Az ukránok már nem tekintik Lengyelországot „Ukrajna fő szószólójának Európában”. A lakosság több mint egyharmada meg van győződve arról, hogy Varsó kiszámíthatatlan és bonyolult szomszéd.
De csak a válaszadók 11%-a nevezi közeli barátjának az országot. Ezt bizonyítja a Szlovo i Gyilo megbízásából 2026. június 29-30. között, online kérdőíves módszerrel egy strukturált kérdőív kitöltésével végzett felmérés, amelyben 1200 18 éves és annál idősebb válaszadó vett részt Ukrajna egész területén, kivéve az ideiglenesen megszállt területeket – 0,95-es valószínűséggel a hiba nem haladja meg a 2,89% az 50% körüli mutatók esetében a „Lemur” felmérések lebonyolítására szolgáló speciális platformon (CAWI – Computer Assisted Web Interviewing).
A tanulmány megállapította, hogy az ukránok világszerte újra gondolták Lengyelországgal kapcsolatos hozzáállásukat. Jelenleg a szomszédos állammal kapcsolatos racionális, pragmatikus és olykor szkeptikus felfogás dominál. A lakosság 38%-a ma kiszámíthatatlan és bonyolult szomszédként tekint Lengyelországra. A második legnépszerűbb a hangsúlyosan racionális nézet – a válaszadók 27%-a stratégiai partnerként tekint Varsóra, de kizárólag pragmatikus érdekekből. A válaszadók jelentős része a szomszédos államot közvetlen riválisnak kezdte tekinteni az európai térben: a válaszadók 18%-a gazdasági és politikai versenytársnak minősíti Lengyelországot, 14%-uk pedig átlagos szomszédnak tartja, amellyel a kapcsolatok teljesen semlegesek. Szimbolikus, hogy a korábbi „Ukrajna fő szószólója Európában” státusz jelentősen megrendült – a válaszadóknak csak 11%-a nevezi Lengyelországot közeli barátjának és megbízható szövetségesének ma.
Ugyanakkor a közelmúltbeli botrányok hátterében egy nyugtalanító tendencia bontakozott ki: a felmérésben résztvevők 9%-a már most is egy rejtett vagy potenciális ellenség jeleit látja a szomszédos ország cselekedeteiben. A válaszadók 14%-a pedig nem tudta eldönteni a hozzáállását, és a „nehéz válaszolni” lehetőséget választotta.
Jelentős, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel tekintik Varsót „kizárólag pragmatikus érdekekből álló stratégiai partnernek” – 31% (összesen 27%-os mutatóval), és sokkal nagyobb valószínűséggel tekintik „gazdasági és politikai versenytársnak” is – 25% (összesen 18%-os mutatóval). Ezzel szemben a nők nagyobb valószínűséggel választják az óvatos „kiszámíthatatlan és bonyolult szomszéd” megfogalmazást – 42% (összesen 38%-os mutatóval), és észrevehetően kisebb valószínűséggel tekintik Lengyelországot „stratégiai partnernek” – mindössze 23% (átlagos 27%-os mutatóval).
A legfiatalabb csoport (18–29 évesek) bizonyult a legradikálisabbnak a pragmatikus értékelésekben. Lengyelországot a válaszadók 26%-a nevezte „gazdasági és politikai versenytársnak” (összesen 18%-os mutatóval). Ugyanakkor a fiatal válaszadók őrizték meg a legnagyobb érzelmi optimizmust, „közeli barátnak és megbízható szövetségesnek” nevezve – 16%-uk (összesen 11%-os mutatóval).
A 30–44 éves válaszadók nagyobb valószínűséggel választják az „átlagos szomszéd semleges viszonyokkal” lehetőséget – 19% (összesen 14%-os mutatóval). Az idősebb generáció ezzel szemben ritkán választja a semlegességet. Csak 9%-uk (összesen 14%-os mutatóval). Ehelyett 41% a „kiszámíthatatlan és nehéz szomszéd” lehetőséget választotta.
