapja átültetett, genetikailag módosított sertésvese még mindig normálisan működik: a beavatkozást még július 14-én végezte el egy New York-i...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1692474480
[modified] => 1692464366
)
[title] => Emberi testbe ültettek kutatók sertésvesét
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=158341&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 158341
[uk] => 158347
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 158342
[image] => Array
(
[id] => 158342
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/0aac06965f9203a2dba06385fadabe63.jpg
[original_lng] => 1727597
[original_w] => 2122
[original_h] => 1415
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/0aac06965f9203a2dba06385fadabe63-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/0aac06965f9203a2dba06385fadabe63-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/0aac06965f9203a2dba06385fadabe63-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/0aac06965f9203a2dba06385fadabe63-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/0aac06965f9203a2dba06385fadabe63-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/0aac06965f9203a2dba06385fadabe63-2048x1366.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/0aac06965f9203a2dba06385fadabe63.jpg
[width] => 2122
[height] => 1415
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1692455886:2
[_thumbnail_id] => 158342
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1636
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 627982
[1] => 627981
[2] => 10010
)
[tags_name] => Array
(
[0] => sertésvese
[1] => szervbeültetés
[2] => tudományos fejlesztés
)
)
[1] => Array
(
[id] => 151148
[content] =>
Őssejtek segítségével sikerült emberi embriót létrehoznia egy nemzetközi tudóscsoportnak. Ez az első alkalom, hogy hímivarsejt és petesejt nélkül jött létre az emberi élet kezdeti fázisa. A kutatók szerint a módszer sokat segíthet a fejlődési rendellenességek megértésében.
Az őssejtek átprogramozásával létrejött sejtburjánzásnak nincs szívverése vagy agya, de tartalmazza azokat a sejteket, amelyekből rendszerint kifejlődik a méhlepény, és maga az embrió is továbbfejlődik.
Arra egyelőre nincs tervben, hogy a szintetikus embriókat klinikai körülmények között is felhasználják, valódi kisbabákat „gyártsanak” belőlük. Az egyértelműen illegális, hogy beültessék őket egy ember méhébe, ráadásul egyelőre az sem egyértelmű, hogy egyáltalán képesek lennének-e túljutni a fejlődés korai fázisain.
A kutatók nem is ezért hozták létre őket, hanem azért, hogy jobban megértsék az emberi fejlődés úgy nevezett feketedoboz-szakaszát. Laboratóriumi körülmények között ugyanis csak 14 napos korig engedi meg a jog az emberi embriótenyésztést, a következő pillanat pedig, amikor a tudósok vizsgálni tudják a magzat fejlődését, jóval később, az első terhességi vizsgálatok idején van.
„Az elmélet az, hogy ha modellezni tudjuk a normális emberi embriófejlődést őssejtek segítségével, akkor rengeteget megtudhatunk arról, hogyan kezdődik a fejlődésünk, és mi mehet félre, anélkül, hogy valódi fiatal embriókat kellene használni a kutatáshoz” – magyarázta Robin Lovell-Badge, az őssejtbiológiai és és fejlődésgenetikai osztály vezetője a londoni Francis Crick Institute-ban.
Egerekkel már sikerült Azt már tavaly sikerült bizonyítania két tudóscsoportnak: az egerek őssejtjeit lehet úgy befolyásolni, hogy azok embriószerű képződménnyé álljanak össze, dobogó szívvel, valamint kezdeti emésztőszervvel és aggyal.
Azóta folyt a verseny, hogy ki tudja ugyanezt az eredményt megismételni emberi embrióval, és a fejlődés legkorábbi fázisáig már többen is eljutottak. A bejelentés most a Cambridge-Caltech laboratóriumtól érkezett, melynek vezetője, Magdalena Żernicka-Goetz professzor elmondása szerint jelenleg egy kicsit a 14 napos fejlődési szint után tartanak a szintetikus emberi embrióval.
A kutató arról is beszámolt, hogy mindegyik organizmusuk egyetlen embrionális őssejtből alakult ki, és eljutottak az egyedfejlődés egy fontos korai fázisáig, a barázdálódást követő úgynevezett gasztrulációig – ekkor kezd el kialakulni a későbbi testforma.
