Az ukrán menekültek kockáztatják, hogy elveszítik lakásukat Skóciában, mivel a kormány fontolgatja a befogadó családoknak nyújtott havi „köszönő” kifizetések megszüntetését – írja a Daily Mail. Egy skót befogadó család elmondta, hogy levelet kapott a tanácstól, amelyben véleményüket kérték a kifizetések megszüntetéséről.
2022 óta több mint 4,3 millió ukrán kapott ideiglenes védelmet az EU-ban, ebből körülbelül 28 ezer Skóciában. Európa-szerte csökken a támogatás az ukránok befogadásához. Októberben az Európai Bizottság közölte Kijevvel, hogy az ideiglenes védelmi program 2027 márciusán túl nem lesz meghosszabbítva, és több EU-tagállam már jelentősen csökkentette a támogatást.
„Kaptunk egy levelet a tanácstól, amelyben megkérdezték, mit gondolunk a kifizetések megszüntetéséről. Megkérdezték, hogy megkérjük-e vendégeinket, hogy távozzanak, amit soha nem tennénk. De mások talán nem lesznek ilyen szerencsések” – mondta egy befogadó vasárnap a Daily Mailnek.
A korábbi brit konzervatív kormány alatt a „Homes for Ukraine” program havi 350 fontot biztosított a befogadóknak, amely egy év után 500 fontra emelkedett. Skócia most az egész Egyesült Királyságra érvényes 350 fontos átalánydíjat alkalmazza. A feltételezett változás úgy tűnik, hogy csak Skóciára vonatkozik, ahol a helyi önkormányzatok felügyelik a programot, és figyelmeztetnek, hogy ez a hajléktalanságra vonatkozó kérelmek számának hirtelen emelkedéséhez vezethet.
Körülbelül 200 ezer, az Egyesült Államokban tartózkodó ukrán veszítheti el tartózkodási engedélyét – számolt be a Reuters amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az ukrán menekültek számára még a Biden-adminisztráció indított humanitárius programot, amely nagyjából 260 ezer embernek tette lehetővé, hogy – kezdetben – két évre belépjenek az országba.
Donald Trump az év elején azonban befagyasztotta a programot, ennek értelmében leállt az új kérelmek elfogadása, valamint a korábbi kérelmek meghosszabbítása is.
Májusban viszont a meghosszabbítási kérelmek feldolgozása újraindult. Ennek ellenére annak, akinek lejár a tartózkodási engedélye, őrizetbe vehetik a hatóságok.
Az ukrán menekültek helyzete az Európai Unióban is egyre nehezebb.
Az elmúlt hónapban az Európai Bizottság bejelentette, hogy nem hosszabbítják meg az ideiglenes védelmi rendszert 2027 után.
Eközben Németországban és Lengyelországban is fogy a türelem az ukrán menekültekkel szemben, miután idén ősszel tömegesen menekültek el a hadköteles ukrán férfiak a kényszersorozás elől. Az adatok szerint néhány hónap leforgása alatt több mint százezer ukrán hagyta el ezeket az országokat, ami komoly elégedetlenséget váltott ki a befogadó országok állampolgárai körében.
Ahogy korábban írtunk róla, Kijev örömmel fogadja, hogy Trump kitoloncolja az ukránokat az Egyesült Államokból. Volodimir Zelenszkij egyik magas rangú tanácsadója a The Washington Postnak nyilatkozva üdvözölte, hogy az Egyesült Államok ukrán állampolgárok tömeges kitoloncolására készül. Hazatérésük után sokukat azonnal besorozzák a hadseregbe a tervek szerint. „Az Egyesült Államok annyi embert deportálhat, amennyit csak akar – jó hasznukat vesszük” – mondta a névtelenséget kérő elnöki tanácsadó.
Markus Söder, bajor miniszterelnök és a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője a Welt am Sonntagnak adott interjújában a fiatal férfiak Ukrajnából való egyszerűsített kilépési eljárásának eltörlését szorgalmazta, megjegyezve, hogy hazájuknak szüksége van rájuk.
Akinek nincs joga itt tartózkodni, nincs ideiglenes tartózkodási engedélye vagy munkavállalási engedélye, annak távoznia kell. Továbbá meg kell szüntetni a fiatal férfiak kilépését Ukrajnából – mondta.
