2025-ben a kutatók számos olyan áttörést jelentettek be, amelyek valódi ámulatot váltottak ki világszerte. Tudományos felfedezések sora tárta fel a dinoszauruszok mozgását, az emberiség egyik legfontosabb fordulópontját, valamint a világűr eddig ismeretlen titkait.
A tudományos felfedezések 2025-ben egyszerre nyitottak ablakot az ősi múltba és a kozmikus jövőbe – a Jura-kori dinoszaurusz-nyomvonalaktól kezdve az első emberi tűzgyújtás bizonyítékain át egészen a Holdról érkezett, aranynál is értékes porig – írja a BBC.
Tudományos felfedezések a kőbe zárt múlttól a csillagokig
A tudományos felfedezések egyik leglátványosabb eredménye Angliában, Oxfordshire területén került napvilágra, ahol egy hatalmas dinoszaurusz-nyomvonal rajzolódott ki a kőzetben. A több száz, kivételes állapotban fennmaradt lábnyom nemcsak az egykori óriások méretéről árulkodik, hanem arról is, hogyan haladtak, milyen tempót diktáltak, és vajon együtt mozogtak-e vagy külön utakon jártak.
Az ilyen tudományos felfedezések ritkaságszámba mennek, hiszen rendkívül kevés alkalommal marad fenn ennyire részletes lenyomata egy több mint 160 millió évvel ezelőtti élővilágnak.
Amikor az ember uralma alá vonta a tüzet
A suffolki Barnhamben feltárt leletek az emberi fejlődés egyik kulcspillanatát világítják meg. A tudományos felfedezések szerint az ősemberek már körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt képesek voltak tudatosan tüzet gyújtani és fenntartani.
Ez a képesség alapjaiban változtatta meg az életüket: a főzés biztonságosabbá tette az étkezést, csökkentette a betegségek kockázatát, és hosszú távon hozzájárult a gondolkodás fejlődéséhez. A kutatók szerint ezek a tudományos felfedezések segítenek megérteni, mikor és hogyan indult el az ember a tervezés és az innováció útján.
Párkapcsolatok az evolúció tükrében
Egy friss összehasonlító kutatás a tudományos felfedezések sorában meglepő képet fest az emberről. Az eredmények alapján az emberek nagyobb arányban élnek tartós, monogám kapcsolatokban, mint sok más főemlős faj.
A vizsgálat szerint a stabil kötődés előnyt jelenthetett az utódok felnevelésében, ami evolúciós szempontból hozzájárulhatott a faj sikeréhez. Ezek a tudományos felfedezések új megvilágításba helyezik az emberi kapcsolatok biológiai gyökereit.
Ritka bolygóegyüttállás az esti égbolton
A tudományos felfedezések nemcsak a föld mélyéről érkeznek. Februárban az égbolt is különleges látványt nyújtott, amikor hét bolygó jelent meg szinte egy időben az esti égbolton. A jelenség még a tapasztalt csillagászok szerint is ritkának számít.
Az ilyen tudományos felfedezések nem pusztán látványosak, hanem segítenek finomítani a bolygók mozgását leíró modelleket, amelyek a jövő űrkutatásában is fontos szerepet kapnak.
Holdpor, amelynek minden szemcséje kincs
A Kínából kölcsönkapott holdminták a tudományos felfedezések egyik legnagyobb jelentőségű eredményének számítanak. A rendkívül ritka anyagot szigorú biztonsági körülmények között vizsgálják, mivel minden apró szemcse pótolhatatlan információt hordoz.
A kutatók abban bíznak, hogy ezek a tudományos felfedezések közelebb visznek a Hold keletkezésének megértéséhez, és feltárják a Földdel közös múlt egyes részleteit.
Csimpánzok és a természet patikája
Afrikában végzett megfigyelések során vadon élő csimpánzokat filmeztek le, amint tudatosan választanak növényeket sebek és fertőzések kezelésére. A tudományos felfedezések szerint ez a viselkedés nem véletlen, hanem generációkon át öröklődő tudás része lehet.
