2024. július 1. és december 31. között Magyarország második alkalommal látja el az Európai Unió Tanácsának elnökségi feladatait. Ebből az alkalomból, a magyar EU elnökséghez kapcsolódóan, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa az Ungvári Nemzeti Egyetemmel közösen esszépályázatot hirdet kárpátaljai középiskolákban, illetve kárpátaljai és nyugat-ukrajnai felsőoktatási intézményekben tanuló diákoknak. A Hungarológia Központban megtartott sajtótájékoztatón elhangzott, a pályázat célja a fiatalok minél szélesebb körének megszólítása az Ukrajna számára aktuális európai integráció témában. Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézetének igazgatója a találkozón kiemelte, 1991-ben Magyarország elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét. Szimbolikusnak nevezte azt, hogy pont most, amikor Magyarország második alkalommal látja el az Európai Unió Tanácsának elnökségi feladatait, az EU hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Az érdeklődők a pályázatokkal kapcsolatos tudnivalókról július elsejét követően kapnak részletes tájékoztatást a főkonzulátus és a projektben résztvevő partnerek hivatalos honlapján valamint a médiai felületein.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem az intézmény nemzetközi kapcsolatok szakán tanuló hallgatóit fogadta a napokban Magyarország Ungvári Főkonzulátusa nyílt nap keretében. A jövőben diplomáciai pályára készülő fiatalok találkozhattak a kirendeltség vezető konzuljaival, akik ismertették a hivatal munkáját, kiemeltképpen az Ukrajnában immár harmadik éve tartó háborús helyzetre való tekintettel. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország 1992-ben az elsők között nyitotta meg nagykövetségét Kijevben, majd pedig kiszélesítve a tevékenységét, több konzulátust is nyitott Ukrajnában. Az Ungvári Főkonzulátus tevékenysége Kárpátalján kívül kiterjed a Lembergi, a Csernivci és az Ivano-Frankivszki megyére is. Cseh Áron, az Ungvári Főkonzulátus vezető konzuljának elmondása szerint, a diplomáciai testület szoros kapcsolatokat ápol számos oktatási intézménnyel és évente szervez a fiataloknak ehhez hasonló nyílt napokat. Az Ungvári Nemzeti Egyetem hallgatói számára ezek az alkalmak rendkívüli lehetőséget nyújtanak, hogy betekintést nyerjenek a konzulátuson zajló munkába, valamint első kézből tapasztalhatják, hogy miben változott a hivatal munkája. Magyarország Ungvári Főkonzulátusa egyike azon kevés külképviseletnek, amelyek a háború kitörését követően sem szüntették meg tevékenységüket Ukrajnában. Csizmadia Alexandra külgazdasági attasé kiemelte, hogy a magyar konzulátus munkája annak jelenlegi formájában 2014 óta zajlik, amikor is Magyarország Külügyminisztériuma átalakításon esett át és azóta mint Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma működik. Vagyis a külgazdasági rész különálló egységévé vált a külképviseletnek, különálló ügynöksége lett az import-export támogatásának, Közép-Európa gazdasági fejlődésének hálózata. Jelenleg Magyarországnak 140 attaséja dolgozik szerte a világon, beleértve Ukrajnát is. A klasszikus értelemben vett diplomácia feladata, hogy megoldást találjon az egyes országok között kialakult nehéz kérdésekre. Viszont, ahol ezzel nem lehet jelentős eredményt elérni, ott a kulturális diplomácia kerül előtérbe. Albertné Simon Edina konzul elmondta, hogy Magyarország érdekelt a nemzeti értékek széleskörű népszerűsítésében, a más nemzetekkel való kapcsolatok megerősítésében és az ukrán nép támogatásában, kiváltképpen a mostani nehéz időszakban. A diákok elmondása szerint az, hogy láthatták, miként zajlik a munka konzulátuson, hatással lehet a jövőjükre is, hiszen így már elsősként is közelebb kerülhettek a jövőbeni szakmájukhoz. Milena Piszmenna Mikolajiv megyéből származik. Jelenleg az Ungvári Nemzeti Egyetemen tanul. Elmondása szerint az volt a vágya, hogy megtanuljon magyarul, de amikor élőben is meghallotta azt, feladta a vágyát. Viszont ennek ellenére nem akar lemondani a diplomáciai karrierről. Bíró Krisztina már négy nyelven beszél. Ő is, akár csak több társa, a kulturális diplomáciát kedveli a leginkább, hiszen mint fogalmazott: érti, hogy az országok között fennálló erős, hagyományokra épülő kötelékek segítenek a felmerülő kérdések megoldásában és megnyitják a határokat. A konzulátuson tartott nyílt nap kiváló lehetőség a hallgatók számára, hogy beszéljenek az itt dolgozó tisztviselőkkel. A fiatalok arra is kíváncsiak voltak, hogy miként változott a prioritás a konzulok munkájában a háború kitörését követően. A diplomaták kiemelték, hogy valóban jelentős változás történt a munkájukban, hiszen az első helyre a szociális és humanitárius misszió került. Ugyanakkor Ukrajna és Magyarország a háború ellenére is keresi a gazdasági érintkezési pontokat, ami pedig a háborút követő időszakot illeti, ott az együttműködés új, minőségi szintre fog lépni és a két ország közötti kapcsolat és barátság is növekedni fog.
