Az ukránok fele (50%) úgy gondolja, hogy Ukrajna semmilyen körülmények között sem adhat fel területeket, még akkor sem, ha emiatt a háború tovább tart – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
Mint a kutatás eredményeiből kiderült, egy kisebbség (39%) úgy véli, hogy Ukrajna feladhat egyes területeket a béke mielőbbi elérése érdekében. A válaszadók fennmaradó 11%-a nem tudott dönteni a kérdésről. 2024 decemberéhez képest gyakorlatilag nem történt változás, minden eltérés a statisztikai hibahatáron belül van.
„Ugyanakkor érdemes felidézni a kontextust: a mostani felmérés 2025. február 14. és március 4. között készült – pontosan az Ukrajna és az USA közötti kapcsolatok súlyosbodásának és az Ukrajnára nehezedő, kézzelfogható nyomás hátterében” – jegyezték meg a KMISZ szociológusai.
A KMISZ saját felmérését február 14. és március 4. között 2029 válaszadó bevonásával végezte. A mintában nem szerepeltek az ukrán hatóságok által ideiglenesen nem ellenőrzött területek lakosai.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok fele (50%) úgy gondolja, hogy Ukrajna semmilyen körülmények között sem adhat fel területeket, még akkor sem, ha emiatt a háború tovább tart. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1741990920 [modified] => 1741965322 ) [title] => Az ukránok fele nem hajlandó elfogadni semmilyen területi engedményt Oroszországnak még a háború folytatása árán sem [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235220&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 235220 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 235221 [image] => Array ( [id] => 235221 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg [original_lng] => 53521 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1741959938:8 [_thumbnail_id] => 235221 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1505 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 508519314000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 83882 [3] => 11 [4] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Kiemelt téma [4] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 1984 [1] => 1995 [2] => 1419908 [3] => 27812 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmérés [1] => statisztika [2] => területi engedmények [3] => ukrán lakosság ) ) [1] => Array ( [id] => 233724 [content] =>
Az ukránok 42%-a alacsonyra értékelte saját életével való elégedettségét, és mindössze a negyede – 25 százalék – értékelte magasra az élettel való elégedettségét, állapította meg a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet tanulmánya.
A felmérés szerint az ukránok többnyire pozitívan értékelték tevékenységüket. Így a válaszadók 62%-a tevékenységét értelmesnek találta, és úgy véli, megéri az erőfeszítéseket. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint harmada csak részben tartja érdemesnek tevékenységét.
Az ukránokat megkérdezték, mennyire érzik magukat boldognak: 43%-a jelezte a boldogság magas vagy nagyon magas szintjét, és minden harmadik válaszadó megjegyezte, hogy alacsony vagy közepes szinten érzi magát boldognak.
Az ukránok szorongásának mértékét illetően a válaszadók 43%-a jelezte, hogy magas szinten szorong, a megkérdezettek 34%-a pedig úgy véli, hogy alacsony a szorongás szintje.
Az ukránok sokkal pozitívabban értékelik Amerika külpolitikájának a hatásáról, mint a világ 35 országában megkérdezettek átlaga, Ukrajna az USA befolyását tekintve az 5 legoptimistább ország közé tartozik Koszovó, India, a Fülöp-szigetek és Kolumbia után – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Gallup International közvélemény-kutató intézet nemrég végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A felmérés szerint az ukránok 51%-a pozitívan, 26%-a negatívan értékelte az amerikai külpolitika Ukrajnára gyakorolt hatását. További 12% nem értett egyet azzal, hogy ennek bármilyen hatása van, 11% pedig nem tudott válaszolni.
Az ukránok többsége (66%) úgy gondolja, hogy az USA 2030-ra szuperhatalom lesz. A válaszadók valamivel kevesebb, mint negyede vélekedik ezzel ellentétesen. A 18-24 éves ukrán fiatalok (72%) jobban bíznak az USA mint szuperhatalom jövőjében. Ugyanerre a véleményre hajlanak a magas jövedelmű (70%) válaszadók is.
Az ukránok jobban meg vannak győződve arról, hogy az USA világnagyhatalom lesz, mint a 35 ország válaszadóinak átlaga. Ugyanakkor az ukránok Amerika kilátásairól alkotott véleménye teljesen összhangban van maguknak az amerikaiaknak a véleményével.
Az End of Year Survey a Gallup International globális éves felmérése a különböző országok lakosságának a jövőről, boldogságról és gazdasági elvárásairól alkotott véleményét vizsgálta. 2024-ben 35 országban 35 882 válaszadót kérdeztek meg.
Ukrajnában az End of Year Survey felmérést a Rating szociológiai csoport végezte 2024. december 2-5-én 1000 válaszadó bevonásával. A mintavételi hibahatár nem haladta meg a 3,1%-ot.