Ez az eredmény új kérdéseket vet fel az állati intelligenciáról, és arról, mennyire kifinomult is lehet a természetes gyógyítás az emberi orvoslás előtti világban.
Amikor a tudomány veszélyre figyelmeztet
Nem minden tudományos felfedezés hoz megnyugtató hírt. Egy hatalmas jéghegy mozgásának követése rávilágított arra, milyen sérülékenyek az elszigetelt ökoszisztémák.
A kutatók szerint ezek a tudományos felfedezések legalább annyira fontosak, mint a látványos áttörések, hiszen időben jelezhetik azokat a folyamatokat, amelyek súlyos következményekkel járhatnak az élővilág számára.
3I/ATLAS miatt vakargatják a fejüket a tudósok — valami nagyon nem stimmel
Egy titokzatos égitest hónapokkal ezelőtt lépett be Naprendszerünkbe, és azóta is folyamatosan borzolja a kedélyeket a csillagászok körében. A 3I/ATLAS kapcsán most újabb „rendkívül zavarba ejtő” felfedezés látott napvilágot, amely ismét megkérdőjelezi, hogy valóban egy egyszerű üstökösről van-e szó.
Megtalálták Atlantiszt? — elsüllyedt várost rejtett a tó mélye
Az Iszik-köl tó mélyén egy elveszett középkori település maradványait találták meg kirgiz kutatók. Az elveszett város sokakat a legendás Atlantiszra emlékeztet.
Egy élősködő féreg képes észrevétlenül bejutni a szervezetbe azáltal, hogy elnyomja a fájdalom- és viszketésérzetért felelős jeleket. A nemrégiben publikált felfedezés új fájdalomcsillapítók és fertőzésmegelőző módszerek kifejlesztéséhez vezethet – számolt be a Sciencedaily.
A The Journal of Immunology folyóiratban megjelent új kutatás szerint
egy parazita féreg képes elnyomni a bőrben található idegsejteket, hogy elkerülje a felfedezését.
A kutatók szerint a féreg valószínűleg a túlélése érdekében fejlesztette ki ezt a mechanizmust, és az elnyomásért felelős molekulák felfedezése új fájdalomcsillapítók kifejlesztéséhez vezethet.
A schistosomiasis egy férgek által okozott parazitafertőzés, amely akkor következik be, amikor az ember fertőzött vízzel érintkezik úszás, ruhák mosása vagy halászat közben, és a lárvák behatolnak a bőrbe. Meglepő módon a féreg gyakran elkerüli az immunrendszer figyelmét, ellentétben más baktériumokkal vagy parazitákkal, amelyek általában fájdalmat, viszketést vagy kiütést okoznak.
A Tulane Orvostudományi Egyetem kutatói azt vizsgálták, miért nem okoz fájdalmat vagy viszketést a Schistosoma mansoni parazita féreg, amikor behatol a bőrbe. Eredményeik szerint a parazita elnyomja egy fehérje (TRPV1+) aktivitását, amely olyan jeleket küld az agynak, amelyeket az hőként, fájdalomként vagy viszketésként értelmez.
Ez a fehérje az érzékelő neuronokban a fájdalomérzékelés részeként szabályozza az immunválaszokat számos helyzetben, például fertőzés, allergia, rák, autoimmunitás, sőt még a hajnövekedés esetén is. A parazita így nagyrészt észrevétlenül fertőzheti meg a bőrt. Valószínű, hogy a túlélése érdekében fejlesztette ki a fehérje blokkolására szolgáló molekulákat.
Ha azonosítjuk és izoláljuk a férgek által a szóban forgó fehérje aktiválásának blokkolására használt molekulákat, az új alternatívát jelenthet a jelenlegi opioid-alapú kezelésekre a fájdalom csökkentésében – mondta Dr. De’Broski R. Herbert, a Tulane Orvostudományi Egyetem immunológia professzora, aki a tanulmányt vezette. A fehérjét blokkoló molekulákból olyan terápiás szerek is fejleszthetők, amelyek csökkentik a betegség súlyosságát a fájdalmas gyulladásos állapotokban szenvedő egyéneknél.