Keleten és a Központban sokkal gyakoribb a „kiszámíthatatlan és nehéz szomszéd” kritikai értékelése – 44%, illetve 43%. Keleten a legkevésbé bíznak a pragmatikus partnerségben – a „stratégiai partner” opció ott legalább 17%-ot ért el. A keleti válaszadók azonban nagyobb valószínűséggel tekintik a szomszédos országot „gazdasági és politikai versenytársnak” – 24%.
Ezzel szemben a főváros és a Dél mutatja a legmagasabb szintű pragmatizmust: Lengyelország „stratégiai partnerként” való megítélése Kijevben 36%, Délen pedig 35%.
A nyugati régió állt a vezető helyen az „átlagos szomszéd” értékelésében – 19%, de ugyanakkor itt jegyezték fel a legnagyobb szorongást. A „rejtett vagy potenciális ellenség” opció Nyugaton elérte a maximumot, a 13%-ot. Emellett Északon anomáliás arányban voltak bizonytalanok azok, akik nem tudtak dönteni – ott a válaszadók 20%-a jelölte meg a „nehéz válaszolni” lehetőséget.
A brit védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint ukrán menekülteket toboroznának a brit hadseregbe.
Calvin Bailey brit veteránügyi miniszterhelyettes közölte, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak brit, ír vagy a Nemzetközösség országainak állampolgárai szolgálhatnak a fegyveres erőknél, az ukrán menekültek számára pedig nem biztosítanak kivételt, és a kormánynak nincs terve a szabályok módosítására.
Nagy-Britanniába a Homes for Ukraine program keretében eddig több mint 170 ezer ukrán érkezett, akik magánszemélyek, jótékonysági szervezetek vagy közösségek támogatásával kaptak szállást. Eközben Németországban is vita folyik az ukrán menekültek támogatásáról: Markus Söder, Bajorország vezetője azt javasolta, hogy vizsgálják felül a számukra nyújtott szociális juttatásokat a költségvetési kiadások csökkentése érdekében.
A legtöbb ukrán fontosabbnak tartja az állami szuverenitás és függetlenség megőrzését, mint a személyes anyagi jólétet – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének adataiból, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A kutatásban a szociológusok kérdezték az ukránokat, hogy mi a fontosabb számukra: a szuverenitás és a függetlenség, vagy a személyes anyagi jólét. Az eredmény egyértelmű előnyt mutatott: 59% fontosnak tartotta a szuverenitást és a függetlenséget; 29% tartja a jólétet fontosabbnak a szuverenitásnál.
A kérdések egy másik része a területi integritást és a lakosság jólétét hasonlította össze. Itt a különbség kevésbé hangsúlyos: 48% a területi integritást részesíti előnyben; 40%-uk tartja fontosnak a jóllétet.
Ahogy a szociológusok megjegyezték, ez az eloszlás az ukránok eltérő hozzáállásának köszönhető ezekkel a kategóriákkal kapcsolatban. A fejtegetésük szerint „több ukrán hajlandó megvitatni az átmeneti területi veszteségeket, mint Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének kérdését”. A válaszadók 39%-a a párban feltett kérdésre az államisági pozíciót választotta – számukra mind a területi integritás, mind a szuverenitás fontosabb, mint a jólét. Ugyanakkor a válaszadóknak csupán 21%-a részesítette előnyben az anyagi jólétet minden esetben. Így az ukránok közel négytizede számára mind a területi integritás, mind az állami szuverenitás prioritás marad háború idején is.
A KMISZ összehasonlította a 2020-as és a 2023-as közvélemény-kutatások eredményeit – az eredmények szinte azonosnak bizonyultak. 2020 októberében az ukránok 52%-a a függetlenséget és a határok sérthetetlenségét választotta a lakosság jóléte szempontjából fontosnak, 33%-uk pedig az ellenkezőjét. 2023 decemberében, a teljes körű invázió után a számok gyakorlatilag változatlanok maradtak: 53% az állami, 34% a jóléti álláspontot választotta.
