Ukrajna egyik legsúlyosabb problémája a háborúban, hogy harcoló hadsereget kell felépíteni olyan emberekből, akiknek mozgósításuk előtt semmilyen katonai tapasztalatuk nem volt. Erről beszélt Olha Resetilova ukrán katonai ombudsman a The New York Times-nak adott nyilatkozatában.
A fő kihívás az, hogyan építsünk fel egy hadsereget gyakorlatilag civilekből – idézte az Unian hírügynökség az ombudsman szavait.
Elmondása szerint nemrégiben ellátogatott a nyugat-ukrajnai 162. gépesített dandárhoz, amely rövidesen a frontra készül. Resetilova feladata az volt, hogy megvédje a katonákat a törvénysértésektől, a kegyetlen parancsnokoktól és bajtársaiktól egyaránt.
A látogatáskor feltűnt neki egy katona, aki mankóval ült egy padon, és láthatóan komoly egészségügyi problémákkal küzdött. Dmitro Borodij ezredes, a dandár parancsnoka elmondta, hogy legalább húsz hasonló állapotban lévő újoncról kell gondoskodnia, és fogalma sincs, mit kezdjen velük.
Az ezredes szerint a sorozótisztek behívnak olyan férfiakat is, akik inkább terhet, mintsem előnyt jelentenek. Hozzátette, hogy a törvény szerint nem hagyhatja őket hátra, amikor a dandár a frontra indul.
Az ombudsman a felkészítés terén is alapvető változásokra hívta fel a figyelmet, amelyeket a modern hadviselés tesz szükségessé. A drónok tömeges alkalmazása miatt az ukrán katonákat olyan körülmények között kell megtanítani a hosszú távú túlélésre, amelyeket néhány évvel ezelőtt még senki sem tekintett tipikus frontviszonynak.
Ma az ukrán katonák egyre gyakrabban kénytelenek hosszú időt tölteni álcázott földalatti bunkerekben, ahonnan szinte semmilyen lehetőségük nincs elhagyni az állásaikat, így még a legelemibb szükségletek kielégítésére vagy a sebesültek kimentésére sem.
„Ez a kiképzési doktrína megváltoztatását követeli meg. Most olyan katonákat kell képeznünk, akik korlátozott térben is képesek hosszú ideig életben maradni” – hangsúlyozta Resetilova.
Ukrajna legjobb katonai drónpilótái ezúttal nem az orosz erők ellen, hanem egymással mérkőztek meg egy különleges versenyen a nyugat-ukrajnai Truszkavec közelében.
A „Wild Drones” nevű eseményen 19 elit alakulat pilótái és a fronton használt drónokat gyártó vállalatok vettek részt. A Reuters szerint a megmérettetés nemcsak a versengésről szólt, hanem arról is, hogy a katonák közvetlenül megoszthassák tapasztalataikat a fejlesztőkkel, akik ezek alapján folyamatosan módosítják eszközeiket.
Ukrajna az elmúlt években a drónháborút egyfajta „gamifikált” rendszerrel is ösztönözte: az igazolt találatokért pontokat kapnak az egységek, amelyeket különböző katonai felszerelésekre válthatnak be. A Reuters szerint a rendszer célja, hogy motiválja a kezelőket és a leghatékonyabb alakulatokhoz irányítsa az erőforrásokat.
A verseny győztesei modern Vampire drónokat, akkumulátorokat és egyéb rendszereket kaptak jutalmul. A gyártók szerint a legnagyobb igény jelenleg az automatizálásra van, hogy kevesebb katona egyszerre több drónt tudjon irányítani.
Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka megerősítette, hogy a hadsereg új szerződéses formátumokat készít elő – külön az önkéntesek és az aktív katonai állomány számára – számolt be az rbc.ua hírportál a tábornok Militarnyi YouTube-csatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a főparancsnok elmondta, hogy jelenleg több, eltérő szolgálati feltételekkel rendelkező szerződési lehetőséget is megvitatnak. „Ezek valószínűleg a végleges feltételek. Azok, amelyeket a hadsereg megvitatott, és figyelembe vettünk különböző elképzeléseket, különböző megközelítéseket” – jegyezte meg.
Szirszkij tisztázta, hogy az egyik lehetőség egy 6-9 hónapos rövid szerződést foglal magában azoknak a katonáknak, akik korábban egészségügyi okokból vonultak nyugdíjba, de vissza akarnak térni a szolgálatba. „Sokan szeretnének rövid szerződést” – mondta.
A főparancsnok megerősítette azt az információt is, hogy felmerült egy 10 hónapos szerződés megkötésének lehetősége a már a hadseregben szolgáló katonák számára. Ugyanakkor azt mondta, hogy kétéves vagy hosszabb szerződések bevezetését tervezik az önkéntes újoncok számára. „(Azoknak, akik nem akarnak szerződést aláírni – a szerk.) – csak mozgósítás lesz” – összegezte Olekszandr Szirszkij.
