Lengyelországban a szociológiai felmérések történetében először fordult elő, hogy az Ukrajnából érkező menekültek befogadását ellenző állampolgárok száma meghaladta az ilyen döntést támogatók számát – derül ki a lengyel Közvélemény-kutató Központ (CBOS) frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be az rbc.ua hírportál az RMF24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 52%-a jelenleg úgy véli, hogy Lengyelországnak nem kellene többé ukrán menekülteket befogadnia, míg a válaszadók 42%-a ellentétes véleményen van. A szociológusok hangsúlyozzák, hogy ez az első ilyen eredmény 2014 óta, amikor a CBOS rendszeres felméréseket kezdett ebben a témában a Krím Oroszország általi megszállása után. Összehasonlításképpen: közvetlenül a 2022-es teljes körű orosz invázió kezdete után az ukránok befogadásának támogatottsága a lengyelek körében elérte a rekordot jelentő 94%-ot.
A hozzáállás dinamikája a közelmúltban így nézett ki: a tavaly decemberihez képest 6 százalékponttal nőtt a menekültek befogadását ellenzők aránya; a támogatók aránya hasonló mértékben, 6 százalékponttal csökkent.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a legtöbb állampolgár túlzottnak tartja az ukránoknak nyújtott jelenlegi támogatást. A válaszadók 54%-a van meggyőződve arról, hogy a támogatás túl sok. További 40% megfelelőnek, és csak 3% tartja elégtelennek. A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a támogatás mértékével elégedetlenek száma tavaly szeptember óta folyamatosan növekszik.
Ugyanakkor a lengyelek vegyes reakciókat mutattak az ukránoknak nyújtott támogatással kapcsolatos jogszabályok közelmúltbeli változásaira. A válaszadók 87%-a támogatta a teljes körű ingyenes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozását azon ukránok számára, akik nem fizetnek egészségbiztosítási járulékot Lengyelországban (csak 8% ellenezte).
Ezenkívül a válaszadók 58%-a ellenezte az egy évnél idősebb gyermekes anyák kollektív központokban való ingyenes szálláshoz való jogának eltörlését (csak 29% támogatta ezt a korlátozást).
Egy friss felmérés eredményei szerint a lengyelek 59,7%-a nem támogatja Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását. A válaszadók 27,4%-a válaszolt „inkább nemmel”, míg 32,3%-uk kategorikusan ellenezte ezt a lépést.
Júliusban az Európai Bizottság bejelenti az ukrán menekültek ideiglenes védelméről szóló irányelv legfontosabb változásait, amelyek 2022-től lesznek érvényesek, és nemcsak a férfiakra, hanem a nőkre is vonatkozni fognak – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint névtelen források az újságnak elmondták, hogy az ideiglenes védelemhez való jogot azok az ukrán állampolgárok kaphatják meg, akik az országuk hatóságai által kiállított különleges mozgósításmentességi igazolást kapnak. Ez férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik majd. „A változtatásokkal kapcsolatos munka a végéhez közeledik. Lengyelország támogatja azokat” – mondta el a médiának Maciej Duszczyk lengyel belügy- és közigazgatási miniszterhelyettes. Megerősítette azt is, hogy az Európai Bizottság által bevezetett követelmények az ukrán nőkre is vonatkozni fognak. „Nem azokra vonatkoznak majd, akik már rendelkeznek ideiglenes védelemmel az uniós országokban, hanem azokra, akik kérelmezni szeretnék azt” – hangsúlyozta.
Illetékesek szerint Kijev kérte Brüsszeltől az ukrán állampolgárok beutazásának korlátozását. „Ez egy váratlan lépés Kijev részéről. Majdnem egy évvel korábban Volodimir Zelenszkij elnök feloldotta a 18 és 22 év közötti ukrán fiataloknak az ország elhagyására vonatkozó tilalmát” – emlékeztet a lengyel lap.
