Olekszij Antipovics, a Rating nevű ukrán közvéleménykutató intézet vezetője egy ukrán híroldalnak adott interjúban arról beszélt: az ukrán társadalom a NATO-csatlakozást már hajlandó feladni, arról viszont nem hajlandóak lemondani, hogy Ukrajna az EU tagjává váljon.
Olekszij Antipovics az RBK Ukrajina híroldalnak adott interjújában egyrészt arról beszélt: mostanra már az ukránok nagy többsége is elfogadta azt, hogy le kell zárni a háborút.
Közlése szerint jelenleg az ukrán társadalom viszonylag kis hányada – körülbelül 10 százalék – támogatja a háború folytatását addig, amíg az Oroszország által elfoglalt összes területet fel nem szabadítják. Ezzel szemben a társadalom majdnem kétharmada – 60 százalék –úgy látja, hogy így vagy úgy, de kompromisszumot kell kötni Oroszországgal. „Végül is a béke fontosabb, mint a végsőkig tartó háború A társadalom ebbe az irányba hajlik. Lehet ezt kifáradásként is értelmezni” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy az ukránok mit tudnának „győzelemként” értékelni jelenleg a háborúval összefüggésben, Antipovics azt mondta: „Ez még egy szociológus számára is kínos kérdés, ha egy átlagos ukrajnai válaszadónak teszi fel. Mert mindannyian tudjuk, hogy mit jelentene a győzelem. Az összes terület visszaadása és Oroszország összeomlása, hogy ez az egész ne ismétlődjön meg. Büntetés, jóvátétel. Harcolni, összeomlasztani Oroszországot, és felgyújtani a Kremlt.”
Szerinte az, hogy mit válaszolnak az emberek a győzelem kérdésére, attól is függ, hogy miként teszik fel a kérdést. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Tudjuk, hogy az ukránok mit hajlandóak feláldozni. Valószínűleg a NATO-t, mint márkát. Mert minket az egyes országok segítettek, nem a NATO egésze. Minket egyes politikusok segítettek, de nem a NATO egésze.”
„Ezért az ukránok inkább hajlandóak feláldozni a NATO-t márkát. De nem vagyunk hajlandóak feláldozni az európai jövőnket, vagyis az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat” – mondta Olekszij Antipovics.
A szociológust azt interjú egy másik részében arról is kérdezték, hogy ha lesz ismét lesznek választások Ukrajnában, akkor azok miként nézhet majd ki. Mint mondta, a védelmi stratégia és az „Európába vezető utunk víziója” mindenképp fontos kérdések lesznek, akárcsak a korrupcióellenes tevékenységek is.
„Az első probléma, amiről egy ukrán beszélni fog, az a lopás megállítása. Itt sajnos semmi sem változott” – tette hozzá az utóbbival kapcsolatban.
Majd megjegyezte: „Ráadásul az állam szegényebb lett, az emberek szegényebbek lettek. Ahhoz, hogy a menekültek visszatérjenek, és hogy egy ukrán a saját államában lássa gyermekei jövőjét, azt kell látniuk, hogy ez az állam legalább nem lesz szegény. Legalább. Szeretném azt mondani, hogy gazdag lesz. Amikor megkérdezik, hogy mit szeretne látni Ukrajna jövőjében, egy ukrán először is azt mondja, hogy »független«, másodszor, hogy »gazdag«” – fogalmazott a szociológus.
Az ukránok fele (50%) úgy gondolja, hogy Ukrajna semmilyen körülmények között sem adhat fel területeket, még akkor sem, ha emiatt a háború tovább tart – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
Mint a kutatás eredményeiből kiderült, egy kisebbség (39%) úgy véli, hogy Ukrajna feladhat egyes területeket a béke mielőbbi elérése érdekében. A válaszadók fennmaradó 11%-a nem tudott dönteni a kérdésről. 2024 decemberéhez képest gyakorlatilag nem történt változás, minden eltérés a statisztikai hibahatáron belül van.
„Ugyanakkor érdemes felidézni a kontextust: a mostani felmérés 2025. február 14. és március 4. között készült – pontosan az Ukrajna és az USA közötti kapcsolatok súlyosbodásának és az Ukrajnára nehezedő, kézzelfogható nyomás hátterében” – jegyezték meg a KMISZ szociológusai.
