Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.
Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.
A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk.
Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.
A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.
Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.
A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát.
Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik.
A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás – mondta.
Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe.
Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.
A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.
Egy most publikált tanulmányból többek között az is kiderült, hogy a napi 30 perces testmozgás nem elegendő a túl sok ülés okozta egészségkárosodás kockázatának leküzdéséhez. Eddig azonban a legtöbb kutatás azt igazolta, hogy az egészségünk megőrzése érdekében az említett napi legalább 30, vagy heti 150 percet testmozgás ellensúlyozza a sok üléssel eltöltött időt. Ám az a 30 perc csak a napunk 2 százalékát teszi ki, és rengeteg emberüléssel tölti a fennmaradó idő nagy részét, ami több szempontból is káros lehet az egészségünkre. Jó hír azonban, hogy ezeket a negatív hatásokat a testmozgással töltött idő megfelelő egyensúlyával ellensúlyozhatjuk.
A tudósok az új kutatásuk során összevonták az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Svédország hat ,különböző vizsgálatának adatait; összesen több mint 130 ezer felnőttet vetettek analízis alá. Valamennyi vizsgálat során egy fizikai aktivitás monitort használt az ember mozgásának és ülési idejének mérésre a nap folyamán. A tanulmányok ezt követően átlagosan 4-14 évig nyomon követték a résztvevők egészségi állapotát.
„A várakozásoknak megfelelően azt tapasztaltuk, hogy a napi 30 perces testmozgás akár 80 százalékkal is csökkentette a korai halálozás kockázatát azoknál, akik napi kevesebb mint hét órát töltöttek ülve” – mondta Sebastien Chastin, a Glasgow Caledonian University egészségmagatartási dinamikáját vizsgáló professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ám nem ugyanaz volt a hatása azokra az emberekre, akik napi 11 és 12 órát töltöttek ülve.
Hozzátette: más szóval nem is olyan egyszerű a feladat, mint bejelölni a feladatlistán a teljesített tételeket. A szakemberek szerint az egészséges életmód több mint 30 perc mozgást igényel, főként ha ülőmunkát végzünk.
A tanulmányból kiderült, hogy azok számára, akik sokat ültek napközben, a napi 30 perces testmozgás már 30 százalékkal csökkentette a korai halálozás kockázatát abban az esetben, ha a kísérletben résztvevők ezt négy-öt órás könnyű mozgással (például bevásárlás, főzés vagy udvari munka) kombinálták.
Más szavakkal: a testmozgás és a mozgás különböző kombinációival könnyedén lehet ellensúlyozni az üléssel töltött idő ártalmait. A tanulmány szerint hat perc könnyű aktivitás egyenértékű egy perc közepes vagy intenzív testmozgással.
„Eredményeink új betekintést nyújtanak arra vonatkozóan, hogy mi minősül egészséges és aktív életmódnak” – magyarázta Keith Diaz, a Columbia Egyetem Orvosi Központjának viselkedés-orvoslási adjunktusa. – A tudósok évtizedek óta tanulmányozták a testmozgás egészségügyi előnyeit, ám nagyrészt figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy az is fontos, hogy hogyan töltjük a nap többi részét.
Hangsúlyozta: eredményeik azt mutatják, hogy a testmozgásra vonatkozó ajánlások személyre szabottabbak. A szakember úgy gondolja, hogy érdemes azoknak a tevékenységeknek a keverékét alkalmazni, amelyek a legjobban megfelelnek az igényeinknek.