Az ukránok 52%-a bízott 2024 decemberében Volodimir Zelenszkij elnökben, 39% nem, a fennmaradó 9% pedig nem tudott állást foglalni a kérdésben – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint „bár a bizalmi mutatók romlottak az év során, a bizalom-bizalmatlanság egyenleg továbbra is pozitív, +13%”. A szociológusok szerint 2023 végén az ukránok 77%-a bízott az elnökben, 2024 februárjára azonban 64%-ra, 2024 májusára pedig 59%-ra esett vissza a bizalom. A nem bízók aránya a jelzett időszakban 22%-ról 36%-ra nőtt.
2024 októberére a helyzet stabilizálódott, de 2024 októbere és decembere között a bizalom szintje ismét romlásnak indult, igaz, nem annyira az elnökben nem bízók, hanem a bizonytalan hozzáállásúak miatt. „Azaz október és december között elsősorban a bizonytalanság, nem pedig a bizalmatlanság nőtt” – áll a KMISZ üzenetében.
A felmérést a KMISZ 2024. december 2-17-én végezte 2000 válaszadó bevonásával.
A lakosság csaknem egyharmadát, köztük a gyerekek 70%-át evakuálták a Szumi megyei Hluhivból.
A szeptember 22-i adatok szerint a lakosság csaknem egyharmadát, köztük a gyerekek közel 70%-át már evakuálták Hluhivból, számolt be Nagyija Vajlo, a Hluhivi Kistérség polgármestere, tájékoztatott a Szumi Megyei Katonai Adminisztráció sajtóközpontja.
„Tudják, hogy kötelező evakuálást jelentettek be Hluhiv városában. Volodimir Artyuk, a Szumi Megyei Katonai Adminisztráció vezetője rendeletet adott ki. Úgy gondolom, hogy ez valóban időszerű. Mert városunk a határzónában található, és mindannyian érezzük, hogy megnőtt a támadások száma. Nem tudjuk, hogyan fog alakulni a helyzet a jövőben, ezért az emberek, különösen a gyermekek védelme érdekében ma evakuálási intézkedéseket hajtanak végre” – mondta az illetékes.
A kistérség vezetője arról is beszámolt, hogy a szeptember 22-i adatok szerint 10 ezren, vagyis a város lakosságának csaknem harmada hagyta el Hluhivot.
„Különös figyelmet fordítunk a gyerekek evakuálására. Az evakuálási intézkedések bejelentése óta pedig a gyerekek közel 70%-át már evakuálták” – tette hozzá.
Az ukránok abszolút többsége továbbra is demonstrálja, hogy nem hajlandó eleget tenni a háború befejezésére vonatkozó orosz követeléseknek– derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás eredményei szerint az ukránok mindössze 9%-a hajlandó elismerni a megszállt területeket Oroszország részeként a háború befejezése érdekében (2023 augusztusában – kevesebb, mint 5%), míg 81%-uk ezt elfogadhatatlannak tartja (2023 augusztusában – 90%).
Az ukránok 18,5%-a fejezte ki hajlandóságát Ukrajna jövőbeni NATO-tagságának feladására, akárcsak 2023 augusztusában, de a többség, 67% ezt elfogadhatatlannak tartja (2023 augusztusában – 74%).
Az európai uniós tagságról való lemondás az ukránok abszolút többsége (71%) számára elfogadhatatlan, míg 17% pedig kész lemondani róla.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ a felmérését 2024. augusztus 8. és 15. között végezte 2017 válaszadó bevonásával, csak azokon a területeken, amelyeket az ukrán kormány ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
Mintegy 35 ezer ukrán tért vissza Szumi megye Oroszországgal közös határán nyitott humanitárius folyosón keresztül, de a korridor jelenleg zárva tart – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Volodimir Artyuhnak, a Szumi Megyei Katonai Adminisztráció vezetőjének televíziós nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Artyuh elmondta: „Az »élet folyosójának« nyitva tartása alatt több mint 35 ezren tértek vissza Ukrajnába. Ilyen nagy számban tértek vissza az ukránok a szülőföldjükre.” Mint hangsúlyozta, az elmúlt három napban Oroszország leállította a Kolotilivka–Pokrovka folyosó működését. Elmondása szerint az ukrán határőrség készen áll a humanitárius folyosó működésének visszaállítására, és minden feltétel adott az evakuált állampolgárok elhelyezéséhez.
A katonai megyevezető emlékeztetett arra, hogy az ukránok visszatérhetnek az Ukrajna által ellenőrzött területre a Voliny megye fehéroroszországi határán lévő Mokrani–Domanov ellenőrzőponton keresztül.
Az ukránoknál 1-5 millió fegyver lehet, de ezenkívül a polgári lakosság bizonyos mennyiségű nem hivatalos zsákmányolt fegyverrel is rendelkeznek – jelentette ki Ihor Klimenko belügyminiszter a helyi és megyei önkormányzatok kongresszusának pénteki ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klimenko elmondta, hogy az ukrán lakosságnál akár 5 millió fegyver és meghatározhatatlan számú kézigránát lehet. Mint megjegyezte, hogy a mai napig a lakosságnak kiosztott szinte minden fegyvert nyilvántartásba vettek. Az állampolgárok kezében azonban meghatározatlan mennyiségű trófeafegyver van.
A belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a parlament első olvasatban elfogadta a fegyverekről szóló törvénytervezetet, amely szabályozni fogja a „trófeafegyverek” kérdését. „A törvény második olvasatban történő megszavazása után minden állampolgárnak, akinek ilyen fegyvere van, be kell vinnie a rendőrségre, és nyilvántartásba kell vétetnie” – hangsúlyozta.
„Ezt követően az állampolgárok ezeket a fegyvereket a hadiállapot végéig megtarthatják a lőszerrel együtt. A hadiállapot lejárta után 90 nappal minden állampolgárnak be kell vinnie az ilyen fegyvert a rendőrséghez és le kell adnia vagy hatástalanítania, vagy engedélyezett típusú fegyverré alakítania” – mutatott rá Ihor Klimenko.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránoknál 1-5 millió fegyver lehet, de ezenkívül a polgári lakosság bizonyos mennyiségű nem hivatalos zsákmányolt fegyverrel is rendelkeznek – jelentette ki Ihor Klimenko. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1713038400 [modified] => 1713031286 ) [title] => Az ukrán lakosság kezében akár 5 millió fegyver is lehet, a zsákmányolt fegyvereket nem is számítva – Klimenko [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=184224&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 184224 [uk] => 184231 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 184226 [image] => Array ( [id] => 184226 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8.jpg [original_lng] => 263570 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1713021828:3 [_thumbnail_id] => 184226 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3236 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 831880839002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 885022 [1] => 23617 [2] => 13003 [3] => 885023 [4] => 27812 ) [tags_name] => Array ( [0] => fegyverbirtoklás [1] => fegyverek [2] => Ihor Klimenko [3] => trófeafegyverek [4] => ukrán lakosság ) ) [8] => Array ( [id] => 167940 [content] =>
Az orosz hadsereg egyre gyakrabban mér csapást a fronthoz közeli területekre irányított légibombákkal, amelyek ellen a legjobb védekezés a kiürítés – jelentette ki vasárnap Natalija Humenyuk, a Dél hadműveleticsoport sajtószóvivője egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szóvivő az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva kifejtette, hogy az Ukrajna fegyvertárában lévő eszközökkel le lehet lőni az ellenséges irányított légibombákat. De figyelembe véve a megszállók által naponta kilőtt rakéták számát a lakott területekre, főleg délen, Ukrajna védtelen maradhat, ha lelövi az összes bombát – mutatott rá.
„A jelenlegi körülmények között a légibombák elleni legmegbízhatóbb védelem a kiürítés. A dél-ukrajnai frontterületek lakóinak biztonságosabb helyekre kell távozniuk” – hangsúlyozta Natalija Humenyuk.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az orosz hadsereg egyre gyakrabban mér csapást a fronthoz közeli területekre irányított légibombákkal, amelyek ellen a legjobb védekezés a kiürítés – jelentette ki vasárnap Natalija Humenyuk. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1699218000 [modified] => 1699214923 ) [title] => A lakosságnak el kell hagynia a frontvonal melletti területeket, mert az oroszok légibombákat használnak – Humenyuk [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=167940&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 167940 [uk] => 167946 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 167941 [image] => Array ( [id] => 167941 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg [original_lng] => 40253 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1699212433:8 [_thumbnail_id] => 167941 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2227 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_4328ebaa99d2fe4a82ab73648d334fce] => [_oembed_time_4328ebaa99d2fe4a82ab73648d334fce] => 1699207726 [_oembed_5c3525ae22086e79803a5c0df5eb1c9e] =>
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 October 2023.
Az oroszok demográfiai válságot idéztek elő a Luhanszki területen, mivel az általuk megszállt területeken 40 százalékkal csökkent a lakosság száma – írja az Ukrinform.
A megszállók szerint a Luhanszki terület lakossága 1,5 millió fő, ami 40 százalékkal, azaz egymillióval kevesebb, mint amikor Oroszország 2014-ben elfoglalt bizonyos területeket. Ebben az esetben a népességcsökkenés tendenciája érvényesült – olvasható a Nemzeti Ellenállási Központ (CNR) jelentésében.
A régió elnéptelenedését orosz állampolgárok betelepítése, a gyermekek agymosása és az ukrán etnikumúak tömeges mozgósítása a szülőföldjük elleni háborúra kíséri – tették hozzá.
Megjegyzik, hogy az oroszok a kitelepítés ürügyén aktívan deportálták a helyi lakosságot, és egész falvakat költöztettek ki a területről.
Ez háborús bűncselekménynek minősül, és minden érintettet felelősségre fognak vonni – hangsúlyozta a CNR.
