Jelenleg hozzávetőleg nyolcmillió ukrán állampolgár él vagy tartózkodik kényszerűen külföldön – jelentette ki Andrij Szibiha az ukrán parlamentben tartott kormányzati kérdések óráján.
A külügyminiszter szerint a külföldre távozott ukránok nagy száma már nemcsak társadalmi, hanem nemzetbiztonsági kihívást is jelent az ország számára. Hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai célja a hazatérés ösztönzése, ugyanakkor ehhez elsősorban megfelelő biztonsági feltételeket kell teremteni Ukrajnában.
Szibiha elmondta, hogy a kérdést folyamatosan egyeztetik nemzetközi partnereikkel, ugyanakkor nem minden befogadó ország érdekelt az ukrán állampolgárok visszatérésében. Mint rámutatott, az ukránok jelentős mértékben hozzájárulnak a fogadó országok gazdaságához, magas szintű szakképzettséggel rendelkeznek, és sok esetben sikeresen beilleszkedtek új környezetükbe.
A miniszter szerint ezért Ukrajnának a jövőben komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy állampolgárai visszatérjenek hazájukba.
Példaként említette Svájc gyakorlatát, ahol már működik egy külön program az ukrán menekültek hazatérésének támogatására. Az ukrán kormány hasonló kezdeményezésekről tárgyal más országokkal és európai intézményekkel is, beleértve az esetleges pénzügyi ösztönzők és támogatási mechanizmusok kialakítását.
Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső Tanácsban tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter elmondta: „Számunkra ez valóban biztonsági kihívássá válik. Egyenesen kijelentjük, hogy megtesszük a szükséges intézkedéseket, kidolgozzuk a szükséges lépéseket az ukránok hazatérésének ösztönzésére vagy megfelelő feltételek megteremtésére. Ez a fő stratégiai cél.”
Szibiha megjegyezte, hogy ehhez meg kell teremteni a feltételeket, elsősorban az ukrajnai biztonsági feltételeket. Hozzátette, hogy ezt a kérdést Kijev partnereivel tárgyalják. „Azt is látjuk, hogy nem minden ország érdeklődik az ukránok visszatérése iránt, figyelembe véve állampolgáraink hozzájárulását a gazdaságuk fejlődéséhez, képzettségük szintjét, alkalmazkodóképességüket ezekben az országokban. Ezért valójában továbbra is harcolnunk kell népünk visszatéréséért” – jegyezte meg.
Az ukrán diplomácia vezetője azt is elmondta, hogy már vannak precedensek, elsősorban Svájcban, ahol egy speciális programot vezettek be a hazatérés ösztönzésére. Bern például az útdíjból származó pénzt különíti el ideiglenes lakbérre a hazájukba való visszatérés után. „Vagyis ez a folyamat elindult. Kommunikálunk mind az európai intézményekkel, mind az egyes fővárosokkal arról, hogyan, beleértve anyagi és pénzügyi támogatást is, támogassuk az ukránok jövőbeli vagy jelenlegi hazatérését” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1780087680 [modified] => 1780075186 ) [title] => Ukrajna küzdeni fog a külföldön lévő 8 millió ukrán hazatéréséért – Szibiha [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285407&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285407 [uk] => 285410 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 282081 [image] => Array ( [id] => 282081 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [original_lng] => 84288 [original_w] => 1140 [original_h] => 713 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-768x480.jpg [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-1024x640.jpg [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1780065183:3 [_thumbnail_id] => 282081 [_edit_last] => 5 [views_count] => 571 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A háború idején az ukránok elsősorban amiatt aggódnak, hogy a gyermekeik szegénységben nőnek fel – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Rating Szociológiai Csoport vizsgálatának eredményeire hivatkozva.
A felmérés szerint az ukránok számára a gyermekek szegénységben való felnövésének kockázata ad legnagyobb aggodalomra okot. Összességében a válaszadók 88%-a aggódik emiatt, ebből 74% mondta, hogy nagyon aggódik. A három legfőbb aggodalomra okot adó tényezők között szerepelt az oktatás minőségével és az általános szegénységgel kapcsolatos kérdések is.
Szegénységben élő gyermekek – 88% aggódik, 74% nagyon. Az oktatás minősége – 85% aggódik, 59% nagyon. Általános szegénység – 84% aggódik, 57% nagyon aggódik.
A szociológusok megjegyzik, hogy az éghajlati és politikai megosztottság az ukránokat is aggasztja – sokkal kevésbé, mint az átlagos uniós polgárt. Háborús körülmények között a társadalmi-gazdasági és humanitárius kérdések háttérbe szorítják őket.