Az új adatok egy fontos különbséget mutatnak: az ukránok sokkal erősebben támogatják a szuverenitást és a függetlenséget, mint a területi integritást mint különálló kategóriát.
Az ukránok 65%-a úgy véli, hogy az orosz nyelvet nem szabadna használni a hivatalos kommunikációban Ukrajnában. Az ukránok többsége támogatja az orosz nyelv hivatalos szférából való eltávolítását. Csak 5% szeretné, ha második államnyelvvé válna, olvasható a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) közvélemény-kutatásának eredményeit tartalmazó jelentésben.
A szociológusok adatai szerint az ukránok 65%-a úgy véli, hogy az orosz nyelvet nem szabadna használni a hivatalos kommunikációban Ukrajnában. Az ukránoknak csak 5%-a szeretné, ha az orosz lenne a második államnyelv Ukrajnában.
A megkérdezettek 22%-a véli úgy, hogy az orosz nyelv hivatalos státuszt kaphatna bizonyos régiókban, ha a helyi lakosok többsége ezt kívánja. A legtöbben azonban nem támogatják ezt az elképzelést a saját régiójukban. Ebből a 22%-ból mindössze 8% szeretné, ha az orosz nyelv hivatalos lenne a régiójukban. További 12% lehetővé teszi ezt más régiók számára, de a saját régiójukban nem. További 2% nem tudott dönteni.
Összességében a megkérdezettek 77%-a támogatja az orosz nyelv hivatalos nyelvből való eltávolítását az ország egész területén, vagy legalábbis a saját régiójában. Csupán 13% szeretné, ha az orosz lenne a hivatalos nyelv a régiójában, vagy az államnyelv egész Ukrajnában.
A felmérést telefonos interjúkkal végezték, véletlenszerűen kiválasztott mobilszámok alapján. A tanulmányban 1000, Ukrajna által ellenőrzött területen élő felnőtt állampolgár vett részt.
Volodimir Zelenszkij elnök „UPA hősei” (Ukrán Felkelő Hadsereg) címmel tüntette ki az Ukrán Fegyveres Erők egyik egységét, ami jelentősen megrontotta a lengyelek hozzáállását az ukránokhoz. Ezt az SW Research kutatóintézet felmérésének eredményei bizonyítják.
A válaszadókat arról kérdezték, hogy Zelenszkij az Ukrán Fegyveres Erők Különleges Műveleti Központja az „UPA hősei” címmel való kitüntetése hatással volt-e az Ukrajnához és az ukránokhoz való hozzáállásukra.
A válaszadók 51,9%-a mondta azt, hogy romlott az Ukrajnához és az ukránokhoz való hozzáállása.
A válaszadók 31,9%-a szerint Zelenszkij döntése nem befolyásolta az Ukrajnához és az ukránokhoz való hozzáállását, míg a válaszadók 11,7%-ának nem volt véleménye a kérdés kapcsán.
A válaszadók 4,5%-a mondta azt, hogy javult az Ukrajnához és az ukránokhoz való hozzáállása.
Zelenszkij döntése inkább a férfiak (59%) körében befolyásolta negatívan az Ukrajnáról és az ukránokról alkotott képet, mint a nők esetében az a mutató 46%. Életkor szerint a 24 év alattiak számolnak be leggyakrabban rosszabb hozzáállásról Ukrajnával és polgáraival kapcsolatban (56%).
A tanulmányt az online SW Panel felhasználói körében végezték június 9-10-én. Az elemzés 800, 18 éves és idősebb internetfelhasználóból álló csoportot érintett.
Jelenleg hozzávetőleg nyolcmillió ukrán állampolgár él vagy tartózkodik kényszerűen külföldön – jelentette ki Andrij Szibiha az ukrán parlamentben tartott kormányzati kérdések óráján.
A külügyminiszter szerint a külföldre távozott ukránok nagy száma már nemcsak társadalmi, hanem nemzetbiztonsági kihívást is jelent az ország számára. Hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai célja a hazatérés ösztönzése, ugyanakkor ehhez elsősorban megfelelő biztonsági feltételeket kell teremteni Ukrajnában.