Karol Nawrocki lengyel elnök kijelentette, hogy utoljára írta alá az ukrán menekültek támogatásáról szóló törvényt – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Kresy.pl lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Nawrocki hangsúlyozta, hogy az ukrán kisebbség támogatásának a felelősséget a minden nemzeti kisebbséggel szembeni egyenlő bánásmód elvével kell ötvöznie. „Nem akarok a káosz elnöke lenni, ezért aláírtam az ukránoknak nyújtott támogatásról szóló törvény második változatát, de utoljára tettem ezt” – mondta.
A lengyel elnök egyúttal felhívta a figyelmet a támogatási rendszer korszerűsítésének szükségességére. „Az ukránokat úgy kell kezelni, mint bármely más nemzeti kisebbséget” – hangsúlyozta.
A lengyel államfő kifejtette, hogy a törvény általa aláírt eredeti változata tartalmazott egy rendelkezést a Lengyelországban nem dolgozó több ukrán állampolgár 800+ formátumú támogatásáról, amit elfogadhatatlannak tartott. „Ez egy igazságtalan döntés volt a lengyelekkel szemben” – mutatott rá Karol Nawrocki.
Újra nő az ukrajnai menekültek száma Csehországban: az ideiglenes védelmi státusszal rendelkező ukrán menekültek száma jelenleg meghaladja a 397 400-at – derült ki a cseh belügyminisztérium friss kimutatásából. A statisztikák azt mutatják, hogy fokozatosan változik a menekültek összetétele is: csökken a gyerekek száma, és növekszik a férfiaké.
„A lakosságszámhoz viszonyítva az Európai Unióban továbbra is Csehországban van a legtöbb menekült. Most már papírunk is van erről” – jelentette ki újságírók előtt az ügyvezető kormány szerdai ülése után Vít Rakusan belügyminiszter, a kormány alelnöke.
A tárcavezető elmondta: a nap folyamán levelet küldött Brüsszelbe azzal a kéréssel, hogy Csehországnak ne kelljen szolidaritási hozzájárulást fizetnie az Európai Unió kasszájába.
Az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott közleménye szerint Csehország azon országok közé tartozik, amelyek az elmúlt öt évben felhalmozódott migrációs nyomás miatt mentességet kérhetnek a szolidaritási hozzájárulás egy része alól.
Másfelől a bizottság szerint Csehország a migrációs és menekültügyi paktum 2026 közepi hatályba lépése után hozzáférhet az uniós szolidaritási alaphoz is.
A cseh belügyminisztérium kimutatása szerint jelenleg 397 ezer ukrán állampolgár él ideiglenes védelmi státusszal Csehországban. Ebből 92 ezer kiskorú. A 60 éven felüliek száma 17 ezer. Az aktív korban lévő menekültek között 164 ezer nő és 124 ezer férfi van. A menekültek száma azonban folyamatosan újra emelkedik, különösen a férfiaké. A cseh hatóságok szerint ez alapvetően annak a következménye, hogy az ukrán kormány a nyáron engedélyezte, hogy a 18 és 22 év közötti férfiak is külföldre utazhassanak. Az orosz támadás után, 2022 tavaszán a férfiak a menekültek mintegy 20 százalékát tették ki, most arányuk már meghaladja a 33 százalékot.
A cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium hétfőn közölte, hogy a Csehországban élő ukrán menekültek a harmadik negyedévben 8,2 milliárd koronát fizettek be adók és illetékek formájában,
ez az összeg több mint a duplája annak, amit segélyként az államtól kaptak.
A közlemény szerint a cseh állam ebben az időszakban 3,9 milliárd korona segélyt fizetett ki az ideiglenes védelem alatt álló ukrán menekülteknek, ami 4,3 milliárd koronával kevesebb, mint amennyit a már dolgozó menekültek befizettek az államkasszába.
Folytatódik az a tendencia, hogy az ukrán menekültektől származó állami bevételek növekednek, míg a kiadások csökkennek – állapította meg a tárca. Ez a tendencia 2023 harmadik negyedében kezdődött el.
Az ukrán menekültekkel foglalkozó civilszervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy az ukrán munkaerő iránt nagy a kereslet, és elsősorban olyan munkahelyeken dolgoznak, amelyeket hosszabb ideje nem sikerült betölteni. Másfelől az is tény, hogy különböző okok miatt az ukrán menekültek szakképzettségét eddig nem sikerült eléggé hasznosítani – írja az MTI.