Jogi keretekre van szükség, méghozzá sürgősen A tudomány rendkívül gyorsan fejlődött ezen a területen az utóbbi időben, a jogi szabályozás pedig még nem tudta lekövetni a hasonló kísérleteket. Abban viszont egyetértenek a terület kutatói, hogy erre nagyon sürgősen szükség lenne: minél korábban meg kell szabni azokat az etikai és jogi kereteket, amelyek között működhet az egyre gyorsabban száguldó embriókutatás.
„Ha az egész célja az, hogy ezek a modellek nagyon hasonlók legyenek a normális embriókhoz, akkor végülis ugyanúgy kellene kezelni őket. A mostani jogrendben pedig ez nem így van. Sokan aggódnak emiatt” – mondta Robin Lovell-Badge.
Nagy kérdés az is, hogy a mesterségesen létrehozott embriók meddig tudnak eljutni a fejlődésben. A korábban már említett egérkísérletben a szintetikus modellek szinte pontosan ugyanolyanok voltak, mint az igazi embriók, mégis, mikor beültették őket élő állatok méhébe, nem fejlődtek tovább teljes értékű egerekké.
Egy kínai kutatócsoport majmokkal próbálkozott, és a szintetikus embriók itt sem fejlődtek ki – néhány állat mutatta csak a terhesség jeleit, a beültetett szintetikus embriók pedig néhány nap után megálltak a fejlődésben. Azt egyelőre nem tudni, hogy ennek csak könnyen meghaladható technológiai oka van, vagy valamilyen biológiai törvényszerűség akadályozza a szintetikus embriók kifejlődését.
[type] => post
[excerpt] => Őssejtek segítségével sikerült emberi embriót létrehoznia egy nemzetközi tudóscsoportnak. Ez az első alkalom, hogy hímivarsejt és petesejt nélkül jött létre az emberi élet kezdeti fázisa. A kutatók szerint a módszer sokat segíthet a fejlődési rend...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1686861480
[modified] => 1686836565
)
[title] => Emberi embriót hoztak létre hímivarsejt és petesejt felhasználása nélkül
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=151148&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151148
[uk] => 151167
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 151149
[image] => Array
(
[id] => 151149
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/f2918e62-513a3d9cf52484fc72ee8359e93f4b14.jpg
[original_lng] => 28744
[original_w] => 740
[original_h] => 375
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/f2918e62-513a3d9cf52484fc72ee8359e93f4b14-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/f2918e62-513a3d9cf52484fc72ee8359e93f4b14-300x152.jpg
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/f2918e62-513a3d9cf52484fc72ee8359e93f4b14.jpg
[width] => 740
[height] => 375
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/f2918e62-513a3d9cf52484fc72ee8359e93f4b14.jpg
[width] => 740
[height] => 375
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/f2918e62-513a3d9cf52484fc72ee8359e93f4b14.jpg
[width] => 740
[height] => 375
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/f2918e62-513a3d9cf52484fc72ee8359e93f4b14.jpg
[width] => 740
[height] => 375
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/f2918e62-513a3d9cf52484fc72ee8359e93f4b14.jpg
[width] => 740
[height] => 375
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1686838900:4
[_thumbnail_id] => 151149
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2901
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 598204
[1] => 10010
)
[tags_name] => Array
(
[0] => szintetikus emberi embrió
[1] => tudományos fejlesztés
)
)
[2] => Array
(
[id] => 144155
[content] =>
A Kínai Tudományos Akadémia alá tartozó, Hefeiben található Plazmafizikai Intézetben végezték a kísérletet, melynek célja, hogy a Naphoz hasonlóan nukleáris fúziót hozzanak létre, a tengerben megtalálható anyagok felhasználásával, hogy folyamatosan tiszta energiát szolgáltasson.
Hat év alatt megnégyszerezték a működési idejét.
Song Yuntao, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a „mesterséges nap” működése során a plazma hőmérséklete és sűrűsége megnőtt, ami lehetőséget teremt a jövőbeli fúziós erőművek energiatermelési hatékonyságának javításához és a költségek csökkentéséhez.