A KMISZ saját felmérését február 14. és március 4. között 2029 válaszadó bevonásával végezte. A mintában nem szerepeltek az ukrán hatóságok által ideiglenesen nem ellenőrzött területek lakosai.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok fele (50%) úgy gondolja, hogy Ukrajna semmilyen körülmények között sem adhat fel területeket, még akkor sem, ha emiatt a háború tovább tart.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741990920
[modified] => 1741965322
)
[title] => Az ukránok fele nem hajlandó elfogadni semmilyen területi engedményt Oroszországnak még a háború folytatása árán sem
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235220&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 235220
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 235221
[image] => Array
(
[id] => 235221
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[original_lng] => 53521
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741959938:8
[_thumbnail_id] => 235221
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2532
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508519314000
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Az ukránok 42%-a alacsonyra értékelte saját életével való elégedettségét, és mindössze a negyede – 25 százalék – értékelte magasra az élettel való elégedettségét, állapította meg a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet tanulmánya.
A felmérés szerint az ukránok többnyire pozitívan értékelték tevékenységüket. Így a válaszadók 62%-a tevékenységét értelmesnek találta, és úgy véli, megéri az erőfeszítéseket. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint harmada csak részben tartja érdemesnek tevékenységét.
Az ukránokat megkérdezték, mennyire érzik magukat boldognak: 43%-a jelezte a boldogság magas vagy nagyon magas szintjét, és minden harmadik válaszadó megjegyezte, hogy alacsony vagy közepes szinten érzi magát boldognak.
Az ukránok szorongásának mértékét illetően a válaszadók 43%-a jelezte, hogy magas szinten szorong, a megkérdezettek 34%-a pedig úgy véli, hogy alacsony a szorongás szintje.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Az ukránok sokkal pozitívabban értékelik Amerika külpolitikájának a hatásáról, mint a világ 35 országában megkérdezettek átlaga, Ukrajna az USA befolyását tekintve az 5 legoptimistább ország közé tartozik Koszovó, India, a Fülöp-szigetek és Kolumbia után – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Gallup International közvélemény-kutató intézet nemrég végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A felmérés szerint az ukránok 51%-a pozitívan, 26%-a negatívan értékelte az amerikai külpolitika Ukrajnára gyakorolt hatását. További 12% nem értett egyet azzal, hogy ennek bármilyen hatása van, 11% pedig nem tudott válaszolni.
Az ukránok többsége (66%) úgy gondolja, hogy az USA 2030-ra szuperhatalom lesz. A válaszadók valamivel kevesebb, mint negyede vélekedik ezzel ellentétesen. A 18-24 éves ukrán fiatalok (72%) jobban bíznak az USA mint szuperhatalom jövőjében. Ugyanerre a véleményre hajlanak a magas jövedelmű (70%) válaszadók is.
Az ukránok jobban meg vannak győződve arról, hogy az USA világnagyhatalom lesz, mint a 35 ország válaszadóinak átlaga. Ugyanakkor az ukránok Amerika kilátásairól alkotott véleménye teljesen összhangban van maguknak az amerikaiaknak a véleményével.
Az End of Year Survey a Gallup International globális éves felmérése a különböző országok lakosságának a jövőről, boldogságról és gazdasági elvárásairól alkotott véleményét vizsgálta. 2024-ben 35 országban 35 882 válaszadót kérdeztek meg.
Ukrajnában az End of Year Survey felmérést a Rating szociológiai csoport végezte 2024. december 2-5-én 1000 válaszadó bevonásával. A mintavételi hibahatár nem haladta meg a 3,1%-ot.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok sokkal pozitívabban értékelik Amerika külpolitikájának a hatásáról, mint a világ 35 országában megkérdezettek átlaga, Ukrajna az USA befolyását tekintve az 5 legoptimistább ország közé tartozik Koszovó, India, a Fülöp-szigetek és Kolumb...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737742560
[modified] => 1737721261
)
[title] => Az ukránok több mint 50 százaléka pozitívan értékeli az Egyesült Államok Ukrajnára gyakorolt befolyását
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=230447&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 230447
[uk] => 230452
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 230450
[image] => Array
(
[id] => 230450
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/usa-ukrajna.jpg
[original_lng] => 37658
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/usa-ukrajna-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/usa-ukrajna-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/usa-ukrajna.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/usa-ukrajna.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/usa-ukrajna.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/usa-ukrajna.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/usa-ukrajna.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1737714026:2
[_thumbnail_id] => 230450
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2259
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831911704002
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Az ukránok 52%-a bízott 2024 decemberében Volodimir Zelenszkij elnökben, 39% nem, a fennmaradó 9% pedig nem tudott állást foglalni a kérdésben – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint „bár a bizalmi mutatók romlottak az év során, a bizalom-bizalmatlanság egyenleg továbbra is pozitív, +13%”. A szociológusok szerint 2023 végén az ukránok 77%-a bízott az elnökben, 2024 februárjára azonban 64%-ra, 2024 májusára pedig 59%-ra esett vissza a bizalom. A nem bízók aránya a jelzett időszakban 22%-ról 36%-ra nőtt.