A katonák leszerelésére a háború után kerül sor, most, a háború alatt elbocsátásról van szó – jelentette ki kedden Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Militarnyi YouTube-csatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a főparancsnok elmondta: „Ez egy fontos kérdés, amely meggyújtja a „fényt az alagút végén” katonáink számára. Aktívan dolgozunk ezen a Védelmi Minisztériummal. A vezetés körében figyelembe vettük az elnök által bejelentett összes kezdeményezést.” Hozzátette, hogy a vezetőség a szerződés minden rendelkezésével, mindenféle pénzügyi támogatással is foglalkozott. Elmondása szerint a tárgyalások jelenleg közvetlenül a részek tekintetében zajlanak.
„Bevezettünk egy olyan modellt, amelyben minden katona részt vesz a megbeszéléseken. Megfelelő méréseket és elemzéseket végzünk, hogy figyelembe vegyük az összes pozitív és negatív szempontot, mert ez egy érzékeny folyamat” – hangsúlyozta a tábornok. Mint kijelentette, egyrészt a háború folyamatban van és a mozgósítás is folyamatban van, másrészt ennek a mozgósításnak logikus következtetéssel kell járnia.
„Azoknak az embereknek, akik harcolnak, elsősorban hosszú időn keresztül, rendelkezniük kell egy kiúttal és egy lehetőséggel a halasztásra, attól függően, hogy mennyi időt töltöttek a csatatéren. De ez az ügy jelenleg is folyamatban van” – jegyezte meg Olekszandr Szirszkij.
Ukrán drónkezelők a svédországi NATO-gyakorlatok során demonstrálták harci tapasztalataik hatékonyságát, egy gyakorlati forgatókönyv részeként ténylegesen „megsemmisítették” a svéd hadsereg feltételes egységeit, számolt be az Associated Press.
A gyakorlatokat a stratégiailag fontos Balti-tengeri Gotland szigetén tartották Svédország, az Egyesült Államok és Ukrajna katonai állományának részvételével, a NATO égisze alatt zajló közös kiképzési gyakorlat részeként. A forgatókönyv egy olyan válsághelyzetet vázolt fel, amelyben a Szövetség egyik új tagállama – Svédország – egy ismeretlen állam fenyegetése alatt találja magát, amely erőket gyűjt a NATO keleti szárnyán.
Ezen manőverek egyik jellemzője az ukrán katonai személyzet valós harci tapasztalattal rendelkező kiképzőként való részvétele volt. Hipotetikus ellenségként viselkedtek, és az Oroszország elleni háború során kidolgozott taktikákat alkalmazták. A drónegységeik voltak azok, amelyek többször „elpusztították” a svéd hadsereg állásait a kiképzési forgatókönyv alapján.
Az egyik ukrán operátor elmondása szerint a forgatókönyvet többször is le kellett állítani, hogy elemezzék a svéd egységek hibáit. Megjegyezte, hogy valós harci körülmények között az ilyen akciók a személyi állomány teljes megsemmisítéséhez vezettek volna.
„Megvan a potenciáljuk, de gyorsabban kell alkalmazkodniuk a drónhadviselés valóságához” – mondta egy másik ukrán pilóta, aki részt vett a gyakorlatokon.
A manőverek célja az európai hadseregek hibrid hadviselésben való működési képességének tesztelése volt, mielőtt a NATO 5. cikkelye életbe lépne. A forgatókönyv nemcsak harci műveleteket, hanem szabotázs elemeket is tartalmazott – áramkimaradásokat, logisztikai zavarokat és a gotlandi erőforrásokhoz való hozzáférés korlátozását.
A svéd katonai vezetés elismerte, hogy Ukrajna tapasztalatai kritikus fontosságúak a modern védelmi megközelítések újragondolásához, különösen az FPV drónok széles körű csatatéri alkalmazásával összefüggésben. Hangsúlyozta a drónellenes rendszerek fejlesztésének és a szövetségesek közötti különféle védelmi technológiák integrálásának szükségességét is.
Ugyanakkor a NATO hangsúlyozza, hogy a balti régió stratégiai jelentősége miatt továbbra is potenciális kockázati zóna. Gotland szigetét kulcsfontosságú ellenőrzési pontnak tekintik az Oroszország és a balti államok közötti tengeri útvonalak felett.
Az ukrán hadsereg feladata a gyalogság tevékenyégének a maximalizálása a modern technológiák felhasználásával – közölte szerdán Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint május 6-án van Ukrajnában a gyalogság napja. Ebből az alkalomból Szirszkij gratulált az ukrán katonáknak, hangsúlyozva kulcsszerepét az orosz agresszió elrettentésében. „Ma a gyalogosokat tiszteljük – a lövész-, gépesített-, motorizált gyalogos-, roham- és hegyi rohamegységek katonáit, akik egész Európa pajzsát tartják, megállítva az orosz horda előrenyomulását” – jegyezte meg. A főparancsnok a feladatának tekinti a gyalogság lehető legnagyobb mértékű megőrzését. „Ez azt jelenti, hogy új technológiákat kell biztosítani számára, elsősorban pilóta nélküli légi és földi rendszereket” – szögezte le.
