Ukrajna 2023-as sikertelen ellentámadása óta az orosz invázió kiszámítható ritmusban folyt: nyári és téli offenzívák váltották egymást, közben az orosz egységek rotáltak és feltöltötték soraikat. Idén tavasszal az ukrán állásokban ismét fokozódó orosz csapásokat és beszivárgási kísérleteket tapasztalnak a katonák, ám a parancsnokok hangulata megváltozott. Az orosz támadások kisebb nyomást gyakorolnak az ukrán egységekre, mint korábban, és Kijevben egyre erősödik az a meggyőződés, hogy Ukrajna tűzszünetre kényszerítheti Oroszországot – írja elemzésében a Foreign Affairs.
A fordulat nem egy drámai változásból, hanem több trend együttes alakulásából fakad. 2024-ben és 2025 nagy részében Oroszország még több katonát toborzott, mint amennyit elveszített, és fokozni tudta a nyomást az ukrán vonalakon. Ukrajna ezzel szemben veszteségeit nem tudta pótolni: a védelmi vonalak hónapról hónapra elvékonyodtak, több mint 200 ezer katona szökött meg a hadseregből, a frontvonalat tartó katonák pedig sokszor 200 egymást követő napot töltöttek harcban. Moszkva arra számított, hogy előbb-utóbb eléri minimális célját, a Donbász teljes megszállását, miközben a tárgyalásokon merev álláspontot képviselt.
2025 közepétől Ukrajna komoly reformokat hajtott végre. Felállított több mint egy tucat hadtestet, amelyek a brigádok feletti irányítást és a kiképzést is átvették – ez javította a felkészítés minőségét és csökkentette a dezertálást. Egyes ukrán egységek elkezdték hatékonyabban ötvözni a gyalogságot, a drónokat, a tüzérséget és a páncélosokat, ami lehetővé tette a csapatrotációt és helyi offenzív sikereket. 2026 elejére az ukrán harcoló egységekbe érkező friss állomány már meghaladta a veszteségeket.
Az orosz haderő ezzel párhuzamosan látványosan gyengülni kezdett. Moszkva végig hatalmas emberáldozatokat vállalt – havonta mintegy 23 ezret –, miközben a pénzügyi ösztönzőkkel toborzott katonák java része képzetlen volt, és sokan kifejezetten a harc elkerülése céljából csatlakoztak. A korrupció, az ellentmondásos szabályok és a középső parancsnoki szintek leromlása oda vezetett, hogy az orosz erők egyre kevésbé képesek terveiket végrehajtani. A tüzérség és a drónok koordinációja romlik, a valós harctéri helyzet és a főparancsnokság térképei között egyre nagyobb a szakadék.
Mindez nem jelenti, hogy Ukrajna győzelme szükségszerű. Oroszországnak még mindig több mint 600 ezer katonája van harcoló állásban, lőszerhiánnyal nem küzd, és bizonyos szektorokban ukrán területeket foglal el. A tűzszünet, ha megvalósul, maga is súlyos kockázatokat hordoz: a mozgósítási rendszer leépítésére nehezedő társadalmi nyomás, az újjáépítés terhe, a politikai megosztottság és az európai támogatás esetleges lankadása mind sebezhetővé tennék Ukrajnát. Mindazonáltal a tűzszünet egyre reálisabb lehetőséggé válik, és elérése Ukrajna, partnerei és Európa összehangolt erőfeszítéseit igényli.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója bízik abban, hogy hamarosan tűzszünet jön létre Ukrajna és Oroszország között a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében.
A tisztviselő szerint meg kell javítani a Dnyiprovszkaja villamosvezetéket, amely az erőművet táplálja. Hozzátette, a megállapodáshoz közel vannak a felek. Emlékeztetett arra, hogy korábban Moszkva és Kijev ötször kötött tűzszünetet a zaporizzsjai létesítménnyel kapcsolatban.
Az Unian beszámolója alapján a NAÜ vezére biztos abban a korábbi tapasztalatok alapján, hogy harcmentessé lehet tenni az erőmű környékét.
Január 16-án a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ideiglenes tűzszünetről állapodott meg Ukrajnával és Oroszországgal a Zaporizzsjai atomerőmű közelében. Ez lehetővé teszi az állomás utolsó tartalék elektromos vezetékének helyreállítását – számolt be az RBC-Ukrajina Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatójának nyilatkozatára hivatkozva.