Ez a döntés azonban a fiatal férfiak tömeges Európába irányuló kivándorlásához vezetett. Például az első három hónapban több mint 121 000 18 és 22 év közötti ukrán férfi lépett be Ukrajnából Lengyelországba. Legtöbbjük Németországba ment. Az Eurostat adatai szerint 4,3 millió ukránnak van ideiglenes védelme az EU-ban. A legnagyobb létszámot Németországban (1,2 millió) és Lengyelországban (960 000) jegyezték fel.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Júliusban az Európai Bizottság bejelenti az ukrán menekültek ideiglenes védelméről szóló irányelv legfontosabb változásait, amelyek 2022-től lesznek érvényesek, és nemcsak a férfiakra, hanem a nőkre is vonatkozni fognak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1783972140
[modified] => 1783962180
)
[title] => Az EU felülvizsgálja az ukrán állampolgárok ideiglenes védelmét mind a férfiak, mind a nők esetében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=290788&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 290788
[uk] => 290823
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 290789
[image] => Array
(
[id] => 290789
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-1.jpg
[original_lng] => 26959
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1783957633:2
[_thumbnail_id] => 290789
[_edit_last] => 12
[views_count] => 706
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 190893615000
[_oembed_4b84dcf602ee05942efee0c6f45e5b4d] =>
[_oembed_time_4b84dcf602ee05942efee0c6f45e5b4d] => 1783963059
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83884
[4] => 17
[5] => 592
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[4] => Sürgős
[5] => Társadalom
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 574946
[2] => 51952
[3] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => ideiglenes védelem
[2] => ukrán állampolgárok
[3] => ukrán menekültek
)
)
[2] => Array
(
[id] => 290653
[content] =>
A Németországban tartózkodó ukrán menekültek mostantól elméleti és gyakorlati vizsga nélkül is lecserélhetik ukrán jogosítványukat németre – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a német Szövetségi Tanács, a Bundesrat 1067. plenáris ülésének hivatalos döntésére hivatkozva.
A jelentés szerint a Bundesrat döntésének megfelelően változások lépnek életbe a vezetői engedélyekre vonatkozó szabályokban Németországban. Ukrajna és Montenegró szerepel a vonatkozó listán, amely szerint az ezekből az országokból származó jogosítványok további vizsgák nélkül német jogosítványokra cserélhetők. További változás a Németországban elméleti vezetési vizsganyelvek listájának bővülése. Az ukrán és a kurmanji nyelv is bekerült a listába.
Ezenkívül Németországban is elismerik azokat a harmadik országbeli jogosítványokat, amelyeket egy másik Európai Uniós tagállamban már kicseréltek. A szabályozás azt is előírja, hogy látásvizsgálatot végezhetnek teherautó- és buszsofőrök esetében.
Az ukrán jogosítványt Németországban az ideiglenes védelem időtartamára elismerik, és nem igényel német nyelvre fordítást. A Gyija alkalmazásban lévő digitális jogosítványt is elismerik – a hatóságok az ukrán nyilvántartáson keresztül ellenőrizhetik azt.
Korábban az ukránok ukrán jogosítvánnyal vezethettek Németország területén anélkül, hogy azokat helyi jogosítványra kellett volna cserélniük az ideiglenes védelmi státuszuk teljes időtartama alatt. Aki más okból (munkavállalási vízum, kék kártya, diákvízum stb.) tartózkodott Németországban, annak a regisztrációt követő 6 hónapon belül cserélnie kellett a jogosítványt.
A független lengyel kutatóközpont, a CBOS decemberi felmérése szerint a lengyelek 48%-a támogatja ukrán menekültek befogadását, ami a háború kezdete óta mért legalacsonyabb arány.
Ukrajna frontvonalán egyre nagyobb az igény a drónokra és a drónelhárító álcahálókra.
Varsóban az ezeket készítő ukrán önkéntesek egy csoportja szerint a háborúval kapcsolatos növekvő fásultság miatt egyre nehezebb rávenni az embereket, hogy segítsenek.
Több mint négy évvel azután, hogy Oroszország lerohanta az országot, egy szervezet, amelynek neve nagyjából azt jelenti, hogy „A bátorság nem ismer határokat”, kénytelen egyre kevesebből egyre többet kihozni.