„Portál a háborúba: a tűzvonalban” – ezzel a címmel az Ukrajna keleti határain megsemmisített ellenséges haditechnikai eszközökből álló tárlatot mutatták be a napokban Ungváron. A kiállítást több helyszínen rendezték be: szabadtéren nagyméretű lövedék-, rakéta- és bomba maradványokat láthattak az érdeklődők, míg az Ungvári Nemzeti Egyetem rektori hivatalának aulájában fényképek, fegyverek, lőszerek és egyéb katonai kellékek voltak kiállítva. A kiállításon a gyerekek és felnőttek érdeklődését felkeltő foglalkozásokat is tartottak. A rektori hivatal előtt kiállított tárgyak már nem aktív lövedékek, de még így is sokakban félelmet és szorongást váltottak ki. Az Ungvári Nemzeti Egyetem, vidékünk legnagyobb felsőoktatási intézménye különös figyelmet fordít a hazafias nevelésre, ezért a katonai trófeák és a fel nem robbant lőszerek bemutatása megtisztelő küldetés az egyetem számára. A hasonló kiállításoknak köszönhetően a hátországban élők többet tudhatnak meg a háborúról. A kiállítás megnyitóján részt vett Okszen Liszovij, Ukrajna Oktatásügyi minisztere, aki hivatalos látogatást tett Kárpátaljára. Ő miniszteri kinevezése előtt hivatásos katonaként védte Ukrajnát, biztos benne, hogy a háború mindenki szívében benne van. Elmondása szerint minden ukrán állampolgár köteles közelebb hozni a győzelmet és gondoskodni annak a társadalomnak rehabilitációjáról, amely történelmének legszörnyűbb időszakát éli meg. A kiállítás, amelynek az Ungvári Nemzeti Egyetem rektori hivatala adott otthont, két napig volt megtekinthető. A tárlat kis demonstrációja volt az Ukrajnát ért nagy tragédiának, amit mindenkinek látnia kell.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem először került be az ukrajnai felsőoktatási intézmények Top 200-as rangsorának első tíz helyezettje közé 2023-ban, kezdte beszámolóját Volodimir Szmolanka rektor. Ugyanakkor az elmúlt év nehéz volt, tette hozzá az egyetem vezetője. Az egyetem nagymértékben támogatta az Önkéntes Központ kezdeményezéseit. Az önkéntes tevékenységet ötvözték az oktatási és tudományos munkával. A hallgatók száma az oktatási folyamat egyik mutatója. Tovább folytatódik az egyetemen felújítása is. A munkaközösségi ülésen Volodimir Szmolanka rektor átadta a Nemzeti Pedagógiai Akadémia egyik legmagasabb kitüntetését, a Kosztyantin Usinszkij-érmet Jurij Fatulának, az orvosi kar sebészeti diszciplínák tanszéke vezetőjének, aki 38 évvel ezelőtt végzett az Ungvári Állami Egyetemen, és most is itt dolgozik. A díjjal oktatási, tudományos és történelmi tevékenységét ismerik el, hiszen már 6 könyve jelent meg, amelyekben bemutatja Kárpátalja múltjának fehér foltjait. Az ülést az Ukrán Vezetői Akadémia képviselőinek hozzászólásai zárták.