2023 óta 2025 szeptemberében adták ki az uniós országok a legtöbb ideiglenes védelmet nyújtó határozatot ukrán állampolgároknak, ami valószínűleg a 18-22 éves fiatalok előtti határnyitásnak köszönhető – számolt be az Eurostat sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
2025 szeptemberében az uniós országok 79 205 új határozatot fogadtak el az Ukrajnát a háború miatt elhagyó személyek ideiglenes védelméről.
Ez 49%-kal több, mint 2025 augusztusában, és 2023 augusztusa óta egy hónap alatt kiadott legtöbb engedély.
A közleményben megjegyezték, hogy ez a csúcspont egybeesett azzal az ukrajnai rendelettel, amely értelmében 2025 augusztusában megnyitották a határokat a 18-22 évesekelőtt. Ugyanakkor nem részletezték, hogy a növekedés elsősorban ennek a kategóriának volt-e köszönhető.
A szeptemberi adatok szerint az EU-ban ideiglenes védelemmel rendelkező ukránok száma 49 555 fővel, azaz 1,2%-kal nőtt.
Az ideiglenes védelemmel rendelkező ukránok számának legnagyobb növekedését Lengyelországban (+12 960; +1,3%), Németországban (+7585; +0,6%) és Csehországban (+3455; +0,9%) figyelték meg, a csökkenés pedig csak Franciaországban (-240; -0,4%) következett be.
A fogadó ország lakosságához viszonyítva a legtöbb ukrán Csehországban, Lengyelországban és Észtországban él (ezer lakosra vetítve 35,7, 27,6 és 25,5, míg az EU átlaga 9,6 ezer lakosra vetítve).
Az ideiglenes védelemben részesülők több mint 98%-a ukrán állampolgár. 44% nő, 31% kiskorú, a felnőtt férfiak aránya 25,1%. Az ideiglenes védelemben részesülő ukránok legnagyobb száma jelenleg Németországban (több mint 1,2 millió, az EU teljes létszámának 28,3%-a), Lengyelországban (több mint egymillió, 23,5%) és Csehországban (több mint 389 ezer; 9,0%) él.
Az idei év szeptemberében az Európai Unió az elmúlt két évhez képest a legtöbb ideiglenes védelem iránti kérelmet hagyta jóvá ukrán állampolgárok számára, konkrétan 79 205 kérelmet hagytak jóvá, ami 49 %-kal több, mint augusztusban volt – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Die Zeit című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német újság azt írta, hogy az Eurostat adatai szerint az ideiglenes védelem iránti kérelmek számának gyors növekedése annak köszönhető, hogy az ukrán kormány engedélyezte a 18 és 22 év közötti férfiak kiutazását az országból. Ennek eredményeként az ukrán menekültek demográfiai összetétele jelentősen megváltozott: szeptemberben a felnőtt férfiak aránya a menekültek között 47 %-ra nőtt; először fordult elő, hogy több férfi volt, mint nő (arányuk 31 % volt); a kiskorúak aránya 22 % volt.
Szeptember végén 4,3 millió ukrán tartózkodott az Európai Unióban ideiglenes védelmi státusszal. Ezt a státuszt azoknak az állampolgároknak adják, akik nem tudnak azonnal visszatérni hazájukba, az EU ideiglenes védelemről szóló irányelvének megfelelően, amelyet először a teljes körű orosz invázió után alkalmaztak.
Az Európai Unió Tanácsa 2027. március 4-ig meghosszabbította az ukránok különleges védelmi státuszát. A legtöbb ukrán állampolgár Németországban kér védelmet – 1,2 millió (a teljes létszám 28 %-a). Kicsit kevesebben Lengyelországban – egymillióan (23,5 %).