Megoldhatja az energiaválságot, de van még egy nagy akadály
Az olyan fosszilis tüzelőanyagokkal ellentétben, mint a szén, a kőolaj és a földgáz, amelyek korlátozottan állnak rendelkezésre és nagy környezeti terhelést okoznak, a “mesterséges nap” olyan nyersanyagokat igényel, amelyek a Földön szinte korlátlanul rendelkezésre állnak – írja a CGTN.
A fúziós erőművek létesítése megoldhatná az energiaproblémákat szerte a világon, egyetlen akadályt kell még elhárítani, hogy a plazma működésének fenntartásához szükséges energia kevesebb legyen, mint az előállítandó mennyiség.
Ennek kapcsán több országban is tovább folytatódnak a kísérletek. Több alkalommal is sikerült már ennél hosszabb ideig működtetni az eszközt, ám a kínai álláspont szerint a plazma sűrűsége és minősége a kulcs.
Az áttörésnek számító eredmény megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben állatok bőrsejtjeit „biztosítási kötvényként” tárolják, mivel ezekből klónok teremthetők, melyek fokozzák a fajok genetikai változatosságát, ha a kihalás fenyegeti őket. Sok kihalófélben lévő fajt sújt a beltenyészés, amely fokozza a születési rendellenességek kockázatát, de a genetikai változatosság hiánya sebezhetőbbé teheti az állatokat más veszélyekkel, többek között betegségekkel szemben is – írta a The Guardian online kiadása kedden. Noha a tudósok használtak már lefagyasztott sejteket klónok létrehozására természetvédelmi projektekben, a sejteket folyékony nitrogénben tárolták, ami drága és kockázatos: áramszünet esetén a folyékony nitrogént nem töltik fel rendszeresen, a sejtek megolvadnak és használhatatlanok lesznek. Fagyasztva szárított spermát is fel lehet használni klónozáshoz, de ezt nem minden állatból lehet kinyerni. Vakajama Teruhiko, a japán Jamanasi Egyetemen folyó munka vezetője szerint a fejlődő országok ezzel a technológiával képesek lesznek saját országukban tárolni az értékes genetikai anyagokat. A technológia felhasználható nőstények létrehozására olyan veszélyeztetett fajok esetében, ahol csak hímek maradtak életben – mondta Vakajama. A legutóbbi kutatás során egérfarokból származó sejteket fagyasztottak szárítva, és akár nyolc hónapig is tárolták őket, mielőtt megpróbáltak volna klónokat létrehozni belőlük. A fagyasztva szárítás megölte a sejteket, de a tudósok azt találták, hogy még így is elő tudnak állítani korai stádiumú klónozott embriókat, ha az elhalt sejteket olyan egérpetesejtekbe ültetik, amelyek sejtmagját eltávolították. Ezekből a korai stádiumú embriókból, melyeket blasztocitának neveznek, őssejtkészleteket hoztak létre, ezeket újabb klónozásra használták fel. Az őssejteket saját sejtmagjuktól megfosztott egérpetesejtekbe ültették be, és olyan emberiókat hoztak létre, amelyeket már kihordhattak egérdajkaanyák. Az első klónozott egeret, melyet egy népszerű japán mangasorozat nyomán Doraminak neveztek el, 74 további követte. Kilenc nőstény és három hím klónt párosítottak normális, vagyis nem klónozott egerekkel, hogy ellenőrizzék a termékenységüket. Az összes nőstény vemhes lett. Az eredmények ellenére az eljárás nem hatékony, a fagyasztva szárítás károsította a bőrsejtek DNS-ét, és az egészséges nőstény és hím egérkölykök létrehozásának sikeraránya mindössze 0,2-5,4 százalék volt – írták a kutatók a Nature Communications című tudományos lap firss számában.
Svájci kutatók érdekes felfedezést tettek, ami fontos mérföldkő lehet a hidrogénnel hajtott járművek szempontjából – írja a Euronews.