Ukrán műszaki szakemberek a következő napokban megkezdik a javítási munkálatokat a harcok következtében megrongálódott és lekapcsolt 330 kV-os vezetéken. Az elektromos vezeték lekapcsolása miatt Európa legnagyobb atomerőműve jelenleg az egyetlen működő 750 kV-os fő távvezetéktől függ.
„A NAÜ továbbra is szorosan együttműködik mindkét féllel a Zaporizzsjai Atomerőmű nukleáris biztonságának garantálása és a konfliktus során bekövetkező nukleáris balesetek megelőzése érdekében. Ez az ideiglenes tűzszünet a negyedik, amelyet sikerült elérnünk, és azt a nélkülözhetetlen szerepet bizonyítja, amelyet továbbra is betöltünk” – mondta Grossi.
A Zaporizzsjei Atomerőmű 2022 márciusa óta áll orosz ellenőrzés alatt. Azóta az Oroszországi Föderáció többször is megpróbálta legalizálni a létesítmény irányítását, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi jog normáit. A szakértők a Rosztehnadzor legújabb lépéseit a nukleáris zsarolás újabb elemének tekintik, amely növeli a kockázatokat nemcsak a régió, hanem az egész világ biztonságára nézve.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) konzultációkat kezdett Oroszországgal és Ukrajnával egy ideiglenes tűzszünet lehetőségéről a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében, a január 2-án megsérült Ferrosplavnaja-1 távvezeték helyreállítása érdekében, amely Ukrajnából látja el az erőművet energiával – jelentette be Rafael Grossi, az ügynökség vezérigazgatója.
A NAÜ konzultációkat kezdeményezett ideiglenes tűzszünet létrehozására abban a térségben, ahol az utolsó megmaradt tartalék 330 kilovoltos vezeték megsérült és elszakadt egy január 2-i katonai akció következtében, így az erőmű teljes mértékben az egyetlen működő 750 kilovoltos vezetéktől függ – idézte a NAÜ sajtóosztálya Rafael Grossit.
Ismételt felhívást intézek az összes jó szándékú emberhez: legalább a Megváltó születése napján tartsanak egy nap békét, a béke napja legyen az egész világon – sürgetett tűzszünetet XIV. Leó pápa, aki a Castel Gandolfo-i pápai rezidencia előtt nyilatkozott újságíróknak kedd este.
Az egyházfő kijelentette, hogy az ünnepek előtti napokban nagy szomorúságot okoz számára, hogy Oroszország „látszólag elutasította a karácsonyi tűzszünetet”.
A pápa legalább egy napra a fegyverek elhallgatását sürgette az ukrajnai harctéren éppúgy, mint a világ más háborús övezeteiben.
XIV. Leó keddet a Vatikántól nem messzi pápai rezidencián töltötte. Az esti órákban visszaindult a Vatikánba, de szokása szerint az utcán nyilatkozott a rezidencia előtt várakozó újságíróknak.
Elmondta, hogy Gáza egyetlen katolikus temploma, a Szent Család-templom plébánosával is beszélt telefonon kedden, aki elmondta, „igyekeznek megünnepelni karácsonyt a még mindig nagyon bizonytalan helyzetben”.
A pápa véleményt mondott az Illinois államban nemrég elfogadott törvényről is, amely 2026 szeptemberétől engedélyezi a végső stádiumban levő betegek asszisztált öngyilkosságát. XIV. Leó arra kért mindenkit, gondolkozzon el a karácsonyi ünnepek alkalmával az emberi élet természetéről és értékéről.
Ukrajna akkor sem fogja leállítani a mozgósítást, ha tűzszünet lép életbe Oroszországgal, mert fenn kell tartani az ukrán fegyveres erők készenlétét a feladatok megfelelő szintű végrehajtására – jelentette ki Pavlo Palisza, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Szuszpilne tévécsatorna kedd esti műsorában.
A jelentés szerint Palisza elmondta: „Még ha holnap tűzszünet lesz is, a mozgósítás nem fog leállni. Ez a folyamat még egy ideig folytatódni fog, mert továbbra is fenn kell tartanunk, bármennyire is nem szeretnénk, a fegyveres erők készültségi szintjét, hogy a kiemelt feladatokat megfelelő szinten el tudjuk látni.” Mint tisztázta, minden vágy ellenére sem lehet leszerelni azokat, akik 2022 óta harcolnak a védelmi erőkben, mivel emberekre van szükség, akik ezeket a védőket pótolják.
