Az Egyesült Államok és Európa mellett Ausztráliában is egyetemi demonstrációk robbantak ki a gázai háború miatt. A tüntetések résztvevői azt követelik, hogy az oktatási intézmények szakítanak meg minden tudományos kapcsolatot Izraellel, valamint a fegyvergyárakkal.
Az egyesült államokbeliekhez hasonlóan számos ausztrál egyetem campusán táboroznak palesztinbarát tüntetők, ily módon tiltakoznak Izraelnek a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elleni hadművelete miatt, amelynek a Gázai övezet civil lakossága is áldozatul esik. Ausztráliában mintegy két héttel ezelőtt kezdtek tábort verni a tüntetők az egyetemeken, és azt követelik, hogy oktatási intézményük szakítson meg minden tudományos kapcsolatot Izraellel, valamint hogy állítsa le a fegyvergyárakkal való közös kutatási programjait.
Ausztrália egyetemein eddig messze nem történtek olyan erőszakos összetűzések, mint Amerikában, és őrizetbe vétel sem volt, de a legrégebbi egyetem, a Sydney-i Egyetem területén több száz fős palesztinbarát csoport pénteken összetűzésbe került Izraelt támogató ellentüntetőkkel, kisebb dulakodás is kialakult közöttük, de végül mindkét oldal támogatói meghátráltak az erős biztonsági jelenlét miatt.
Mark Scott, az egyetem rektorhelyettese szerint mindkét tüntetőcsoport számára volt biztosítva terület demonstrációra.
Legyenek akármilyen súlyos nézeteltéréseik bizonyos kérdésekben, az egyetem helyet tud adni vitáikhoz, és remélhetőleg képesek leszünk békésen lefolytatni ezeket – mondta Scott az ABC ausztrál közszolgálati hírportálnak nyilatkozva.
Akár nyolcvan évig is eltarthat Gáza teljes újjáépítése
A legjobb forgatókönyv szerint is 2040-ig fejeződhet be a jelentős infrastruktúra újjáépítése. Gáza oktatási intézményeinek nagy része a földdel vált egyenlővé.
A rektorhelyettes szerint nem minden tüntető diák, és lehet, hogy néhányan nem a békés és eredményes részvétel szándékával csatlakoztak a megmozduláshoz, de az erőszak elkerülése érdekében az egyetem együttműködik a rendőrséggel.
Az utóbbi hetekben az Egyesült Államok több száz egyetemén tartottak megmozdulásokat, számos helyen nyíltan zsidóellenes megnyilvánulásokkal. A tüntetők azt követelik az intézmények vezetésétől, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel, valamint az olyan anyagi támogató szervezetekkel, amelyek Izraelhez köthetők. A héten már Joe Biden elnök és Donald Trump volt elnök, republikánus párti elnökjelölt-aspiráns is reagált ezekre az eseményekre, Biden elítélte az erőszakos egyetemi tiltakozásokat, de védelmébe vette a békés tiltakozáshoz való jogot mint az amerikai demokrácia egyik fontos elemét, míg Trump a radikális baloldalt tette felelőssé az erőszakos egyetemi tüntetésekért.
In the aftermath of the @WCKitchen tragedy, the @UN was informed by the Israeli government of its intention to allow a meaningful increase in humanitarian aid distributed in Gaza.
I sincerely hope that these intentions are effectively and quickly materialized.
In the aftermath of the @WCKitchen tragedy, the @UN was informed by the Israeli government of its intention to allow a meaningful increase in humanitarian aid distributed in Gaza.
I sincerely hope that these intentions are effectively and quickly materialized.
Egyre több segély jut be a gázai övezetbe, de az ENSZ szerint az ott élők továbbra is súlyos hiányt szenvednek élelmiszerekből, gyógyszerekből és az alapvető cikkekből.
A segélyszállítmányok beérkezése gyorsult, mióta Izrael beleegyezett egy új, északi átkelőhely megnyitásába, de a lerombolt palesztin területen belül az elosztási problémák lassítják a segélyek célba érkezését. És most újabb aggodalmak merültek fel; a vízellátással kapcsolatban.