A hírcsatorna értesülései szerint ugyanis a tudósok rájöttek, hogy ha a banánhéjakat egy erős fényű lámpával kezelik, abból értékes gázok szabadulnak fel. Különösen jelentős az így kinyerhető hidrogén jelentősége, ugyanis a karbonsemlegesség eléréséhez a hidrogéncellás járművek – és más alkalmazások, például épületek fűtése-hűtése – elengedhetetlen lesz.
Az Európai Unió hidrogénnel kapcsolatos előírásai szerint a gázt – bizonyos fenntarthatósági feltételek teljesülése esetén – elő lehet álítani biomasszából, azaz növényi és állati eredetű anyagokból. Ezzel kapcsolatban komoly probléam, hogy a biomassza felhasználása rengeteg szén-dioxid kibocsátásával is jár, például Magyarországon is, ahol a megújuló energiaforrások arányaiba beleszámolják a biomassza felhasználását, ami jelentős részben a fa elégetését jelenti.
A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói azonban olyan megoldást találtak , amelynek segítségével gazdaságos és klímasemleges módszerrel lehet előállítani a biomasszából a hidrogént és más melléktermékeket.
„A kutatásunk jelentőségét erősíti a tény, hogy [a gyümölcsök felhasználásával] közvetve a légköri szén-dioxidot használjuk fel” – írta közleményében dr. Bhawna Nagar, az EPFL egyik szakértője. „Ezt pedig egy xenonlámpa segítségével hasznos végtermékekké tudtuk alakítani.”
A biomassza kémiai átalakításának jelenleg két módszere létezik, mindkettőhöz hőre van szükség. Az elsőt pirolízisnek, a másikat gazifikációnak hívják. Előbbinél oxigénhiányos környezetben, 4-800 Celsius fok közötti tartományban bomlasztják a szerves anyagokat, míg az utóbbinál körülbelül 1000 fokon úgynevezett szingázzá – hidrogén, metán, szén-monoxid és szén-dioxid keveréke – alakítják, melléktermékként pedig bioszén (biochar) keletkezik. Mindkét megoldáshoz az óriási hőt és nyomást elviselő bioreaktorokra, illetve viszonylag sok energiára van szükség.
A svájci kutatók által kidolgozott foto-pirolízis során azonban elég egyetlen, pár milliszekundumig tartó villantás egy erős fényű xenonlámpából, amely máris beindítja a biomassza átalakításához szükséges reakciókat. Igaz, előtte a banánhéjakat 100 fokon, 24 órán keresztül szárítják, majd finom porrá őrlik, mielőtt alávetik a xenonlámpás kezelésnek. Az így kapott porból 14,5 milliszekundum fénykezelést követően felszabadul a tiszta hidrogéngáz, melléktermékként pedig ott marad a már említett bioszén.
Egy kilogrammyni szárított biomasszából körülbelül 100 liter hidrogén és 330 gramm bioszén nyerhető ki – mutatott rá dr. Nagar.
A bioszén ráadásul a termőföldbe keverve javítja a talaj minőségét, így az új megoldással az eddigieknél sokkal környezetkímélőbb módon lehet hidrogént előállítani. A módszer nem csak banánhéjjal, hanem kukoricacsutkákkal, kávézaccal vagy kókuszhéjjal is működőképes.
A svájci kutatók célja, hogy az eddig laboratóriumi körülmények között elvégzett kísérleteket megpróbálják ipari léptékben is reprodukálni. Ha ez sikerül, akkor jelentős lépést tettünk a zöld hidrogén felé, különösen, hogy a foto-pirolízishez elméletben akár napenergiát is fel lehet használni.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
A Neom fejlesztői kezdetben akadályokba ütköztek, mivel a mérnököknek olyan technológiákhoz kellett várost tervezniük, amelyek még nem léteznek, de most már elindult az építkezés.
Tiszta energiával működő, autóktól és utaktól mentes, futurisztikus várost épít a sivatagban 2024-re Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre – jelentette még januárban a helyi televízió élő adásában a trónörökös. A város a Neom nevet kapta.
A készülő „ökovárosról” kedden írt a Daily Mail Online című brit lap. A cikk szerint Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi trónörökös ismertetése szerint, a Neom elnevezésű projektnek a The Line (A Vonal) lenne az első szakasza egy 168 kilométer hosszú központi gerincen, amelynek mentén helyezkednek el majd a különböző városrészek.