2024 októberére a helyzet stabilizálódott, de 2024 októbere és decembere között a bizalom szintje ismét romlásnak indult, igaz, nem annyira az elnökben nem bízók, hanem a bizonytalan hozzáállásúak miatt. „Azaz október és december között elsősorban a bizonytalanság, nem pedig a bizalmatlanság nőtt” – áll a KMISZ üzenetében.
A felmérést a KMISZ 2024. december 2-17-én végezte 2000 válaszadó bevonásával.
A lakosság csaknem egyharmadát, köztük a gyerekek 70%-át evakuálták a Szumi megyei Hluhivból.
A szeptember 22-i adatok szerint a lakosság csaknem egyharmadát, köztük a gyerekek közel 70%-át már evakuálták Hluhivból, számolt be Nagyija Vajlo, a Hluhivi Kistérség polgármestere, tájékoztatott a Szumi Megyei Katonai Adminisztráció sajtóközpontja.
„Tudják, hogy kötelező evakuálást jelentettek be Hluhiv városában. Volodimir Artyuk, a Szumi Megyei Katonai Adminisztráció vezetője rendeletet adott ki. Úgy gondolom, hogy ez valóban időszerű. Mert városunk a határzónában található, és mindannyian érezzük, hogy megnőtt a támadások száma. Nem tudjuk, hogyan fog alakulni a helyzet a jövőben, ezért az emberek, különösen a gyermekek védelme érdekében ma evakuálási intézkedéseket hajtanak végre” – mondta az illetékes.
A kistérség vezetője arról is beszámolt, hogy a szeptember 22-i adatok szerint 10 ezren, vagyis a város lakosságának csaknem harmada hagyta el Hluhivot.
„Különös figyelmet fordítunk a gyerekek evakuálására. Az evakuálási intézkedések bejelentése óta pedig a gyerekek közel 70%-át már evakuálták” – tette hozzá.
Az ukránok abszolút többsége továbbra is demonstrálja, hogy nem hajlandó eleget tenni a háború befejezésére vonatkozó orosz követeléseknek– derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás eredményei szerint az ukránok mindössze 9%-a hajlandó elismerni a megszállt területeket Oroszország részeként a háború befejezése érdekében (2023 augusztusában – kevesebb, mint 5%), míg 81%-uk ezt elfogadhatatlannak tartja (2023 augusztusában – 90%).
Az ukránok 18,5%-a fejezte ki hajlandóságát Ukrajna jövőbeni NATO-tagságának feladására, akárcsak 2023 augusztusában, de a többség, 67% ezt elfogadhatatlannak tartja (2023 augusztusában – 74%).
Az európai uniós tagságról való lemondás az ukránok abszolút többsége (71%) számára elfogadhatatlan, míg 17% pedig kész lemondani róla.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ a felmérését 2024. augusztus 8. és 15. között végezte 2017 válaszadó bevonásával, csak azokon a területeken, amelyeket az ukrán kormány ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
Mintegy 35 ezer ukrán tért vissza Szumi megye Oroszországgal közös határán nyitott humanitárius folyosón keresztül, de a korridor jelenleg zárva tart – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Volodimir Artyuhnak, a Szumi Megyei Katonai Adminisztráció vezetőjének televíziós nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Artyuh elmondta: „Az »élet folyosójának« nyitva tartása alatt több mint 35 ezren tértek vissza Ukrajnába. Ilyen nagy számban tértek vissza az ukránok a szülőföldjükre.” Mint hangsúlyozta, az elmúlt három napban Oroszország leállította a Kolotilivka–Pokrovka folyosó működését. Elmondása szerint az ukrán határőrség készen áll a humanitárius folyosó működésének visszaállítására, és minden feltétel adott az evakuált állampolgárok elhelyezéséhez.
A katonai megyevezető emlékeztetett arra, hogy az ukránok visszatérhetnek az Ukrajna által ellenőrzött területre a Voliny megye fehéroroszországi határán lévő Mokrani–Domanov ellenőrzőponton keresztül.