„Óriási szükség van hálókra, várólistáink vannak, pedig Ukrajnában is szövik őket” – mondta Ruslana Poplawska, a szervezet egyik koordinátora az AFP francia hírügynökségnek.
A csoport minden szombaton összegyűlik, hogy hálókat szőjön és FPV-drónokat szereljen össze egy, az orosz nagykövetségtől nem messze található helyszínen Varsóban.
Sorba állva sötétzöld szövetcsíkokat fűztek át egy nagy szemű hálórácson.
A falon egy általuk ellátott ukrán zászlóalj aláírt zászlaja lóg.
Ukrajnában autókra, utak fölé és hadianyagra terítik a hálókat abban a reményben, hogy láthatatlanná teszik őket az orosz felderítő- és csapásmérő drónok mindennapos hullámai számára.
A varsói csoport 2023 februárja óta mintegy 35 ezer négyzetméternyit készített, ami öt futballpályának felel meg.
Az utóbbi időben azonban egyre nehezebben boldogulnak.
„Az önkénteskedés bonyolultabbá vált. Sokan abbahagyták. Adományokat egyre nehezebb szerezni, és fásultság érezhető” – sorolta Poplawska.
„A teljes körű invázió elején sok lengyel jött segíteni nekünk. Sajnos mostanra szinte mind eltűntek” – jegyezte meg.
Fogyó érdeklődés
A nehézségek egybeesnek azzal, hogy Lengyelországban erősödik az ukránellenes hangulat.
A független lengyel kutatóintézet, a CBOS tavaly decemberi felmérése szerint a lengyelek 48 százaléka támogatja az ukrán menekültek befogadását, ami a háború kezdete óta a legalacsonyabb arány.
A megkérdezettek fele úgy vélte, hogy a számukra nyújtott segítség mértéke túlzott.
A háború kezdetén Lengyelország megnyitotta kapuit az orosz invázió elől menekülők előtt, azóta mintegy egymillió menekültet fogadott be, ami Európában a második legtöbb.
Azonban a 2025-ös elnökválasztás, amelyet a nacionalista Karol Nawrocki nyert meg, felerősítette az ukránellenes üzeneteket.
Júniusban Varsó és Kijev viszonya is kiéleződött a második világháború történelmi értelmezése körüli viták miatt.
A márciusban bevezetett új lengyel szállítási szabályok megnehezítik a humanitárius segélyek eljuttatását Ukrajnába.
Minden teherautóra most hosszas bürokrácia és űrlapkitöltés vár, ami miatt egyre több fuvarozó mondja le az utakat, köztük azt is, amelyet a varsói csoport használt.
A mintegy harmincfős mag önkéntesei azonban elszántak, hogy folytassák.
A mai napig a külföldön tartózkodó ukrán menekültek fele-fele arányban oszlanak meg a hazájukba való visszatérés terveinek kérdésében – jelentette ki kedden Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
O’Flaherty elmondta: „Emlékszem, 2022-ben körülbelül egyharmaduk akart hazatérni, egyharmaduk a tartózkodási országukban akart maradni, és egyharmaduk nem tudta mitévő legyen. A legfrissebb adatok inkább 50/50 arányt mutatnak azok között, akik vissza akarnak térni, és azok között, akik maradni akarnak.”