„A helyszínen érdemben nem javultak a körülmények” – mondta el az ENSZ humanitárius koordinátora. „Amivel most szembe kell néznünk, az a vízzel kapcsolatos kihívás. A vízellátás most a legégetőbb probléma, az emberek sokkal kevesebb vízhez jutnak, mint amennyire szükségük van. Így a biztonságos, a tiszta víz hiánya, valamint a higiéniai rendszer tönkretétele miatt a betegségek terjedése okoz problémákat az ott élő lakosságnak. Rengeteg betegség ütötte fel a fejét.”
A Hamász fogságában lévő izraeli túszok rokonai a tel-avivi amerikai nagykövetségre vitték kiszabadításukért folytatott kampányukat. Az épület előtt a földre feküdve blokkolták utakat, így üzenték a Biden-kormányzatnak; gyakoroljon nyomást az izraeli kormányra, hogy kössön alkut a Hamásszal.
In the aftermath of the @WCKitchen tragedy, the @UN was informed by the Israeli government of its intention to allow a meaningful increase in humanitarian aid distributed in Gaza.
I sincerely hope that these intentions are effectively and quickly materialized.
In the aftermath of the @WCKitchen tragedy, the @UN was informed by the Israeli government of its intention to allow a meaningful increase in humanitarian aid distributed in Gaza.
I sincerely hope that these intentions are effectively and quickly materialized.
Egyszerre harmincnál is több helyszínen kezdtek tüntetést klímavédelmi aktivisták hétfőn Berlinben, hogy a német főváros közlekedésének megbénításával kényszerítsenek ki fordulatot a szövetségi kormány klímapolitikájában.
Az Utolsó nemzedék (Letzte Generation) nevű csoport több más szerveződéssel együtt nagyjából nyolcszáz aktivista mozgósításával indította el a határozatlan időre szóló tüntetéssorozatot. Rendőrségi adatok szerint 33 helyszínen – többnyire közlekedési csomópontokon és autópályák le- és felhajtóinál – kezdtek demonstrációt. A kisebb csoportokat alkotó aktivisták ragasztóval az úttestre rögzítették magukat vagy transzparenseket tartva igyekeztek elállni az utat a járművek előtt. Terveznek felvonulásokat is, amelyeken a lehető leglassabban haladnak majd, hogy így is akadályozzák a forgalmat. Városszerte ötszáz rendőr igyekszik felszámolni a blokádokat. A kezüket pillanatragasztóval az úttestre rögzítő aktivistákat az utóbbi hónapok hasonló tüntetésein már begyakorolt és szabványosított módszerekkel, ecset, tű nélküli fecskendő, spatula vagy géz és egy étolajalapú oldat alkalmazásával mozdítják el, majd – közleményük szerint – mindenkit „következetesen őrizetbe vesznek”. A tüntetés komoly fennakadásokat okozott a közúti közlekedésben, a városon áthaladó A100-as autópályán mindkét irányban keletkezett torlódások 90 perccel hosszabbították meg a menetidőt – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság. Az Utolsó nemzedék 2022-ben vált országszerte ismertté figyelemfelkeltő és tiltakozóakcióik révén. A többi között behatoltak a berlini és a müncheni nemzetközi repülőtér zárt övezetébe, hogy megbénítsák a forgalmat. Hamburgban a nagyváros világhírű koncertpalotájában, a Rajnai Filharmóniában a csoport két tagja a karmesteri pulpitushoz ragasztotta magát egy hangverseny közben, a Berlin melletti Potsdam ugyancsak világhírű magánmúzeumában, a Barberiniben pedig két másik tagjuk egy jelképes műkincsromboló akcióban burgonyapürével öntötte le Claude Monet szénaboglyákról készített sorozatának egyik darabját, a francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű alkotását. Az üveggel védett festményben nem esett kár.
? Bei der Station Hietzing und vorm Schloss Schönbrunn bringen wir den Verkehr friedlich zum Stillstand.
‼️ Wir alle sind die letzte Generation, die eine Klimahölle noch verhindern kann – wenn wir jetzt entschlossen handeln. #Tempo100pic.twitter.com/BaPyWMIIeC
A világon 256 725 697 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 5 140 914 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombati adatai szerint.
Franciaországban 23 új halálos áldozatot jelentettek, ezzel az új típusú koronavírus halálos áldozatainak száma 91 520-ra emelkedett. 22 678 új fertőzést jegyeztek fel, és 1333-an vannak intenzív osztályon a vírus okozta Covid-19 betegséggel.