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az idei év szeptemberében az Európai Unió az elmúlt két évhez képest a legtöbb ideiglenes védelem iránti kérelmet hagyta jóvá ukrán állampolgárok számára, konkrétan 79 205 kérelmet hagytak jóvá, ami 49 %-kal több, mint augusztusban volt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1762799160 [modified] => 1762810799 ) [title] => Majdnem 50 százalékkal nőtt az Európai Unióban menedékjogot kérő ukránok száma [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=261292&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 261292 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 261293 [image] => Array ( [id] => 261293 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [original_lng] => 61434 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1762803612:12 [views_count] => 630 [_thumbnail_id] => 261293 [_edit_last] => 12 [_algolia_sync] => 549816496000 [_rss_feed_exclude] => 1 [_homepage_exclude] => 1 [_oembed_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => [_oembed_time_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => 1764789180 [_oembed_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => [_oembed_time_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => 1764789180 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 592 [1] => 7 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Társadalom [1] => Uncategorized [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1072 [1] => 96071 [2] => 82890 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => menedékjog [2] => ukrán menekültek ) ) [7] => Array ( [id] => 261134 [content] =>
Mérséklődött Lengyelországban az Ukrajna iránti támogatás, miután egyre magasabb a diszkrimináció és a gyűlölet az országban élő ukránokkal szemben – írja a Bloomberg.
Egy varsói székhelyű közvélemény-kutatás szerint a lengyelek 94 százaléka szívesen fogadott be ukrán menekülteket a háború kitörésekor, mostanra azonban ez az arány 48 százalékra esett vissza. A megkérdezettek fele úgy érzi, az ukrán menekültek túl bőkezű állami támogatást kapnak.
A felmérés alapján az Ukrajnából érkezők segítik a lengyel gazdaság működését, de nem gördítenek elé akadályt, ha más országokba költöznének. Arra is rávilágítanak, hogy lengyel területeken 2024-ben 651, míg idén szeptember végéig 477 bűncselekményt követtek el ukrán állampolgárok ellen – foglalta össze az Unian.
Ukrajna az Európai Unióval és ukrán civil szervezetekkel közösen készül az egységközpontok megnyitására, az első központok Spanyolországban és Németországban nyílnak meg – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Szociálpolitikai Minisztérium Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Ilona Havronszka szociálpolitikai miniszterhelyettes közölte: „Azért dolgozunk, hogy külföldön tartózkodó állampolgáraink kapcsolatban maradhassanak az állammal, lehetőségük legyen megbízható információkhoz jutni, és megalapozott, tudatos döntést hozni a hazatérésről.” Beszélt a minisztérium terveiről az egységközpontok elindítására.
A hálózat első központjai idén Spanyolországban és Németországban nyílnak meg. Havronszka szerint az egységközpontok telepítésének leghatékonyabb megközelítése a háromoldalú modell, amely magában foglalja Ukrajna, az EU tagállamai, valamint a külföldön már aktívan működő ukrán közszervezetek bevonását.
„Célunk nemcsak új központok létrehozása az ukránok számára, hanem a meglévő kezdeményezések egyesítése is. Lényegében egy »hálózatok hálózatát« alakítjuk ki, hogy láthatóvá és hallhatóvá tegyük azokat a tevékenységeket, amelyeket az ukrán közösségek, a közélet és a nemzetközi szervezetek ma megvalósítanak” – jegyezte meg Ilona Havronszka.
A lengyel parlament meghatározta az ukrán állampolgárok Lengyelországban tartózkodásának szabályait, amelyek szigorításokat tartalmaznak – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az RMF24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint pénteken a lengyel szejm nem támogatta Karol Nawrocki elnök alternatív törvényjavaslatát az ukrán menekültek támogatásáról. A hírek szerint 244 képviselő szavazott a kezdeményezés elutasítására, mivel a dokumentumot egy már elfogadott törvény ismétlésének tekintették. Korábban Nawrocki megvétózta a kormány változatát, és saját tervezetet javasolt, de a parlament érvényben hagyta a korábbi döntéseket.
A jelenlegi, 2025 szeptemberében elfogadott törvény 2026. március 4-ig meghosszabbítja az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodásának jogszerűségét. A dokumentum azonban szigorúbb kritériumokat vezet be a pénztámogatás igénybevételéhez. Mostantól csak azok az ukránok kaphatnak támogatást, akik Lengyelországban hivatalosan dolgoznak, és akiknek a gyermekei helyi iskolákban tanulnak. Kivételt képeznek azok a családok, akik fogyatékkal élő gyermeket nevelnek.
Az új szabályozások értelmében a hivatalos munkaviszony nélküli ukránok elveszítik számos juttatás lehetőségét. Ezek közé tartozik elsősorban az ingyenes orvosi rehabilitáció, a függőségek kezelése, az állami egészségügyi programokban való részvétel és bizonyos fogászati szolgáltatások.