A Neom a görög neosz, azaz új és a musztakbal, azaz arabul jövő szó kombinációjaként született. A terv része annak az ambiciózus elképzelésnek, amelynek célja, hogy Szaúd-Arábia függetlenné váljon a kőolajtól, és az országot a Szilícium-völgyhöz hasonló technológiai központtá alakítsák át, miközben városokat, kutatóközpontokat, oktatási zónákat és turisztikai látványosságokat is magában foglal.
„A Neom az emberi fejlődés gyorsítója és vízió arról, hogyan nézhet ki egy új jövő” – olvasható egy januári közleményben.
A tervek között szerepelnek repülő dróntaxik, Jurassic Park stílusú vidámpark robotdinoszauruszokkal, és Michelin-csillagos éttermek – írja a The Wall Street Journal című amerikai lap.
Az amerikai hadsereg légierője és a DARPA közösen egy olyan speciális fegyver tervezésének látott neki, amellyel forradalmasíthatják a hadiipart.
A Hypersonic Air-breathing Weapon Concept (HAWC) névre keresztelt prototípus a hangsebesség ötszörösével képes száguldozni, miközben célpontját pillanatok alatt megsemmisítheti – olvasható a DARPA sajtóközleményében.
A szerkezet a nevét onnan kapta, hogy repülés közben az őt körülölelő levegőt hajtóanyagként tudja hasznosítani. A HAWC kifejlesztéséért felelős csapat elmondása szerint minden idők egyik legköltséghatékonyabb fegyveréről lesz szó, amivel korszerűsíthetik a jövőbeni hadszíntereket is.
Az első tesztrepülések sikerrel zárultak, a hiperszonikus rakétáról bebizonyosodott, hogy akár extrém körülmények között is megállja a helyét, ezért az elkövetkező években folytatódik a technológia további finomhangolása, és a komponensek csiszolása.
Mivel a rakéta a hangsebesség többszörösével közlekedik, ezért az ellenséges radarok gyakorlatilag képtelenek azonosítani, nem beszélve arról, hogy még ha sikerülne is detektálniuk, a nyomkövetés egyszerűen lehetetlen feladat lenne.
Az Egyesült Államok érthető okokból nem szeretne lemaradni vetélytársaihoz képest, ugyanis Oroszország, Kína és az utóbbi években előretörő Észak-Korea is már elkészítették saját hiperszonikus egységeiket.
Az orosz hadsereg a hangsebesség 27-szeresével cikázó, Avangard névre hallgató rakétával tavaly októberben hajtotta végre az első tesztrepüléseket, így az USA-nak még lesz min javítani, ha el szeretnék érni riválisuk teljesítményét.
Kínai mérnökök egy olyan speciális, szuperszonikus drón tervrajzainak alapjait fektették le, melynek segítségével hangsebességgel és annak többszörösével száguldozhatnak majd a jövő Mars-telepesei a bolygón.
Az 500 kilogramm súlyú drón végsebességét ötszörös hangsebességben határozták meg, ami óriási előrelépés lehet, főleg úgy, hogy egészen 5 000 méteres magasságba emelkedhet majd a szerkezet – adta hírül a South China Morning Post portál.
A projekt vezetője elmondta, az első marsi szuperszonikus repülésre még legalább 30 évet várni kell, ugyanis első körben ki kell küszöbölni a technikai problémákat és a fejlesztések során felmerülő hibákat, melyek elhárítása hosszú időt vehet igénybe.
Mivel a Földön nagyjából 1 223 km/h számít hangsebességnek, addig a Marson ez az érték mindössze 870 km/h, így könnyen elképzelhető, hogy a valóságban sokkal gyorsabb lesz az egység, mint azt előre eltervezték.
A hiperszonikus drónnal a jövőbeni Mars-kolóniák összeköttetésének problematikáját kívánják megoldani, a repülőszerkezetekkel ugyanis szinte pillanatok alatt megtehetik azokat a távolságokat, amelyeket hagyományos módszerekkel nehezen tudnának elérni.