Kutatók három, korábban soha nem katalogizált ásványt azonosítottak a New Mexikó állambeli Cookes Peak környékén.
Az újonnan felfedezett ásványok – a raydemarkit, a virgilluethite és a stunorthropite – immár a 5 998 ismert ásványtípus közé tartoznak, amik jelentős eredménynek számít a földtudományok területén. Természetesen az ásványok jellemzői és megjelenése is különböző.
A raydemarkit átlátszó, tű alakú kristály, mely általában mindössze egy milliméter hosszú, de rugalmassága miatt anélkül hajlítható, hogy eltörne. Ezzel szemben a virgilluethite sárgás-zöldes színű, lemezes formában nő, és mérete meghaladja a környező kristályokét. A stunorthropite pedig tejszerű, pengeformájú. Érdekesség, hogy mindhárom ásvány nevét olyan új-mexikói személyekről kapta, akik életüket a térség geológiai kutatásának szentelték.
Bár elsőre talán nem tűnik kiemelkedő eseménynek, a geológusok számára minden új ásványfaj felfedezése komoly előrelépést jelent, hiszen az új ásványok feltérképezése messze nem olyan gyakori, mint például az állat- vagy növényfajoké. Az International Mineralogical Association’s Commission on New Minerals, Nomenclature and Classification évente körülbelül száz új ásványi javaslatot bírál el, ám ezek közül sok csak egyetlen lelőhelyen fordul elő.
Az új ásványok felfedezése, még ha csak egyetlen helyről is származnak, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy jobban megértsék a kristályosodás folyamatát, és elősegítheti a jövőbeli alkalmazásokat is, például érzékelők, akkumulátorok vagy egyéb technológiai eszközök fejlesztésében. Érdemes megemlíteni, hogy a raydemarkit és a virgilluethite laboratóriumi körülmények között már több mint száz évvel ezelőtt előállították, ám most először sikerült természetes formájukban is azonosítani őket.
A kutatók rámutattak arra, hogy a laboratóriumban szintetizált és a vadonban előforduló ásványok viselkedése eltér, ami új kérdéseket vet fel a tudomány számára, és további kutatások alapját képezi. A felfedezést részletező tanulmányok a The Canadian Journal of Mineralogy and Petrology című szaklapban jelentek meg – írja a BGR.
Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatása közben különös felfedezést tettek a kutatók: egy új gombafajt, amely képes irányítani a pókok viselkedését, majd azok pusztulását okozza. A Gibellula attenboroughii névre keresztelt parazita kísértetiesen emlékeztet az Amazonas esőerdőiben élő zombihangyákat fertőző gombákra. A Gibellula attenboroughii-t egy elhagyott lőporraktárban fedezték fel.
A kutatók észrevették, hogy a fertőzött pókok elhagyták hálójukat és természetes élőhelyüket, majd egy rejtélyes helyre vándoroltak, ahol elpusztultak – mintha egy láthatatlan erő irányítaná őket.
A tudósok úgy vélik, hogy a gomba különleges anyagokat bocsát ki, amelyek képesek manipulálni a pók idegrendszerét — adta hírül a Popular Science.
A kutatás során további fertőzött példányokat is találtak Írországban, sőt egy másik pókfajt, a Meta menardi-t is érintheti a gomba.
Ez a jelenség hasonlít az Ophiocordyceps nemzetségbe tartozó gombák működésére, amelyek az Amazonasban élő hangyák idegrendszerét befolyásolják, majd haláluk után szaporodnak tovább.
A kutatók azt tervezik, hogy tovább vizsgálják a Gibellula attenboroughii által termelt metabolitokat, amelyek lehetővé teszik ezt az egyedülálló parazitikus mechanizmust.
A gomba nevét a világhírű természettudós, Sir David Attenborough tiszteletére kapta, akiről már számos más élőlényt is elneveztek, többek között egy hosszúcsőrű echidnát és egy különleges orchideafajt.
Nem mindennapi felfedezést tettek az Antarktiszon – kiváló minőségű borostyánt találtak a földrészen.
