Ukrajna első és eddigi egyetlen hivatalos népszámlálása 2001. december 5-én volt, több mint egy évtizeddel az ország függetlenné válása után. Ez az átfogó adatgyűjtés alapvető információkat nyújtott az ország társadalmi, gazdasági és demográfiai helyzetéről, valamint kiindulópontként szolgált a későbbi statisztikai elemzésekhez. A népszámlálás adatai szerint Ukrajna összlakossága ekkor 48,457 millió fő volt.
Az ország 454 városa közül kilencnek a népessége haladta meg a félmillió főt, míg Kijev, a főváros több mint 2,6 millió lakossal büszkélkedett. A legnagyobb népességű régió Donyeck volt 4,841 millió fővel, míg a legkisebb a Krím félsziget déli részén fekvő Szevasztopol, ahol 379 500 ember élt. Mindkét régió a 2014-es háború óta orosz megszállás alatt van.
A nemzetiségi összetétel alapján az ukránok tették ki a lakosság többségét, 77,8 százalékos arányban. A második legnagyobb csoportot az oroszok alkották 17,3 százalékkal, ám a népszámlálás eredményei fontos figyelmeztetést is jelentettek a kisebbségre vonatkozóan: az orosz lakosság csökkenő tendenciát mutatott a legtöbb régióban, ugyanis az előző, 1989-es, még a Szovjetunió tagállamaként elkészített cenzuskor a lakosság 22,1 százalékát tették ki. Az 1989-es adatokhoz képest Csernyihiv megyében jelezték a legnagyobb, 12 százalékos csökkenést. A 2001-es cenzus az elmúlt 23 év távlatából különösen fontos dokumentum, mivel azóta nem tartottak újabb népszámlálást Ukrajnában, viszont az ország demográfiai és geopolitikai helyzete drámaian megváltozott.
A 2022 előtti ukrán kivándorlás
A függetlenség 1991-es elnyerését követően Ukrajna lakossága közel 20 százalékkal csökkent, aminek hátterében részben a tartósan magas kivándorlási arány, részben pedig a demográfiai hanyatlás állt. Az ország lakossága az 1991-es 52 millió főről 2020-ra becslések szerint 42 millió főre esett vissza. A független Ukrajna első három évtizedét is nagymértékű elvándorlás jellemezte. A politikai és gazdasági instabilitás, a korrupció és a munkalehetőségek hiánya számos ukránt késztetett arra, hogy külföldön keressen megélhetést.
Az Európai Unióhoz való közelség és az egyszerűsített munkavállalási szabályok miatt Lengyelország lett a legfontosabb célország, ahol 2019-re több mint 1,3 millió ukrán dolgozott. Az oroszországi munkaerőpiac hosszú ideig vonzó volt az ukránok számára, azonban a 2014-es orosz agresszió óta csökkent a népszerűsége, és az EU országai váltak az elsődleges célpontokká.
A kivándorlás gazdasági hatásai kettősek. Egyrészt a háború előtt az ukrán migránsok évente körülbelül 11 milliárd dollárt utaltak haza, amely az ország GDP-jének mintegy 10 százalékát tette ki. Másrészt az elvándorlás súlyos munkaerőhiányt eredményezett az otthoni gazdaság számára, különösen az építőiparban, a mezőgazdaságban és az egészségügyi szektorban. A kormány több programot is indított az elvándorolt állampolgárok visszacsábítására, azonban a tartós gazdasági és politikai instabilitás jelentős akadályt jelent ezen erőfeszítések sikerében.
Egy nemzet úton
A 2022-es orosz–ukrán háború eszkalációja óta az ukrán kivándorlás és menekülthullám az egyik legnagyobb és legösszetettebb migrációs válság lett Európában a második világháború óta. Több mint hatmillió ukrán él jelenleg menekültként külföldön, miközben legalább további négymillióan az országon belül kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A legtöbb ukrán Lengyelországban lelt menedékre: számuk jelenleg 960 ezer körül mozog, viszont a háború kezdetén az ideiglenes védelemben részesülők száma az 1,6 milliót is elérte.
A nyugati irányú migrációnál maradva Németország következik a sorban, amely több mint 1,1 millió ukrán menekültet fogadott be. Számukra különösen a német szövetségi kormány által nyújtott gazdasági lehetőségek és a szociális támogatások a vonzók. Ha a számokat nézzük, akkor Oroszország is sok menekültet, körülbelül 1,2 milliót regisztrált, a számok azonban korántsem pontosak, nem tudni ugyanis, hányan vannak azok, akik önként menekültek az országba, és hányan vannak azok, akik kényszer hatására. A nemzetközi közösség ugyanis aggódik az orosz hatóságok által végrehajtott kényszerű deportálások miatt, amelyek között gyermekeket érintő eseteket is dokumentáltak.