A munkalátogatás keretében az Osztrák Köztársaság Tiroli Szövetségi tartományának delegációja találkozott az Ungvári Nemzeti Egyetem vezetőségével és hallgatóival. A felek a következő kérdésekről tárgyaltak: együttműködés kialakítása az ungvári egyetem és a tiroli egyetemek között, különös tekintettel az Erasmus+ program keretében történő együttműködésre, diák- és oktatócsere, tudományos együttműködés.
A külföldi vendégek hangsúlyozták, hogy megkönnyítik az egyetem kommunikációját a Leopold és a Franz Innsbrucki Egyetemmel, mely vezető felsőoktatási intézmény, s előkelő helyet foglal el az osztrák és nemzetközi rangsorban. Itt 160 szakon tanulnak a hallgatók, amelyeket 16 karon lehet megszerezni. Az egyetem nívós múltra tekint vissza – 1669-ben alapították, azóta soha nem zárták be. A 30 000 diák közül 12 000 külföldi, köztük sok ukrán állampolgár. Jelenleg az egyetem speciális programmal támogatja az ukrajnai hallgatókat, és érdekelt a nemzetközi együttműködés fejlesztésében.
A megbeszélésen a felek elmondták, hogy készek együttműködési megállapodás aláírására és közös cselekvési terv kidolgozására. Külön tárgyaltak az Orvostudományi Kar és az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem, valamint a tiroli orvosi egyetemek közötti együttműködés lehetőségéről.
Az ungvári egyetem magyar tagozata fennállásának 60 éves évfordulóját többnapos rendezvénysorozattal méltatták, melynek ünnepélyes megnyitóját május 16-án tartották az ungvár Ilko Galériában. A 93 éves Lizanec Péter nyelvészprofesszor, Vaszócsik Vera és Horváth Katalin egyetemi docens, valamint az első kibocsátás két végzőse, Balázs Jolán és Hőgye Erzsébet is megtisztelte jelenlétével az ünnepséget, valamint Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ügyvezető alelnöke, megyei képviselő mellett a meghívottak közt szerepeltek egyetemi vezetők, tudósok, diplomaták és anyaországi vendégek is.
A meghívott magas rangú vendégek, a jelenlegi és egykori tanárok, illetve diákok egy kisfilmet láthattak, amely a Magyar Filológiai Tanszék történetébe nyújtott betekintést. Többek között elhangzott: a kárpátaljai felsőfokú magyar szakos tanárképzés és tudományos élet jelentős mérföldköve 1963. szeptember 1. Ettől a naptól kezdődött a magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés az akkori Ungvári Állami Egyetemen. 60 év telt el azóta. Egy oktatási intézmény esetében ez tiszteletet parancsoló kor. Lizanec Péter professzor vezetésével az első 50 évben egy- és többnyelvű szótárak, nyelvjárási atlaszok, irodalmi antológiák, mesegyűjtemények, iskolai tankönyvek és társalgási zsebkönyvek jelentek meg. Az elmúlt évtizedben Zékány Krisztina vette át a tanszék irányítását, s tovább keresi a lehetőséget a fejlődésre, fejlesztésre. Jó példa erre, hogy 2017-ben a Pécsi Tudományegyetemmel kötött szerződés értelmében ECL-vizsgaközpontot nyitottak a Magyar Filológiai Tanszék bázisán. Évtizedeken keresztül csak Ungváron folyt magyar nyelvű felsőoktatás, melynek mindig is nagy presztízse volt Kárpátalján. Ma nincs a megyének olyan iskolája, főiskolája, ahol ne tanítanának egykori diákjaik, nincs olyan kárpátaljai magyar, aki valamilyen módon kapcsolatba ne került volna a Magyar Filológiai Tanszékkel élete során. Ők alapozzák meg a magyar nyelvű médiát, jelen vannak a közéletben, a politikai színtereken is képviselik a magyarság érdekeit. A nagy múltú tanszék jelenlegi tanárai meg vannak győződve arról, hogy azt az örökséget, melyet nagynevű elődeik rájuk hagytak, folytatni kell. Feladatuk: küzdeni a kárpátaljai minőségi magyar oktatásért, fejlődésért, hiszen nyelvünk megőrzése, hagyományaink megélése megmaradásunk záloga – hangsúlyozták az összeállításban.
