Több mint 2500 menekült ukrán anyanyelvű gyerek kezdte el az iskolát csak az állami oktatási intézményekben Magyarországon – közölte az M1 Híradója.
A legegyszerűbb magyar szavakkal ismerkednek az ukrán gyerekek egy miskolci iskolában. A 13 éves Spelove Andrej szüleivel menekült Magyarországra a háború elől. Miskolcon jár iskolába, szülei pedig egy gyárban kaptak munkát. „Elég sok mindent tanulok, magyarból is igyekszem, a biológia tetszik a legjobban, mert otthon is azt tanuljuk, mint itt” – mondta az ukrán kisfiú.
Egy kárpátaljai származású tanárnőt már az előző tanév tavaszán felvettek az iskolába. Molnár Krisztina azt mondta, hogy az ukrán gyerekeknek – a tananyagon kívül – nyelvi nehézségekkel is meg kell küzdeniük.
„Becsöppentek egy idegen nyelvi környezetbe, és nekik ezt lelkileg is át kell élni, sokszor ukránul beszélek velük azért, hogy megértsem, hogy mi van velük” – magyarázta Molnár Krisztina, a Miskolci Kazinczy Ferenc Általános Iskola angol–magyar szakos tanára.
Nem a miskolci intézmény az egyetlen, ahol ukrán diákok is tanulnak. Az egyik határ menti iskolában például két nyelven tartják az órákat.
„Van olyan gyerek, akinek már volt egy alapszókincse vagy úgy érkezett, vagy akik Kárpátaljáról jöttek, ők fogékonyabbak a magyar nyelvre. De van olyan gyerek, aki Kelet-Ukrajnából jött, és csak itt hallott először magyar szót” – mondta Imre Éva, a Dankó Pista Egységes Oktatási Intézmény magyartanára.
Az iskolában ukrán anyanyelvű és kárpátaljai magyar diákok is tanulnak. A háború kitörése óta viszont jelentősen nőtt a menekült diákok száma.
„Zaporizzsja városból érkeztem. A városban vannak rakétatámadások, de hál istennek nem sűrűn, de a megyét tejesen elfoglalták az orosz hadseregek” – mesélte egy ukrán fiú.
Egy esztergomi egyházi fenntartású közoktatási intézményben is fogadtak menekült diákokat, velük közösen indították el az új tanévet.
„Jelenleg négy menekült van nálunk. Mind a négy magyar származású kárpátaljai. Egy család három gyerekkel, óvodással, elsőssel, harmadikossal, Munkácsról érkezett. Egy nagylányt pedig Dunabogdányban fogadták be, ő szintén kárpátaljai, 9. C osztályba jár” – fejtette ki Valkó Miklós, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Óvoda és Általános Iskola igazgatója.
Kaposvár egyik kollégiumában májusban szállásolták el a harkivi gyermek- és ifjúsági sportiskola dzsudócsapatát. A fiataloknak a tanuláshoz szükséges eszközöket az Ökumenikus Segélyszervezet biztosította.
Mivel vannak köztük egyetemisták is, a diákok nagyon örültek a laptopoknak.
„Tizennégy tabletet hoztunk, annyi gyermek van, és van három laptop, amivel a tanulásukat elő tudjuk segíteni. Ugye ők online vesznek részt a tanulásban, a harkivi tankerülettel együttműködve. És ezért szükséges számukra, hogy legyen informatikai eszköz” – mondta Bacza Barbara, az Ökumenikus Segélyszervezet Biztos Kezdet Gyermekházának vezetője.
2611 Ukrajnából érkezett tanuló kezdte meg az idei tanévet azokban az iskolákban, amelyeket a tankerületi központok tartanak fenn. A magyarul nem beszélő menekült gyermekeknek a legtöbb iskola külön nyelvoktatást és felzárkóztatást is biztosít, ennek költségeit pedig a kormány állja, saját erőforrásból.
Miközben a Nyugat lélegzet elállítva figyeli az ukrajnai helyzetet és az esetleges orosz támadást, Közép- és Kelet-Európa országai elkezdték a felkészülést a humanitárius következményekre, amelyeket az orosz agresszió okozhat. És ezek közül az egyik egy újabb menekültválság lehet.
Ennek kapcsán Dana Spinant, az Európai Bizottság (EB) hivatalos képviselője a közelmúltban kijelentette, hogy az EB már elkezdte a készültségi tervek kidolgozását arra az esetre, ha az oroszok hadművelet indítanának Ukrajna ellen, és ezek egy része a migránsokkal kapcsolatos helyzet esetleges súlyosbodása. „Szorosan együttműködünk tagállamainkkal annak érdekében, hogy mindenkor biztosítsuk a szükséges operatív támogatást” – mondta Spinant február 14-én.