Furcsának találom azokat a videókat a közösségi oldalakon, ahol azt látjuk: egyesek harcolnak, mások meg úgy élik az életüket, ahogy akarják. Katonaként fáj ezt néznem. És itt a kérdés magukról az emberekről is szól, a társadalomról általában, a nevelésről
– tette hozzá az Elnöki Hivatal helyettes vezetője.
Palisza azt is elmondta, hogy a kérdést úgy szeretnék megoldani, hogy az ne károsítsa az ország védelmi képességeit. Nem akarnak senkit örök rabszolgaságba taszítani, hamarosan mind a Védelmi Minisztérium, mind a vezérkar bemutatja a tervét – mutatott rá. Az elmúlt négy hónapban ráadásul pozitív tendencia figyelhető meg a mozgósítás kérdésében – hangsúlyozta az Elnöki Hivatal helyettes vezetője.
Amerikai katonai szállítógépek Ukrajnába telepítéséről és egy tűzszünet utáni repülési tilalmi zóna fokozatos kiépítéséről tárgyalnak európai országok – számolt be a Strana Today.
A tervezet célja a polgári légi közlekedés újraindítása, amelyhez nyugati vadászgépeknek és légvédelmi rendszereknek kellene biztosítaniuk a légteret az esetleges orosz támadások ellen. A misszió első lépésként Lemberg és más nyugat-ukrajnai repülőterek védelmét célozná, majd kelet felé, Kijev irányába bővülne.
Kijev a háború kezdete óta kéri a Nyugatot, hogy hozzon létre repülési tilalmi zónát Ukrajna felett, ám a NATO mindeddig elutasította, nehogy közvetlen háborúba keveredjen Oroszországgal. A brit lap szerint a most körvonalazódó terv újdonsága, hogy nemcsak a vadászgépek járőrözését, hanem nyugati légvédelmi egységek ukrajnai állomásoztatását is magában foglalná, ami új szakaszt nyithatna a konfliktus kezelésében.
A háború megállítását sürgette a béketárgyalások elindításával Ukrajnában XIV. Leó pápa, aki tűzszünetet, a humanitárius jog betartását és a túszok szabadon engedését kérte a Gázai övezetben is a Szent Péter téren tartott szerdai általános audiencián.
Az egyházfő közelségét fejezte ki az ukrán népnek az utóbbi időszak újabb, súlyos háborús támadásai miatt, melyeknek célpontjai polgári és infrastrukturális létesítmények voltak.
„Közelségemről és imámról biztosítok minden áldozatot, különösképpen a gyermekeket és családjaikat. Megújítom a háború leállítását szorgalmazó erőteljes felhívást, minden párbeszédre és békére irányuló kezdeményezés támogatásával. Mindenkit arra kérek, csatlakozzon az Ukrajnában való békéért folytatott imához, és bárhol máshol is, ahol háború miatt szenvednek” – mondta XIV. Leó.
Hozzátette: a Gázai övezetben „egyre nagyobb erővel emelkedik az ég felé az édesanyák és édesapák sírása, akik magukhoz szorítják a gyermekek élettelen testét, és akik folyamatosan egyik helyről a másikra mozdulnak el egy kis ételt keresve, és biztonságosabb menhelyet a bombázások elől”.
A pápa a felelősökhöz intézett felhívást, ismételten tűzszünetet, minden túsz szabadon engedését, a humanitárius jog teljes mértékű tiszteletben tartását szorgalmazva.
Megválasztása óta ez volt XIV. Leó második általános audienciája a Szent Péter téren.
[type] => post [excerpt] => A háború megállítását sürgette a béketárgyalások elindításával Ukrajnában XIV. Leó pápa, aki tűzszünetet, a humanitárius jog betartását és a túszok szabadon engedését kérte a Gázai övezetben is a Szent Péter téren tartott szerdai általános audienc... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1748522640 [modified] => 1748518407 ) [title] => Béketárgyalásokat és tűzszünetet kért XIV. Leó pápa Ukrajnában és a Gázai övezetben [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=243454&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 243454 [uk] => 243460 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 243455 [image] => Array ( [id] => 243455 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1.png [original_lng] => 675223 [original_w] => 987 [original_h] => 499 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1-300x152.png [width] => 300 [height] => 152 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1-768x388.png [width] => 768 [height] => 388 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1.png [width] => 987 [height] => 499 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1.png [width] => 987 [height] => 499 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1.png [width] => 987 [height] => 499 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1.png [width] => 987 [height] => 499 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1748507608:12 [views_count] => 2400 [_thumbnail_id] => 243455 [_edit_last] => 12 [_algolia_sync] => 35024091002 [_oembed_91de98c1baf44fc54307a0a6814d9b2b] => [_oembed_time_91de98c1baf44fc54307a0a6814d9b2b] => 1762699978 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 83882 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 854 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => vallás [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1177249 [1] => 84414 [2] => 1920964 ) [tags_name] => Array ( [0] => béketárgyalások [1] => tűzszünet [2] => XIV. Leó pápa ) ) [8] => Array ( [id] => 242225 [content] =>
A megkérdezett ukránok mintegy háromnegyede támogatja a 30 napos, feltétel nélküli fegyverszünet ötletét – derült ki egy frissen végzett felmérés eredményeiből, számolt be az rbc.ua hírportál.