A házigazdák nevében Olekszandr Rohacs professzor, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) megbízott rektora és Spenik Sándor, az Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet (UMOTI) igazgatója köszöntötte az ünnepelteket.
Az első felszólaló megjegyezte, hogy nem minden tanszék dicsekedhet ilyen szép évforduló méltatásával, s idén további jubileumok ünneplésére sor kerül: 15 éves a magyar kar, és 35 éve alakult a Hungarológiai Központ. Egy másik fontos dátumot is kiemelt: 1973-ban, azaz 50 évvel ezelőtt engedélyezték a felvételi vizsgák lebonyolítását magyar nyelven az Ungvári Állami Egyetemen.
– Ezek a dátumok azt is jelentik, hogy az ukrán és magyar nép között a különböző időkben jószomszédi viszonyok alakultak ki – emelte ki a megbízott rektor, és köszönetet mondott a magyar partnereknek az intézetnek, valamint az egyetemnek nyújtott segítségért.
Spenik Sándor köszöntőjében kiemelte: a magyar tanszék létrehozása nemcsak az egyetem számára volt fontos mérföldkő, de hamar a kárpátaljai magyar értelmiség szellemi műhelyévé vált.
– A 60 év során több mint ezer végzős szerzett filológus, magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, ma ők képezik a kárpátaljai magyar értelmiség gerincét.
Dr. Kásler Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója az egész magyarság nevében mondott köszönetet az ünnepelteknek, hogy 60 éve megteremtették az anyanyelvi oktatást és tanárképzést, diákok oktatásának a lehetőségét, kitartottak emellett, megőrizték közös kincsünket, a magyar nyelvet.
– Elsősorban a generációkat nevelő tanároknak köszönjük. A nyelv az ember identitásának az alapja, ezzel tudjuk megfogalmazni és elmondani gondolatainkat, érzéseinket. Egymással megbeszélni a körülöttünk lévő világot és azt, ami azon túl van. Így ismerhetjük meg a kultúránkat, amiről Illyés Gyula azt mondta, hogy olyan, mint a színes énekesmadár. A nyelv közvetíti felénk ismert 1 100 éves történetünket, amelyben dicsőséges és szerencsétlen korszakok követték egymást. Mivel a történelem változik, semmi sem állandó, soha nem lehet ugyanabba a folyóba kétszer lépni. Eljön majd a béke. Remélem úgy, hogy azzal mindnyájan elégedettek leszünk.
Nádasi László, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságának igazgatója felolvasta Szász Jenő elnök köszöntőlevelét. Márai Sándor költőt idézve elmondta:
– „Az élet tartalmát a nagy feszültség, az alkotás pillanatai jelentik, nem pedig a létezés kalendáriumi időszaka.” Ezért elsősorban nem a 60. esztendőhöz szeretnék gratulálni, hanem ahhoz a semmihez sem fogható teljesítményhez, amit immár több emberöltő alatt a kárpátaljai magyar közösség szülőföldön való boldogulása érdekében nyújtottak és nyújtanak.
Az ünnepelteket köszöntötte Jurij Bidzilja, az UNE Filológiai Karának dékánja, Ivan Szabados egykori dékán, Tamara Szuran, az UNE Szakszervezeti Bizottságának elnöke, Vaszil Demjancsuk, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke, Ljáh Sándor, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi Főosztályának vezetője.
Dr. Lizanec Péter professzor rövid visszaemlékező beszédet mondott az elmúlt évtizedekről.
Horváth Katalin docens a magyar tagozaton végzett tudományos kutatásokról tartott előadást.
Dupka György, a MÉKK elnöke, egykori végzős a magyar szakos alkotók nevében szólt. Kiemelte, hogy a mintegy ezer – a helyi magyarság életét alakító – sorstársa mellett 66 olyan kollégára is büszkék lehetünk, akik a kárpátaljai magyarság lámpásai.