A NASA Ingenuity marskopteréhez képest egy teljesen eltérő modulról beszélhetünk, ami nemcsak méreteiben, hanem funkcionalitásában is különbözni fog az amerikai űrügynökség szöcskeszerű moduljától.
A Mars atmoszférájának nagyjából 96 százaléka szén-dioxidból áll, amit a mérnökök ki is használtak – a drón kizárólag magnéziummal fog működni, ez az üzemanyag ugyanis kiválóan ég el magas hőmérsékleti viszonyok között ebben a sűrű közegben.
A legnagyobb mikroelektronika gyártókat tömörítő szabványügyi szervezet, a JEDEC a napokban jelentette be, hogy véglegesítette és kiadta 233-as számú, Crossover Flash Memory Embedded and Removable Memory Device (XFMD) szabványát.A furcsán hosszú nevű új specifikáció az M.2-es szabványnál is kisebb méretű SSD-k és más tárolóegységek kialakítására ad majd lehetőséget a számítógépekben.
Az új XFMD szabvány egy ún. cserélhető „NVMe over PCI Express” tárolóinterfész-megoldást rögzít, ami az M.2-höz hasonlóan közvetlenül a befogadó eszköz buszrendszerére csatlakozva teszi lehetővé az adatcserét a tárolómédium vagy vezérlője és a gazdagép között. Ugyanakkor az XFMD az M.2-es legkisebb variánsánál is kisebb és vékonyabb kiterjedésekkel dolgozik, amik gyakorlatilag egy emberi köröm, illetve egy aprócska memóriakártya méreténél is kisebbek.Az új specifikációnak elsősorban az olyan, kisméretű elektronikai eszközök esetében lesz jelentősége, amikben még az M.2-es meghajtók befogadása is problémát jelent, mert még azok is túl nagynak számítanak – az XFMD révén azonban végre ezekben is lehetővé válhat cserélhető adattároló-interfész kialakítása. Ugyanakkor semmi akadálya annak, hogy az XFMD slotok akár a PC-kben is megjelenjenek, és azokba is lehetővé tegyék a szuperkicsi méretű adattároló egységek beépítését.
Rágcsálókon elvégzett kísérletek alapján az új, három gyógyszerből álló koktél képes legyőzni a hasnyálmirigyrákot, és ha minden jól alakul, akkor embereken is hasonló hatás érhető el a terápiával.
A ráksejtek az immunrendszer alapkövének számító T-sejteket támadják meg, melyeket lényegében képesek kikapcsolni, így a szervezet képtelen felvenni a harcot a rosszindulatú szövetburjánzással, és áttétek keletkeznek, az általuk előidézett szövődmények végül halálhoz vezetnek.
Léteznek azonban úgynevezett checkpoint inhibítorok, amelyek blokkolják a ráksejtekben található PD-L1 nevű fehérjét, illetve előfordulnak a szervezetben olyan immun T-sejtek is, mint például a PD-1-ek, amelyek hasonló hatást tudnak kifejteni.
Hasnyálmirigyrák esetében a ráksejtek CD155 proteint választanak ki, amelyek hozzákapcsolódnak a T-sejteken lévő TIGIT receptorokhoz, ezáltal elfojtják az immunrendszer természetes reakcióját.
Az MIT kutatói rájöttek, miként lehetne feloldani ezt a korlátot, és beavatkozni a folyamatokba. A PD-1 checkpoint inhibítorokat TIGIT inhibítorral, valamint speciális, CD40 antitest agonistával vegyítették, a koktélt pedig hasnyálmirigyrákos egereken tesztelték.
Rájöttek, hogy a gyógyszer-kombináció segítségével több mint 50 százalékkal csökkenteni lehet a daganatok méretét, míg az állatok közel egynegyedénél végérvényesen el is tudták tüntetni a tumorokat a szervezetből.
Egyelőre tehát biztatónak ígérkezik a módszer, ezért nemsokára emberi önkénteseken is megkezdődhetnek a vizsgálatok, és ha ezt az akadályt szintén sikerrel veszik, akkor minden idők legbiztatóbb rák elleni gyógyszerét dobhatják a közeljövőben piacra.