Az európai emberi jogi biztos hozzátette, hogy az Ukrajnán kívüli tartózkodás okai nagyon összetettek és sokrétűek – maga is erre a következtetésre jutott, miután menekültekkel beszélgetett. „Sok anyával találkoztam, akik azt mondják: „Maradnunk kell, mert a gyerekeink iskolába járnak, egyetemen tanulnak, és itt kell lennünk értük”. Mások arról beszélnek, hogyan telepedtek le, és hogyan létesítettek kapcsolatokat. Családot alapítanak abban az országban, amely befogadta őket. Így már nincs értelme. Ez az ország az otthonukká vált” – mondta. Szerinte azonban az ukránok jelentős része vissza akar térni hazájába. „Szeretik az országukat, és részt akarnak venni az újjáépítésében. És vannak idősebb emberek, akik csak az utolsó éveiket szeretnék egy olyan helyen tölteni, amelyet ismernek és szeretnek. Tehát az okok nagyon sokrétűek” – összegezte Michael O’Flaherty.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A mai napig a külföldön tartózkodó ukrán menekültek fele-fele arányban oszlanak meg a hazájukba való visszatérés terveinek kérdésében – jelentette ki kedden Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1782822360
[modified] => 1782815324
)
[title] => Az Európai Unió területén tartózkodó ukrán menekültek fele akar visszatérni Ukrajnába – Európa Tanács
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=289400&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 289400
[uk] => 289406
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 278083
[image] => Array
(
[id] => 278083
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok.jpg
[original_lng] => 128348
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1782808939:3
[_thumbnail_id] => 278083
[_edit_last] => 5
[views_count] => 620
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1016540694001
[_oembed_4b84dcf602ee05942efee0c6f45e5b4d] =>
[_oembed_time_4b84dcf602ee05942efee0c6f45e5b4d] => 1783582628
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 83884
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 9262
[1] => 4336
[2] => 4181024
[3] => 85053
[4] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa Tanács
[1] => hazatérés
[2] => Michael O’Flaherty
[3] => orosz–ukrán háború
[4] => ukrán menekültek
)
)
[5] => Array
(
[id] => 289397
[content] =>
Európa fokozatosan csökkenti az ukránokkal szembeni vendégszeretetét, és egyes országok a hadköteles korú férfiak védelmének korlátozásáról tárgyalnak, de kérdéses, hogy ez összhangban van-e a nemzetközi joggal – jelentette ki kedden Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
O’Flaherty szerint az emberek közötti bármilyen megkülönböztetéshez egyértelmű bizonyítékra van szükség arra vonatkozóan, hogy az nem diszkrimináció. Egy bizonyos korcsoportba tartozó férfiak védelemből való kizárása egyszerre két kategóriát is érint – a nemet és az életkort. „Ez önmagában is egyenlőségi kérdést vet fel. Ez pedig azt jelenti, hogy aki ezt az állítást teszi, annak nagyon meggyőző indokolást kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy ez nem elfogadhatatlan vagy jogellenes diszkrimináció. Ez az indokolás lehetséges” – magyarázta.
Az európai emberi jogi biztos véleménye szerint ilyen indokolás lehet a sorozás és a katonai szolgálat egy olyan országban, amely súlyos agresszió alatt áll. Azonban még ebben az esetben is be kell tartaniuk az államoknak a nemzetközi jogot, amely kivételeket biztosít a kötelező katonai szolgálat alól. A biztos konkrét példát hozott fel – vallási meggyőződés. Szerinte a Jehova Tanúi vallási okokból megtagadhatják a katonai szolgálatot, és a nemzetközi jog jogosnak ismeri el ezt az okot. „Ez nem jelenti azt, hogy elkerülöd a kötelességedet – talán civil szolgálatot teljesítesz. De az esetedet meg kell fontolni” – jegyezte meg.
Az európai tisztviselő hozzátette, hogy egy általános tilalom, amely automatikusan, mérlegelés nélkül kizárna minden bizonyos korú férfit, nagyon problematikus lenne. Ehelyett úgy véli, hogy a helyzet megoldásának kulcsa az, hogy minden egyes esetet külön-külön kell megvizsgálni.
