„Akadálymentesség-amikor a szavak mögött meglátod az embert” című művészeti projekt kiállítása nyílt meg Ungváron a Narodna téren. A kiállítást az Akadálymentes hét nemzeti program keretében nyitották meg, amely Ukrajna-szerte május 31-ig tart.
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából gazdag történelmi és kulturális programmal várta az érdeklődőket a Kárpátaljai Megyei Egyetemes Könyvtár Idegen Nyelvű Osztálya. Az esemény méltó módon tisztelgett a fejedelem öröksége előtt, és lehetőséget kínált a résztvevőknek, hogy új szemszögből ismerkedjenek meg Rákóczi életével és korával.
A szép számban összejött érdeklődőket Szlucky Éva osztályvezető köszöntötte.
– Öröm számunkra, hogy együtt emlékezhetünk II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójára, akinek az alakja nemcsak a magyar történelemben, hanem szűkebb hazánk múltjában is kiemelkedő jelentőségű – emelte ki, majd elmondta: eredetileg Zubánics László osztotta volna meg az ismereteit Rákócziról, de Kijevbe kellett utaznia, így Ruszin Valéria, a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum történeti és helytörténeti osztályának vezetője vállalta át az előadást.
A szervezésbe az Ungvári Magyar Olvasóklub is besegített, melynek célja az, hogy olvasótalálkozókon kívül más érdekes eseményeket is szervezzenek az ungvári magyarságnak.
– Amikor láttuk, hogy egy ilyen jeles történelmi személy, mint II. Rákóczi Ferenc 350. születésnapját megünnepelték a várban, és ukránul hangzott el az előadás, arra gondoltunk, jó lenne magyarul is megtartani ezt az eseményt. Így jött az ötlet, s belekezdtünk a szervezésbe. Leginkább abban segítettünk, hogy meghívókat készítettünk, amit lehetett ismerősöknek, barátoknak küldeni, népszerűsítettük a szociális hálózatokon, és próbáltunk más érdekességeket betervezni, hogy ne csak előadás legyen – tudtuk meg Balogh Renátától, az Ungvári Magyar Olvasóklub ötletgazdájától és vezetőjétől.
Ruszin Valéria vidám, de tartalmas előadást tartott II. Rákóczi Ferenc életéről, családjáról, barátairól, politikai és kulturális örökségéről, valamint a kuruc szabadságharc jelentőségéről. Bemutatta a fejedelem családfáját, hangsúlyozva előkelő származását, valamint azt, hogy életútja számos ponton kapcsolódott Kárpátaljához. A résztvevők érdekességeket hallhattak Ungvár, Munkács, Beregszentmiklós történelmi szerepéről, s arról is, hogy a régió nemcsak Rákóczi életének, hanem a szabadságharcnak is fontos helyszíne és hátországa volt. Előadásában kitért arra is, hogy Bercsényi Miklós jelentős befolyással volt a fejedelemre, a kárpátaljai lakosság pedig nemzetiségtől függetlenül támogatta a kuruc mozgalmat.
Az esemény nagyszerű hangulatát színesítette Schreiner Sándor klarinét- és tárogatóművész előadása, aki korabeli kuruc dallamokat játszott tárogatón és aknaszlatinai születésűként mesélt a fúvós hangszerekről. Többek között megtudhattuk, hogy amíg Zrínyi Ilona nem lett a munkácsi vár úrnője, addig csak katonai fúvószenekar volt.
– Ő volt az első, aki megszervezte a nem katonai fúvószenekart. Aknaszlatinára telepített olyan német ajkú szakembereket, akik értettek a sóbányászathoz, és játszottak fúvós hangszereken. Így már közel 300 évre nyúlik vissza Aknaszlatinán a fúvószenekar története. Én is ezt a hagyományt folytatom, az egyik fúvós vagyok – mondta büszkén, és a tárogatót is ismertette, amely Rákóczi idejében nem így nézett ki, hanem mint egy nagy furulya, s várból várba bizonyos melódiákkal információkat közöltek vele, mert érces, kellemetlen hangzása volt, messzire elhallatszott, este pedig szórakozásra használták. Megemlítette a török befolyást, s azt, hogy a ma ismert formáját a hangszer a XIX. század végén nyerte el, és az új tárogató már lágyabb hangzást biztosít.
A program végén a vendégeket az alkalomhoz illően Rákóczi-túróssal kínálták, amelyet Szlucky Éva készített. Közben elhangzott, hogy a desszertnek semmi köze nincs a fejedelemhez. Rákóczi János szakácsmester és cukrász – aki a XX. század első felében élt és dolgozott – alkotta ezt az édességet, mely az 1958-as brüsszeli világkiállításon vált nemzetközileg is ismertté.
Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Alapszervezetének elnöke kiemelte: fontosak az ilyen kulturális rendezvények Ungváron.