A kivándorlás dinamikája folyamatosan változik. Sok ukrán az első menedékhelyről továbbvándorol – például Lengyelországból Nyugat-Európába, különösen Németországba a kedvező lehetőségek miatt. Bár több millió határátlépés történt visszafelé Ukrajna irányába is, ezek jelentős része ismétlődő mozgás, és nagyjából 4,6 millió ember tért ténylegesen vissza, gyakran nem is az eredeti lakóhelyére.
A háború demográfiai öröksége
A háború által súlyosan érintett Ukrajna demográfiai jövőképe több szempontból is aggasztó, hiszen a konfliktus tovább mélyítette az ország már korábban is fennálló népességcsökkenési problémáit. A demográfiai kilátások az ország jövőjét alapvetően befolyásolják. A termékenységi ráta, amely már a háború előtt is rendkívül alacsony volt, tovább zuhant: 2021-ben 1,2 volt, 2022-re azonban 0,9-re esett vissza. Ez az érték Európa egyik legalacsonyabbja, és előrejelzések szerint a helyzet csak lassan, a 2030-as években kezdhet javulni. Emellett az ukrán férfiak várható élettartama 57,3 évre csökkent, amely jelentősen alacsonyabb az európai átlagnál.
A visszatérő menekültek aránya különösen a háború utáni gazdasági és biztonsági helyzettől függ. Bár a menekültek 30–50 százalékának hazatérését valószínűsítik, sokan azok közül, akik új életet kezdtek az Európai Unió országaiban vagy más, gazdaságilag stabil régiókban, tartósan külföldön maradhatnak. Az előrejelzések szerint Ukrajna lakossága pesszimista forgatókönyv esetén akár 24–32 millió fő közé csökkenhet 2030-ra, de még az optimista becslések szerint is legalább 18–21 százalékos népességvesztéssel kell számolni 2052-ig.
Az ukrán újraegyesítés stratégiája
A 2024 végén bejelentett Ukránok Újraegyesítéséért Felelős Minisztérium – köznyelven visszavándorlási minisztérium – egy új központi végrehajtó szervként jön létre, amely az ukrán diaszpóra bevonását célozza Ukrajna társadalmi, gazdasági és politikai életébe. A tárca elsődleges feladatai közé tartozik az ukrán diaszpóra kapcsolattartásának és kötődésének erősítése az anyaországhoz, valamint az orosz propaganda elleni harc az ukrán közösségek körében külföldön.
Volodimir Zelenszkij elnök kezdeményezése alapján a minisztérium vezetőjének kinevezése még az év vége előtt várható, hogy az intézmény 2025 elején megkezdhesse működését. Létrehozása nemzetközi példákra támaszkodik, mint Izrael, Örményország, Görögország és Írország hasonló intézményei, amelyek hatékonyan kezelik diaszpórájuk ügyeit, és szoros kapcsolatot ápolnak az elszármazott közösségekkel.
Ha nem számítjuk a megszállt területeket, ahová a háború miatt nincs bejárás, akkor Ukrajnában körülbelül 28-30 millió ember élhet – jelentette ki kedden Olekszandr Hladun demográfus, a gazdaságtudományok doktora az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Hladun emlékeztetett arra, hogy a Demográfiai Intézet már a teljes körű orosz invázió kezdete után felmérést végzett Ukrajna lakosságáról. „2023 elején elkészítettük Ukrajna 2022. január 1-jei népességének felmérését. Mivel már a nagy háború előtt is voltak bizonyos problémák a számlálással, sokáig nem volt népszámlálásunk. És nekünk újra kellett értékelnünk az adatokat, hogy hány ember van Ukrajnában” – tette hozzá.
A tudósok elemzést végeztek az 1991-es határokon belüli lakosságáról: megszámolták, hányan tartózkodtak Ukrajnában, beleértve a megszállt területeket, beleértve a Krímet is. A demográfusok szerint akkoriban valamivel több mint 42 millió ember élt Ukrajnában. „Idén január 1-jén valamivel több mint 35 millióra becsüljük Ukrajna területén a lakosságot. Ez az 1991-es határokon belülre vonatkozik. Ha a megszállt területek nélkül számolunk, akkor 28-30 millió főre tehető a lakosság – mutatott rá a szakember.
A demográfus szerint most nem ismerjük a valós helyzetet az Ukrajna ellenőrzése alá nem tartozó területeken, így a becslések egészen másak lehetnek. De mindenesetre a tendencia olyan, hogy a népesség nagyon lecsökkent – vélekedett. Ezenkívül a szabványos demográfiai módszerek nem működnek a háborús időszakban – mutatott rá.
„Ukrajnában már kevesebben vannak, akik ténylegesen az állam területén tartózkodnak. De vajon figyelembe kell-e venni a menekültjeinket, akik milliószám távoztak külföldre? Módszertanilag, ha egy személy több mint egy éve távol van az országból, törölni kell a nyilvántartásból. De tudjuk, hogy most nem szokványos helyzet van. Ezért most ha arról beszélünk, hogy hányan vannak az ország területén, időpontokhoz és határokhoz kell kötnünk” – hangsúlyozta Olekszandr Hladun.