O’Flaherty hangsúlyozta, hogy nem tagadja Ukrajna jogát arra, hogy felszólítsa állampolgárait a visszatérésre és az ország agressziótól való megvédésére. Ez, mondta, teljesen jogos egy védekező háborút vívó állam számára. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha más országok válaszolnak az ilyen felhívásokra, akkor azt a nemzetközi normákkal összhangban kell tenniük. Ez nem automatikus elutasítást jelent, hanem minden egyes panasz megfontolását.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európa fokozatosan csökkenti az ukránokkal szembeni vendégszeretetét, és egyes országok a hadköteles korú férfiak védelmének korlátozásáról tárgyalnak, de kérdéses, hogy ez összhangban van-e a nemzetközi joggal – jelentette ki kedden Michael O’Fla...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782818700
[modified] => 1782814524
)
[title] => Nem jogszerű, hogy egyes EU-tagországok meg akarják tagadni a védelmet az ukrán hadköteles férfiaktól – európai biztos
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=289397&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 289397
[uk] => 289404
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 289398
[image] => Array
(
[id] => 289398
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg
[original_lng] => 49194
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1782808580:3
[_thumbnail_id] => 289398
[_edit_last] => 12
[views_count] => 816
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1016445219001
[_oembed_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] =>
[_oembed_time_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] => 1782808552
[_oembed_4b84dcf602ee05942efee0c6f45e5b4d] =>
[_oembed_time_4b84dcf602ee05942efee0c6f45e5b4d] => 1783155611
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83884
[4] => 17
[5] => 592
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[4] => Sürgős
[5] => Társadalom
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 4012
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => szigorítás
[2] => ukrán menekültek
)
)
[6] => Array
(
[id] => 289394
[content] =>
Az európai országokban olyan politikai trend van, hogy az ukrán menekülteket „kiszorítsák”, a helyzet azonban még orvosolható – jelentette ki kedden Michael O’Flaherty az Európa Tanács emberi jogi biztosa az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint az európai tisztviselő elmondta, hogy az ukránokkal kapcsolatban különféle módszereket látott arra, hogyan lehetne kiszorítani őket az Európai Unióból. Az egyik módszer a pénzügyi nyomásgyakorlás. „Látok bizonyos trendeket. Az elmúlt hónapokban beutaztam Európát, sok országban találkoztam ukránokkal, és sok történetet hallottam a „kiszorításról”. Láttam a szociális juttatások csökkentését, ami komoly nehézségeket okoz az embereknek. Láttam a lakhatási programok csökkentését. Jó, ha valaki megengedheti magának a lakásbérlést. De a nyugdíjasok és a források nélküli emberek számára ez nagy probléma” – mutatott rá.
Az európai emberi jogi biztos hozzátette, hogy ő is az ukránok iránti gyűlölet növekedését látja. Ez nem mindenhol történik, és nem tömegjelenség, de tény. „Az ukránok a szélsőjobboldali erők általános bevándorlóellenes retorikájának áldozataivá válnak, akik a társadalom minden problémájáért a migránsokat akarják hibáztatni. Ez populista ostobaság, és küzdenünk kell ellene. Ez nagyon veszélyes” – mondta.
A tisztviselő emlékeztetett arra, hogy a teljes körű háború kezdetén egyes országok igen nagylelkűen támogatták az ukránokat, ami elégedetlenséget váltott ki a helyi lakosok körében. Azonban úgy vélte, hogy a dolgok még mindig javíthatók, és a helyzetnek nem feltétlenül kell az ukránok kilakoltatásához vezetnie, akik továbbra is védelemre szorulnak. Különösen egy olyan évben, amikor az oroszok civilek elleni támadásai a háború kezdete óta a legintenzívebbek – mutatott rá Michael O’Flaherty.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az európai országokban olyan politikai trend van, hogy az ukrán menekülteket „kiszorítsák”, a helyzet azonban még orvosolható – jelentette ki kedden Michael O’Flaherty.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782817440
[modified] => 1782813291
)
[title] => Több európai uniós országból ki akarják szorítani az ukrán menekülteket – európai emberi jogi biztos
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=289394&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 289394
[uk] => 289402
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 289395
[image] => Array
(
[id] => 289395
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-2.jpg
[original_lng] => 72325
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1782808326:3
[_thumbnail_id] => 289395
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1064
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] =>
[_oembed_time_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] => 1782806648
[_algolia_sync] => 1016416311001
[_oembed_4b84dcf602ee05942efee0c6f45e5b4d] =>
[_oembed_time_4b84dcf602ee05942efee0c6f45e5b4d] => 1783335617
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83884
[4] => 17
[5] => 592
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[4] => Sürgős
[5] => Társadalom
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 681
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => szabályozás
[2] => ukrán menekültek
)
)
[7] => Array
(
[id] => 288669
[content] =>
Több lengyel városban az ukránoktól tömegesen megtagadták az ideiglenes védelmi státuszt, ehelyett az ukrán állampolgároknak NUE státuszt adnak, ami gazdasági migránsnak minősül, és nem biztosít különleges juttatásokat – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál jelentette a Gazeta Prawna című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel közösségek megváltoztatták a hozzáállásukat, ami megnehezíti az ukránok számára a segítségnyújtáshoz való hozzáférést. A különleges UKR státusz helyett egyre inkább a szokásosat adják, ami az NUE jelzés. Ez azt jelenti, hogy az adott személy gazdasági migráns.