– Jelen vannak az egyetemes magyar köz- és kulturális életben is. 48-an önálló kötettel rendelkeznek. Az irodalmárok közül 22 költőt, 14 írót tartunk számon, 11-en a Magyar Írószövetség tagjai, 4-en József Attila-díjasok: Balla D. Károly, Finta Éva, Füzesi Magda, Vári Fábián László, az utóbbi Magyarország Babérkoszorúja díjas költő is. Két Kossuth-díjasunk van Vári Fábián László és Vidnyánszky Attila személyében. Hárman a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) akadémikusai: Vári Fábián László (egyben az irodalmi tagozat vezetője), Füzesi Magda, Vidnyánszky Attila (a Nemzeti Színház főigazgatója), és 3-an MMA köztestületi tagok.
A Magyar Filológiai Tanszék egykori és jelenlegi munkatársait az egyetem, a megyei katonai közigazgatás és tanács okleveleivel tüntették ki.
A rendezvény Zékány Krisztina tanszékvezető, docens zárszavával ért véget, aki a további munkához erőt és kitartást, valamint békét és megértést kívánt. Ezt követően az egybegyűltek állófogadás keretében még hosszasan idézték fel az elmúlt évtizedek történéseit.
A jubileumi ünnepség hangulatát a Cantus kamarakórus fellépése és az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskola kamarazenekarának komolyzenei összeállítása emelte.
A program szerdán és csütörtökön a Nyelvi, irodalmi, etnokulturális kapcsolatok a Kárpát-medencében: múlt, jelen és jövő című nemzetközi tudományos konferenciával folytatódott.
Amint arról már korábban beszámoltunk, 1963-ban az ungvári egyetemen megalakult a magyar nyelvű tagozat, ezért ebben az évben már hatvan éves a kárpátaljai magyar felsőoktatás. A jeles alkalom méltó megünneplése céljából háromnapos programsorozatot szerveztek, ahol szerepet kapott a tudomány mellett a visszaemlékezés, a közös munkára való visszatekintés is. Az esemény sorozat harmadik napján az egyetem 2015-ben létrejött Bercsényi Miklós könyvtárában folytatódott az előző napi konferencia. Ezzel párhuzamosan könyvátadóra is sor került, hiszen Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet igazgatója 400 példányt hozott a Magyar nyelvű Otthon – Kárpátalja című kötetből, amely idén márciusban jelent meg. A kiadványt tehát óvodás kortól egészen a nyugdíjas korosztályhoz tartozó kárpátaljaiak számára ajánlják. A kiadvány 3 évig készült, amely a nyelv presztízs sorozat ötödik kötete, az előző négy szintén az egykori országrészhez tartozó, most már külhonként emlegetett tájegységekről szól. A könyv csomaghoz Pomozi Péter hozott a 11. és 12. gimnáziumi magyar nyelv tankönyvből és munkafüzetből a tanároknak is. Az átadó mellett az iskolákat képviselő tanároknak előadást is tartott a tankönyvekről. A könyveket Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának vezetője vehette át. A rendezvénysorozatra Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának egykori főkonzulja is meghívást kapott, aki jelenleg Magyarország Kijevi Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Magyar Filológiai Tanszék fontos eleme a magyar tudományosságnak, az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult a kárpátaljai magyar közösség megtartásához. A magyar tagozat és később a magyar filológiai tanszék tanárai és diákjai a hatvan év során jelentős kutatói munkát végeztek. Feltérképezték a kárpátaljai magyar nyelvjárásokat, megszámlálhatatlan mondát, népballadát, népszokást gyűjtöttek össze és természetesen igyekeztek olyan diákokat nevelni, akik ezt a munkát tovább folytatják. Reméljük, hogy a mostani fiatalok körében méltó utódokra találnak, akik az elkövetkező 60 év során is folytathatják majd nemes munkájukat.