– A megyeszékhely magyarságának kell egy hely, kell olyan alkalmat adni, hogy összejöjjenek, hogy lássuk egymást, főleg, ha szép zenei aláfestés is van hozzá és történelmi előadás. Az ilyen kulturális eseményeket mindenféleképpen támogatni kell – hangsúlyozta, megköszönve a könyvtárnak és a Magyar Olvasóklubnak a szervezést, s biztosította őket, hogy a KMKSZ városi szervezetére mindig számíthatnak, a továbbiakban támogatni fogja a hasonló kezdeményezéseket, és közös rendezvényekkel fogják szórakoztatni az ungvári magyarságot.
„Selyemfonat” címmel tartottak több napos folklórfesztivált Ungváron. A Kárpátalja kulturális sokszínűségét bemutató rendezvényt a Kárpátaljai Érdemes Akadémiai Népi Kórus alapította.
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából Ungvártól Beregszászig számos kulturális és tudományos eseményt tartottak, amelyek a fejedelem örökségét idézték fel. A rendezvénysorozathoz a Kárpátaljai Megyei Könyvtár Idegen Nyelvű Osztálya is csatlakozott, hogy a történelmi források bemutatásával közelebb hozza a szabadságharc vezérének életét és korát az érdeklődőkhöz.
Schreiner Sándor három évtizede klarinétosa az érdemes Kárpátaljai Akadémikus Népi Kórus zenekarának. Emellett számos rendkívüli dologgal foglalkozik. Önerőből tanult meg játszani a ma már hungaricumnak számító tárogatón, 15 éve Kárpátalja egyetlen, szakmai körökben Ukrajna szerte elismert orgonamester. Ezen számos dátum és jubileumi születésnapja megünneplésére szervezett koncertre gyűltek össze Sándor kollégái, pályatársai, barátai, a népi és komolyzene kedvelői a Kárpátaljai Megyei Filharmónia nagytermében.
Ungváron fotó kiállítást nyitottak azoknak az ukrán katonáknak és civileknek a tiszteletére, akik túlélték az orosz fogságot. A képek a fájdalomról, a várakozásról és azokról szólnak, akiket még mindig hazavárnak.
Április 29-én, a tánc világnapja alkalmából szervezett táncházat a KMKSZ Ungvári Alapszervezete a Magyar Udvar étteremben. A város magyar közösségének minden korosztálya képviseltette magát: sokan családostul érkeztek, nem egy esetben három generáció is együtt kapcsolódott be a programba.
Ungváron a magyar közösség életét mindig is pezsgő kulturális programok jellemezték, számos rendezvény és találkozás adott ritmust a mindennapoknak. Az elmúlt évek azonban csendesebbé tették ezt az időszakot – előbb a járvány szűkítette a lehetőségeket, majd a háború nehezítette az alkalmak megvalósítását. Most azonban új lendületet kapnak ezek a kezdeményezések. A KMKSZ Ungvári Városi Szervezete ismét a magyar néptáncot és népzenét állította a középpontba.
A ungvári vár udvarán, az ősi templom romjai mellett kapott helyet az a miniszobor-kompozíció, amely a hajdani Szent György-vártemplom emlékét idézi fel. Az alkotás nemcsak újabb darabja Ungvár közkedvelt miniszobor-sorozatának, hanem különlegességét az adja, hogy elsőként nem egy személyt, tárgyat vagy legendát ábrázol, hanem egy meghatározó történelmi eseménynek, az ungvári uniónak állít emléket.
Az alkotás ünnepélyes leleplezésére szerdán délután került sor. A meghívott vendégek, érdeklődők, turisták ikonikus helyen, az egykori középkori Szent György-templom maradványai előtt gyűltek össze, ott, ahol 1646. április 24-én 63 pap aláírta az ungvári uniót.
A rendezvényen Ruszin Valéria, a múzeum Történeti és Helytörténeti Osztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót Olga Sumovszkának. A múzeum igazgatónője köszönetét fejezte ki Magyarország Ungvári Főkonzulátusának, személyesen Bacskai József főkonzulnak a projekt támogatásáért.
– A kultúra támogatása ma különösen fontos, amikor az ellenség mindent el akar pusztítani, a korábbinál is erősebbnek kell lennünk, és szeretni, értékelni, s népszerűsíteni kell a kultúránkat. Az ungvári unió nagyon fontos esemény volt vidékünk történetében, amelynek komoly történelmi jelentősége napjainkig érezhető. A mai nemzetközi konferencia és a szoboravató iránti érdeklődés is bizonyítja, hogy a téma aktuális. A háborús körülmények miatt szerényebben méltatjuk a 380. évfordulót, de az előző napon kiállítást rendeztünk Az ungvári unió visszhangjai: a múlt szakrális kincsei címmel, április 28-án pedig könyvbemutatóval folytatjuk az évfordulós programsorozatot, amely a középkori Szent György-vártemplom feltárásához és leleteihez kapcsolódik – jegyezte meg az igazgatónő és kitért arra is, hogy az alkotás nem csupán emlékjel, hanem a múzeumi túra szerves része lesz: az idegenvezetők eddig is rendszeresen megálltak a templom romjai előtt, hogy a történelmi eseményről és a Szent György-templomról beszéljenek a látogatóknak.
Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja örömmel konstatálta, hogy ismét egy közös projekt kapcsán gyűlhettek össze az ungvári vár udvarán.
– Az elmúlt időszakban az ungvári várral, a megyei vezetéssel közösen és az itt működő Lehoczky Tivadar-múzeummal több közös projekt megvalósításában vettünk részt. Ezek közül talán az egyik legfontosabb a vár területén található, a Kárpát-medencében is egyedülálló Szent György-templom feltárási munkálatai, amelyekhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium is csatlakozott, és magyarországi szakemberek is segítik az ásatásokat.
Tudományos, régészeti és kulturális szempontból kulcsfontosságú, hogy az előkerült leleteket szakszerűen tárolják, dokumentálják, és kötetben maradjanak fenn az utókor számára, ezért támogattuk a múzeum szakszerű tárolókkal való felszerelését, majd egy érintőképernyős információs terminál elkészítését is, amely ukrán és magyar nyelven átfogó leírásokat, tudományos anyagokat tartalmaz az itt végzett munkálatokról. Idén márciusban pedig Volodimir Mojzesz régészprofesszor szerkesztésében látott napvilágot az a kiadvány, amelyben a vártemplom története és a feltárt tárgyi emlékek elevenednek meg. Ma sikerült ismét ukrán és magyar együttműködésben egy európai értéket teremteni, megerősíteni a közös múltat, és továbbvinni azt a hagyományt – foglalta össze az anyaországi diplomata és kiemelte: közös együttműködésünk újabb bizonyítéka, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával elkészült, és a történelmi jelentőségű esemény, az ungvári unió 380. évfordulóján felavatják az egykori Szent György-templomot ábrázoló szoboregyüttest.
Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési főosztály vezetője köszönetet mondott az ötletgazdáknak, szervezőknek, támogatóknak és alkotóknak, és megjegyezte: minél több művészeti objektumot hoznak létre a vár területén, annál jobb, mert a kultúra rólunk beszél, a múltunkról, a történelmi hagyatékról.
Natalija Stefuca, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője úgyszintén köszönetet mondott a szervezőknek, Magyarország főkonzulátusának a párbeszédért, az együttműködésért és a támogatásért.
– A 380 év történelmi távlatából világosan látszik: a legfontosabb értékek minden korszakon és nehézségen túl fennmaradnak, és az emberről, a sorsokról, a szellemiségről szólnak.
Roman Murnik és Román János Pál szobrászművészek az alkotói folyamatról szólva elmondták: a művészek szerények, az avatásokon általában keveset beszélnek, mert a munkájuknak kell helyettük beszélni.
– A bronz és a plasztikai megformálás számunkra ismerős terep, az árkád, az építészeti szerkezet és a térbe illeszkedés azonban egészen más gondolkodást kívánt. A legfontosabb szempont az volt, hogy az új objektum ne terhelje túl a vár építészetét, ne zavarja meg a történelmi környezet arányait. A szobor középpontjában egy középkori hatású, homokkőből készült boltív áll, amely meleg, természetes anyaghasználatával jól illeszkedik a vár udvarához. A kompozícióban az egykori templom architektúrája mellett pici emberalakok, a hívek is megjelennek, akik életet visznek a térbe. A mostani alkotás új tapasztalat, amelyben Román János Pállal együttműködve, egymást kiegészítve dolgoztunk – mondta el Roman Murnik.
– Ez egy kihívás volt. Azt mondtam, hogy ez egy miniszobor, amely fölött elvesztettük az ellenőrzést, jó értelemben – fogalmazott Román János Pál.
Az alkotás egyszerre idézi fel és szimbolizálja az 1728-ban leégett templomot, a hozzá kapcsolódó eseményeket és azt a mai látogatót is, aki a vár udvarán megállva az árkádon át nézi a templom romjait és érdeklődik a múlt iránt.
Ungváron rendezték meg A XVIII. „Kárpátaljai jogi olvasatok” nemzetközi tudományos–gyakorlati konferenciát. A rendezvény immár tizennyolcadik alkalommal hozta össze Ungváron a tudomány képviselőit, gyakorló szakembereket, a hatóságok képviselőit, valamint Ukrajna különböző régióiból és külföldről érkezett vendégeket. Az Ungvári Nemzeti Egyetem jogi kara már mintegy húsz éve szervezi meg ezt a nemzetközi tudományos–gyakorlati fórumot. Az idei téma Ukrajna jogpolitikájának az Európai Unióhoz való igazítása volt.