Ez a gyakorlat számos városi közösségben terjed. A tisztviselők szigorítják az ellenőrzéseket és minden egyes kérelmet alaposan megvizsgálnak. A tisztviselők úgy vélik, hogy az emberek munkaügyben utaznak, nem pedig az életüket fenyegető közvetlen veszély miatt.
A következő kategóriákra irányul különös figyelem: olyan régiók lakosaira, ahol nincsenek aktív harcok; olyan személyekre, akik egy másik biztonságos országból érkeztek Lengyelországba; olyan állampolgárokra, akik már rendelkeztek védelemmel vagy engedéllyel az uniós országokban. Ha egy eldugott városból érkezel, kisebbek az esélyeid arra, hogy bejuss az UKR-ba. Lengyelország úgy véli, hogy jobb sorsra vágysz, nem pedig a bombák elől való megmenekülésre.
Ráadásul sokan túl későn próbálnak dokumentumokat igényelni. A törvény egyértelmű korlátokat szab: ha a határátlépési határidőket megsértik, az UKR státuszt automatikusan megtagadják. Az újságírók hangsúlyozzák a jogi konfliktust. A jelenlegi lengyel jogszabályok továbbra is a menekültek oldalán állnak. Egy külön törvény garantálja a védelmet minden ukránnak. A helyi hatóságok azonban a saját módjukon járnak el. Az önkormányzatok önállóan értelmezik a szabályokat.
Az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinec szerint a háború egyik legsúlyosabb következménye az ukrán lakosság tömeges kényszerű elvándorlása. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai alapján több mint 5,7 millió ukrán kényszerült elhagyni hazáját az orosz agresszió miatt.
Lubinec a Menekültek Világnapján hangsúlyozta, hogy ezek a számok nem csupán statisztikák, hanem emberek millióinak személyes történeteit jelentik. Sok család szakadt ketté, és sokan új országban próbálnak biztonságot találni.
Az ombudsman megköszönte azoknak az országoknak, közösségeknek és embereknek a támogatását, akik segítséget és menedéket nyújtottak az ukránoknak a háború kezdete óta.
Lubinec szerint az ukránok bíznak abban, hogy egyszer visszatérhetnek otthonukba, újjáépíthetik országukat, és újra együtt lehetnek szeretteikkel.
Svájc azt tervezi, hogy legalább 2027-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek számára biztosított különleges védelmi státuszt. A kormány ugyanakkor külön vizsgálja a hadköteles korú ukrán férfiak helyzetét is.
A svájci hatóságok abból indulnak ki, hogy az ukrajnai háború gyors lezárása jelenleg nem várható. Ezért a kormány egyeztetéseket kezdett a szakmai szervezetekkel a jelenlegi ideiglenes védelem fenntartásáról.
A tervek szerint több lehetőséget is mérlegelnek: a jelenlegi rendszer megtartását, a védelem megszüntetését egy tartós tűzszünet esetén, illetve a státusz fokozatos kivezetését, ha a háború hosszabb ideig folytatódik.
A végső döntést a svájci kormány várhatóan nyár végéig hozza meg. Külön kérdésként kezelik a hadköteles korú ukrán férfiak jogállását, de erről egyelőre még nincs végleges döntés.
Az S státuszt Svájc az orosz teljes körű invázió után vezette be. Ez lehetővé teszi az ukrán állampolgárok számára a legális tartózkodást, munkavállalást és támogatások igénybevételét anélkül, hogy a hagyományos menedékkérelmi eljáráson kellene átmenniük.