Az Egyesült Királyságban szombaton is negyvenezer fölötti, 40 941 új fertőzöttet regisztráltak, az egy nappal korábbi 44 242 után. Az országban a halálos áldozatokat a pozitív teszt utáni 28 napban veszik nyilvántartásba Covid-19-áldozatként. Ez a szám szombaton 150 volt a pénteki 157 után.
Olaszországban szombat estig 49 új halálos áldozatot jelentettek, amely eggyel több mint egy nappal korábban. A napi új fertőzöttek száma 10 544-ről 11 555-re emelkedett. Összesen 133 131 ember halt bele az országban a Covid-19-be. Jelenleg 4250 beteget ápolnak koronavírus-fertőzés miatt kórházban, 512-en intenzív osztályon fekszenek. Olaszországban az elmúlt 24 órában csaknem 575 ezer tesztet végeztek el.
Németországban a hétnapos esetgyakoriság minden korábbinál magasabbra emelkedett. Egy hónappal ezelőtt ez a mutató százezer emberre vetítve még 80,4 volt, szombaton pedig 362,2. Szombaton 63 924 új esetet diagnosztizáltak.
Csehországban is minden eddiginél magasabb volt a hétnapos esetgyakoriság, százezer emberre vetítve 929, amely a legmagasabb a világjárvány kitörése óta.
Szlovákiában az új esetek száma szárnyalt túl minden eddigi rekordot: 9171 új fertőzöttet jegyeztek fel szombaton. Az új esetek száma korábban még soha nem emelkedett 9000 fölé. Az adatok szerint az új fertőzöttek 71 százaléka oltatlan. Háromezer páciens szorul kórházi ápolásra Covid-19-cel.
Több európai városban tiltakoztak a korlátozások ellen
Több európai városban tiltakoztak szombaton a koronavírus-járvány miatt bevezetendő újabb korlátozások ellen.
Bécsben az egykori császári palota tőszomszédságában tüntettek több ezren, mert Ausztriában hétfőtől a járvány terjedése miatt ismét teljes lezárást rendelnek el és a védőoltás kötelezővé tételéről is döntött a kormány. A lezárás 10 napig lesz érvényben, de további 10 nappal meghosszabbítható. Alexander Schallenberg osztrák kancellár pénteki bejelentése szerint utána már csak az oltatlanoknak kell majd korlátozásokkal számolniuk.
A bécsi megmozdulás békésen zajlott, erős rendőri jelenlét mellett, mert a hatóságok attól tartottak, hogy identitárius és szélsőjobboldali tiltakozók megkísérlik megismételni a pénteken Rotterdamban, Hollandiában történteket, ahol erőszakba torkollott a korlátozások elleni tiltakozás. A tiltakozók kövekkel dobálóztak, autókat gyújtottak fel, és tűzijátékrakétákat lőttek ki.
Ahmed Aboutaleb rotterdami polgármester elítélte az „erőszakorgiát”. Az összecsapásokban hét ember sérült meg, köztük rendőrök is.
Szombaton Bredában 300, Amszterdamban pedig néhány száz ember tiltakozott békésen a korlátozások ellen.
Megmozdulások voltak még Horvátországban, Észak-Írországban és Olaszországban is. Svájcban mintegy kétezer ember vonult utcára, Rómában körülbelül háromezren tüntettek, mert sok szolgáltatást csak védettségi igazolással lehet igénybe venni. Belfastban a városházánál tiltakoztak több százan, ugyanis ott is csak az oltottság igazolásával látogathatók a kocsmák és az éttermek is. Horvátországban ezrek vonultak fel, mert megítélésük szerint a korlátozások sértik a szabadságjogaikat.