Általánosságban elmondható, hogy az ukránok válaszai hasonlóak az Európai Unió országainak átlagos mutatóihoz. Ugyanakkor a különbség a tapasztalataik intenzitásában rejlik. Az ukránok érzékenyebbek a szegénység kockázataira, az oktatás minőségére és a népesség elöregedésére, mint az uniós polgárok. Ugyanakkor valamivel kevésbé aggódnak a politikai megosztottság és az éghajlatváltozás miatt.
A szociológusok hangsúlyozták, hogy a gyermekek jövője vált az ukrán társadalom legfájdalmasabb témájává. Összehasonlításképpen, az EU-ban átlagosan a polgárok 40%-a aggódik nagyon a gyermekszegénység kockázata miatt, míg Ukrajnában ez az arány eléri a 74%-ot. Hasonló a helyzet az oktatással: az aggodalom szintje összességében majdnem azonos – 85% Ukrajnában, szemben az EU 81%-ával –, de az ukránok körében jelentősen magasabb a nagyon aggódók aránya – 59% az EU-s 39%-kal szmben.
Azok az emberek aggódnak leginkább az állásuk miatt, akik bérmunkában dolgoznak, míg az önálló vállalkozók sokkal nyugodtabbak. Minden harmadik ukrán attól tart, hogy a mesterséges intelligencia fogja felváltani őket a munkahelyükön. Ezt bizonyítják a Gallup International nemzetközi év végi tanulmányának részeként a Rating Group által végzett felmérés adatai.
„Az ukrán munkavállalók közel egyharmada (30%-a) aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket a munkahelyükön. Ugyanakkor a munkavállalók további 69%-a azt mondta, hogy nem aggódik emiatt” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor az alkalmazottak, akik bérmunkában dolgoznak viszonylag nagyobb valószínűséggel aggódnak amiatt, hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket a munkahelyükön, mint a vállalkozók (32% a 19%-kal szemben). A vállalkozók sokkal nyugodtabbak: 78%-uk általában nem aggódik, 60%-uk, hogy egyáltalán nem aggódik. A felmérés szerint a jelenleg átmenetileg munkanélküliek (munkanélküliek/szülési szabadságon/háztartásbeliek) leginkább attól tartanak (40%), hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket.
„Ukrajna azon 10 európai ország közé tartozik, amelyek a legnyugodtabban látják azt a forgatókönyvet, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a válaszadó munkáját (ha figyelembe vesszük az aggódó és nem aggódó dolgozó válaszadók aránya közötti egyensúlyt). Ezen mutató szerint az országok 10-es ranglistáján vannak Észak-Európa országai, Észtország, Lettország, Horvátország, Németország és Hollandia is” – jegyzik meg a szociológusok.
Az év végi demográfiai tanulmány nemzetközi kiadása 61 országbeli 60 458 válaszadó felmérési adatait tartalmazza.
[type] => post [excerpt] => Azok az emberek aggódnak leginkább az állásuk miatt, akik bérmunkában dolgoznak, míg az önálló vállalkozók sokkal nyugodtabbak. Minden harmadik ukrán attól tart, hogy a mesterséges intelligencia fogja felváltani őket a munkahelyükön. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778708640 [modified] => 1778690907 ) [title] => Az ukránok harmada konkurenciától tart a mesterséges intelligencia részéről [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283317&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 283317 [uk] => 283113 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 283114 [image] => Array ( [id] => 283114 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg [original_lng] => 111842 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1778680107:12 [_thumbnail_id] => 283114 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1146 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 73307994000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 590 [3] => 2098684 [4] => 11 [5] => 592 [6] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => IT [3] => IT [4] => Kiemelt téma [5] => Társadalom [6] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 8792 [1] => 3917914 [2] => 17451 [3] => 15271 ) [tags_name] => Array ( [0] => mesterséges intelligencia [1] => munkaerő [2] => munkahely [3] => ukránok ) ) [4] => Array ( [id] => 283125 [content] =>
Minden korosztályú ukrán a nyílt tereken tapasztalja a legnagyobb szorongást: parkokban, tereken és az utcán. A legnagyobb szorongást ezeken a helyeken a keleti és déli régiók lakosai körében regisztrálják. Ezt bizonyítják a „Szlovo i gyilo” megbízásából 2026. április 25. és 30. között Ukrajna-szerte, az ideiglenesen megszállt területek kivételével (statisztikai hiba – 0,95-ös valószínűséggel nem haladja meg a 2,89%-ot) reprezentatív mintán végzett szociológiai tanulmány adatai. A felmérést egy speciális „Lemur” (CAWI – Computer Assisted Web Interviewing) platformon végezték.