Körülbelül 90 millió évvel ezelőtt a Déli-sarkon megfelelőek voltak az éghajlati feltételek a gyantatermelő fák számára. Az Alfred Wegener Intézet és a TU BergakademieFreiberg által vezetett kutatócsapat publikált egy dolgozatot az Antarctic Science magazinban egy a Déli-sarkon felfedezett borostyánról. Mostanáig volt egy rés a borostyánfelfedezések világtérképén: a Déli-sark. De ez most megszűnt a két intézet kutatóinak köszönhetően.
Dolgozatukban leírják azt a borostyánt, amit egy üledékmagban fedeztek fel, egy körülbelül 5 centiméter vastag lignitrétegben. Az üledékmagot a Polarstern kutató jégtörővel végzett expedíció során nyerték ki 946 méteres vízmélységből 2017-ben a MARUM-MeBo70 tengerfenéki fúrószerkezettel. Mivel a borostyánt a Fenyő-sziget-öbölben találták, a “Fenyő-sziget borostyán” nevet adták. (Pontos helyszín: déli szélesség 73.57° és nyugati hosszúság 107.09) Az elemzett borostyán töredékek által közvetlenül bepillanthatunk azokba a környezeti kondíciókba, amik 90 millió évvel ezelőtt a Déli-sark nyugati részén uralkodtak.
A felfedezésből jobban megismerjük a kréta időszaki Déli-sark közeli mocsaras, tűlevelűben gazdag, mérsékelt esőerdők környezetét.
A borostyán valószínűleg tartalmaz eredeti fakéreg maradványokat
Egy bizonyos ponton mind a hét kontinensen olyan éghajlat volt, ami lehetővé tette a gyantatermelő fák túlélését. A kutatók célja az, hogy többet megtudjanak az erdei ökoszisztámáról – vajon leégett-e, vajon találnak-e életre utaló nyomokat a borostyánban? Az analizálást visszavert fény mikroszkóppal és fluoreszkáló mikroszkóppal végezték. Ehhez az forrásanyagot levegőn kellett szárítani és óvatosan, nagyjából 1 milliméter átmérőjű töredékekre kellett felszeletelni. Az elemzés során izgalmas struktúrákat fedeztek fel. Az antarktiszi borostyán valószínűleg tartalmaz eredeti fakéreg maradványokat mikorzárványok formájában. Tekintve szilárd, átlátszó részecskéit, a borostyán kiváló minőségű, ami azt mutatja, hogy a felszínhez közel temetődött el, mivel a borostyán szétszóródik a növekvő hőstressz és temetési mélység alatt. A csapat patológiai gyantafolyásra utaló jeleket is felfedezett. A gyanta a fák védelmi stratégiája, hogy elzárják a paraziták, vagy erdőtüzek által károsodott kérget; a kémiai és fizikai gát megvédi a rovarok támadásától és a fertőzésektől. A gyanta egy közvetlen növényi termék, elsősorban a nyitvatermők által a növényen belül, vagy a növény felszínére kiválasztott illékony és nem illékony vegyületek zsírban oldódó keveréke. Vannak olyan növények, amik mizonyos körülmények között fosszilizálódnak és a geológiai lemezekben borostyánkánt maradnak fenn.
Az eredmény egy erős, kísérleti antibiotikum, az abaucin
Új szuperbaktérium-ölő antibiotikumot fedeztek fel a mesterséges intelligencia segítségével – írta a BBC online kiadása csütörtökön.
A mesterséges intelligencia segített leszűkíteni a több ezer potenciális vegyületet arra a maroknyira, amelyet aztán a kutatók a laboratóriumban teszteltek.
Az eredmény egy erős, kísérleti antibiotikum, az abaucin.
Kanadai és amerikai kutatók szerint a mesterséges intelligencia segítségével jelentősen felgyorsítható az új gyógyszerek felfedezése.
Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, azonban az elmúlt évtizedekben a baktériumok egyre ellenállóbbá váltak a már létező gyógyszerekkel szemben. Becslések szerint évente több mint egymillió ember hal meg olyan fertőzésekben, amelyek ellenállnak az antibiotikumos kezelésnek.