[type] => post
[excerpt] => A világon 256 725 697 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 5 140 914 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombati adatai szerint.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1637502720
[modified] => 1637448966
)
[title] => Európában pusztít legerősebben a járvány, s még nem látszik a tetőzés
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=79824&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 79824
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 79825
[image] => Array
(
[id] => 79825
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/europa-453584.jpg
[original_lng] => 293490
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/europa-453584-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/europa-453584-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/europa-453584-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/europa-453584-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/europa-453584.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/europa-453584.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/europa-453584.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1637441768:12
[_thumbnail_id] => 79825
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2191
[_oembed_d199319c31dca3ec6b67b1eea9abe0e1] =>
[_oembed_time_d199319c31dca3ec6b67b1eea9abe0e1] => 1637506840
[_oembed_7d3e8740468fb4128474d9e09844f020] =>
[_oembed_time_7d3e8740468fb4128474d9e09844f020] => 1637812827
[_oembed_037eef1c44185fb0f401f92a3766bc9d] =>
[_oembed_time_037eef1c44185fb0f401f92a3766bc9d] => 1638023403
[_oembed_39a8ff5226a7468cbc5a09b38b483311] =>
[_oembed_time_39a8ff5226a7468cbc5a09b38b483311] => 1638100422
[_oembed_c61f9b9906d9401dfaf4c1dc0d34e5cd] =>
Super Green pass, la conferenza stampa di Draghi con i ministri Gelmini e Speranza: segui la diretta tv: Il presidente del Consiglio, Mario Draghi dopo il Cdm per decidere delle nuove misure anti-Covid tra cui il super Green pass, tiene una conferenza… https://t.co/T8bBn9teKupic.twitter.com/gH4hiJfqv1
Bundeskanzler Olaf #Scholz erholt sich gerade in Nesselwang mit seiner Frau von den Strapazen der Politik. Heute war er auf Bergtour im Ostallgäu und natürlich wurde der prominente Wanderer von vielen Menschen erkannt.https://t.co/YIjp2Bdufp
Dovolená v Chorvatsku se nám bohužel pomalu blíží ke konci. Jak tak ale sleduji dění na české politické scéně, je na návrat ten pravý čas. pic.twitter.com/P8OtPFkmx3
Війна не буває дешевою. Хтось втрачає на ній життя, хтось – дім, а хтось – комфорт. Агресія Рф змінює правила гри для всіх європейців. Ця зима змусить переглянути свої звички. Але ми вдячні кожному, хто розуміє пріоритети: обов’язково – вільна Європа та кінець газового ru-шантажу
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
A tüntetések ellenére beiktatták vasárnap a montenegrói Cetinjében II. Joanikije új szerb metropolitát – közölte a helyi sajtó.
Joanikije metropolita és Porfirije szerb pátriárka rendőri kísérettel, helikopterrel érkezett Montenegró korábbi fővárosába, Cetinjébe, ahol a rohamrendőrség könnygázt vetett be a több ezer tiltakozó ellen, akik szombat óta útakadályokat húztak fel és gumiabroncsokat égettek Joanikije beiktatása ellen demonstrálva.
A 620 ezres Montenegró lakosságának háromnegyede a szerb ortodox egyházhoz tartozó pravoszlávnak vallja magát, míg az ország lakosságának csupán egyharmada szerb.
A montenegrói ortodox egyház több évtizede igyekszik különválni a szerb ortodox egyháztól, ám önállóságát a többi ortodox egyház nem ismeri el.
A montenegrói sajtó az esettel kapcsolatban azt írta: a tiltakozások egyértelmű képet adnak arról a feszültségről, amely a Belgráddal szorosabb kapcsolatot szorgalmazó és az ezt ellenző montenegróiak között zajlik.
Beiktatását követően a metropolita azt mondta: sok időbe telik majd leküzdeni a megosztottságot, amelynek nagy részét szerinte mesterségesen gerjesztették.
A szerb pátriárka beszédében kiemelte: érkezésével nagy szeretetet mutat minden montenegrói állampolgár iránt.
A szerb ortodox egyház és a Milo Djukanovic montenegrói államfő vezette balközép Szocialista Demokratikus Párt (DPS) között tavaly óta különösen elmélyült a viszály.
Djukanovic 2020-ban kezdeményezte az egyházi ingatlanok államosítását, mire a szerb ortodox egyház a választási kampányban az ellenzéki, jobbközép és szerbbarát Montenegró Jövőjéért elnevezésű koalíció mellé állt, amely így három évtized után le tudta győzni a DPS-t az általános választásokon.
A tüntetők és a rohamrendőrök összecsapásában szombaton és vasárnap hét rendőr és tíz civil sérült meg.
Zdravko Krivokapic kormányfő Twitter-bejegyzésében azt írta: azok, akik a rendőrökre támadtak, az országra támadtak.
„Az, ami tegnap és ma Cetinjében történt, terrorista akciónak minősül” – fogalmazott.