Szibiha elmondta, hogy a kérdést folyamatosan egyeztetik nemzetközi partnereikkel, ugyanakkor nem minden befogadó ország érdekelt az ukrán állampolgárok visszatérésében. Mint rámutatott, az ukránok jelentős mértékben hozzájárulnak a fogadó országok gazdaságához, magas szintű szakképzettséggel rendelkeznek, és sok esetben sikeresen beilleszkedtek új környezetükbe.
A miniszter szerint ezért Ukrajnának a jövőben komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy állampolgárai visszatérjenek hazájukba.
Példaként említette Svájc gyakorlatát, ahol már működik egy külön program az ukrán menekültek hazatérésének támogatására. Az ukrán kormány hasonló kezdeményezésekről tárgyal más országokkal és európai intézményekkel is, beleértve az esetleges pénzügyi ösztönzők és támogatási mechanizmusok kialakítását.
Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső Tanácsban tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter elmondta: „Számunkra ez valóban biztonsági kihívássá válik. Egyenesen kijelentjük, hogy megtesszük a szükséges intézkedéseket, kidolgozzuk a szükséges lépéseket az ukránok hazatérésének ösztönzésére vagy megfelelő feltételek megteremtésére. Ez a fő stratégiai cél.”
Szibiha megjegyezte, hogy ehhez meg kell teremteni a feltételeket, elsősorban az ukrajnai biztonsági feltételeket. Hozzátette, hogy ezt a kérdést Kijev partnereivel tárgyalják. „Azt is látjuk, hogy nem minden ország érdeklődik az ukránok visszatérése iránt, figyelembe véve állampolgáraink hozzájárulását a gazdaságuk fejlődéséhez, képzettségük szintjét, alkalmazkodóképességüket ezekben az országokban. Ezért valójában továbbra is harcolnunk kell népünk visszatéréséért” – jegyezte meg.
Az ukrán diplomácia vezetője azt is elmondta, hogy már vannak precedensek, elsősorban Svájcban, ahol egy speciális programot vezettek be a hazatérés ösztönzésére. Bern például az útdíjból származó pénzt különíti el ideiglenes lakbérre a hazájukba való visszatérés után. „Vagyis ez a folyamat elindult. Kommunikálunk mind az európai intézményekkel, mind az egyes fővárosokkal arról, hogyan, beleértve anyagi és pénzügyi támogatást is, támogassuk az ukránok jövőbeli vagy jelenlegi hazatérését” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1780087680
[modified] => 1780075186
)
[title] => Ukrajna küzdeni fog a külföldön lévő 8 millió ukrán hazatéréséért – Szibiha
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285407&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 285407
[uk] => 285410
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 282081
[image] => Array
(
[id] => 282081
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg
[original_lng] => 84288
[original_w] => 1140
[original_h] => 713
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-768x480.jpg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-1024x640.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 713
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 713
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 713
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1780065183:3
[_thumbnail_id] => 282081
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1009
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A háború idején az ukránok elsősorban amiatt aggódnak, hogy a gyermekeik szegénységben nőnek fel – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Rating Szociológiai Csoport vizsgálatának eredményeire hivatkozva.
A felmérés szerint az ukránok számára a gyermekek szegénységben való felnövésének kockázata ad legnagyobb aggodalomra okot. Összességében a válaszadók 88%-a aggódik emiatt, ebből 74% mondta, hogy nagyon aggódik. A három legfőbb aggodalomra okot adó tényezők között szerepelt az oktatás minőségével és az általános szegénységgel kapcsolatos kérdések is.
Szegénységben élő gyermekek – 88% aggódik, 74% nagyon. Az oktatás minősége – 85% aggódik, 59% nagyon. Általános szegénység – 84% aggódik, 57% nagyon aggódik.
A szociológusok megjegyzik, hogy az éghajlati és politikai megosztottság az ukránokat is aggasztja – sokkal kevésbé, mint az átlagos uniós polgárt. Háborús körülmények között a társadalmi-gazdasági és humanitárius kérdések háttérbe szorítják őket.