A kutatók most az egyik legproblémásabb baktériumfajra, az Acinetobacter baumanniira összpontosítottak, amely sebeket fertőzhet el, és tüdőgyulladást okozhat. Ez egyike annak a három szuperbaktériumnak, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) súlyos fenyegetésként azonosított.
Az Acinetobacter baumannii több antibiotikumfajtát is képes kivédeni, és problémát jelent a kórházakban és idősotthonokban, ahol a felületeken és az orvosi berendezéseken is megél.
Rendkívüli ellenálló képessége miatt Jonathan Stokes, a McMaster Egyetem munkatársa első számú közellenségként jellemezte a baktériumot.
Ahhoz, hogy új antibiotikumot találjanak, a kutatóknak először be kellett tanítaniuk a mesterséges intelligenciát. Több ezer olyan gyógyszert vettek alapul, amelyeknek ismert volt a pontos kémiai szerkezete, és kézzel tesztelték őket az Acinetobacter baumanniin, hogy lássák, melyik képes lelassítani vagy elpusztítani azt. Ezeket az információkat aztán betáplálták a mesterséges intelligenciába, hogy az megtanulhassa a problémás baktériumot megtámadó gyógyszerek kémiai jellemzőit. Ezt követően a mesterséges intelligenciának adtak egy listát, melyen 6680 ismeretlen hatékonyságú vegyület állt. Az MI másfél óra alatt összeállította a szűkített listát – derült ki a Nature Chemical Biology című szaklap friss számában közzétett tanulmányból.
A listán szereplő vegyületek közül a kutatók kétszáznegyvenet vizsgáltak meg laboratóriumi körülmények között, és kilenc potenciális antibiotikumot találtak. Ezek egyike volt az abaucin. A következő lépés a gyógyszer laboratóriumi tökéletesítése, majd a klinikai vizsgálatok elvégzése lesz.
Érdekes módon ez a kísérleti antibiotikum nem volt hatással más baktériumfajokra az A. baumanniin kívül, holott sok antibiotikum válogatás nélkül pusztítja a baktériumokat. A kutatók úgy vélik, hogy az abaucin e tulajdonsága megnehezíti a gyógyszerrezisztencia kialakulását, és kevesebb mellékhatással járhat.
A tudósok azt tervezik, hogy legközelebb a Staphylococcus aureus és a Pseudomonas aeruginosa nevű baktériumokat veszik célba.
A brit Durham Egyetem fizika tanszékének kutatócsoportja felfedezte az univerzum valaha azonosított egyik legnagyobb fekete lyukát – számol be erről az EurekAlert oldalán. A kutatást vezető James Nightingale szerint a felfedezett fekete lyuk tömege 30 milliárdszor nagyobb, mint a Napé.
A felfedezést a gravitációs lencsehatás és a fény útjának számítógépes szimulációja tette lehetővé, ez az első fekete lyuk, amit ezzel a technikával azonosítottak. A gravitációs lencsézésben a lencse maga a Földtől akár több százmillió fényévre található galaxis, aminek a középpontjában van egy fekete lyuk, ami torzítja és felnagyítja a fényt. A kutatók egy szuperszámítógéppel modellezték a fény útját. Minden szimulációban különböző tömegű fekete lyukat használtak. Amikor egy ultranehéz fekete lyukat állítottak be lencseként, akkor azt kapták, hogy a fény Földhöz vezető útja épp úgy változott meg általa, mint ahogy a Hubble űrtávcsővel készített valódi képeken is látszott.
A felfedezésről a kutatók egy videót is közzétettek:
Nightingale szerint a jövőben ez a módszer lehetővé teszi távoli univerzumokban található, akár inaktív fekete lyukak tanulmányozását is.