Úgy vélte: teljesen világos, hogy azok, akik utasításokat adtak, valamint szervezői voltak a rendbontásnak, a DPS legfelsőbb vezetéséhez tartoznak, és bűnözői csoportokkal működnek együtt. „De az állam ennek útjába fog állni” – írta
Dusko Markovic volt miniszterelnök, a DPS parlamenti képviselője ezzel szemben közösségi oldalán azt állította: azzal, hogy a kormány békés polgárokra támadt és meggátolta őket abban, hogy szabadon tüntessenek, konfliktust hozott az országba, és Montenegró kudarcát okozta.
Az Egyesült Államok montenegrói nagykövetsége vasárnap a helyzet sürgős rendezésére szólított fel.
Montenegró 2006-ban vált külön Szerbiától, és baráti volt a kapcsolat a két ország között. A helyzet 2016-ban változott meg, amikor a választások napján puccsot kíséreltek meg az akkor miniszterelnöki tisztséget betöltő Milo Djukanovic ellen. Az elkövetők szerbek és oroszok voltak, de Belgrád és Moszkva is cáfolja, hogy köze lett volna az ügyhöz.
A közelmúltbeli tiltakozásokat kommentálva, Fehéroroszország elnöke, Aljakszandr Lukasenka kijelentette, hogy senki sem ütheti meg a rendvédelmi szervek tisztviselőit – nyilatkozta Lukasenka a belügyminisztérium minszki, 3214-es katonai egységének látogatása során július 28-án.
Részletek: A katonák köszöntése után Lukasenka elmondta, hogy látta egy minszki utcai tüntetés videofelvételének részletét, ahol az emberek megtámadták a rendőröket, néhányan lábbal rugdosták őket. „Ezt nem szabad megengedni. A fiúknak meg kell érteniük, hogy ők itthon vannak, és senki sem engedheti meg magának, hogy lábbal rúgja őket. Ne reagáljanak a provokációkra, de ne bántsák a fiúkat. Nehogy már úgy ugráljunk, játszadozzunk, mint az óvodában.” A minszki és számos belarusz városban lezajlott július 14-i tüntetéseikről van szó, amikor az emberek kimentek az utcára, hogy támogatásukat fejezzék ki a nem regisztrált elnökjelöltekkel szemben. A Veszna jogvédő központ, amelyet nem regisztrálták, arról számolt be, hogy július 15-e reggelére mintegy 200 tüntetőt tartóztattak le Minszkben. Arról is beszámoltak, hogy mintegy 30 embert vettek őrizetbe Fehéroroszország más városaiban – Bresztben, Gomelben, Grodnóban, Pruzsanyban, Bobrujszkban, Szoligorszkban, Sztolbciban. A Fehérorosz Újságírók Szövetsége több mint tíz újságíró letartóztatásáról számolt be, akik az utcai tüntetésekről tudósítottak. A belorusz nyomozó bizottság büntetőeljárást indított a tüntetések szervezői és aktív résztvevői ellen.
Előzmények:
Július 14-én a belorusz Központi Választási Bizottság megtagadta Viktor Babariko volt bankár és Valerij Cepkalo, a Csúcstechnológiai Park volt vezetőjének elnökjelöltként való regisztrálását. Ez tiltakozásokat váltott ki. Fehéroroszországban az elnökválasztást augusztus 9-re tervezik.
According to preliminary information, subject to further confirmation, #Lukashenko was urgently transported to Moscow's Central Clinical Hospital after his closed-door meeting with #Putin. Currently, he remains under medical care there. Leading specialists have been mobilized to… pic.twitter.com/xTQ1O7Yp2W
Currently, we can’t confirm the rumors spread by Valery Tsepkala that Lukashenko was hospitalized in Moscow on May 25. According to our information, Lukashenko returned to Minsk on May 25 at 20:00, after which his motorcade was spotted on the way to his residence. pic.twitter.com/v4zUmX2Ejv
— Belarusian Hajun project (@Hajun_BY) May 28, 2023
Yevgeny Prigozhin sighted! He says Wagner will "be here in Belarus for some time" before "gathering our strength and heading off for Africa."
"We may return to [fight in Ukraine] when we will be certain that we won't be made to disgrace ourselves and our experience," he added. pic.twitter.com/G4W2uWSjNC
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