Általánosságban elmondható, hogy az ukránok válaszai hasonlóak az Európai Unió országainak átlagos mutatóihoz. Ugyanakkor a különbség a tapasztalataik intenzitásában rejlik. Az ukránok érzékenyebbek a szegénység kockázataira, az oktatás minőségére és a népesség elöregedésére, mint az uniós polgárok. Ugyanakkor valamivel kevésbé aggódnak a politikai megosztottság és az éghajlatváltozás miatt.
A szociológusok hangsúlyozták, hogy a gyermekek jövője vált az ukrán társadalom legfájdalmasabb témájává. Összehasonlításképpen, az EU-ban átlagosan a polgárok 40%-a aggódik nagyon a gyermekszegénység kockázata miatt, míg Ukrajnában ez az arány eléri a 74%-ot. Hasonló a helyzet az oktatással: az aggodalom szintje összességében majdnem azonos – 85% Ukrajnában, szemben az EU 81%-ával –, de az ukránok körében jelentősen magasabb a nagyon aggódók aránya – 59% az EU-s 39%-kal szmben.
Azok az emberek aggódnak leginkább az állásuk miatt, akik bérmunkában dolgoznak, míg az önálló vállalkozók sokkal nyugodtabbak. Minden harmadik ukrán attól tart, hogy a mesterséges intelligencia fogja felváltani őket a munkahelyükön. Ezt bizonyítják a Gallup International nemzetközi év végi tanulmányának részeként a Rating Group által végzett felmérés adatai.
„Az ukrán munkavállalók közel egyharmada (30%-a) aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket a munkahelyükön. Ugyanakkor a munkavállalók további 69%-a azt mondta, hogy nem aggódik emiatt” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor az alkalmazottak, akik bérmunkában dolgoznak viszonylag nagyobb valószínűséggel aggódnak amiatt, hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket a munkahelyükön, mint a vállalkozók (32% a 19%-kal szemben). A vállalkozók sokkal nyugodtabbak: 78%-uk általában nem aggódik, 60%-uk, hogy egyáltalán nem aggódik. A felmérés szerint a jelenleg átmenetileg munkanélküliek (munkanélküliek/szülési szabadságon/háztartásbeliek) leginkább attól tartanak (40%), hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket.
„Ukrajna azon 10 európai ország közé tartozik, amelyek a legnyugodtabban látják azt a forgatókönyvet, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a válaszadó munkáját (ha figyelembe vesszük az aggódó és nem aggódó dolgozó válaszadók aránya közötti egyensúlyt). Ezen mutató szerint az országok 10-es ranglistáján vannak Észak-Európa országai, Észtország, Lettország, Horvátország, Németország és Hollandia is” – jegyzik meg a szociológusok.
Az év végi demográfiai tanulmány nemzetközi kiadása 61 országbeli 60 458 válaszadó felmérési adatait tartalmazza.
[type] => post
[excerpt] => Azok az emberek aggódnak leginkább az állásuk miatt, akik bérmunkában dolgoznak, míg az önálló vállalkozók sokkal nyugodtabbak. Minden harmadik ukrán attól tart, hogy a mesterséges intelligencia fogja felváltani őket a munkahelyükön.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778708640
[modified] => 1778690907
)
[title] => Az ukránok harmada konkurenciától tart a mesterséges intelligencia részéről
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283317&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 283317
[uk] => 283113
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 283114
[image] => Array
(
[id] => 283114
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[original_lng] => 111842
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1778680107:12
[_thumbnail_id] => 283114
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1397
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 73307994000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 590
[3] => 2098684
[4] => 11
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => IT
[3] => IT
[4] => Kiemelt téma
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 8792
[1] => 3917914
[2] => 17451
[3] => 15271
)
[tags_name] => Array
(
[0] => mesterséges intelligencia
[1] => munkaerő
[2] => munkahely
[3] => ukránok
)
)
[9] => Array
(
[id] => 283125
[content] =>
Minden korosztályú ukrán a nyílt tereken tapasztalja a legnagyobb szorongást: parkokban, tereken és az utcán. A legnagyobb szorongást ezeken a helyeken a keleti és déli régiók lakosai körében regisztrálják. Ezt bizonyítják a „Szlovo i gyilo” megbízásából 2026. április 25. és 30. között Ukrajna-szerte, az ideiglenesen megszállt területek kivételével (statisztikai hiba – 0,95-ös valószínűséggel nem haladja meg a 2,89%-ot) reprezentatív mintán végzett szociológiai tanulmány adatai. A felmérést egy speciális „Lemur” (CAWI – Computer Assisted Web Interviewing) platformon végezték.