Fegyir Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora, aki a háború kitörése óta az Ukrán fegyveres Erők kötelékében teljesít szolgálatot, elhatározta, hogy szerdánként rövid ismeretterjesztő videókkal fog jelentkezni közösségi oldalán, amelyben Magyarországról, a magyar nyelvről és a magyar kultúráról fog beszélni. Az első videókat Fegyir Sándor a nyelvi illemtannal kezdte. A professzor nemrég tért vissza a frontról, de csak rövid pihenőre. Stábunk megkeresésére megosztotta velünk a kezdeményezésével kapcsolatos tudnivalókat. Sokan hallottak már Kárpátalja multikulturális voltáról, de nem mindenki ismeri ennek az okát. Viszont, aki mondjuk tudta is, hogy mely országokkal határos Kárpátalja, arról, hogy milyen kulturális és történelmi kapcsolódási pontok vannak a szomszédos nemzetekkel, kiváltképpen a magyarokkal, már nem biztos, hogy tudott. A projekt a háború végére is felkészít – mondta Fegyir Sándor. A professzor elmondta, hogy a projekttel az is célja, hogy ellenálljon a sokszor pont a közösségi oldalakon mesterségesen generált nemzetek közötti feszültségnek. A tervek szerint a professzor minimum 50 videót szeretne elkészíteni. A Fegyir Sándor által rögzített felvételeket a bajtársai vágják össze. A professzor minden videóját pozitívan, jókívánsággal zárja.
19 magyar nyelv és irodalom, történelem és országismeret, illetve matematika szakos magiszter fokozatú végzős vehette át kedden diplomáját az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében (UMOTI).
Imre Gyula, az UNE UMOTI tanulmányi és nevelési igazgatóhelyettese a meghívott vendégek bemutatását követően kiemelte:
– Különleges és meghatározó időszakot tudhatunk magunk mögött, kezdetben a Covid-járvány, a karantén, majd a napjainkban is dúló háború miatt kellett megélni a bezártságot, a közösségtől való távolmaradást, és megszokni az online oktatást. Mindezek ellenére kreatív, tudásvággyal felvértezett közösségtől búcsúzunk. Reméljük, hogy képzéseink az egyre gyakoribb világi bizonytalanságok ellenére is reménnyel töltik el a végzősöket és hiszik, hogy van értelme komoly szaktudást szerezni.
Dr. Spenik Sándor, az intézet igazgatója megjegyezte, hogy míg általában az elért kimagasló eredményekről, az érdekes és bulikkal, utazásokkal tarkított diákévekről szokott ilyenkor beszélni, most a háború közepette a felelősségről szól.
– A diploma átvételével a kárpátaljai értelmiséget fogják gyarapítani, s a közösségben nagy felelősség hárul önökre. Nemcsak szolgálni fogják népünket, hanem elöljáróként meg is kell majd világítaniuk a jobb és szebb jövőbe vezető utat – fogalmazott.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Bacskai József főkonzul nevében Cseh Áron vezető konzul köszöntötte a jelenlévőket.
– Abban a kitüntetett szerepben lehet részük, hogy önök mint kárpátaljai frissen diplomázott magyar értelmiségiek hidat képezhetnek az Ukrajna és Magyarország közötti jó politikai, gazdasági, tudományos és különböző szakmai szintű együttműködésekben. Azzal a tudattal kezdhetik meg szakmai pályájukat, hogy Magyarország kiáll önök mellett, és mindenben számíthatnak az anyaország támogatására – hangsúlyozta és megerősítette: a magyar kormány kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, elítéli az agresszort, és Magyarország, a magyar társadalom mindig is szolidáris Ukrajna népével, hatalmas összefogással, több milliárd forintnyi humanitárius segélyekkel támogatja bajba jutott szomszédját, segíti a menekülteket.
A diplomata úgyszintén kiemelte: a friss diplomások büszkék lehetnek arra, hogy szülőföldjükön anyanyelvükön sajátíthatták el szakmájukat, és a megszerzett tudományos ismereteket ukrán nyelven is kamatoztathatják.
A főkonzulátus hagyományosan könyvadománnyal köszöntötte a végzősöket, illetve bővítette az intézet könyvtárának állományát.