[type] => post
[excerpt] => A brit Durham Egyetem fizika tanszékének kutatócsoportja felfedezte az univerzum valaha azonosított egyik legnagyobb fekete lyukát – számol be erről az EurekAlert oldalán. A kutatást vezető James Nightingale szerint a felfedezett fekete lyuk tömeg...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1680214620
[modified] => 1680186331
)
[title] => Felfedezték az egyik legnagyobb ismert fekete lyukat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=142193&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142193
[uk] => 142381
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 142194
[image] => Array
(
[id] => 142194
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/skynews-black-hole-science-5323285-e1617190721392.jpg
[original_lng] => 43447
[original_w] => 1024
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/skynews-black-hole-science-5323285-e1617190721392-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/skynews-black-hole-science-5323285-e1617190721392-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/skynews-black-hole-science-5323285-e1617190721392-768x405.jpg
[width] => 768
[height] => 405
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/skynews-black-hole-science-5323285-e1617190721392.jpg
[width] => 1024
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/skynews-black-hole-science-5323285-e1617190721392.jpg
[width] => 1024
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/skynews-black-hole-science-5323285-e1617190721392.jpg
[width] => 1024
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/skynews-black-hole-science-5323285-e1617190721392.jpg
[width] => 1024
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1680290071:8
[_oembed_d0f843457e8a3f6e451bf78b0e6c75fb] =>
[_oembed_time_d0f843457e8a3f6e451bf78b0e6c75fb] => 1680175411
[_thumbnail_id] => 142194
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 4258
[translation_required_done] => 1
[_oembed_800e2efb2894417e9527ecec24959b7a] =>
Scientists have discovered a new island off the coast of Greenland, which they say is the world’s northernmost point of land and was revealed by shifting pack ice https://t.co/WcxRv89eS0
I feel a bit for Oodaaq, now the former most northerly point of land on Earth... pic.twitter.com/qoIDiWa3C1
A Wakatobi nektármadár Indonézia egy apró szigetcsoportján honos, sötétebb, magasabb hangon dalol és kisebb a szárnya, mint a távolabbi térség nektármadarainak.
A színpompás megjelenésükről ismert nektármadárfélék több új faját fedezték fel Indonézia egyik szigetén a Trinity College Dublin zoológusai és indonézai kutatók. A kutatók új fajként azonosították a Wakatobi nektármadarat, amelyet fellelési helyéről, az apró szigetekből álló Wakatobi-szigetcsoportról neveztek el. A madár tollazata sötétebb, mint a többi nektármadáré, magasabb hangon dalol és kisebb a szárnya is.
A kutatók mellette alaposan megvizsgálták az olajzöldhátú nektármadár és a fekete nektármadár egyedeit is, és úgy találták, hogy az ezen a néven ismert madarak több, eddig nem azonosított különböző faj képviselőit jelölik. Képek a Trinity College oldalán láthatók az új fajokról.
A zoológusok több száz éve vizsgálják az Afrikától Ausztráliáig elterjedt nektármadárféléket – amelyek életmódjukat tekintve leginkább az amerikai kolibrifélékhez hasonlítanak, és amelyek hímjei gyakran feltűnő, fémesen csillogó színpompás tollruhát viselnek –, és eddig körülbelül 140 fajukat azonosították. Az újabb kutatási módszerek – például DNS- és hangminták, a madarak testméretének statisztikai elemzése – révén azonban a dublini Trinity College és a Celebesz (Szulevézi) szigetén működő Halu Oleo Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a korábban feltételezettnél is változatosabb a nektármadárfélék fajgazdagsága.
“Csodálatos, hogy még mindig vannak felfedezésre váró fajok ebben a térségben, amely Wallace (Alfred Russel Wallace, aki Charles Darwintól függetlenül fejlesztette ki a természetes szelekció elméletét – a szerk.) ideje óta fontos szerepet tölt be az evolúciós biológiában” – idézték a tanulmány első szerzőjét, Fionn Ó Marcaigh-t a Trinity College Természettudományi karának PhD-hallgatóját.
Scientists have discovered a new island off the coast of Greenland, which they say is the world’s northernmost point of land and was revealed by shifting pack ice https://t.co/WcxRv89eS0
I feel a bit for Oodaaq, now the former most northerly point of land on Earth... pic.twitter.com/qoIDiWa3C1
We recently secured a ban on the selling and killing of dogs and cats at Indonesia’s “Tomohon Extreme Market”—but the survivors face uncertain futures unless we act fast!