Mint a kutatás adataiból kitűnt, a megkérdezettek abszolút többsége, nevezetesen 74 %-a támogatja a feltétel nélküli 30 napos tűzszünet kezdeményezését. További 22 % ellenezte, 4 % pedig tartózkodott az egyértelmű válaszadástól. Ugyanakkor a többség – 53 % – sikeresnek tartja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi törökországi látogatását. Ugyanakkor a válaszadók 26 % ellenezte és 21 %-a tartózkodott az egyértelmű válaszadástól. Az ukránok körében a Zelenszkij elnökbe vetett bizalom szintje 70 % körül stabilizálódott, ami magasabb, mint az év elején volt (53-58 %).
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy míg a válaszadóknak csak a negyede gondolja úgy, hogy a törökországi tárgyalások közelebb visznek a békéhez, az ukránok többsége úgy véli, hogy Ukrajnának továbbra is nyitottnak kell lennie a tárgyalásokra. A megkérdezettek 47 %-a úgy vélte, hogy Zelenszkij elnök részt vehet ezeken, még Vlagyimir Putyin orosz diktátor távollétében is. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy 48 % ellenezte ezt.
Ezenkívül az ukránokat arról is megkérdezték, hogy a véleményük szerint miért nem ment el Putyin a törökországi tárgyalásokra. A válaszadók szerint Putyin tárgyalásoktól való távolmaradásának fő okai a következők: vonakodás a háború befejezésétől – 54 %; félelem – 22 %.
A felmérést 2025. május 16-án végezték számítógéppel támogatott telefonos interjúk segítségével. A kutatásban 1000 válaszadó vett részt Ukrajna minden megyéjéből, kivéve a Krím és Donbász ideiglenesen megszállt területeit, valamint az ukrán mobilkommunikáció nélküli területeket. A mintavétel véletlenszerű volt mobiltelefonszámok alapján, és 18 éves vagy annál idősebb felnőtteket tartalmazott.
Az eredmények életkor, nem és településtípus szerint reprezentatívak, a maximális hibahatár 0,95 %-os megbízhatósági szint mellett nem haladja meg a 3,1 %-ot. Az adatokat az Állami Statisztikai Szolgálat aktuális statisztikai adatai szerint súlyozták.
Csütörtök reggel nyolc óráig nem regisztráltak orosz rakétákat vagy drónokat az ukrán légtérben – közölte az ukrán légierő. Viktor Trehubov, az ukrán hadsereg egyik szóvivője viszont arról számolt be, hogy az orosz csapatok azt követően is támadták az ukrán erőket a keleti térségekben, hogy Moszkva bejelentette a háromnapos tűzszünet kezdetét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyoldalúan rendelt el háromnapos tűzszünetet a náci Németország felett május 9-én aratott végső győzelemről tartott megemlékezésekre való tekintettel.
Helyi idő szerint éjfélkor „megkezdődött a tűzszünet (…) a Nagy Győzelem 80. évfordulója alkalmából” – közölte a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
Ukrajna előzetesen kommunikációs fogásnak minősítette az orosz bejelentéseket a tűzszünetről, és Volodimir Zelenszkij elnök szerdán megerősítette, hogy Kijev 30 napos fegyvernyugvást javasol.
A Kreml előzetesen azt is világossá tette, hogy az orosz erők tiszteletben tartják a tűzszünetet, de „azonnal válaszolnak”, ha Kijev támad.
A keleti országrészben harcoló ukrán erők Horticja hadseregcsoportját képviselő Viktor Trehubov csütörtökön azt mondta, hogy a térségben Oroszország éjfél után több ízben is katonai támadásokat intézett az ukrán csapatok ellen.