A főparancsnok hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők innovációinak fejlesztése és kiterjesztése személyes prioritása. Megköszönte a katonák bátorságát, helytállását és esküjükhöz való hűségét, és egyben tisztelegve emlékezett az elesett védők előtt. „Emlékszünk minden testvérünkre és nővérünkre – ukrán gyalogosokra, akik a legértékesebb dolgot – életüket – adták az ukrán nép függetlenségéért és szabadságáért vívott harcban!” – hangsúlyozta Olekszandr Szirszkij.
Ukrajnában koordinációs központ létrehozását tervezik, hogy külföldieket vonjanak be az ukrán fegyveres erők soraiba – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője megbeszélést tartott a védelmi erők képviselőivel és parlamenti képviselőkkel a külföldiek és hontalan személyek szerződéses katonai szolgálatban való részvételéről az ukrán fegyveres erők és a Nemzeti Gárda soraiban.
Az elnöki hivatalvezető megjegyezte, hogy jelenleg különböző struktúrák toboroznak, meghatározzák az alkalmassági szintet és kiképzik a külföldi szerződéses katonákat, ami bonyolítja az ellenőrzést, az igények összehangolását és a haderő ellátását.
„Ukrajnának egységes koordinációs központot kell létrehoznia a külföldiek katonai szolgálatra történő bevonására. Ennek egy olyan strukturális egységnek kell lennie, amely minden szakaszt lefed: a kereséstől, a kiválasztástól és a szállítástól kezdve a kiképzésen, az ellátáson és a külföldi állampolgárok egyéb szükségletein át” – jegyezte meg Kirilo Budanov.
Pavlo Palisa elnöki hivatalvezető-helyettes megjegyezte, hogy a külföldiek kiképzését és ellátását részben az ukrán fegyveres erők vagy a Nemzeti Gárda egységei is elvégezhetnék. Jelezte, hogy nemcsak a személyzet biztosításában érdekeltek, hanem a saját tapasztalataikat és módszereiket alkalmazó képzésben is.
Az ukrán hatóságok nagyszabású hadseregreformot készítettek elő, mindenekelőtt várható, hogy még idén lehetőség lesz egyes katonák leszerelésére – jelentette be pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta, hogy az ukrán egységek személyi állományának biztosításához és az emberek irányításához való hozzáállás megváltozik. „Utasítást adtam a védelmi erők szerződéses rendszerének megerősítésére oly módon, hogy a szerződéses komponens bővítésével biztosíthassunk bizonyos szolgálati feltételeket, valamint azt a lehetőséget – már idén –, hogy a korábban mozgósítottakat fokozatosan, világos, ideiglenes kritériumok alapján leszerelhessük a szolgálatból” – szögezte le.
Zelenszkij utasította a katonai parancsnokságot és Mihajlo Fedorov védelmi minisztert, hogy a reform végrehajtását vitassák meg a harci parancsnokokkal, hogy javaslataikat figyelembe vegyék a konkrét elképzelések kidolgozása során. Az elnök a jövő héten jelentést vár a változások végrehajtásának konkrét lépéseiről.
Dmitro Litvin, az elnök kommunikációs tanácsadója újságíróknak elmondta, hogy a Védelmi Minisztériumnak és a vezérkarnak be kell mutatnia a leszereléssel kapcsolatos reform részleteit. „Az elképzelés az, hogy biztosítsuk a korábban mozgósítottak szolgálatból való leszerelését, a megújított szerződéseknek köszönhetően határidők lesznek” – tette hozzá.
Az ukrajnai mozgósítást nem lehet teljesen leállítani, de megpróbálhatjuk humánusabbá tenni, az önkéntesek már elfogytak, és milliónyi rejtőzködő maradt – jelentette ki csütörtökön Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője jelentette ki a Kijevi Biztonsági Fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov elmondta, hogy mozgósítás nélkül lehetetlen feltölteni a csapatokat. Megjegyezte, hogy egy régóta háborúban álló ország fokozatosan kimeríti önkéntesi erőforrásait: akik csatlakozni akartak az állam védelméhez, már megtették.
„Az egyetlen dolog, amit ténylegesen meg lehet próbálni megreformálni, az az emberekkel való embertelen bánásmód megnyilvánulásai a kényszerelőállítás során, de pontosan az embertelen bánásmód megnyilvánulásai, és nem maga az előállítás” – mondta az elnöki hivatalvezető. „Mert van egy másik szörnyű igazság is – több millió emberünk van, akik kerülik a mozgósítás” – tette hozzá Kirilo Budanov.
A parancsnokok kötelesek biztosítani a harcosoknak a lehetőséget, hogy bármilyen rendelkezésre álló módon kapcsolatba léphessenek a családjukkal, mivel a védők elszigeteltsége kritikus mértékben rontja a harci morált – jelentette ki szombaton Olha Resetilova katonai ombudsman az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint a katonai ombudsman elmondta: „Ha egy katona hosszú ideig szolgálatban van, a parancsnoknak mindenképpen biztosítani kell a kommunikációt a családjával. Rögzített hangüzenettel rádión keresztül, és javasolja a családnak, hogy írjanak levelet, és adják le a logisztikai szállítmánnyal együtt. Más szóval, mindenképpen biztosítania kell a kommunikációt.”