Please, DONATE to help rescue the surviving animals and protect those who need us the very most:… pic.twitter.com/gUGTuhASAF
— Humane Society International (@HSIGlobal) July 20, 2023
We recently secured a ban on the selling and killing of dogs and cats at Indonesia’s “Tomohon Extreme Market”—but the survivors face uncertain futures unless we act fast!
Please, DONATE to help rescue the surviving animals and protect those who need us the very most:… pic.twitter.com/gUGTuhASAF
— Humane Society International (@HSIGlobal) July 20, 2023
A Holdról kinyert minták kutatásával új holdi ásványt fedeztek fel a Csang-o–5 szonda által – jelentette be a Kínai Nemzeti Űrügynökség és a Kínai Atomenergia Hatóság közös közleményében. A Csang-o–5, vagyis a Holdistennő–5 az ötödik kínai holdszonda, és egyben a Csang-o-program ötödik eleme. Az űreszköz funkciója az, hogy leszálljon a Holdon, kőzetmintákat gyűjtsön ott, felszálljon és visszatérjen a Föld körüli pályára, majd az összegyűjtött kőzetmintákat egy leszállóegységben visszajuttassa a Földre.
A most felfedezett ásvány az első, amelyet kínai tudósok találtak a Holdon, és összességében a hatodik az emberiség történetében. Ezzel Kína a harmadik ország a világon, amely új ásványra lelt a Holdon
– mondta Tung Paotung, a Kínai Atomenergia Hatóság igazgatóhelyettese.
Az új ásvány, amely a Csangeszite-(Y) nevet kapta, színtelen, átlátszó, oszlopos kristály. A kínai Nemzeti Nukleáris Vállalat leányvállalata, a Pekingi Urángeológiai Kutatóintézet kutatócsoportja fedezte fel a holdi bazalt részecskéinek elemzése során.
A Csangeszite-(Y)-t a Nemzetközi Ásványtani Társaság Új Ásványok, Nómenklatúra és Osztályozás Bizottsága hivatalosan új ásványként hagyta jóvá.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
A Chicagói Egyetem kutatói furcsa új halmazállapotot, úgynevezett szuperionizált jeget állítottak elő, ami szerintük gyakori lehet az univerzumban.
Az egyetem sajtóközleményében a kutatásról szóló tanulmány társszerzője, Vitali Prakapenka elmondta, még őket is meglepte a felfedezés, hiszen sosem gondolták volna, hogy jég formájában érkezik majd az új halmazállapot.
A fizikusokból álló csapat egy részecskegyorsítóban két gyémánt között lőtte ki az elektronokat, ezáltal elképzelhetetlenül magas, 20 gigapascal nyomást generáltak a közeg belsejébe helyezett vízmintában.
Végül egy olyan kocka alakú rácsszerkezetet hoztak létre, melynek sarkában oxigénatomok találhatóak, amiket elemi hidrogénekkel kötöttek össze. Amikor az anyag szuperionizált állapotba kerül, a rács tágulni kezd, a hidrogénatomok pedig az oxigénatomok köré gyűlnek, melyek stabilan maradnak. Mindezek hatására megfagynak és kikristályosodnak a vízmolekulák, miközben gerjesztett állapotban maradnak, így létrehozva egy bizarr, ám annál jelentősebb fizikai struktúrát.
Kutatók abban reménykednek, hogy a szuperionizált jeget más, eltérő tulajdonságokkal rendelkező anyagokkal vegyítve masszív és ellenálló matériákat alkothatnak meg, továbbá meg szeretnék vizsgálni, hogy az Uránuszhoz és Neptunuszhoz hasonló égitesteken is jelen lehet-e ez az új halmazállapot.
This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
Scientists have discovered a new island off the coast of Greenland, which they say is the world’s northernmost point of land and was revealed by shifting pack ice https://t.co/WcxRv89eS0
I feel a bit for Oodaaq, now the former most northerly point of land on Earth... pic.twitter.com/qoIDiWa3C1
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