Mindnyájan tudjuk, Ukrajna nagyon szeretne az Európai Unióhoz csatlakozni, és bár ettől még eléggé messze vagyunk (ha egyáltalán megtörténik), az ukránok már most vízum nélkül utazhatnak Európába a biometrikus útlevél segítségével. Ukrajnának közös határszakasza van Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával. Ezért számos szakértő szerint, ha Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin mégis támadni mer, akkor ukrán menekültek egész „hadserege” keres majd biztonságot ezekben az országokban.
Emellett a „vasfüggöny” és a szovjet hatás emlékei még mindig nagyon élénken élnek az EU keleti szárnyán élő idős európai lakosban, ahol az emberek félnek elveszíteni azt a stabilitást, amely hatással lehet a gazdaságukra és migrációs hullámot okozhat.
Utoljára hasonló az 1990-es években volt tapasztalható, az egykori Jugoszlávia szétesése idején. De a szomszédos országok kormányai és városai (mint jó szomszédok – szerző) arra készülnek, hogy ha szükség van rá, fogadhassák a menekülteket.
Leginkább talán Lengyelország érzi át ukrán menekülthullám következményeit. „Kormányunknak fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvre” – jelentette ki ennek kapcsán Maciej Wacik lengyel belügyminiszter-helyettes. „A Belügyminisztérium már megtett néhány lépést annak érdekében, hogy akár egymillió ember érkezésére is felkészüljünk.”
Magyarország is komoly intézkedéseket hoz. „Háború esetére is van cselekvési tervünk” – közölte múlt szombaton Orbán Viktor, az ország miniszterelnöke. Mint ismeretes, Orbán úr nagyon bízik abban, hogy nem lesz háború, mert arra senkinek sincs szüksége. Azt is tudjuk, hogy Magyarország mindig is segítette Ukrajnát több tucat válsághelyzetben, és minden bizonnyal készen áll arra, hogy ezt a jövőben megtegye.
Orbán Viktor miniszterelnök egyben kihangsúlyozta, hogy ha a konfliktus elmérgesedik, készen áll menekültek százezrei fogadására. „Emlékezzünk az 1990-es évekre, amikor emberek tízezrei érkeztek az egykori Jugoszlávia területeiről. Nem volt egyszerű – de Ukrajnából sokkal többen jöhetnek, talán a visszatérés reménye nélkül” – közölte Magyarország kormányfője.
Az Ukrajnával közös hosszú határszakasszal rendelkező Románia a múlt héten befejezte a cselekvési terv kidolgozását, számolt be Lucian Bode belügyminiszter: „Tudjuk, hogy Lengyelország 1 millió migráns befogadására készül. Készen áll-e Románia több százezer menekült befogadására egy kezelhetetlen hullám esetében? Több hipotézist is figyelembe vettünk… Jelenleg azt elemezzük, hogy hány menekülttábort tudunk létrehozni viszonylag rövid idő – 10, 12, 24 óra alatt. Elemezzük a határ menti régiókban meglévő telepítési lehetőségeket, de tárgyalunk a második szakaszról a szomszédos járásokkal és a harmadik szakaszról az egész országban”.
A szlovák védelmi miniszter közölte, hogy menekültek tízezrei jelenhetnek meg egy kisebb mértékű konfliktus esetében is. Az ország belügyminisztere, Roman Mikulec elmondta, a kormány a hadsereggel közösen készül fel a lehetséges forgatókönyvekre, és szorosan együttműködik az ukrán vezetéssel.
A balti államok – Litvánia, Lettország és Észtország – szintén közölték, hogy készen állnak menekülteket befogadni. A litván belügyminisztérium például a múlt héten azt közölte, hogy felkérte az önkormányzatokat, állítsák össze a megfizethető lakások listáját, hozzátéve, hogy arra számítanak, hogy a Lengyelországból és repülőgépekkel fognak érkezni. A lett belügyminisztérium pedig annak a lehetőségét fontolgatja, hogy az ország keleti határa mentén számos menekültközpontot hozzanak létre az okmányok nélküli ukránok elhelyezésére, közölte a BNS hírügynökség. A tervet a kormánynak kell jóváhagynia, de ezzel nem lesz probléma.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
This is not a rhetorical question; it hasn’t been since 2014. Does the United States really want Ukraine to win? Is Europe still hoping to reestablish ties with Putin‘s war criminal regime at some point? Delays make me wonder. Cut all ties. Send all weapons.