Az összes csoportban a nyílt tereken észlelték a legmagasabb veszélyt (átlagpontszám 2,44). A legkevésbé aggasztó helyszínek az egészségügyi és oktatási intézmények voltak (2,25 pont).
A biztonság terén vezető helyen az egészségügyi intézmények (63%) és a bevásárlóközpontok (61%) állnak. Az ottaniak „teljesen biztonságban” és „meglehetősen biztonságosnak” érzik magukat.
A legmagasabb szintű szorongást és aggodalmat azonban a nyílt terek (utcák, parkok, terek) váltják ki. A teljes veszélyességi szint ott 42%, azaz az ottaniak „meglehetősen veszélyesnek” vagy „teljesen veszélyesnek” érzik magukat. Ezen a helyszínen a válaszadók legnagyobb aránya is „teljesen veszélyesnek” érzi magát. Ez az arány 13%.
A domináns értékelés – a legnépszerűbb válaszlehetőség minden helyszín esetében a „meglehetősen biztonságos”, a legmagasabb, 48%-os pontszámmal (orvosi intézmények), a legalacsonyabb, 40%-os pedig (oktatási intézmények és nyílt terek).
A veszélyérzet számtani átlaga a társadalmi-demográfiai csoportok között a következő tendenciákat mutatja:
A szorongás általános hierarchiája – az összes csoport közül a legmagasabb észlelt veszélyszintet a nyílt tereken regisztrálták (átlagpontszám 2,44). A legkevésbé szorongást keltő helyszínek az egészségügyi és oktatási intézmények voltak (2,25 pont).
A nemek tekintetében: a nők a legtöbb kategóriában fejlettebb veszélyérzettel rendelkeznek, mint a férfiak. A legnagyobb különbség az egészségügyi intézmények (2,30 a nőknél vs. 2,19 a férfiaknál) és a bevásárlóközpontok (2,33 a nőknél vs. 2,25 a férfiaknál) értékelésében figyelhető meg. A tömegközlekedés és a szabadtéri terek értékelésében azonban a férfiak és a nők mutatói megegyeznek.
Az életkort tekintve a veszélyérzet az életkorral arányosan növekszik. A legalacsonyabb szorongásszintet a fiatalok (18-29 évesek) mutatják, különösen a bevásárlóközpontokban/szupermarketekben (2,05) és az egészségügyi intézményekben (2,07). A veszélyérzet legmagasabb mutatóit a 45-54 éves korcsoportban (különösen a nyílt terek esetében a csúcsérték 2,53), valamint az 55 éves és idősebb válaszadók körében regisztrálják.
Emellett a legmagasabb szintű veszélyérzetet kivétel nélkül minden helyszínen a keleti és déli lakosok mutatják. Keleten a nyílt terek (2,85) és az oktatási intézmények (2,70) esetében regisztrálták a kritikus mutatókat. Délen a nyílt terek (2,81) és a tömegközlekedés (2,67) tekinthetők a legveszélyesebbnek.
Nyugat-Ukrajnában folyamatosan a legalacsonyabb veszélyérzeti mutatók vannak érvényben. Ennek a régiónak a mutatói az egyetlenek, amelyek 2 pont alatt maradnak (például 1,93 az oktatási intézmények és 1,96 az egészségügyi intézmények esetében).
Kijev és a központi régiók átlagos mutatókat mutatnak.
[type] => post [excerpt] => Minden korosztályú ukrán a nyílt tereken tapasztalja a legnagyobb szorongást: parkokban, tereken és az utcán. A legnagyobb szorongást ezeken a helyeken a keleti és déli régiók lakosai körében regisztrálják. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778622540 [modified] => 1778575946 ) [title] => Az ukránok megnevezték azokat a helyeket, ahol a leginkább szoronganak a háború miatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283125&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 283125 [uk] => 283027 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 283028 [image] => Array ( [id] => 283028 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/67a619f50cd21.webp [original_lng] => 23458 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/67a619f50cd21-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/67a619f50cd21-300x188.webp [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/67a619f50cd21.webp [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/67a619f50cd21.webp [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/67a619f50cd21.webp [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/67a619f50cd21.webp [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/67a619f50cd21.webp [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1778565149:12 [_thumbnail_id] => 283028 [_edit_last] => 12 [views_count] => 701 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 924247432001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 594 [2] => 83882 [3] => 49 [4] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Egészség [2] => Háború [3] => Hírek [4] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 55147 [1] => 44769 [2] => 3917022 [3] => 15271 ) [tags_name] => Array ( [0] => egészségügyi problémák [1] => háború [2] => szorongás [3] => ukránok ) ) [5] => Array ( [id] => 280219 [content] =>
A központ konzultációkat nyújt majd a hazatérésről és az ukrajnai szociális szolgáltatások igénybevételéről, valamint egyéb szolgáltatást is nyújt majd.