Az ukránoknál 1-5 millió fegyver lehet, de ezenkívül a polgári lakosság bizonyos mennyiségű nem hivatalos zsákmányolt fegyverrel is rendelkeznek – jelentette ki Ihor Klimenko belügyminiszter a helyi és megyei önkormányzatok kongresszusának pénteki ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klimenko elmondta, hogy az ukrán lakosságnál akár 5 millió fegyver és meghatározhatatlan számú kézigránát lehet. Mint megjegyezte, hogy a mai napig a lakosságnak kiosztott szinte minden fegyvert nyilvántartásba vettek. Az állampolgárok kezében azonban meghatározatlan mennyiségű trófeafegyver van.
A belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a parlament első olvasatban elfogadta a fegyverekről szóló törvénytervezetet, amely szabályozni fogja a „trófeafegyverek” kérdését. „A törvény második olvasatban történő megszavazása után minden állampolgárnak, akinek ilyen fegyvere van, be kell vinnie a rendőrségre, és nyilvántartásba kell vétetnie” – hangsúlyozta.
„Ezt követően az állampolgárok ezeket a fegyvereket a hadiállapot végéig megtarthatják a lőszerrel együtt. A hadiállapot lejárta után 90 nappal minden állampolgárnak be kell vinnie az ilyen fegyvert a rendőrséghez és le kell adnia vagy hatástalanítania, vagy engedélyezett típusú fegyverré alakítania” – mutatott rá Ihor Klimenko.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránoknál 1-5 millió fegyver lehet, de ezenkívül a polgári lakosság bizonyos mennyiségű nem hivatalos zsákmányolt fegyverrel is rendelkeznek – jelentette ki Ihor Klimenko.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713038400
[modified] => 1713031286
)
[title] => Az ukrán lakosság kezében akár 5 millió fegyver is lehet, a zsákmányolt fegyvereket nem is számítva – Klimenko
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=184224&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184224
[uk] => 184231
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184226
[image] => Array
(
[id] => 184226
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8.jpg
[original_lng] => 263570
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/43c7f5f0e7cc4f598d748a56086206e8.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1713021828:3
[_thumbnail_id] => 184226
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4368
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831880839002
[_oembed_220b79fdb3ed61af3938951706cc941c] =>
Koningin Máxima bezoekt de Sint Salvatorkerk waar de ‘Vrijheidsklok’ wordt onthuld, gezegend en geluid. Een Nederlandse klokkengieterij heeft de nieuwe klok gegoten waarbij ze Russisch wapenmateriaal gebruikte, dat is ingezet in de oorlog in Oekraïne. https://t.co/SPdrSr3CAVpic.twitter.com/jgsjFGWldM
Az orosz hadsereg egyre gyakrabban mér csapást a fronthoz közeli területekre irányított légibombákkal, amelyek ellen a legjobb védekezés a kiürítés – jelentette ki vasárnap Natalija Humenyuk, a Dél hadműveleticsoport sajtószóvivője egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szóvivő az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva kifejtette, hogy az Ukrajna fegyvertárában lévő eszközökkel le lehet lőni az ellenséges irányított légibombákat. De figyelembe véve a megszállók által naponta kilőtt rakéták számát a lakott területekre, főleg délen, Ukrajna védtelen maradhat, ha lelövi az összes bombát – mutatott rá.
„A jelenlegi körülmények között a légibombák elleni legmegbízhatóbb védelem a kiürítés. A dél-ukrajnai frontterületek lakóinak biztonságosabb helyekre kell távozniuk” – hangsúlyozta Natalija Humenyuk.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az orosz hadsereg egyre gyakrabban mér csapást a fronthoz közeli területekre irányított légibombákkal, amelyek ellen a legjobb védekezés a kiürítés – jelentette ki vasárnap Natalija Humenyuk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1699218000
[modified] => 1699214923
)
[title] => A lakosságnak el kell hagynia a frontvonal melletti területeket, mert az oroszok légibombákat használnak – Humenyuk
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=167940&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167940
[uk] => 167946
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167941
[image] => Array
(
[id] => 167941
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg
[original_lng] => 40253
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kitelepites.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1699212433:8
[_thumbnail_id] => 167941
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3378
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4328ebaa99d2fe4a82ab73648d334fce] =>
[_oembed_time_4328ebaa99d2fe4a82ab73648d334fce] => 1699207726
[_oembed_5c3525ae22086e79803a5c0df5eb1c9e] =>
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 October 2023.
Kharkiv region. I met with the warriors of the 92nd Separate Assault Brigade named after Ivan Sirko. The fighters are holding a difficult section of the front – Lyptsi. I spoke with the commanders. The defense along their line of responsibility, the training of the warriors,… pic.twitter.com/OiOBPjHMxH
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 4, 2025