Ukrajna népessége a háború végeztével 25 millió fő lehet. A frontbeli veszteségek azonban csekélyek az országot elhagyók számához képest – közölte a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet főigazgatója, Volodimir Paniotto egy interjújában.
Nagyon rossz a demográfiai helyzetünk. Ugyanakkor a fronton elesettek száma összehasonlíthatatlan azok számával, akik külföldre mentek, és nem terveznek visszatérni – mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy jelenleg mintegy 6 millió ukrán tartózkodik Európában menekültként, további 1–2 millióan pedig Oroszországban.
Becslések szerint havonta 100–150 ezerrel nő azok száma, akik soha nem térnek vissza Ukrajnába.
Paniotto azt mondta, hogy demográfiai szempontból a legnagyobb veszteséget azok az emberek jelentik, akik nem térnek vissza Ukrajnába. Szerinte a menekültek vissza nem térésének problémáját súlyosbítja az Ukrajnában maradt állampolgárok velük szembeni negatív hozzáállása.
Az ENSZ Népesedési Alapjának jelentése szerint jelenleg 36,7 millió ember él Ukrajnában. A teljes népesség 64 százaléka a 15 és 64 év közötti korosztályba tartozik.
Az adatokból az is kiderült, hogy Ukrajnában egy nő átlagosan 10 évvel tovább él, mint egy férfi. A jelentés rámutat, hogy a teljes termékenységi arányszám (2,19) az utóbbi évek egyik legalacsonyabbjának számít az országban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Katasztrofális a helyzet az ukránok külföldre távozásával, mert többnyire fiatal nők hagyták el az országot, akiknek a többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami azt jelzi, hogy Ukrajna veszít képzettségi potenciáljából – jelentette ki csütörtökönElla Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia M. V. Ptuha akadémikusról elnevezett Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatójaaz rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Ukrajna vezető demográfusa elmondta: „Még akkor is (baj lenne – vb.), ha 2 millióan mennének el. Közülük, mondjuk, egymillió nagyrészt felnőtt és többségében nő. És ha még sokáig tart a háború, akkor nem tudom, hol lesz a családegyesítés: Lengyelországban vagy Ukrajnában. Nem tudom, ki hova megy.”
Libanova elmondása szerint a legtöbb család össze fog jönni, nem pedig szétválni. De a nagy kérdés az, hogy pontosan hol fognak újra egyesülni, és hány nő viszi külföldre a férfiját, amikor elmehet. „Másodszor, demográfiai katasztrófának tartom, mert főleg fiatal, 40 év alatti, gyerekes nők mennek el. A demográfiai öregedés meglehetősen intenzív folyamata, ami már Ukrajnára korábban is jellemző volt, most jelentősen fokozódik, mert a fiatalok elmennek. Ukrajna jelentősen növeli a munkaképes lakosság terheit” – mutatott rá.
A szakember azt is elmondta, hogy a távozó nők 70%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. „Legalábbis 2022 tavaszának abban a legszörnyűbb időszakában többnyire kijeviek és harkovi, magas iskolai végzettségű nők távoztak. Általában a háború elől menekülők 90%-a városlakó. A falusiak nem menekültek külföldre. Azokkal, akik elmentek, elveszítjük a képzettségi potenciált” – jegyezte meg.
A demográfus ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „azok a nők, akik megszokták, hogy valaki – apa vagy férj – háta mögé bújjanak, nem mentek külföldre, hanem „az aktív és önellátó, saját erejükre támaszkodáshoz szokott nők mentek el.” „És most elveszítjük őket. Ezek a veszteségek arányosak az aktív harcok időtartamával. Minél tovább tart a háború, annál több nő és gyermek alkalmazkodik a külföldhöz. Lengyelországban már rengeteg ukrán nő talált munkát” – mutatott rá Ella Libanova.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Katasztrofális a helyzet az ukránok külföldre távozásával, mert többnyire fiatal nők hagyták el az országot, akiknek a többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami azt jelzi, hogy Ukrajna veszít képzettségi potenciáljából – jelentette ki csüt...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1681986180
[modified] => 1681984109
)
[title] => Katasztrófa az ukránok külföldre távozása, az ország elveszíti a potenciálját – vezető demográfus
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=144565&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144565
[uk] => 144586
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 144566
[image] => Array
(
[id] => 144566
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg
[original_lng] => 42061
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1681992009:2
[_thumbnail_id] => 144566
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3175
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a03e56bda15083468c6a81d9388804b9] =>
? On 30 June 2023, almost 4.07 million non-EU citizens who fled ?? Ukraine had temporary protection status in EU countries.
Main countries hosting: ?? Germany (1 133 420 people; 28% of the total) ?? Poland (977 740; 24%) ?? Czechia (349 140; 9%)