Április 14-én nyílt meg Berlinben az első európai ukrán Egységközpont, az Unity Hub Berlin, amelynek célja, hogy támogatást, információkhoz és kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító térré váljon a külföldön élő ukránok számára, számolt be az Ukrinform.
A megnyitón részt vett Denisz Uljutyin szociálpolitikai, családügyi és egységügyi miniszter, valamint Alexander Dobrindt, Németország belügyminisztere. Uljutyin háláját fejezte ki a központ helyiségeinek biztosításáért, és emlékeztetett arra, hogy Németországban él a legtöbb – 1,2 millió – ideiglenes védelem alatt álló ukrán, ezért a berlini Egységközpont megnyitása aktuális és szükséges lépés.
Feltételezések szerint az Unity Hub Berlin egyfajta modell lesz, és a munkája alapján, figyelembe véve a külföldön élő ukránok kéréseit, az Egységközpontok hálózatának további fejlesztése fog történni. Szükség esetén fontolóra veszik további központok nyitásának lehetőségét Németországban a partnerekkel együttműködve.
A berlini központ megnyitása után Ukrajna a partnerországok kormányaival közösen központok nyitását tervezi Csehországban és Svédországban.
A német belügyminiszter a maga részéről a Unity Hub Berlin megnyitását „mérföldkőnek” nevezte, mert struktúrákat teremt, ugyanakkor lehetőségeket is nyit.”
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ukránok túlnyomó többsége nem hiszi, hogy a jelenlegi tárgyalások tartós békéhez vezetnek. Ugyanakkor a többség ellenzi Donbász Oroszországnak való átadását, még a biztonsági garanciákért cserében sem. Ezt bizonyítják a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legutóbbi felmérésének eredményei.
A tanulmány adatai szerint a válaszadók 71%-a nem hisz a béketárgyalások sikerében, míg 25%-uk úgy véli, hogy azok tartós békéhez vezethetnek.
Egy lehetséges kompromisszummal kapcsolatban az ukránok 62%-a kategorikusan ellenzi, hogy a teljes donyecki régiót orosz ellenőrzés alá vonják az Egyesült Államok és Európa biztonsági garanciáiért cserébe. Ugyanakkor 33%-uk kész beleegyezni egy ilyen engedménybe, bár a legtöbben bonyolult kérdésnek tartják. A felmérés a lakosság a háború hosszú távú eltűrésére való hajlandóságának csökkenését is kimutatta.
2026 márciusában az ukránok 54%-a jelentette ki, hogy kész elviselni a háborút, ameddig csak szükséges. Ugyanakkor 28%-uk csak néhány hónapig vagy fél évig volt hajlandó elviselni az orosz agressziót.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézetben megjegyezték, hogy január végéhez képest csökkent azoknak az aránya, akik hajlandóak korlátozások nélkül elviselni a háborút.
A felmérést március 1. és 8. között végezték telefonos interjúk segítségével 1003 válaszadó körében az Ukrajna által ellenőrzött területen.
Ukrajna lakossága a kilencvenes évek óta akár 30 millió fővel is visszaeshetett, ami szakértők szerint már demográfiai katasztrófát jelez. Will Lloyd, a brit New Statesman magazin főszerkesztő-helyettese borúlátóan nyilatkozott arról, milyen állapotban lesz az ország a következő évtizedekben.
Ukrajna lakossága mintegy 20 millió főre zsugorodhatott napjainkra – nyilatkozta Will Lloyd, a brit New Statesman magazin főszerkesztő-helyettese a lap podcastjében. Elmondása szerint egy brit tisztviselőtől hallotta ezt az adatot, amikor legutóbbi ukrajnai útjára készült – írja a Strana.
Az említett szám különösen megrázó annak fényében, hogy a kilencvenes évek elején még körülbelül 52 millióan éltek Ukrajnában, vagyis több mint 30 millió ember „tűnt el” azóta.
Will Lloyd szerint ez olyan léptékű változás, amelynek társadalmi következményeit szinte lehetetlen felmérni. Mint fogalmazott, emberek halnak meg, mások elhagyják Ukrajnát, így nehéz elképzelni, milyen állapotban lesz az ország 2040-re.
A folyamatot a szakértők is rendkívül súlyosnak tartják: Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia demográfiai intézetének vezetője korábban demográfiai katasztrófáról beszélt. Becslése szerint a háború során mintegy 10 millió embert veszített Ukrajna, miközben a születésszám gyakorlatilag összeomlott. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Rosemary DiCarlo ENSZ-főtitkárhelyettes szerint az elmúlt évben meredeken nőtt a civil lakosság halálozási aránya is.