Braun Éva, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet magyar nyelv és irodalom szakos módszerésze a változásokkal teli időszakra, a kihívásokra és nehézségekre emlékeztetett, majd az idén 200. évfordulót ünneplő kiváló alkotók – Petőfi Sándor, Madách Imre – példáját hozta fel, amelyből erőt és kitartást meríthetünk. Végezetül Madách Imre gondolatait ajánlotta a végzősök figyelmébe: „Legyen hát célod: Istennek dicsőség, Magadnak munka…”
Dr. Zubánics László, az intézet nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó helyettese, a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék vezetője a középkori társadalomépítés példáján magyarázta a magiszteri diploma értékét. Mint mondotta: a mesteri megnevezés egy nehéz út eredménye, a diákok egykoron és most is hosszú évekig sajátították el a tudást. Majd párhuzamot vonva napjainkkal, megjegyezte: messzi távolban, különböző, ma Erasmus-programnak nevezett ösztöndíjak keretében bővítették az odahaza szerzett tudást. Nehéz út volt, de megérte, mert többek lettek! S arra buzdította volt tanítványait, hogy folytassák tanulmányaikat a PhD-képzés keretében.
Búcsúztak a hallgatóktól dr. Zékány Krisztina és dr. Miroszláv Sáfrányos tanszékvezetők is. Azt kívánták, találják meg a helyüket az életben, ne múljon el a tenni akarás iránti vágyuk, legyen mindig elég lelkesedésük ahhoz, hogy elérjék a kitűzött célokat és leküzdjék a kihívásokat.
Ábrány Krisztián, csepei görögkatolikus parókus az élet értelméről, a célokról, az áldozathozatalról szólva megjegyezte, hogy kétféleképpen élheti az ember az életét: vagy folyamatosan keresi az élet értelmét, vagy értelmet ad az életének. A kettő nem zárja ki egymást, de Viktor E. Frankl szavaival fogalmazva elmondta: „Az igazán fontos dolgok azok, amelyekért az ember – ha szükséges – áldozatokat is kész hozni.” Ehhez kérte Isten áldását mindenkire.
A végzősök nevében Pekár Tünde mondott köszönetet.
– Mindannyiunk előtt feladat van, amely által önmagunkat valósítjuk meg. Merni kell felelősségteljes feladatokat vállalni, s becsülettel megvalósítani, kamatoztatni mindazt a talentumot, amely ránk lett bízva – emelte ki, és Tóth Árpád szavaival intett búcsút: „Az élet szép, csak küzdeni kell érte, Boldog az, ki célját elérte. Akarni kell és minden sikerül, Akarni és bízni rendületlenül.”
Reményik Sándor Templom és iskola című, ma sajnos oly aktuális versét Lőrinc Ingrid országismeret szakos végzős hallgató adta elő.
Az okleveleket dr. Spenik Sándor igazgató és Cseh Áron vezető konzul nyújtotta át a diákoknak.
Az ünnepség hangulatát a Csipkés népi hangszeres együttes az alkalomra készült egyedi zenei összeállítása emelte.
Az őszi egyetemi botanikus kertben megtartott öko piknik ötlete még nyáron, Németországban merült fel, amikor az Ungvári Nemzet Egyetem Biológia Karának diáklányai az Erasmus+ program keretében részt vettek az ifjúsági táborban. Most pedig teljesítették az egyik feladatot, amit külföldön kaptak – mondja az „Ökoszféra” civil szervezet ügyvezető igazgatója. Marija Zsupan jól emlékszik a német öko településen töltött két hétre, ami még inkább környezettudatosságra ösztönözte őt. Az „Öko Piknik” elnevezésű workshop megszervezésében az „Ökoszféra” civil szervezet és az Ungvári Nemzeti Egyetem Biológiai Karának képviselői segítettek. Az iskolások is meghallgatták és megosztották gondolataikat arról, hogyan lehet bevonni a lakosságot a városok és a megye szemét problémáinak megoldásába. Megosztották tapasztalataikat a hulladék mennyiségének csökkentésével és újrahasznosításával kapcsolatban. A botanikus kert úgynevezett zöld osztályában tartott foglalkozásokon sok szó esett a felelős fogyasztásról. Mindannyian felelős vásárlóvá válhatunk, és amennyire csak lehetséges, elkerülhetjük a hulladék keletkezését a vásárlás során. Az „Ökoszféra” civil szervezet képviselői ezúttal is a műanyag felhasználásának csökkentését hangsúlyozták, ami helyett a természetes csomagolóanyagokat és tárolóedényeket ajánlják, amelyek hosszú ideig szolgálhatnak, majd lebomlanak a környezetben. Tőlünk függ, milyen lesz a környezetünk és a városunk jövője ezekkel kapcsolatban.