Az összes csoportban a nyílt tereken észlelték a legmagasabb veszélyt (átlagpontszám 2,44). A legkevésbé aggasztó helyszínek az egészségügyi és oktatási intézmények voltak (2,25 pont).
A biztonság terén vezető helyen az egészségügyi intézmények (63%) és a bevásárlóközpontok (61%) állnak. Az ottaniak „teljesen biztonságban” és „meglehetősen biztonságosnak” érzik magukat.
A legmagasabb szintű szorongást és aggodalmat azonban a nyílt terek (utcák, parkok, terek) váltják ki. A teljes veszélyességi szint ott 42%, azaz az ottaniak „meglehetősen veszélyesnek” vagy „teljesen veszélyesnek” érzik magukat. Ezen a helyszínen a válaszadók legnagyobb aránya is „teljesen veszélyesnek” érzi magát. Ez az arány 13%.
A domináns értékelés – a legnépszerűbb válaszlehetőség minden helyszín esetében a „meglehetősen biztonságos”, a legmagasabb, 48%-os pontszámmal (orvosi intézmények), a legalacsonyabb, 40%-os pedig (oktatási intézmények és nyílt terek).
A veszélyérzet számtani átlaga a társadalmi-demográfiai csoportok között a következő tendenciákat mutatja:
A szorongás általános hierarchiája – az összes csoport közül a legmagasabb észlelt veszélyszintet a nyílt tereken regisztrálták (átlagpontszám 2,44). A legkevésbé szorongást keltő helyszínek az egészségügyi és oktatási intézmények voltak (2,25 pont).
A nemek tekintetében: a nők a legtöbb kategóriában fejlettebb veszélyérzettel rendelkeznek, mint a férfiak. A legnagyobb különbség az egészségügyi intézmények (2,30 a nőknél vs. 2,19 a férfiaknál) és a bevásárlóközpontok (2,33 a nőknél vs. 2,25 a férfiaknál) értékelésében figyelhető meg. A tömegközlekedés és a szabadtéri terek értékelésében azonban a férfiak és a nők mutatói megegyeznek.
Az életkort tekintve a veszélyérzet az életkorral arányosan növekszik. A legalacsonyabb szorongásszintet a fiatalok (18-29 évesek) mutatják, különösen a bevásárlóközpontokban/szupermarketekben (2,05) és az egészségügyi intézményekben (2,07). A veszélyérzet legmagasabb mutatóit a 45-54 éves korcsoportban (különösen a nyílt terek esetében a csúcsérték 2,53), valamint az 55 éves és idősebb válaszadók körében regisztrálják.
Emellett a legmagasabb szintű veszélyérzetet kivétel nélkül minden helyszínen a keleti és déli lakosok mutatják. Keleten a nyílt terek (2,85) és az oktatási intézmények (2,70) esetében regisztrálták a kritikus mutatókat. Délen a nyílt terek (2,81) és a tömegközlekedés (2,67) tekinthetők a legveszélyesebbnek.
Nyugat-Ukrajnában folyamatosan a legalacsonyabb veszélyérzeti mutatók vannak érvényben. Ennek a régiónak a mutatói az egyetlenek, amelyek 2 pont alatt maradnak (például 1,93 az oktatási intézmények és 1,96 az egészségügyi intézmények esetében).
Kijev és a központi régiók átlagos mutatókat mutatnak.
